Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-10 / 2. szám
(2) 2, szám. Máj. 21. A restaurált r. k. templom fölszentelése. » 22. f Rozsos Istvánná. » 23. Schrötter Béla és Schvarcz Vilma esküvője. » 23. Forster Imrét erdőgyakornokká nevezték ki. » 24, Este 5 órakor rózsaszínű korong jelent meg az égbolton. » 25. -j- Galló Ágoston. » 27. Városi közgyűlés. » 28. Wenk Gyula kir. erdőszámtanácsost a miniszter Nagybányára számvevőségi főnökké nevezte ki. » 30. Bányászati kohászati osztályegylet közgyűlése. » 30. Rokkant és nyugdijegylet. tánezmulatsága. » 30. Főgimnázium tornavizsgálala. Jun. 1. f Bánhidi Viktorné. » 2. f Göbel Imre. » 6. Az iparos ifjak a »Vasgyárost« adták elő szép sikerrel. » 6. Hosszú Vazul gk. püspök városunkba érkezett. » 8. Brebán Sándor g. k. plébános választását a püspök megerősítette. » 8. Vezérkari tisztek találkozása Nagybányán. » 12. Mészáros Gyula számtisztet a minister Nagybányára helyezte át. » 12. 13. Fősorozás volt. » 14. Izr. nőegyesület tisztújító közgyűlése. » 15. Országos vásár. » 16. f Nagy Sándor, az utolsó nagybányai negyvennyolcas honvéd közvitéz. » 15—17 Érettségi vizsgálatok. » 17. f Lakatos Magduska. » 20. Sport Club közgyűlése. » 20—22 Szalmafonó tanfolyam kiállítása. » 20. Á főgimnázium majálisa. » 21. Főgimnázium rajzkiállitása. » 22. György Endre városunkba érkezett. » 25. Zsembery Elvira növendékeinek zongora vizsgálata. » 27. -j- Magyar Bertalan közjegyző. » 27. Polgári iskola záró ünnepélye a Lendvay-szinházban. » 28. A szarajevói szörnyű merénylet hire d. u. 4 órakor városunkba érkezett és nagy megdöbbenést keltett. Lapunk külön kiadásban jelent meg. Jul. 1. f Molcsány Ernő. » 1. Városi közgyűlés. » 5 Tíz éves találkozója az 1904. évi érett ifjaknak. » 10. Günther József crdőfőmcrnököt Nagybányára helyezték. » 16. Szutor Jenő helyére a ref. egyház Horváth Kálmánt választotta s. lelkészül. » 18, A Kárpátegyesület Keleti osztályának közgyűlése. » 20 Képkiállitás. » 26 Gyümölcsértékesitő r.-t. közgyűlése. » 31. Megjelent az általános mozgósítási hirdetmény s a városban óriási lelkesedést keltett. Aug. 2. Nőegylefi közgyűlés. » 3. f Dobricsán János » 4. Hadsegélyző bizottság megkezdte működését. » 10. Bertalan Máriát a helybeli polg. iskolához tanítónővé kinevezték. » 13. Osztrák népfölkelők érkeztek városunkba 4 ezeren. » 16 f Almer György. » 17 Éjjel nagy vihar volt Nagybányán. » 17-én este a Király születésnapját nagy fáklyás menettel és beszédekkel ünnepelték a Főtéren. » 20. -j- X Pius pápa. » 24. Orsz. vásár. » 27. Kusnyér György. » 30. A Vöröskereszt kórház 100 ágygyal berendezve teijesen készen áll. Szept. 1. f Krusniczky József. » 8. Briesíyánszky Endre és Gellért Elma esküvője. » 9. Városi közgyűlés. » 12. A »Nagybánya és Vidéke« a ministereinöki sajtóiroda sürgönyeinek nyilvános kifüggesztését és közlését megkezdi. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Szept. 