Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-31 / 44. szám

(2) 4.4 szám.

1915. Október 31.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kiviteles intézkedésekről alkotott 1912 : LXIH. t. ez. 16 §-ában, valamint az idézett törvényezikket és az 1912 : LXIII törvényezikket kiegészítő 1914: L. t. ez. 14. §-ánban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §, A tn. kir. ministerium a haszonbélőtől mivelés nélkül hagyott mezőgazdasági ingatlanok tárgyában 1915 évi márczius hó 24. napján 1019/1915. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletnek (A budapesti Közlöny 1915. évi március hó 25-én megjelent 71. számában) hatályát az 1915. év ősszóvel kezdődő gazdasági évre kiterjeszti.

2. §. Ha a haszonbérbeadó az 1019/1915. M. E. számú rendelet alapján a bérleményt már az 1914/1915. gazdasági év folyamán birtokába visszavette, ő az 1915/1916. gazdasági évben is az idézett rendelet szabályainak megfelelően a bérlemény birtokába marad.

Ha azonban az idézett rendelet 1. §-ában megjelölt körülmények már nem állanak fenn, a haszonbérbeadó, a haszonbérlő kívánságára, a bérleményt a haszonbérlő birtokába visszabo- csátani köteles. A haszonbérlő ezt csak úgy kívánhatja, ha a haszonbérbeadónak megtéríti azokat a költségeket, amelyeket az az 1915/1916. gazdasági évi termelés czéljából a bérleményre ' forditőtCÁ haszonbérlő a bérleménynek birtokába bocsátása iránti igényét az idézett rendelet 2 íjának megfelelően az ott megjelölt közigazgatási hatóság előtt 1915. évi november hó 15. napjáig érvényesítheti.

Az a körülmény, hogy a haszonbérlő az ellőbbi bekezdés alapján a bérleményt birtokába visszavette, nem zárja ki, hogy a haszonbérbeadó az ingatlant újból visszavegye, ha az a haszonbérlő kezén újból kellő megmivelés nélkül maradna.

3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki.

Budapest. 1915. évi október hó 20. napján.

Gróf Tisza István s. k.,

m. kir. miniszterelnök.

Külföldi esetek.

Angol mágnás

A londoni legelőkelőbb étkezőhelyiségek egyikében éjfél után 2 órakor nagyobb számú fiatal ember időzött. Valamennyien Anglia felső köreihez tartoztak.

Volt közöttük egynéhány lord is, de túlnyomó számban voltak a lordok ifjabb fivérei, Anglia felső köreinek ama nem irigylésre méltó tagjai, akik lord fivéreik mellett, szánalmas helyzetben vannak.

Itt azonban valamennyi jókedvű volt, egyiken sem látszott, hogy gondja lenne.

Legvigabb volt Bilfort Percy, aki szintén a »legfiatalabb fivérek« sorába tartozott és aki rengeteg adósságai daczára, szeretetreméltóságá- val és élelmességével mindig tudott pillanatnyi zavarán segíteni.

— Jön Dolkins államügyőszünk, aki mindig tud érdekes ügyekről beszélni — mondta Felhám lord.

— Nem csoda — jegyezte meg Percy — tudjuk, hogy ő minden lében kanál.

— Jöjjön ide hozzánk, ön számára még szorítunk helyet. Percy szíveskedjék jobbra vagy balra mozdulni, hogy Dolkins úr helyet foglalhasson oldalán.

A megszólított gőgös pillantást államügyészre.

Dolkins a kínált helyet elfoglalta ugyan, de a társalgáshoz nem sok kedvet mutatott. Percekig szótlanul ült és poharát ajkához emelve észrevétlenül nézett gőgös szomszédjára.

— Nos államügyósz ur, mit jelent hallgatása ?

Talán kellemetlensége volt, vagy pedig valami rendkívül bonyodalmas ügy foglalkoztatja gondolatait ?

— Társaságban hivatalos ügyekre nem gondolok ; — örülök, hogy legalább ilyenkor nem kell lépelödnöm bűnügyekkel.

Azt hallottam — szőlőit meg a fiatal emberek egyike — hogy a bűnügyek megvilágítását rendesen a bűnösök ostobasága mozdítja elő.

— Nem mindenik bűnös ostoba. Ismertem olyant is, aki ravasz volt mint Andersen mesebeli kutyája, mely . . . különben bizonyára ismofilr a moc/Sif

— Halljuk 1 halljuk 1 — hangzott több oldalról.

— Az ajtót, amelyen a hercegné eltűnt, krétával húzott kereszttel jelölték meg a király őrei. Következő reggel a városnak minden ajtaja hasonló kereszttel volt ellátva és a kereszteket a kutya rajzolta. Ismertem tolvajt, aki sokáig hasonló módon járt el, de végre is rajta vesztett.

— Természetes, hiszen ön mindig eléri czélj&t.

— Nem mindig, hanem a tolvajok fölfedezésében különös gyakorlatom van, múltkor is piros czérnaszál segélyével fedeztem fel egyiket.

— Czérnaszállal ? Ugyan beszélje el 1

Dolkins jó szeme pillanatra sem szüntette

megfigyeléseit.

Az étkezőteremben nagy meleg volt.

Telham lord nyakkendőjét lazábbra, Bilfort Percy ellenben úgy igazgatta az övét, hogy véletlenül ne lazuljon meg, pedig a homlokáról törülni kellett az izzadtságot.

— Nemde uraim önök Bishlovéktól jöttek ide? — Kérdé Dolkins.

két az újkor hazánk jövőjének kiépítése, biztosítása érdekében felszínre fog hozni.

Mind ennek megfontolása arra késztett» egyesület elnökségét, illetőleg szerkes',’.^1J1/,ottsá- gát, hogy — eltérőlep az eddigi szokástól — a Magyarországi Kárpátegysület 1915-iki Évkönyvét csupán a hivatalos rész közlésére szeritsa s ezáltal legalább az egyesület történetei fel;egyzésének folytonosságát fenntartsa.

Á világháborúnak egyesületünkre nézve is vannak lélek emelő tanulságai:

A Keleti Kárpátok völgyeiben, bérczein ádáz, véres harezok folytak. Oly csata dúlt északi védbástyánk mentén, aminőt a világtörténelem sem jegyzett fel.

Katonáink, honvédeiok legendás hősiességgel védték a magyar határt.

Ott viriaszt felettük a magyar nép aggódó lelke; ott van mellettük nemzetünk mélységes hálája, elismerése, büszkesége; ott van a világ, csodálata.

Vérrel, drága honfivérrel áztatták e hegyvidék talaját s e miatt ezen terület, a Keleti Kárpátok osztásának munka tere szászorta drágább lesz ezentúl ráuk nézve, mint eddig volt

S hazánk északi határait védő testvéreink, fiaink oldalán ott küzdöttek a hatalmas német birodalom hős harezosai: hü fegyvertársaink.

Együtt harczolnak, együtt szenvednek Kiöntött vérük összefolyik s ez egy uj vérszerződés, mely örök időre megpecsételi a magyar-osztrák- német szövetséget Európa jövendő békéjének biztosítására.

A Magyarországi Kárpátegyesület régóta büszke arra, hogy sziléziai osztályával, hogy j német birodalmi tagtársaival váiivetve fárad azon j czélok megközelítésére, azon feladatok megoldá- j sára, melyeket alapszabályaink egyesületünk elé tűznek

Ezen a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló tagtársi viszony ezentúl a meleg és őszinte szereteten alapuló legbensőbb testvéri viszonynyá fog fejlődni.

Kiválóan érdekes az is, hogy Frigyes császári és királyi főherceg ö fenségét, a Magyar- országi Kárpátegyesület védnökét, tábornagygyá történt kinevezése alkalmából az egyesület elnöksége a következő sürgönyben üdvözölte :

»Frigyes császári és királyi főherceg 5 fenségének

Főhadiszállás.

A Magyarországi Kárpáregyesület hódoló tisztelettel üdvözli Fenségedet a legmagasabb katonai méltóság elnyerése alkalmából. Egyesületünk büszke arra, hogy fenséges védnökének dicső fővezérlete alatt vitéz hadseregünk gyözelemről-győzelemre viszi zászlóinkat a világháború csataterein és miként a Magas Tátra sziklabércei, oly rendületlenül áll a magyar határon szeretett hazánk védelmezésében.

A Magyarországi Kárpátegyesület elnöksége nevében :

gróf Teleki Sándor elnök,

Fischer Miklós ügyvivő alelnök.«

— Igen. Hát ezt honnan tudja?

— Én is onnan jövök.

— Bishlovéktól? Ily későn?

— Igen. Telefon utján kérettek oda, me rt ékszerlopás történt nálok.

— Micsoda? Az estély ideje alatt ? Ugyan beszélje el, amit tud az esetről.

— Arról nem sok mondani valóm van, különben az urakat nem is nagyon érdekelheti. Sajnos, úgy áll a dolog, hogy a tolvaj aligha lesz felfedezhető. Alkalmasint a szolgaszemóly- zet valamely tagja követte el a lopást s igy, amint látják egész közönséges az eset.

— És ugyan mit loptak el ?

— Julia ladynek, négyezer fontra becsült rubinját.

— Rubin? Nyakán, karján, vagy öltönyémely részén viselte?

— Szokatlan, és legkevésbbó ellenőrizhető helyen, övének hátsó részén.

— Nőmet figyelmeztettem — kiáltotta Tel- bam lord, hogy szt a bolond divatot ne kövesse, őrült gondolat, az övét hátul drágakővel kapcsolni. Julia lady távozásunk után rögtön észrevette az ékszer hiányát?

— Igen és ez a szerencse, mert ha csak az estély után következő reggel vette volna észre, a drágakő időközben kitudja hányadik kézbe kerül.

— És kit gyanúsítanék ?- Tulajdonképpen senkit, azt hiszem csak a komorna lehetett, habár könnyezve tagadta a lopást, holmiját rögtön átkutattuk de, kérem ily kicsi tárgyat könnyen el lehet rejteni.

A ladynek ez jó lecke — mondá Telham lord — azonban mint értesültem, annyi ékszere van, hogy ezt az egyet könnyen nélkülözheti.

— Éppen ezt az egyet nem könnyen. Ez volt legkedvesebb ékszere, azért mindig erős selyemszállal sajátkezüleg varrta fel; a tolvaj éles kést használt, mert valamennyi selyemszál simán van levágva.

— Nagyon különös, valamennyien táncoltunk vele. s tánczközben mindnyájan átkaroltuk, nem csodálkoznám, ha azt gyanítaná, hogy közülünk valamelyik a tettes.

— A lady szavaiból valóban ily gyanúra is lehet következtetni — válaszolta Doikins. — Azt mondta, hogy a vendégek távozása után fogadószobájában teát ivott, melylől nehány csöpp kék ruhájának övére került, azért lekapcsolta és rögtön észrevette, hogy a rubin hiányzik, valamint azt is, hogy éles késsel vágták le.

Azután kezembe adta az övét.

Meggyőződtem róla, hogy ig aza van, d észrevettem, hogy a rubint a v arrás levágásá után letépni kellett, mert az arany azsur-foglaa lásnak egyik aranyszála az övhöz kapcsolódoít- az övnek egyik kék selyemszála hiányzik.

— Tévedés van a dologban — kiáltotta Bilfort Percy — hiszen Julia lady ruh ája piros szinü volt.

Még ugyanaz nap érkezett meg ö fenségének sürgönyválasza, mely szószerint ezeket tartalmazta :

» Gróf Teleki Sándor, Magyarországi Kárpátegysület elnöke

Iglón.

Szívből köszönöm a védnökségem alatt álló Magyarországi Kárpátegyesület engem igen megörvendeztető üdvözletét és dicső hadseregünk elért eredményeinek elismerését.

Frigyes főherceg, tábornagy.

A Keleti Kárpátok osztálya múlt vasárnap tartotta közgyűlését Felsőbányán, erről pedig a következőket mondhatjuk el.

A városi tanácsteremben jelen voltak : Farkas Jenő ügyvezető alelnök, Háder Ferenc pénztáros, dr. Szokol Pál, Pap Mái too, Puskás Ferenc, Újhelyi András, Münnich Sándor, Likker Károly, Mikola A. Gyula, Dimand Károly, Spácay Gyula, dr. Tóth Gábor, Tury István. Varga János, Kosztróber György tagok és Schultz Ferenc mint jegy<ő. Ügyvezető alelnök üdvözölve a megjelenteket az ülést megnyitotta és a jegyzőkönyv hitelesítésére Spácay Gyula és Mikola A. Gyula tagokat kérte föl. Ezután alelnök előterjesztést tett a tisztikar és választmánynak további egy évre való meghagyása tárgyában. Egyhangúlag elfogadták.

Majd felolvasták az 1914. évi zárszámadási jelentést és mindenekben egyhangúlag elfogadták.