Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-21 / 47. szám
tivát szerezhetnénk az események egymásra való hatásáról. Majd akkor, ha — reméljük, nem sok idő múlva — a békekötés kérdése közvetlenül aktuális lesz: módunkban lesz ezt a kérdést több oldalról tárgyalni. Kétségtelen, hogy a háború tanulságait úgy az állami, mint a társadalmi és családi élet szempontjából annak idején az illetékes faktorok minden vonatkozásában értékesíteni fogják, de meg vagyunk győződve arról, hogy ezek között a tanulságok között talán a legfontosabbak, mindenesetre nagy horderejűek lesznek azok, melyek az élet higiénikus berendezkedésére tanítanak meg bennünket. Ezért tartottuk helyénvalónak, hogy erre a kérdésre már ezúttal, mikor a békekötés reménye még csak derengőben van, felhívjuk mindenkinek a figyelmét. B. (2) 47. szám. __________ Vá rosi közgyűlés. — 1915. november 20. — Lapunk zártakor, november 20. napján, szombatnn d. e. 11 órakor Nagybánya város képviselőtestülete rendes havi közgyűlést tartott elég nagy érdeklődés mellett. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósítást közöljük: A közgyűlésen dr. Makray Mihály polgár- mester elnökölt. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Fábián Lajost és Jancsovits Józsefet kérte fel. 1. A közgyűlés tárgysorozatának első pontja a m. klr. belügyminiszter leirata volt, a melyben a városi tisztviselők nyugdíjalapjának Nagybánya város takarékpénztári alapjához való csatolását megtagadta. A közgyűlés a leiratot — arra való tekintettel, hogy ez a kérdés az újabb nyugdijszabály- rendelet tervezetében ismételten szabályozva lett, — tudomásul vette. 2. Szatmárvármegye alispánja a városi nyilvános jellegű k őzkórház 1916. évi költségelőirányzatát lelárgyalás és jóváhagyás végett megküldi. A közgyűlés a számadást 22135 K bevétellel és 28399 K kiadással jóváhagyta azzal, hogy a hiány az országos betegápolási alaptól nyer fedezetet. 3. A világítási villamáram egységárának hektovatt óránkint 2 fillérrel való felemelése litás közben véletlenül abban a pillanatban sült el, mikor a mellette gugguló Athanáz lehajolt, hogy a sült kukoricát a parázsból kikaparja. A törvényszék tehát elrendelte a helyszíni szemlét, hogy a fegyverszakértő véleménye alapján megállapíthassa: hogy vájjon a vádlott állításai megfelelnek-e a valóságnak. Különböző perbeli akadályok miatt a kiküldött bizottság csak 1899. május 29-én utazhatott el a tett színhelyére. Mint a vádlott kijelölt hivatalos védője én is résztvettem a helyszíni szemlében és a bizottsággal együtt Radomiron át utaztunk Küs- tendilbe. A kis Bisztrica falu, apró, fehér házaival, virágos kertjeivel nem messze fekszik a török határtól. Két zsandár, a biró és két katona fedezete mellett érkeztünk a faluba, ahonnan nemsokára abba az erdőbe jutottunk, ahol a gyilkosság történt. Meghallgattuk a fegyverszakértő fejtegetéseit a fegyver minemüségéről, hatásáról és azon tanuk vallomásai alapján, akik a holttestet föltalálták, pontosan megállapítottuk a helyet, ahol a hulla feküdt. Azután a vádlott pontos adatai nyomán kiválasztottunk egy parasztot, akinek alakja teljesen megfelelt az agyonlőtt ember termetének és ugyanazon állásba helyeztük, amelyben Ethym Risov állítása szerint Athanaz a lövés pillanatában guggolt, a vádlottnak kezébe adtuk a fegyvert és az egész jelenet hűséges utánzata mellett intézte a bizottság elnöke kérdéseit a szakértőhöz mindazon rószleNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE iránt beadott előterjesztésre a gazdasági és pénzügyi bizottság azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy az árfelemelést a közgyűlés utasítsa ei és az eddigi villamárakat tartsa hatályban. — A Ganz-féle r.