Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-21 / 47. szám

tivát szerezhetnénk az események egy­másra való hatásáról. Majd akkor, ha — reméljük, nem sok idő múlva — a békekötés kérdése közvet­lenül aktuális lesz: módunkban lesz ezt a kérdést több oldalról tárgyalni. Kétségtelen, hogy a háború tanulsá­gait úgy az állami, mint a társadalmi és családi élet szempontjából annak idején az illetékes faktorok minden vonatkozásá­ban értékesíteni fogják, de meg vagyunk győződve arról, hogy ezek között a tanul­ságok között talán a legfontosabbak, min­denesetre nagy horderejűek lesznek azok, melyek az élet higiénikus berendezkedé­sére tanítanak meg bennünket. Ezért tartottuk helyénvalónak, hogy erre a kérdésre már ezúttal, mikor a bé­kekötés reménye még csak derengőben van, felhívjuk mindenkinek a figyelmét. B. (2) 47. szám. __________ Vá rosi közgyűlés. — 1915. november 20. — Lapunk zártakor, november 20. nap­ján, szombatnn d. e. 11 órakor Nagybánya város képviselőtestülete rendes havi köz­gyűlést tartott elég nagy érdeklődés mel­lett. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósítást közöljük: A közgyűlésen dr. Makray Mihály polgár- mester elnökölt. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Fábián Lajost és Jancsovits Józsefet kérte fel. 1. A közgyűlés tárgysorozatának első pontja a m. klr. belügyminiszter leirata volt, a melyben a városi tisztviselők nyugdíjalapjának Nagy­bánya város takarékpénztári alapjához való csa­tolását megtagadta. A közgyűlés a leiratot — arra való tekintet­tel, hogy ez a kérdés az újabb nyugdijszabály- rendelet tervezetében ismételten szabályozva lett, — tudomásul vette. 2. Szatmárvármegye alispánja a városi nyil­vános jellegű k őzkórház 1916. évi költségelő­irányzatát lelárgyalás és jóváhagyás végett meg­küldi. A közgyűlés a számadást 22135 K bevé­tellel és 28399 K kiadással jóváhagyta azzal, hogy a hiány az országos betegápolási alaptól nyer fedezetet. 3. A világítási villamáram egységárának hektovatt óránkint 2 fillérrel való felemelése litás közben véletlenül abban a pillanatban sült el, mikor a mellette gugguló Athanáz lehajolt, hogy a sült kukoricát a parázsból kikaparja. A törvényszék tehát elrendelte a helyszíni szemlét, hogy a fegyverszakértő véleménye alapján megállapíthassa: hogy vájjon a vádlott állításai megfelelnek-e a valóságnak. Különböző perbeli akadályok miatt a ki­küldött bizottság csak 1899. május 29-én utaz­hatott el a tett színhelyére. Mint a vádlott kijelölt hivatalos védője én is résztvettem a helyszíni szemlében és a bizottsággal együtt Radomiron át utaztunk Küs- tendilbe. A kis Bisztrica falu, apró, fehér házaival, virágos kertjeivel nem messze fekszik a török határtól. Két zsandár, a biró és két katona fedezete mellett érkeztünk a faluba, ahonnan nemsokára abba az erdőbe jutottunk, ahol a gyilkosság történt. Meghallgattuk a fegyverszakértő fejtegeté­seit a fegyver minemüségéről, hatásáról és azon tanuk vallomásai alapján, akik a holttestet föl­találták, pontosan megállapítottuk a helyet, ahol a hulla feküdt. Azután a vádlott pontos adatai nyomán kiválasztottunk egy parasztot, akinek alakja teljesen megfelelt az agyonlőtt ember termetének és ugyanazon állásba helyeztük, amelyben Ethym Risov állítása szerint Athanaz a lövés pillanatában guggolt, a vádlottnak ke­zébe adtuk a fegyvert és az egész jelenet hű­séges utánzata mellett intézte a bizottság el­nöke kérdéseit a szakértőhöz mindazon rószle­NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE iránt beadott előterjesztésre a gazdasági és pénz­ügyi bizottság azt a javaslatot terjesztette a köz­gyűlés elé, hogy az árfelemelést a közgyűlés utasítsa ei és az eddigi villamárakat tartsa ha­tályban. — A Ganz-féle r.