Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-10 / 2. szám

(2) 2, szám. Máj. 21. A restaurált r. k. templom fölszen­telése. » 22. f Rozsos Istvánná. » 23. Schrötter Béla és Schvarcz Vilma esküvője. » 23. Forster Imrét erdőgyakornokká ne­vezték ki. » 24, Este 5 órakor rózsaszínű korong jelent meg az égbolton. » 25. -j- Galló Ágoston. » 27. Városi közgyűlés. » 28. Wenk Gyula kir. erdőszámtanácsost a miniszter Nagybányára számvevő­ségi főnökké nevezte ki. » 30. Bányászati kohászati osztályegylet közgyűlése. » 30. Rokkant és nyugdijegylet. tánez­mulatsága. » 30. Főgimnázium tornavizsgálala. Jun. 1. f Bánhidi Viktorné. » 2. f Göbel Imre. » 6. Az iparos ifjak a »Vasgyárost« adták elő szép sikerrel. » 6. Hosszú Vazul gk. püspök városunkba érkezett. » 8. Brebán Sándor g. k. plébános vá­lasztását a püspök megerősítette. » 8. Vezérkari tisztek találkozása Nagy­bányán. » 12. Mészáros Gyula számtisztet a mi­nister Nagybányára helyezte át. » 12. 13. Fősorozás volt. » 14. Izr. nőegyesület tisztújító közgyűlése. » 15. Országos vásár. » 16. f Nagy Sándor, az utolsó nagybányai negyvennyolcas honvéd közvitéz. » 15—17 Érettségi vizsgálatok. » 17. f Lakatos Magduska. » 20. Sport Club közgyűlése. » 20—22 Szalmafonó tanfolyam kiállítása. » 20. Á főgimnázium majálisa. » 21. Főgimnázium rajzkiállitása. » 22. György Endre városunkba érkezett. » 25. Zsembery Elvira növendékeinek zongora vizsgálata. » 27. -j- Magyar Bertalan közjegyző. » 27. Polgári iskola záró ünnepélye a Lendvay-szinházban. » 28. A szarajevói szörnyű merénylet hire d. u. 4 órakor városunkba érkezett és nagy megdöbbenést keltett. La­punk külön kiadásban jelent meg. Jul. 1. f Molcsány Ernő. » 1. Városi közgyűlés. » 5 Tíz éves találkozója az 1904. évi érett ifjaknak. » 10. Günther József crdőfőmcrnököt Nagybányára helyezték. » 16. Szutor Jenő helyére a ref. egyház Horváth Kálmánt választotta s. lelkészül. » 18, A Kárpátegyesület Keleti osztályá­nak közgyűlése. » 20 Képkiállitás. » 26 Gyümölcsértékesitő r.-t. közgyűlése. » 31. Megjelent az általános mozgósítási hirdetmény s a városban óriási lel­kesedést keltett. Aug. 2. Nőegylefi közgyűlés. » 3. f Dobricsán János » 4. Hadsegélyző bizottság megkezdte működését. » 10. Bertalan Máriát a helybeli polg. iskolához tanítónővé kinevezték. » 13. Osztrák népfölkelők érkeztek váro­sunkba 4 ezeren. » 16 f Almer György. » 17 Éjjel nagy vihar volt Nagybányán. » 17-én este a Király születésnapját nagy fáklyás menettel és beszédekkel ün­nepelték a Főtéren. » 20. -j- X Pius pápa. » 24. Orsz. vásár. » 27. Kusnyér György. » 30. A Vöröskereszt kórház 100 ágygyal berendezve teijesen készen áll. Szept. 1. f Krusniczky József. » 8. Briesíyánszky Endre és Gellért Elma esküvője. » 9. Városi közgyűlés. » 12. A »Nagybánya és Vidéke« a minis­tereinöki sajtóiroda sürgönyeinek nyilvános kifüggesztését és közlését megkezdi. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Szept. 