-t-nak ezt a kérelmét a közgyűlés is elutasította, mert nem tartotta, helyénvalónak a mai drágaságban a közönséget ezzel is megterhelni. 4. A városi helypénz-dij szabályrendeletet a városi tanács módosítás, elfogadás és jóváhagyás végett beterjesztette. A javasolt módosítás lényege a kereskedelmi miniszter stiláris szöveg- helyesbilésére vonatkozik. Ezt a közgyűlés elfogadta. 6. A kárpáti falvak felépítésére a városi tanács azt a javaslatot terjesztette be, hogy a közgyűlés 500 K segélyt adományozzon. Az 500 K segélyt a közgyűlés egyhangúlag megszavazta. 6. Enyedy Bélánénák a bérleti viszony megszüntetése és a hátralék rendezése tárgyában beadott kérelmére, továbbá Horváth Ferenoz kereskedőnek a bérletből való kibocsátás iránt beadott kérelmére és Muszkái Mártonnak bér- leszállitás iránt beadott kérelmére a városi tanács javaslata alapján a közgyűlés Enyedi Béla, hadbavonult hentes üzletére vonatkozó kérelmet teljesítette, Muszkái Márton kérelmét elutasította és Horváth Ferencz kérelmének tárgyalásával a polgármestert megbízta. 7. A borpataki savanyuviz forrásának és rétnek szabadkézből való bérbeadására vonatkozólag a városi tanács javaslatára a közgyűlés, miután az árlejtésen bérlő nem jelentkezett, a bérbeadással a polgármestert megbízta. 8. A róm. kath. egyház 1914. évi templom- pénztári számadását a városi tanács felülvizsgálva jóváhagyás végett beterjesztette. A közgyűlés a számadást jóváhagyta. 9. özv. Fíyirő Sándorné, volt városi tiszti ügvész özvegyének tűzifa-segély kiutalása iránt beadott kérelmére a közgyűlés 20 köbméter fát utalványozott. A közgyűlés befejezése előtt Boitner Károly bizottsági tag indítványára a képviselőtestület megbízta a polgármestert, hogy Farkas Jenő felsőbányái polgármestert királyi tanácsossá történt kinevezése alkalmából Nagybánya város közönsége nevében üdvözölje. A közgyűlés déli V, 12 órakor ért véget. Külföldi esetek. Bismark és péntek napja. A babonás emberek 1897. év eseményeitől féltek, mert az újév napja péntekre esett. A müveit emberek között is sokan vannak, tekre nézve, amelyek az esetre döntő befolyással bírhattak. Meg kell vallanom, hogy a vádlottat magam is közönséges rablógyilkosnak tartottam és éppen ezért nagyon csudálkoztam, hogy a szakértő minden kérdésre adott válasza előnyös volt a vádlottra nézve. Megállapitást nyert, hogy a lövés — minden valószínűség szerint — csupán a fegyver ügyetlen kezelése miatt történt, amikor az áldozat éppen előrehajolt helyzetben volt. És miután a bíróságnak nem volt megfelelő bizonyítéka a szándékos gyilkosság megállapítására, a törvényszék csak gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek a vádlottat és hathónapi szabadság- vesztésre ítélte. Miután azonban Risov nyolc hónapot töltött vizsgalati fogságban, ezzel a büntetést kitöltöttnek tekintették és vádlottat azonnal szabadlábra helyezték. Ugyanazon a napon fölkeresett engem Risov az irodámban, hogy védelméért köszönetét és háláját kifejezze. A vizsgálati fogság alatt használt viseltes, foszlányos ruháját uj öltözettel cserélte föl és igy egész megjelenése kedvezőbb benyomást gyakorolt. Arca a hosszú fogságtól sápadt, beesett volt. de a nem várt kedvező ítélet feletti örömében szeme sugárzott a boldogságtól, mikor igy szólt hozzám : — Az egész dologban legfájdalmasabban érintett, hogy ön is azt feltételezte, hogy én hűséges társamat, akivel a Bylo hegységben minden örömemet és bánatomat testvériesen megosztottam, csupán azért gyilkoltam meg. hogy