Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-23 / 17. szám

Nagybánya, 1916. Április 23. — 17. szám. ________; ■" /_______XLII. évfolyam. TÁ RSADALMI HETILAP. _____ A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HÍVA' -,.,oNYE j^EGKrEixEnsriK: iMriuxrixBisr ~sta. Eldűseíéai árak : évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. = Egyes szám 20 fillér. ===== Felelős szerkesztő és laptulajdonos RÉVÉSZ JÁNOS Főmunkatárs és h HÉV AI ILA .a tos Husvét. Magasztos ünnepet ül ma a keresz­tény világ: az Isten-ember föltámadásának fönséges ünnepét. A föltámadás ünnepé­nek Allelujája, reménykedő sziveknek a zsolozsmája. Diadalmi ének, amely a ha­lottaiból föltámadott Krisztust köszönti. Himnusz, amely a szent misztérium be­teljesülését dicsőiti. Az a sötét, borongó hangulat, ami nagypénteken ülte meg a lelkeket, eltűnik a föltámadás ünnepén. S valóban, ha e világzivatar nem sza­kadt volna reánk, el is tűnne, mert el­űzné azt az öröm szinpompás sugára. A föltámadás napján illik verőfényesnek, bol- dogságos érzésektől duzzadónak lenni, mert minden, ami rideg, kietlen, halott volt e napon, a múlté lesz s előttünk nincs egyéb, mint az Ígéretes, káprázatos jövő. Valami csodálatos, reménykeltő erő dobogtatja meg szivünket ezen az ünne­pen. A husvét a hitéletben a beteljesedés szimbóluma; a mi életünkben pihenő ál­lomás, amely a nagyheti msgunkbatérés és elmélkedés áhitatos órái után, egy szebb valóság ígéretének hirdetője. Talán a friss tavasz fuvallata oltja szivünkbe a reményt a jövő iránt, az biztat, kecsegtet minket; az ébredő természet, a bimbózó virág, a csírázó mag, az éltető meleg napfény rin­gat mámorba, amely mind — magasabb rendelésből — együtt támad a husvét magasztos ünnepével. Föltámadt az Isten-ember! De —fáj­dalom, — a mi dermedten fekvő életked­vünk nem támadott föl! Szemeink kacagva, boldogan nem villannak össze. A mi szegény, vérző nemzetünk sorsa jár most elménkben. A világ minden tá­jékáról ellenünk támadtak a Judások, hogy megsemmisítsenek. Bárhová tekintünk, gyilkos kezek emel­kednek reánk s a magyar nemzet ezer esztendős fáját baltacsapásokkal támadják. Ám hiába! A föltámadásnak, a beteljesü­lésnek el kell jönnie! Túl az egyéni vá­gyakon, a hamis lelkek prédára leső ösz­tönein keresztül messziről dereng felénk nemzetünk nagy tavasza, egy uj Messiás, egy világot megváltó husvét. Nem késhet sokáig, nem lehet már messze a mi föltámadásunk órája: a győ­zelmes béke. A reménységnek ezzel a gondolatával kivánunk békességes húsvéti ünnepeket minden jó magyarnak ! A negyedik iiádiköicsön. A legalkalmasabb időben, a legjobb kilá­tások mellett indul meg a negyedik magyar ha- dikölcsön. Most, amikor annyi a pénzfölösleg, a pénzintézetek bőséggel küzdenek 8 mikor a győzelmes hadjárat tulajdonkópen be van fe­jezve, mikor a békehírek mind erősebben zör­getnek, sokkal bővebb aláírást lehet remélni, mint ez előtt, Hiszen immár semmi kétség sincs a végső siker iránt. Több mint húsz hónapja annak, hogy meg­semmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdítot­ták minden idők legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek-o szövetsége T jvőzehAáak iCo­ügyi Követelményeket támasztván az államkincs­tárral szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeire a pénzügy- minister ezúttal — úgymint az előző hadikől- csönöknél, azonban a zárolás mellőzésével 6% ka! kamatozó járadékölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 57j%-kal kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminister tehát ez alkalommal is köz­vetlenül fordul a közönséghez, mint ez a leg­utóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredmé­nye alapján fog megállapítást nyerni, Az aláírás időtartama 1916 április 19-től május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adó hivatalok, a postatakarékpénztár és köz-<;> vetítő helyei az összes számottevő hazai pénz­intézetek. A bemutatóra 6% os járadékkölcsönköt- véuyek 50, 100, 1000, 5000, és 10 000 koronás, a bemutatóra szóló 51/t°/0-os állami pénztárje­gyek pedig 2000 5000, 10,000 és 50,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Tehát a negye­dik