16. A polgári leányiskola és az elemi iskolák megnyitása. » 17. f Turman Irén Irma. » 24. A főgimn. előadások megkezdése. Okt. 1. Tanítás kezdete az iparos iskolában. » 1. -j- Nyisztor Mihály. » 2—6 ig az oroszok betörtek Máramarosba s Krácsfaluban, Kapnikbá- nyán is megjelenvén, a nagybányaiak is veszélyeztetve voltak. Az iskolákban a tanítás október 12-ig szünetel. » 4. Király nevenapja. » 6. Aradi gyásznap. » 6. -{* Sroll Gézáné. » 7. Polgármester figyelmezteti a lakosságot, hogy a várost veszély nem fenyegeti. » 12. f özv; Maday Pálné. » 14. f M. Gyirászin János. Nov. 5. A Bankkamatláb leszállítása b1/^ százalékra. » 10. Boromisza Tibor tart. huszárhadnagyot a szatmári megfigyelő állomás parancsnokává nevezték ki » 14. Városi közgyűlés. A hadi kölcsön aláírások megkezdődtek. » 15. Dr. Móricz Miklós és Miskolczy Erzsiké esküvője. » 16. Orsz. vásár. » 25. A polgári őrség alakuló gyűlése. » 28. Gyászistentisztelet a r. k. templomban az elesett hősökért. Dec. 1. Érvénybe lépett a negyedik moratórium. » 1. -j* özv. Virágh Károlyné szül. Kádas Róza. » 1. 2 Népfölkelők bemutató szemléje Szatmáron. » 4. f Vinkovich Béla. » 6. j Kende Dánielné. » 9. -j- özv, Koos Józsefné. » 10. Vasúti menetrendünk jjkedvezően megváltozott. » 11. f özv. Biró Mihályné. » 13. 7 Takaes János. » 13. Háborús est. » 19. 20. Kereszthegyi óvó ünnepélye a katonák javára. » 23. Veresvizi karácsonfa ünnepély. » 21. A nőegyesüiet karácsoni kiosztása. » 23. Vágó Károly és Vásárhelyi Erzsiké esküvője. » 24. Marosán Gyula esküvője Rácz Mariskával. » 24. Heppe Béla drt nagybányai köz jegyzővé nevezték ki. » 24. Vöröskereszt kórház karácsoni ünnepélye a sebesülteknek. » 26. f Tóth Bözsike. » 26. f Dézsi Sándorné » 26. Izr. filléregylet tea-estélye. » 27. Dr. Zsembery Tivadar temetése. » 31. Városi közgyűlés. A máramarosi múlt évi orosz betörés kárairól és a segítés módjairól. Az orosz betörés által megsanyargatott máramarosi vidék helyzetéről a kamara titkárának helyszíni észleletei és értesülései alapján a debre- czeni keresk. és iparkamara a következő jelentést terjesztette be a fölöttes miniszterhez: A máramarosi határmenti vidék a természetnek, a geográfiai helyzetnek, a politikai és közgazdasági kezelhetésnek mindig félreeső és mostoha gyermeke volt. Primitiv népei és kopár sziklái között a jóakaratnak sok odahintett magva veszett el megfogamzás nélkül, völgyerei képez ték a gazdaság és kultúra útját, melyeken át az iparkodás és szorgalom szívós gyökerei lassanként mégis megfogózkodtak s most ezeket az ereket, a Tisza, Iza és Visó völgyeit egy csapásra felforgatta és sivárrá pusztitotta az orosz betörés és ami végig a vonalon nyomában keletkezett, az általános, vad pusztítás. Ennek a vidéknek földhöz ragadt kereskedőiről sok groteszk és jóhirnévbe vágó híresztelés szállongott általában, melyről a viszonyok ismerői sohasem állították, hogy nélkülöznek minden alapot, valójában trzonban ez a kereskedői szellem az itteni primbiv viszonyoknak s 1S15. Január 10. a kereskedőkkel szemben álló fogyasztó közönség hasonlót hasonlóval viszonzó erkölcsi szokásjogának volt a kifolyása, bizonyos ősállapotok voltak itt és vannak itt maiglan, s az a gazdasági tevékenység, mely e viszonyokból kiburján- zott, csak ily őstörténetileg kezdetleges lehetett, azonban mégis magán viselte a fokonbint való tisztázódásnak és fejlődésnek kétségtelen jegyeit. Sajnos, most ezt a tisztázódást és fejlődést vetette vissza a háborús betörés és annak nyomon- járója, az igen vegyes jellegű harácsolás, úgy, hogy ha erőteljes rendezés és segítés nem következik, hosszú idők gazdaságerkölcsi munkája vész kárba és a legelején fog kezdődni minden. Maga a betörés a Kárpát védbástyáinak bevehetetienségébe vetett hit folytán úgy meglepte itt a hatóságokat és a lakosokat s a hatóságok a menekülés időpontját annyira a legvégső percekre