kirabolhassam. Nem, ügyvéd ur, Risov 1915, November 21. akik a péntek napján való kezdést veszedelmesnek tartják. Bismárk herceg, a bátorságáról nevezetes vaskancellár sem volt egészen babonamentes a péntek irányában. Ha fontos elintézni valója volt, lehetőleg kerülte azt pénteken megkezdeni. Különösen 1870. óv november 25-ike emlékezetes volt reá nézve. Oroszország, semlegességének viszontszolgálatául követelte, hogy az 1856. évi szerződés, melynek értelmében a fekete tengertől elzáratotf, revideáltassék. Mivel pedig Anglia krimi győzelmei által szerzett előnyökről lemondani uera akart, Oroszország óhaja teljesülésének megakadályozásával Russel Odo követet bízta meg. Bismark politikája érdekében úgy Orosz- valamint Angolországgal szemben kíméletesen kellett eljárni. Russel kihallgatást kért Bismark hercegnél, aki azonban halasztást nem tűrő ügyekkel lévén elfoglalva, kérette, hogy szíveskedjék várakozni. A büszke lord megharagudott és rögtön távozott. Midőn Bismarknak ezt jelentették, bosszankodva kiáltotta: — A negyedóra halasztástól függ Európa békéje. Sietve ment az uralkodóhoz, akinek előszobájában a német fejedelemségek egyikének követével találkozott. A követ levelet hozott Bismarknak. A levél sürgős volt, a követtel szükséges tárgyalást és a választ szintén nem lehetett halasztani. Ez egy egész órát vett igénybe. — Az eltelt óra alatt az uralkodóval értekeznem és fontos sürgönyöket szétküldenem kellett volna — mondta Bismark — az elkerülhet- len akadályok egész Európára válságosak lehetnek. Csakis pénteken érhet ennyi baj. A péntek reám nézve mindig ominózus. A kérdéses gonosz péntek mindazonáltal nem volt súlyos következményű. Dacára annak, hogy Oroszország kívánalma, Anglia rovására teljesült, az esetből nem keletkezett háború. A pillantás hatalma. Ambourgh hires oroszlánszeiiditőt egyik ismerőse kérdezte, mily módon uralhatja a vérengző vadállatokat és különösen miként kezdi azok szeliditését. Az étkezőhelyiségben, ahol tartózkodtak, más asztalnál úriember ült, akit Ők nem ismertek. — Látja ott a harmadik asztalnál azt az urat? Én sohasem láttam őt. Pillantásom ide fogja vonzani anélkül, hogy megszólítanám. Az oroszlánszeiiditő mereven és folytononem rabló ! Ha a szabadcsapattal ismételten betörtem török területre, sohasem azért tettem, hogy aljas önző célokat szolgáljak, hanem azért, hogy a bolgár leányokat és asszonyokat megvédelmezzem a török Zantiek becstelen erőszakoskodása ellen. Az utolsó mondatot a szabadlábra helyezett Risov olyan meggyőző határozattsággal hangsúlyozta, hogy hinni kezdtem tisztán ideális és nemes szándékában. Rövid idő múltán távozott irodámból és bucsuzáskor biztosított róla, hogy hálásan megőrzi emlékemet. * Azóta már eltelt néhány év, anélkül, hogy hajdani védencemről bármit is hallottam volna. Néhány nappal ezelőtt azonban levélbeli meghívást kaptam S . . . kapitánytól, aki a dju- maini ütközetben megsebesült és most az itteni kórházban fekszik betegen Amikor meglátogattam, legnagyobb meglepetésemre felismertem benne azt a szakértőt, aki Euthym Risov bűnügyében olyan fontos s döntő szerepet játszott. Kérdéseimre elmondta, hogy Risov egy komitácsi banda élén Krato- vonál, egy török század ellen folytatott hosszú hősies harcban megsebesült és meghalt. Mikor holttestét levetkőztették, hogy értéktárgyak után kutassanak, — a felkelők ugyanis aranypénzeiket erősen a testükhöz szokták fűzni, — a jelenlevőkre leírhatatlan meglepetés várt: előttük feküdt egy fiatal, szép leány holtteste. Euthym Risov női inzurgens volt, aki saját nembeli társainak jogáért küzdött utolsó le • helletéig . . .