hadikölcsönnél is a 6%-os járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a leg­szélesebb néprétegek részére is lehetővé té­tessék. A kibocsátásra kerülő címletek aláírási ára a szerint, a mint az aláirt összeg ellenértéké­nek betizetése a kétrészre oszlott aláírási idő­tartam első vagy második felében történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel külömböző összegekben a következőkép van megállapítva : El; mini Ili' hátorit iólMíríl. — Hangay Sándor Ismertetése. — — Irta; Takács Ilus. — (Befejező közlemény.) Hangayt mindig a hangulat vezeti a költői alkotás lázában; Gyóninál — nékem úgy tűnik föl: ö uralkodik a hangulaton s ezért poémáin a koncepció szabályosabb s a műformák kezelése biztosabb. Hangay ösztönszerübben énekel, meg­ragadja minden élmény, benyomás, hangulat, de látása mindig erősen egyéni, eredeti, szingazdag; hangja téma szerint komor, költői erővel szár­nyaló, vagy bensöséggel, melegséggel teli, len­dületes, de főként megkapóan őszinte s versei lyrai szépségükkel ékesek. így Pl- »Hirt hozott a posta« cimü lélekbe markoló versében, melyben második fia születése hírének s e hir keltette mély, bensőséges érzé­seinek ad hangot, igy szól fiaihoz: Két szép fiam, apátok vérmezőkön Halált arat, tinéktek élet az. Vérázott földön színesebb pompában Bomlik majd ki az uj, a szebb tavasz. Lehet, te csöpp, te most jött apró ember, Hogy nem látod meg soha az apád. Lehet, hogy sírom sem tudjátok merre Borítja be az erdei virág. Mennyi szin, erő, végtelen melegség, jövőbe kutató apai gond ömlik el e költemény nyolc strófájában. Féltő apai szeretet, mely nem tud jobb tanácsot adni fiainak az életküzdelemhez fölvértexésre, mint azt a leikéből jövő intést, hogy egymás iránt való szeretettel védekezzenek az élet támadásai, tülekedései ellen. S mint ebben a költeményében, több más­ban is csatatéri halál mélabúja, fájó sejtelme vo­nul végig, de nem keserű csüggedéssel, hanem a szent célért elmúlás fölmagasztositó érzeté­nek megnyugvásával a lelkében. Sőt egyik ver­sében föl is ajánlja életét a hazának — s mi több — négy esztendős kis fiához irt egyik költemé­nyében még dicsőiti Í3 a harctéri halált, szinte végrendelkezésként buzdítja kis fiát, hogy legyen majd ő is katona. Háborús költeményeinek során általában domináló aranyfonálként vonul végig otthonn- maradt családjára emlékezése. Legtöbb verse hozzájok szól — anyjához, feleségéhez, kis fiaihoz, de nem témahiányból, hanem a lelkét betöltő sóvárgás folytán . . . S mig a békeidőn első fiá­hoz irt verseiben apai szeretetén keresztül vilá­gított be lelkivilágának, életfölfogásának, világ­testvéries emberszeretetének gazdag mélységeibe, — mióta a kötelesség messzire elszakitotta család­jától, azóta az otthon s az övéi után való vágya­kozás tölti be lelkét, de ez nemcsak nem csök­kenti kötelességei iránt való érzését, sót fokozza hazafiul s katonai becsületének mindenek fölé helyezését. Hiszen »Imádkozzatok« cimü versében, mely­ben családját buzditja s tanítja, hogy hogyan imádkozzanak érte, bár természetszerűen értető­dik, hogy életéért is könyörögjenek, mégis fiai­nak ajkára adja a Miatyánk szavait: De legyen meg a te akaratod! Mennyi mélység e gyönyörű, közvetlen megnyilatkozásban: írom Néztek, hogy imádkozzatok! Csendüljön fel a két kis ajakon : »Irgalmas Isten adj sebünkre irt. Hajtson virágba a tarlott vadon, Csillingeljen a futkosó patak És ibolyákkal teljen el a rét, Hogy boldog álmot álmodjon apánk, Bárhol lehajtja fáradtan fejét. Golyó ne járja, — óh vigyázz reá, Golyóknak útját a Ki megszabod. Könyörgő ajkkal kérünk ; Istenünk. De legyen meg a Te akaratod S ha úgy rendelted, nyissa ki szivét Szurony, vagy szálló szürke óndarab, Csermelynek bokros partján, lágy füvön, Hol fürtös ágak rája hajlanak, De lelke álmát őrizd meg neki, Mert oly hivő s mint gyermek, tiszta még. Győztes csatában, nagyszerű csodán Nyíljon ki néki fénylőn majd az ég.« Ugyanebben a versében édes anyja ajkaira is a honleányi megnyugvásnak s anyai büszke­ségnek magasztos szavait adja, sugallja, hogy igy könyörögjön : Eléd borulva, kérő ajkamon Szavamban száz és száz anya zokog.

Next

/
Thumbnails
Contents