szorították, hogy e túlzott nyugalmi rendelkezések iehetettlenné tették a javak egy részének megmentését, az ellenség elől való elvonását, ami pedig megmenthető lett volna. A nép marha-, sertés és aprójőszág állománya igy áldozatul esett az éhes ellenségnek. Ezt az anyagot saját csapataink tápszolgálala könnyen felvehette volna és méltányos értékének megtérítése maga nagy segítség lehetett volna a károsultaknak, azonban e javak egy része áldozatul esett a zavarosban halászó kíméletlen üzérkedésnek, melyről meglepő adatokat szerezhet a helyszíni vizsgálat, más része pedig az ellenséges harácsolásnak. A közvetlen veszély perceiben a falvak áruüzletei bezárultak, népei menekültek és sorra látogatták végig az elhagyott helyeket egyes népfölkelő csoportok, majd a betörő hadak, végül pedig válogatatlan egyvelegben az otthon maradottak és a hegyi látogatók, akik egy még soha nem tapasztalt hadi állapot első tébolyában foglaló gazdáiul jelentkeztek a gazdátlan vagyon- Ságoknak s azt gondolták, hogy ez lehet módja a hadi helyzet leszámítolásának. Végül alkoholgőzben a durva pusztítás következett s eunek stádiumában, fel kell jegyezni, hogy maguk a betörő kozákok a legtöbb helyen rendtartó szigorral épen a fosztogatók és rombolók ellen léplek fel. A nagy telepek annyit nem szenvedtek, mint a magánlakások és az áruüzletek. A sóbányák kára jelentéktelen, a nagybocskói C!otild gyár maga sértetlen, (a gyárigazgató lakása vandál pusztítást szenvedeti), a vasgyártó-lelepeket elkerülte a vész és a máramarosszigeti gyártelepek is épek. Az ellenséges betörésnek legnagyobb mértékben és legelsősorban az áruraktárral rendelkező kereskedők estek áldozatul. Különösen áll ez a falvakra és kisebb községekre nézve, ahol csaknem kivétel nélkül az összes üzletek ki lettek fosztva részben az ellenség, részben pedig az ottani lakosság fosztogatásai, fékevesztett garázdálkodásai következtében. A tiszavölgyi, izavölgyi, visóvölgyi községek szenvedtek a legtöbbet (Majszin, Karácsonyfalva, Nagy- bocskó, Lönka, Rahó, Gyertyánliget, Kőrösmező, Tiszaborkut, Kaszőmező, Havasalja, Bárdfaiu, Desze, Krácsfalva, Szlatina, Apsa, Petrova, Leor- dina, Szurdok, Batiza, Barnabás, Visóvölgy, To- ronya, Ökörmező) e járások községeinek nagyrészében az összes üzíetek a szó szoros értelmében ki lettek fosztva, legtöbb helyütt még az állványok, berendezések, mérlegek stb. is elpusztultak. A megyei kiskereskedelmet tehát a direkt károk, a nagyobb kereskedőket pedig, mint a kiskereskedők hitelezőit, szintén nagy károsodások érték. A kereskedők helyzete rendkívül nehéz, amit fokoz még az a leírhatatlan nehézség, amivel az áruk rendelése, hozatala jár. A vasul csakis gyorsáiu küldeményeket fogad el ide elszállítás céljából, azt is nagyon kor- látóit mennyiségben. A gyorsáru fuvar, annak kezelése az árut kg-ként 15—20 fillérrel drágítj*, úgy, hogy a különben is rendkívül magasáru czikkek a szállítás nehézsége és a gyorsáru fuvar miatt rendkívüli módon drágulnak. Meg kell jegyezni azt is s erről illetékesebb forrásból bizonyára van a mag s kormánynak értesülése, hogy jóllehet e vidék népének tu'- nyomó része faj- és nyelvrokon a betörő ellenséggel, mindazonáltal hazaáru'ó jelenségek, faj- gyülöleti kitörések, bujlogatások és ilyenekből eredő vérengzések nem igen mutatkoztak s a nép szellemi és egyházi vezetői valami ilyes vádra okot nem szolgáltattak.