16. A polgári leányiskola és az elemi iskolák megnyitása. » 17. f Turman Irén Irma. » 24. A főgimn. előadások megkezdése. Okt. 1. Tanítás kezdete az iparos iskolában. » 1. -j- Nyisztor Mihály. » 2—6 ig az oroszok betörtek Márama­rosba s Krácsfaluban, Kapnikbá- nyán is megjelenvén, a nagybá­nyaiak is veszélyeztetve voltak. Az iskolákban a tanítás október 12-ig szünetel. » 4. Király nevenapja. » 6. Aradi gyásznap. » 6. -{* Sroll Gézáné. » 7. Polgármester figyelmezteti a lakos­ságot, hogy a várost veszély nem fenyegeti. » 12. f özv; Maday Pálné. » 14. f M. Gyirászin János. Nov. 5. A Bankkamatláb leszállítása b1/^ százalékra. » 10. Boromisza Tibor tart. huszárhad­nagyot a szatmári megfigyelő ál­lomás parancsnokává nevezték ki » 14. Városi közgyűlés. A hadi kölcsön aláírások megkezdődtek. » 15. Dr. Móricz Miklós és Miskolczy Erzsiké esküvője. » 16. Orsz. vásár. » 25. A polgári őrség alakuló gyűlése. » 28. Gyászistentisztelet a r. k. templom­ban az elesett hősökért. Dec. 1. Érvénybe lépett a negyedik mora­tórium. » 1. -j* özv. Virágh Károlyné szül. Kádas Róza. » 1. 2 Népfölkelők bemutató szemléje Szatmáron. » 4. f Vinkovich Béla. » 6. j Kende Dánielné. » 9. -j- özv, Koos Józsefné. » 10. Vasúti menetrendünk jjkedvezően megváltozott. » 11. f özv. Biró Mihályné. » 13. 7 Takaes János. » 13. Háborús est. » 19. 20. Kereszthegyi óvó ünnepélye a katonák javára. » 23. Veresvizi karácsonfa ünnepély. » 21. A nőegyesüiet karácsoni kiosztása. » 23. Vágó Károly és Vásárhelyi Erzsiké esküvője. » 24. Marosán Gyula esküvője Rácz Ma­riskával. » 24. Heppe Béla drt nagybányai köz jegyzővé nevezték ki. » 24. Vöröskereszt kórház karácsoni ün­nepélye a sebesülteknek. » 26. f Tóth Bözsike. » 26. f Dézsi Sándorné » 26. Izr. filléregylet tea-estélye. » 27. Dr. Zsembery Tivadar temetése. » 31. Városi közgyűlés. A máramarosi múlt évi orosz betörés kárairól és a segítés módjairól. Az orosz betörés által megsanyargatott mára­marosi vidék helyzetéről a kamara titkárának helyszíni észleletei és értesülései alapján a debre- czeni keresk. és iparkamara a következő jelen­tést terjesztette be a fölöttes miniszterhez: A máramarosi határmenti vidék a termé­szetnek, a geográfiai helyzetnek, a politikai és közgazdasági kezelhetésnek mindig félreeső és mostoha gyermeke volt. Primitiv népei és kopár sziklái között a jóakaratnak sok odahintett magva veszett el megfogamzás nélkül, völgyerei képez ték a gazdaság és kultúra útját, melyeken át az iparkodás és szorgalom szívós gyökerei lassan­ként mégis megfogózkodtak s most ezeket az ereket, a Tisza, Iza és Visó völgyeit egy csa­pásra felforgatta és sivárrá pusztitotta az orosz betörés és ami végig a vonalon nyomában kelet­kezett, az általános, vad pusztítás. Ennek a vidéknek földhöz ragadt kereske­dőiről sok groteszk és jóhirnévbe vágó híreszte­lés szállongott általában, melyről a viszonyok ismerői sohasem állították, hogy nélkülöznek minden alapot, valójában trzonban ez a keres­kedői szellem az itteni primbiv viszonyoknak s 1S15. Január 10. a kereskedőkkel szemben álló fogyasztó közön­ség hasonlót hasonlóval viszonzó erkölcsi szokás­jogának volt a kifolyása, bizonyos ősállapotok voltak itt és vannak itt maiglan, s az a gazda­sági tevékenység, mely e viszonyokból kiburján- zott, csak ily őstörténetileg kezdetleges lehetett, azonban mégis magán viselte a fokonbint való tisztázódásnak és fejlődésnek kétségtelen jegyeit. Sajnos, most ezt a tisztázódást és fejlődést ve­tette vissza a háborús betörés és annak nyomon- járója, az igen vegyes jellegű harácsolás, úgy, hogy ha erőteljes rendezés és segítés nem követ­kezik, hosszú idők gazdaságerkölcsi munkája vész kárba és a legelején fog kezdődni minden. Maga a betörés a Kárpát védbástyáinak bevehetetienségébe vetett hit folytán úgy meg­lepte itt a hatóságokat és a lakosokat s a ható­ságok a menekülés időpontját annyira a legvégső percekre szorították, hogy e túlzott nyugalmi rendelkezések iehetettlenné tették a javak egy részének megmentését, az ellenség elől való el­vonását, ami pedig megmenthető lett volna. A nép marha-, sertés és aprójőszág állo­mánya igy áldozatul esett az éhes ellenségnek. Ezt az anyagot saját csapataink tápszolgálala könnyen felvehette volna és méltányos értékének megtérítése maga nagy segítség lehetett volna a károsultaknak, azonban e javak egy része áldo­zatul esett a zavarosban halászó kíméletlen üzérkedésnek, melyről meglepő adatokat szerez­het a helyszíni vizsgálat, más része pedig az el­lenséges harácsolásnak. A közvetlen veszély perceiben a falvak áru­üzletei bezárultak, népei menekültek és sorra látogatták végig az elhagyott helyeket egyes népfölkelő csoportok, majd a betörő hadak, végül pedig válogatatlan egyvelegben az otthon mara­dottak és a hegyi látogatók, akik egy még soha nem tapasztalt hadi állapot első tébolyában fog­laló gazdáiul jelentkeztek a gazdátlan vagyon- Ságoknak s azt gondolták, hogy ez lehet módja a hadi helyzet leszámítolásának. Végül alkohol­gőzben a durva pusztítás következett s eunek stádiumában, fel kell jegyezni, hogy maguk a betörő kozákok a legtöbb helyen rendtartó szi­gorral épen a fosztogatók és rombolók ellen léplek fel. A nagy telepek annyit nem szenvedtek, mint a magánlakások és az áruüzletek. A sóbányák kára jelentéktelen, a nagybocskói C!otild gyár maga sértetlen, (a gyárigazgató lakása vandál pusztítást szenvedeti), a vasgyártó-lelepeket el­kerülte a vész és a máramarosszigeti gyártelepek is épek. Az ellenséges betörésnek legnagyobb mér­tékben és legelsősorban az áruraktárral rendel­kező kereskedők estek áldozatul. Különösen áll ez a falvakra és kisebb köz­ségekre nézve, ahol csaknem kivétel nélkül az összes üzletek ki lettek fosztva részben az ellen­ség, részben pedig az ottani lakosság fosztogatásai, fékevesztett garázdálkodásai következtében. A tiszavölgyi, izavölgyi, visóvölgyi községek szen­vedtek a legtöbbet (Majszin, Karácsonyfalva, Nagy- bocskó, Lönka, Rahó, Gyertyánliget, Kőrösmező, Tiszaborkut, Kaszőmező, Havasalja, Bárdfaiu, Desze, Krácsfalva, Szlatina, Apsa, Petrova, Leor- dina, Szurdok, Batiza, Barnabás, Visóvölgy, To- ronya, Ökörmező) e járások községeinek nagy­részében az összes üzíetek a szó szoros értelmé­ben ki lettek fosztva, legtöbb helyütt még az áll­ványok, berendezések, mérlegek stb. is elpusztultak. A megyei kiskereskedelmet tehát a direkt károk, a nagyobb kereskedőket pedig, mint a kis­kereskedők hitelezőit, szintén nagy károsodá­sok érték. A kereskedők helyzete rendkívül nehéz, amit fokoz még az a leírhatatlan nehézség, amivel az áruk rendelése, hozatala jár. A vasul csakis gyorsáiu küldeményeket fo­gad el ide elszállítás céljából, azt is nagyon kor- látóit mennyiségben. A gyorsáru fuvar, annak ke­zelése az árut kg-ként 15—20 fillérrel drágítj*, úgy, hogy a különben is rendkívül magasáru czikkek a szállítás nehézsége és a gyorsáru fuvar miatt rendkívüli módon drágulnak. Meg kell jegyezni azt is s erről illetékesebb forrásból bizonyára van a mag s kormánynak értesülése, hogy jóllehet e vidék népének tu'- nyomó része faj- és nyelvrokon a betörő ellen­séggel, mindazonáltal hazaáru'ó jelenségek, faj- gyülöleti kitörések, bujlogatások és ilyenekből eredő vérengzések nem igen mutatkoztak s a nép szellemi és egyházi vezetői valami ilyes vádra okot nem szolgáltattak.

Next

/
Thumbnails
Contents