Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-31 / 44. szám

TÁRSADALMI HETILAP.

Október 31. —

44. szám.

#

&

SL1 évfolyam.

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

MEGJELENIK VASÁRNAP

Egész

»otési lírait ;

Negyedévre 2 K.

iiii ér.

M

• szerkesztő és laptulajdonos:

tános.

Sas&rkeeztóséff s kiadóhivatal : JB'alsóhányai-utca 20. szám alatt. ~~~ = TELEFON SZÁM NAGYBÁNYA 18: =====

A halottak áldozata.

Ismét itt van halottak napja, ez á szomorú dátum, a f:\;J emlékezés siralmas ünnepe.

Hétfőn, kedden megelevenednek a sírok, kicsinosodnak a temetőkertek, virág kerül a kis dombra, s ez előtt, béke idején, gyertya is lángolt a zöld dombocskán, meiy annyi küzdelmet, annyi reményt, annyi hitet és szeretetet takar el.

Most más időket élünk, az óriási küzdelem igénybe veszi minden erőnket, minden áldozatunkat, mert nélkülözünk magunk, nélkülözni fognak kedves halot- taink is, amennviben a sirvilágitás elmarad.

Tavalv is azt tettük, hogv a had•v 1 O®/

segélyezés céljaira adtuk azt, amit a temetőnek szántunk, a helyzet ma sem változott, most is ugyanúgy kell cselekednünk.

„Kiki, amint elgondolta szivében, akként cselekedjék, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten!“ így mondja azt a biblia.

Gondoljuk el szivünkben, hogy drága halottainkat is védi a hadsereg, a szent hazai földet, melyben őseink nyugosznak s nincs az a pompás gyertyasereg-fény, ami fölérne katonáink véráldozatával.

Rakjuk össze hát filléreinket s adjuk oda a hadsegélyezés nagy céljaira, sirvilágitás megváltása címén, ha elhunyt

kedveseink velünk együtt élnének, ók is csak ugyanezt tennék.

Ha megkérdezhetnek őket, igy szólnának :

— Amit nekünk szántatok, azt mi odaadjuk derék katonáinknak, ők is a véreink s ők ma az fdsők, mert a haza földjét védik s »a haza mindenelőtt!«

Világítás helvett Uháf — hadsegéd lyezes.

Ez legyen a mi szent áldozatunk!

Ez legyen a mi mostani ünneplésünk!

Gépek zár alá vétele.

A m. kir. mlnisteriumnak 3839/1915. M. E. számú rendelete a talajmivelőgópek záralávótele és használatuk szabályozása tárgyában.

A m. kir. ininisteriutn a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli:

1. §. A gőzekók &s i^ás motoros vagy gőz- erejü szántó ős tate;r.r?78Tbgépek és az. ily czólra alkalmas motorok és gőzgépek, közcélokra való esetleges igénybevételük biztosítása végett a jelen rendelettel zár alá helyeztetnek s azokat a zár tartama alatt eladni, vagy jogügylettel egyébként elidegeníteni csak a földmivelésügyi miniszter engedélyével szabad.

2. §. Az 1. §-ban említett és a jelen rendelettel zár alá helyezett talajmivelő-gépeket mindaddig, mig felőlük a földmivelésügyi miniszter másként nem rendelkezik, a talajmivaiő-gép birtokosa nemcsak saját gazdaságában, hanem a jelen rendelet hatályának területén bárhol szabadon használhatja.

3. § Bérszántás esetében a szántásért követelhető legmagasabb béreket a földmivelésügyi miniszter jelen rendelettel állapíthatja meg.

4. § Mindazok, akik gőzekét, mótoros vagy gőzarejü szántó- és talajmivelő-gépeket, vagy ily célra alkalmas móíorokat és gőzgépeket előállítanak, külföldről behoznak, avagy eladás végett birtokukban tartanak, kötelesek a birtokukban levő ilyen gépeket a földmivelésügyi miniszternél legkésőbb 1915 évi október hó 31. n&rjj&Vg bezárólag az ezután előállítóit, vagy behozott ebeket pedig el'iobzüitük, vagy behozataluk után 8 nap alatt írásban bejelenteni.

5. § Aki az 1. §-ban említett géppel a jelen rendelet ellenére rendelkezik, a gépet a jelen rendelet ellenére be nem jelenti, a hatóság előtt eltitkolja, vagy a jelen reudeletet egyébként megszegi, kijátsza, vagy annak kijátszásában bármily módon közreműködik, 3z, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. § a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő.

E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.

6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem (erjed ki.

Budapest, 1915, október hó 21-én.

Gróf Tisza István s k„

m. kir. miniszterelnök.

Rendelet a művelés nélküli földekről.

A m. kir. ministeriumnak 3836/1915. M. E. számú rendelete, haszonbérlőtől mivelés nélkül hagyott mezőgazdasági ingatlanok tárgyában kiadott 1019/1015. M. E. számú rendelet hatályának meghosszabitásáról.

Fiaimnak.

(Zsulavszky György lengyel költő hattyúdala. Meghalt mint a lengyel légió tisztje 1915. augusztusban. E költemény utánnyomásáért i. t. laptársaink két koronát fizessenek a Lengyel Bizottságnak Budapesten )

Én, fiacskáim, háborúba mentem Mint nagyapátok, az én jó apám,

Mint apám apja, nagyapja és minden,

Ki légióinkkal járt száz csatán.

Karddal kerestek véren, tűzön át Szabad lengyel hazát.

Fiaim, adja Isten, adja néktek,

Hogy lehulljanak végre láncaink.

S mikorra majd ti férfi korba léptek, Valósuljon nagyapó álma mind,

Üdvöt arasson, vérben aki szánt,

Szabad legyen hazánk.

De, fiaim, ha mégsem adna Isten Vérünk hulltáért mást csak szenvedést,

Mig van egy csöpp vér a ti szivetekben, Öntözzétek tovább a szent vetést!

És küzdjetek, mig Isten végül ád Szabad lengyel hazát.

Fordította: Zempléni Árpád.

Kárpátegyesüieíi dolgok.

A Kárpátegyesület ez idei évkönyve most jelent meg 80 oldalas vastag füzetben, sok érdekes dolgot tartalmaz, többek között Fischer Miklós a háborúról ezeket mondja el benne:

A világháború megváltoztatta állami, társadalmi életünk megszokott kereteit. Amikor ösz- szes erőinket állami létünk védelmére, jövőnk biztosítására latba kell vetnünk, amikor mindnyájunk közös érdekeiért sikra kell szállanunk, háttérbe szorul minden különleges cél, minden mellékérdek.

Az államnak életfunkciói a világháború alatt sem szünetelhetnek, mert ezek táplálják, kiegészítik, pótolják a harctéren igénybe vett erőinket ; társadalmi intézményeink értékének kritériuma pedig ebben a válságos időben attól függ, hogy mennyire képesek hozzájárulni a harctéri küzdelmet kiegészítő társadalmi munkához, menynyire képesek csökkenteni a háború okozta szerencsétlenséget, szárítani a könyeket, gyógyítani a sebeket, mennyire képesek mélyíteni, terjeszteni azt a közérzületet, mely a lövészárkokig terjed s ott éleszti katonáink lelkesedését, ellent- állóképességét, hősiességét.

A megdöbbenés és országos gyász, melyet a szerajevói tragédia a lelkekből kiváltott, a felháborodás hullámai, melyek végighömpölyögtek hazánkon, a nemzeti becsületünkön, önérzetünkön ejtett sérelem megbosszulásának vágya, külügyi kormányunk ultimátumának hire, mely a

közérzületre megkönnyebbülést jelentett, majd a részleges és általános mozgósítás kihirdetése, méi> D'^aHaditotta a magyar nép évezredes harci kedvét, íiarckészségét s mely a legfőbb hadúr iránti hódoló tiszü? * V-x rajongó szeretet számtalan megnyilatkozására adoíb újabb alkalmat: megváltoztatták társadalmi nk képét, a háborúra koncentráltak minden érdeklődést, minden figyelmet.

Ennek hatását megérezte a Magyarországi Kárpátegyesület is.

Néhány nap alatt néptelenekké váltak a Magas Tátra fürdőtelepei. Elutaztak egyesületi tagjaink, kik az 1914-ik évi augusztusi közgyűlésünkön részt akartak venni. Egyesületi közgyűlésünket nem lehetett megtartanunk.

A központi elnökségnek, az osztályok és bizottságok vezetésének tagjai közül számosán, az egyesületi tagok közül igen sokan hadbavo- nultak, hogy a harctéren teljesítsék legszentebb honfiúi kötelességeiket.

Megbénult az egyesületi munka s a felszabadult társadalmi erőinket azon országos célok, azon országos feladatok szolgálatába állítottuk, melyeket a háború nyomába lépő szenvedés és nyomor a társadalom elé tűztek.

Uj egyesületi alkotásokról szó sem lehetett, csupán az eddigiek megtartása s anyagi erőink gyűjtése volt feladatunk, hogy a háború után — adja a Mindenható — győzelmes békekötés után a Magyarországi Kárpátegyesület is a maga körében hathatósan vehessen részt azon szociális és közgazdasági problémák megoldásában, melye-