-t-nak ezt a kérelmét a közgyűlés is elutasította, mert nem tartotta, helyénvalónak a mai drágaságban a közönséget ezzel is megterhelni. 4. A városi helypénz-dij szabályrendeletet a városi tanács módosítás, elfogadás és jóváha­gyás végett beterjesztette. A javasolt módosítás lényege a kereskedelmi miniszter stiláris szöveg- helyesbilésére vonatkozik. Ezt a közgyűlés el­fogadta. 6. A kárpáti falvak felépítésére a városi tanács azt a javaslatot terjesztette be, hogy a közgyűlés 500 K segélyt adományozzon. Az 500 K segélyt a közgyűlés egyhangúlag megszavazta. 6. Enyedy Bélánénák a bérleti viszony megszüntetése és a hátralék rendezése tárgyában beadott kérelmére, továbbá Horváth Ferenoz kereskedőnek a bérletből való kibocsátás iránt beadott kérelmére és Muszkái Mártonnak bér- leszállitás iránt beadott kérelmére a városi ta­nács javaslata alapján a közgyűlés Enyedi Béla, hadbavonult hentes üzletére vonatkozó kérelmet teljesítette, Muszkái Márton kérelmét elutasította és Horváth Ferencz kérelmének tárgyalásával a polgármestert megbízta. 7. A borpataki savanyuviz forrásának és rétnek szabadkézből való bérbeadására vonatko­zólag a városi tanács javaslatára a közgyűlés, mi­után az árlejtésen bérlő nem jelentkezett, a bér­beadással a polgármestert megbízta. 8. A róm. kath. egyház 1914. évi templom- pénztári számadását a városi tanács felülvizs­gálva jóváhagyás végett beterjesztette. A közgyűlés a számadást jóváhagyta. 9. özv. Fíyirő Sándorné, volt városi tiszti ügvész özvegyének tűzifa-segély kiutalása iránt beadott kérelmére a közgyűlés 20 köbméter fát utalványozott. A közgyűlés befejezése előtt Boitner Károly bizottsági tag indítványára a képviselőtestület megbízta a polgármestert, hogy Farkas Jenő felsőbányái polgármestert királyi tanácsossá tör­tént kinevezése alkalmából Nagybánya város kö­zönsége nevében üdvözölje. A közgyűlés déli V, 12 órakor ért véget. Külföldi esetek. Bismark és péntek napja. A babonás emberek 1897. év eseményeitől féltek, mert az újév napja péntekre esett. A müveit emberek között is sokan vannak, tekre nézve, amelyek az esetre döntő befolyás­sal bírhattak. Meg kell vallanom, hogy a vádlottat magam is közönséges rablógyilkosnak tartottam és éppen ezért nagyon csudálkoztam, hogy a szakértő minden kérdésre adott válasza előnyös volt a vádlottra nézve. Megállapitást nyert, hogy a lövés — minden valószínűség szerint — csupán a fegyver ügyetlen kezelése miatt történt, ami­kor az áldozat éppen előrehajolt helyzetben volt. És miután a bíróságnak nem volt megfe­lelő bizonyítéka a szándékos gyilkosság meg­állapítására, a törvényszék csak gondatlanság­ból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek a vádlottat és hathónapi szabadság- vesztésre ítélte. Miután azonban Risov nyolc hónapot töltött vizsgalati fogságban, ezzel a büntetést kitöltöttnek tekintették és vádlottat azonnal szabadlábra helyezték. Ugyanazon a napon fölkeresett engem Ri­sov az irodámban, hogy védelméért köszönetét és háláját kifejezze. A vizsgálati fogság alatt használt viseltes, foszlányos ruháját uj öltözet­tel cserélte föl és igy egész megjelenése ked­vezőbb benyomást gyakorolt. Arca a hosszú fogságtól sápadt, beesett volt. de a nem várt kedvező ítélet feletti örö­mében szeme sugárzott a boldogságtól, mikor igy szólt hozzám : — Az egész dologban legfájdalmasabban érintett, hogy ön is azt feltételezte, hogy én hűséges társamat, akivel a Bylo hegységben minden örömemet és bánatomat testvériesen megosztottam, csupán azért gyilkoltam meg. hogy kirabolhassam. Nem, ügyvéd ur, Risov 1915, November 21. akik a péntek napján való kezdést veszedelmes­nek tartják. Bismárk herceg, a bátorságáról nevezetes vaskancellár sem volt egészen babonamentes a péntek irányában. Ha fontos elintézni valója volt, lehetőleg kerülte azt pénteken megkezdeni. Különösen 1870. óv november 25-ike emlé­kezetes volt reá nézve. Oroszország, semlegességének viszontszolgá­latául követelte, hogy az 1856. évi szerződés, melynek értelmében a fekete tengertől elzáratotf, revideáltassék. Mivel pedig Anglia krimi győzelmei által szerzett előnyökről lemondani uera akart, Orosz­ország óhaja teljesülésének megakadályozásával Russel Odo követet bízta meg. Bismark politikája érdekében úgy Orosz- valamint Angolországgal szemben kíméletesen kellett eljárni. Russel kihallgatást kért Bismark hercegnél, aki azonban halasztást nem tűrő ügyekkel lévén elfoglalva, kérette, hogy szíveskedjék várakozni. A büszke lord megharagudott és rögtön távozott. Midőn Bismarknak ezt jelentették, bosszan­kodva kiáltotta: — A negyedóra halasztástól függ Európa békéje. Sietve ment az uralkodóhoz, akinek előszo­bájában a német fejedelemségek egyikének kö­vetével találkozott. A követ levelet hozott Bismarknak. A levél sürgős volt, a követtel szükséges tárgyalást és a választ szintén nem lehetett ha­lasztani. Ez egy egész órát vett igénybe. — Az eltelt óra alatt az uralkodóval érte­keznem és fontos sürgönyöket szétküldenem kel­lett volna — mondta Bismark — az elkerülhet- len akadályok egész Európára válságosak lehet­nek. Csakis pénteken érhet ennyi baj. A péntek reám nézve mindig ominózus. A kérdéses gonosz péntek mindazonáltal nem volt súlyos következményű. Dacára annak, hogy Oroszország kívánalma, Anglia rovására teljesült, az esetből nem kelet­kezett háború. A pillantás hatalma. Ambourgh hires oroszlánszeiiditőt egyik is­merőse kérdezte, mily módon uralhatja a vérengző vadállatokat és különösen miként kezdi azok szeliditését. Az étkezőhelyiségben, ahol tartózkodtak, más asztalnál úriember ült, akit Ők nem ismertek. — Látja ott a harmadik asztalnál azt az urat? Én sohasem láttam őt. Pillantásom ide fogja vonzani anélkül, hogy megszólítanám. Az oroszlánszeiiditő mereven és folytono­nem rabló ! Ha a szabadcsapattal ismételten be­törtem török területre, sohasem azért tettem, hogy aljas önző célokat szolgáljak, hanem azért, hogy a bolgár leányokat és asszonyokat meg­védelmezzem a török Zantiek becstelen erősza­koskodása ellen. Az utolsó mondatot a szabadlábra helye­zett Risov olyan meggyőző határozattsággal hangsúlyozta, hogy hinni kezdtem tisztán ide­ális és nemes szándékában. Rövid idő múltán távozott irodámból és bucsuzáskor biztosított róla, hogy hálásan megőrzi emlékemet. * Azóta már eltelt néhány év, anélkül, hogy hajdani védencemről bármit is hallottam volna. Néhány nappal ezelőtt azonban levélbeli meg­hívást kaptam S . . . kapitánytól, aki a dju- maini ütközetben megsebesült és most az itteni kórházban fekszik betegen Amikor meglátogattam, legnagyobb meg­lepetésemre felismertem benne azt a szakértőt, aki Euthym Risov bűnügyében olyan fontos s döntő szerepet játszott. Kérdéseimre elmondta, hogy Risov egy komitácsi banda élén Krato- vonál, egy török század ellen folytatott hosszú hősies harcban megsebesült és meghalt. Mikor holttestét levetkőztették, hogy ér­téktárgyak után kutassanak, — a felkelők ugyanis aranypénzeiket erősen a testükhöz szokták fűzni, — a jelenlevőkre leírhatatlan meglepetés várt: előttük feküdt egy fiatal, szép leány holtteste. Euthym Risov női inzurgens volt, aki sa­ját nembeli társainak jogáért küzdött utolsó le • helletéig . . .

Next

/
Thumbnails
Contents