Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-23 / 17. szám
(8) 17. szám NAOYBÁNYA és vidéke 1916. Április 23. 1. a kibocsátásra kerülő 6'/o kai kamatozó járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékórt : a) az 1916. évi április 19 tői május 5-ig bazárólag történő aláírás esetén: 97 K 20 f-ben; b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi május 23 ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 50 fillérben; 2, ha pedig a kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában; II. Az 5Ví%*kal kamatozó állami pénztárjegy aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 90 f-ben ; b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi májas 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 f-ben; 2. ha pedig kedvezményes (részletekben történő) módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 65 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróval szemben sem folyókámat, sem jutalék felszámításának helye nincs. A negyedik hadikölcsön 6% os járadékkötvényei 1916 május 1-től kezdődőleg és minden óv május 1 én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6%-kal, az5l/s% -os állami pénztárjegyek pedig 1916: junius 1-től kezdődőleg évi 5Vs°/o-kal minden junius 1-én és deczember 1-én lajáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a 6%>-os jára- dékkölcsönnél az első szelvény 1916. november 1-én, az 5l/i°/0-o» állami póuztárjegykölcsönnél pedig 1916. deczember 1 ón esedékes. Az esetben, ha a 6-7<>-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 K-t meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6°/0 os járadékkölcsönre történő és 100 K-t meghaladó, valamint az 57s%-os állami pénztárjegykölcsönre eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10% a biztositékképen leendő; és pedig a kir. állampénztárnál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő- hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-c. alap ján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet nél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláírási hely elfogadhatónak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25-25°/0-a legkésőbb 1916. junius 9 ig, 17-ig, 28 ig és julius 8 ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja A jegyzés czéljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. A befizetés alkalmával az aláiró fél az aláírási helytől pénztári elismervényt kap, amely a tél kívánatéra 1916. junius 15 tői kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényre fog kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges címletek kiadhatók nem lesznek. A m. kir. pénzügy minisztérium fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, úgy a 6 százalékos járadékkölcsönt, mint az 572 szá_ zalékos állami pénztárjegykölcsönt, egészben vagy részben névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6 százalékkal kamatozó járadékkötvényekre nézve 1921 nov. 1-ét megelőző időre, az 57* százalékkal kamatozó állami pénztárjegyekre nézve pedig 1921. dec, 1-ét megelőző időre nem fog eszközöltetni Az 57s százalékos állami pénztárjegyekben megjelölt tőkekövetelést a m. kir. államkincstár a beváltóhelyeknél a bemutatóknak, az állami pénztárjegy bevonása ellenében minden levonás nélkül adó- és illetékmentesen 1926 junius 1-én visszafizeti. Adó- és illetékmentesség. A kibocsátásra kerülő czimletek után járó kamatok épugy mint a kölcsönvisszafizetés alkalmával a járadékkötvényeknek, illetve állami pénztárjegyeknek tőkeértéke minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetnek ki A czimletek pupillaritása. Az aláírásra bo- csájtott járadékkötvények és állami pénztárjegyek — ugyanúgy mint az eddigelé kibocsátott hadíkölcsönkö'.vények — a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek elhelyezésére alkalmasak. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily czégeknél 1914 évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a monatórlum-feloldórendeletben foglalt korlátozások alá eső betélek a kibocsátásra kerülő kölcsönökre történő befizetések czéljaira—önért- hetőleg a kikötött felmondási idők épségben tartása melle” — teljes összegükben igénybove- hetők. Azok, akik a befizetésekre ily*n betétjüket kívánják igénybevenni, annál az intézetnél, vagy czégnél, illetve annak az intézetnek vagy ezéguek közvetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. A kibocsá'andó járadékkötvényekre és állami pénztárjegyekre az Osztrák-magyar bank és m. kir. Hadikölcsönpénztár, e járadékkötvényeknek, illetve pénztárjegyeknek kézizálogul való lekötése mellett, névérték 75% áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitási kamatlábon, tehát jelenleg, 5°/0-os kamat mellett nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi deczember 31-ig maradnak érvényben. Tartsd meg, vágy vedd el, minden a Tiéd! De őseihez, add, méltó legyen, S a becsületért hulljon el, ha kell Egyetlen fiam ! drága gyermekem I Csupán a felesége ajkára adja az ő életéért való föltétien esdeklést: Tartsd meg számunkra édes Istenem Nékem a férjem, nékik az — apát! De ez a könyörgés a vers közben est menetén áll s anyjának fenn idézett szavai végzik ezt a versét, melyben az édesanyja szavai szinte bibliai komor fönséggel csendülnek. Költói invenciójának érzés és látásgazdagságát bizonyítják változatos poémái. »Huszárha- láUcimü egyik leglendületesebb költeményében a h&si halált halt jóbarátnak: Perczel Miklós honvéd főhadnagynak állít emléket. >Ali basibozuk« című versében az elesett mohamedán bajtársnak adja meg az Allah hitü végtisztességet; a »Dervistánc« az ütközet borzalmas forgatagát festi bizarr, sötét színekkel, fantasztikus vonásokkal. Megénekli az erdőt, mely védelmet nyújt a gránát-förgeteg ellen s ha mégis itt éri a halál a katonát, az árnyas sűrűség nyugodalmasabb halált nyújt, mint a nyilt harcterek véres forgataga. »Pogány áldozás« cimü versében a forrás a pogány magyarok ősi áldozóhelyét juttatja eszébe s ősmagyar hangulat hatága alatt igy kiált fel: Hadúr, vezess haza győzve, Vagy katona sorsot adjon a kezed, Csak engedd nagy Isten, hogy élve, hogy halra Hű magyar legyek! Sokat lehetne még Írni Hangay költészetének lebilincselő jellegéről, — ha csak abból a huszonnyolc versből meritném is az ismertetésre méltó vonásokat, azokból, a melyek birtokomban vannak. Sajnos, nines kezemnél az a költemény sem, melyben egy légi útjáról nyert lelki benyomásait örökíti meg. Mint általában a modern fiatal költőknél, az ő lantján is föl-föllobban az erotikum, de nem annyira, hogy tüntető, erőltetett fitogtatásként hatna. »Zóra« cimü rendkívül hangulatos, tüzes színekkel gazdag versében a szép mohamedán nő láttára pillanatnyilag kísértő érzéki föllobbanását festi meg, melyen nyomban fölülkerül a hűség diadala, amint fölmerül lelkében, távolból, a szép »gyaur asszony« a feleség, ki esti lenyugvás előtt kis fiát imádkoztatja. • Két katonát hagyok« cimü versében a bensőséges bizalom mellett, hogy az édes anyja imája megőrzi életét, a netán mégis bekövetkezhető harctéri halál esetére büszke megnyugvást merit abból, hogy : »Két katonát hagyok szép Magyarországnak, az én két fiamat.« »Dördüiéses szent nap« cimü versében az artstetteni kripta mártírjainak emléke tüzeli a megtorlás gondolatára. »Előre pajtás«, «Két kun baka beszélget a sáncon« cimü verseiben a poéma maga némi rokon vonásokat tüntet föl Gyóninak háborús genre képeivel. »Alszik a silbak« cimü 1 rövidke, hangulatos, szomorú zengésű versében az A negyedik hadikölcsön imént ismertetett előnyös feltételei biztos és gyümölcsöző tőkeelhelyezésre nyújtanak rendkívül kedvező alkalmat. A gazdasági életnek a háború következtében eilőállott korlátozottsága és csekély tőkefelvevőképessége folylán a pénzpiaczon elhelyezést kereső pénzbőség uralkodik. Győzelmes hadi ényeink szakadatlan sorozata a háborút a végső kifejlés, a befejezés felé viszi. Éhez járul, hogy az előző hadi kölcsönök során a nemzet legszélesebb rétegeiben mély gyökerei vert és valósággal nemzeti köztudattá emelkekedett annak felismerése, hogy a létünkért vívott nagy küzdelem diadalmas folytatása és befejezéséhez szükséges hadikölcsönök jegyzésében való részvétel az aláírók anyagi javát és a legfontosabb közérdeket egyaránt nagymértékben szolgálja. Mindez kétségtelenné teszi, hogy a negyedik hadikölcsön jegyzésének eredményében előreláthatólag ép oly impozánsan fog megnyilvánulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsönöknél Külföldi esetek. A parókaművész tapasztalatai Berlinben. A tizennyolcadik század első felében Lubin udvari fodrász volt a divat királya Páriában. Az ottani hölgyek fején disziö és bámulatra méltó frizuráknak nagy mestere ő volt. Az akkori parókakészitőket valóságos művészeknek tartották. Egyedül az ő céhöknek volt megengedve kardot viselni. Lubin mester tanítványai közé tartozott Leonárd, aki úgyszólván szerelmes volt a paróka művészetbe, de méginkább mesterének leányába. A szép Oliveta viszonozta az előzékeny csinos fiatalember szerelmét. A híres mester azonban kijelentette, hogy veje és egyúttal utódja, csak az lehet, aki tudja beigazolni, hogy koronázott főn gyakorolta a fodrászat művészetét. Leonard nagybátyja tisztességes czipészmes- ter volt Berlinben és mivel anyagi helyzete kedvező volt, felszólította öccsét, hogy ő is Berlinben telepedjék le, de a szerelmes ifjú nem akart Olivetától elválni. A szép leánynak azonban előérzete volt, hogy kedvese Berlinben fogja az apa által kívánt feltételt megszerezni, azért rábeszélte, hogy fogadja el a nagybácsi ajánlatát. Leonard neve csakhamar ismeretessé vált Berlinben. Az előkelő hölgyek örömmel vették igénybe úgynevezett művészetét. Jövedelme fényes volt. Szerencséje és öröme akkor érte el tetőpontját, midőn a királyné rendelte magához. elesett katonának halálát vonja megkapó színekbe, »Ütközet után« cimü verséből a végtelen megnyugvás vallásos hangja csendül ki, hogy: életét, halálát Isten kezében tudja. Gyönyörű a »Karácson! imádság« cimü fantazmagória, melyben a gyermek Jézust látja ingecskében, mezítláb közeledni s utána a kis gyermekek végtelen sorát, kik édes apjok után jöttek a harctérre és keresik, keresik őket . . Ismételten meg kell említenem, hogy feleségéhez irt verseit megragadóvá teszi a forró, lángoló szeretet hangja. Röpke lélegzetű dalok ezek, de talán épp azért megkapóak színgazdagságukkal, lendületükkel. »Isten veled szép asszonyom« kezdetű versének a befejező akkordja is ugyanaz: A láng lobog csaták terén, Rohan a véres asztagon . . . Karddal köszöntőm a halált, Isten veled szép asszonyom ! »Mit álmodsz édes«, »Virágének asszonyomnak« c. versei is igazi lyrai virágok, gyönyörűek ! «Úgy érzem néha« c versében halálsejtelmén áttör a lélek halhatatlanság hite, hogy : mig idegen földben pihen, nyughatatlan lelke haza száll asz- szonyát meglátogatni. Mélyen járó, zord harctéri hangulat ömlik el »őszi imádság« cimü egyik legszebb versén. Az őszi hideg estében szétömlő szomorú hangulat zaklatja lelkét, hogy ennek a mérhetetlen világégésnek forrását, indító okát keresse; s lázasan keresi hiába! Közben a csillagokra téved tekintete és a maga sorscsillagát keresi:
