Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-10 / 41. szám

1 1915. Október 10. — Mily nagy megtiszteltetés lenne az reám és szakálamra nézve. A cpész tehát főbbel ért e', mintamennyit kívánt és azután kegyelemben elbocsáttatott. A fogadóteremből kijövet halkan mondta a polgár­mesternek : — Nagyon szeretném, ha megállapodásaink Írásba foglaltatnának. — Azt megtehetjük, jöjjön holnap a város­házára. Jegyzőkönyvbe vesszük, hogy a város nagy pompával eltemette*i és hogy ön kötelezi magát szép fekete szakáiét a városnak hagyo­mányozni. A jegyzőkönyv kötelező lesz a város tanácsának nem csak jelenlegi, hanem jövendő­beli tagjaira nézve is. A város közönsége csakhamar értesült a kölcsönös kötelezettségekről és a cipész h úsága sok gúnyra szolgáltatott okot. A tanács tagjai restelték a dolgot, de a pol­gármesternek sikerült Őket megnyugtatni. * 40 év telt ti, Vili. Henrik és a derék pol­gármester már rég eiköhöztek a túlvilágra. Midőn Bru-hy cipész meghalt Angolország­ban Erzsébet királyné uralkodott, Canterbury vá­rosnak más polgármestere volt. Az örökösök érintkezésbe léptek a tanács­osai, hogy a temetést a jegyzőkönyv értelmében eszközöltesse. Az új polgármester a város levéltárában felkeresíette a régi jegyzőkönyvet és azt alapo­san áttanulmányozva monda ; — Elődöm, hogy VIII. Henrik haragját ma­gára ne vonja, a temetés kötelezettségét elvál­lalta s igy a kötelezettség fönnáll. Da éppen úgy fönnáll az ellenszolgáltatás is t. i. a hires fekete szakái átengedése, mert az a város tulajdona lesz. — Polgármester úr — rnondá az örökösök egyike, a szakái most már nem tiszta fekete, mert felső része fakó szürke, alsó része pedig fehér. — Tudom válaszolta mosolyogva a pol­gármester és mivel a szakái nem fekete azaz, nem olyan, mint a jegyzőkönyv értelmében lennie kellene, nem vehetjük a váro3 tulajdo naba. Ennélfogva a város kötelezettsége is meg­szűnt. Hogy azonban az elhunytnak kívánsága legalább részben teljesüljön, a városi u'cas-p- rőkbö! álió kü'dötíség vesz részt a lemeíésen. Brushy cipészmester ezek után még sem temottetelt oly nagy pompával, mint ahogy ő kí­vánta és remélte. Hogy Canterbury város csakugyan az utca­seprők által képviseltette magát a temetésen, ar­ról hallgat a krónika. Tószt az angol udvarnál. IV. György nagyon mulatós ember volt és lakomáinál szerette a fesztelenséget. Hamlya ezredes ily lakoma alkalmával az udvari életre vonatkozó történetet beszélt el, melynek rendkívül kellemetlen főszereplője, ma- gasrangu és a legmagasabb kegynek örvendő ud­vari tőhivatalnok volt. Az elbeszélés befejezése után IV. György teletöltette poharát, kezébe vette és egész tartal­mát a mellette ütő ezredes arcára zúdítva ki­áltotta : — Hamlya ön közönséges gaz fickó. Az asztal körül eddig uralkodott hangos jó kedvet néma csend váltotta fel. Mitévő legyen a vitéz katona? A sértőt párbajra 1 ívni, vagy pedig hasonló módon viszonozni a sértést, nem szabad, mert ez felségsértés lenne. De szó nélkül hagyni a brutális eljárást szintén lehetetlen. Az ezredes nyugodtan töltötte meg poharát és magasra emelte, azután IV. György előtt meg­hajtotta magát és a pohár tartalmát másik szom­szédjának arcára öntötte. ö Felségének tósztja, szíveskedjek tovább adni. A kínos jelenetnek szellemes, de egyúttal eléggé erélyes megoldása lelkesitöleg hatott az egész társaságra. Minden vendég jó kedvüen tűrte és folytatta a borral való keresztelést. IV. György pedig nagyot nevetve kiáltotta: — Hamlya gavallér tetőtől talpig. Hosszú haj, rövid ész. Karnegie András az amerikai hires milliár­dos Philadelphia környékén sétált és a házát NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE zsindelyező paraszttól kérdezte, hogy miért nem cseréppel fedi házát — Azért nem, mert a cserép többe kerülne és én ezt a kiadást is alig bírom. — Mennyivel kei ülne többe? — 200 dollárral. Karnegie 200 dollárról szóló utalványt adott a parasztnak, aki nagy örömében feleségéhez sietett, hogy szerencséjét közölje vele. — Ember, mily ostoba vagy! Miért nem mondtál legalább 500 dollárt? Menj rögtön hozzá és mondd neki, hogy tévedtél, mert nem 200, hanem 500 dollár. A szófogadó férj Karnegie lakására sietett. A milliárdos nagyot nézett midőn a paraszt, jövetelének okát előadta; nyugodtan visszavette az utalványt és darabokra tépte, az ostoba férj háza pedig zsindelyteíő alá került. Heti krónika. Olykor-olykor hangokat hallok az égbő!, ne tessék hinni, hogy valami thkos mennyei szó­zatot, nem, dehogy is, csak egyszerű ám azért sokat jelentő gágogást, vad’udak vonulnak dól- felé, érzik, hogy a természet virulásának itt a vége. Olyan jól esik ez a libahang, ez legalább nem kerül pénzbe, mint a ketrecünkben meg­szólaló baromfiak kiabálása, drágább és ritkább ez manapság még az operánál is. És ha már minden drága, miért ne lenne drágább a füstölni való. Fölment tehát egyes cigaretta dohányok és cigaritlusok ára. Az ideges cigarettások zúgolódnak, hogy miért éppen ők érzik meg legjobban a háborút, erősködnek, hogy nem fognak többet szívni, de azért a jövő hé­ten már épp annyi szivaikát fognak elpusztítani, mint ezelőtt. Mindenféle áremelésbe belenyugszik az ember lassanként, még abba is, hogy 10 K-ás napszámos csak 8 K ára krumplit tud naponta kikaparni. Bizony nehezen fog menni a szüret is ilyen drága munkaerővel s még hozzá fuvart sem lehet kapni, kőiüibelöl ott fog kelieni a bort meginni a szőlőben, mert nincs aki elhozza. Az 1000 ftos ökrök büszkén méltósággal sétáinak, mint valami ős mastodonok vagy elepbas primigéniusok. Szinte érzi a marha, hogy min­den lépése arannyal fizethető csak meg, azért lép olyan úri nyomatékkel. Nem is lesz igazi szüret a szüret, csak olyan betakarítás, jó hogy eleresztették a gyermekeket, kellenek napszámosoknak, mulatni nem is fog senki ez idén a hegyen, nem olyan időket élünk most. Legjobban érzi az idők nyomását a tiszt­viselő. Akinek a fizetése annyi, vagy kevesebb, mint tavaly voit, de mindent ötszörös áron kell megfizetnie, azért is igyekezett a közgyűlés raj­tuk segíteni valamit. Jaj 1 de nagy segítség is volt ! Pár év előtt az állam elrendelte, hogy a városi tisztviselőknek családi pótlékot kell adni. A képviselet adott, de attól, akinek gyermeke van elvette a failletményt, (akinek nincs gyer­meke, attól nem vette el). Az volt tehát a csa­ládi pótlék, hogy elvették a fát. A szerdai gyűlés most kimondta, hogy nem veszi el a fát. Ez a nagy segítség. Reméljük, hogy egyebet is fog tenni a kép­viselet, kitalál valami módot arra, hogy a tiszt­viselők, akik ma kevesebben vannak, rendszerint mások helyett is dolgoznak, kapjanak valami pénzbeli segítséget s el ne pusztuljanak a télen. Hiába győzzük le a muszkát, szerbet, ha itthonn nem győzzük pénzzel, élelemmel. Mind a kettőnek meg kell lenni és meg is lesz, ha a sarkunkra állunk mi is, mint azok ott kint a harctéren. Tavaly hadikö’csönt is jegyeztek a tisztvi­selők, bárcsak most is jegyezhetnének, azt szerelné a krónikás. Kinevezések. Sprenger Ferenc tanfelügyelőt Csikvármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki a mi­niszter, Nyirő Béla főbányabiztost pedig Oravicára bányakapitánnyá. Egyházi gyűlések. A nagybányai ref. egy­házmegye október 22-én városunkban tartja őszi közgyűlését. — Az evang. egyetemes egyház nov. 10-én Budapesten tartja szokásos évi közgyűlé­sét. Tavaly a háború miatt ez a közgyűlés el­maradt. 41. szám. (3) A sebesüllek okt. 5 én tehéntúró» és juh­túrós csuszát kap'ak vacsorára és pedig Ba’czer Györgyné 10, Beyer Jenőné 10, Ketney Mibályné 20, Kupás Mihályné 10, Langír Sándorné 10, Rezső Gyuláné 10 adag galuskát adományoztak, Bozsenik Béláné ped’g a pénztár részéről volt szives 10 személyre főzni. Ilyenformán összesen 80 személyre való galuskát tálaltak föl. A pénz­tárnak a hozzávaló 5 K 13 fillérbe került. A héten következő adományok érkeztek: Fülep Imréné 10 K, Bsrch .rdt Adolfná 5 K, dr. Zoltán László 50 K az összes bevétel 820 K 28 f., a kiadások főösszege 665 K 06 fillér. Itt jegyezzük meg, hogy iapunk 39-ik számában Kovács Blekné neve tévesen volt szedve E'emérnének. Mivelasebe- süitek leginkább kedvelik aturós csuszát s ehsz a liszt és egyéb hozzávaló könnyebben bsszerez- hető, csupán a tojás okoz gondot, amit nagyobb mennyiségben mai napság majdnem lehetetlen beszerezni, az‘rt fölkérjük a m. t. háziasszonyo­kat, hogy ha fölöslegjük van, szíveskedj ének bár­milyen csekély számban tojást küld eni, készség­gel vei-zi pénzért is a vacsorapénztár Az uj évnegyed alkalmából kérjük az elő­fizetések szives megújítását. FUiöp András főhadnagy ismét megsebesült. Füiöp kir. erdészeti számvizsgáló, ev. egyházi gondnok már harmadszor ment a harctérre s ezúttal harmadszor kerüb, mint sebesült kórházba, jobb karját átlőtték az északi harctéren s csont­törése is van, igy falgyógyulása csak hosszabb idő muiva remélhető. I HJTT lTán arad‘ vértanú emlék­' napján városunkban gyász­istentiszteletek voltak, melyeken a taculósereg is részivel*. A közönség szokott kegyelettel ülte meg a szomorú napot. Városi közgyűlés volt okt. 7-én, c-ütörtökön. A betakarítás, szüret slb. munkája s amit előbb kellett volna említenünk, a háború miatt mind­össze csak húszán voltak a gyűlésen, amely pedig egy egészen uj nyugdíjintézet alapjait vetette meg. Tizenegy tárgya volt a gyűlésnek. 1. A városnak az 1916 aug 15 ig szóló gabonaszükséglete tár­gyában kelt miniszteri rendeletet tudomásul vet­tek, Eszerint a város 16400 métermázsa búzát kap természetesen a megállapított áron. 2. Mikes Bélának a negyedik gyógyszertár felállítását a vármegye sem engedélyezte. Tudomásul vették. 3. Vajay Imre számtisztnek illetményeit a közig, bíróság a képviselő testület határozata alapján állapította meg. Tudomásul. 4 Ilios Vois és Prop- kovics Timia macedóniai lakosoknak a képviselet telepedési engedélyt nem adott. 5. 6. 7. Megálla­pították Szákeiy Mihályné, Kosztrőber Jánosné, Roszler Lajosné nyugdiját. 8 A városi nyugdíj- szabályzatot az állami szerint á! kellett alakítani s ezért a közgyűlés teljesen az állami rendszert fogadta e!. 9 A legtöbb adót fizetők névjegyzéké­nek kiigazítására C üdör, Révész és Glavitzky b>z. tagokból álló bizottságot küldöttek ki. E pont­nál kijelentette a polgármester, hogy a választá­sok a háború b fejezése után 6 hónapra vannak halasztva s igy most nem lesznek városi képvi­selő választások. 10. Váradi Julia illetőségét el nem ismerték 11 Bay Lajos és társai indítvá­nyát elfogadták a neveltetési pótlék kiutalása iránt s egyszersmind megbízták a polgármestert, hogy a legközelebbi gyűlés elé terjesszen javas­latot, hogy honnan kellene a tisztviselőket se­gélyben részesíteni és kiknek kellene azt kiutalni. Gyűlés vége fél 12 órakor. Uj vonat. A szatmár—mátészalkai vonalon két uj vonat jött forgalomba. Az egyik 12 óra 50 perckor érkesik Szalmárra, a másik 2 óra 21 porckor d, u indul Szatmárról. Szüreti szünidő. A tanács okt. 10 re fűzte ki a szüret idejét. A főgimnáziumban okt. 11-én, a polgári leányiskolában és az elemi iskolákban okt. 11 —14 napjain lesz a szokásos szüreti szün­idő. Valóban szükséges dolog volt a gyermekeket szabadságolni, hogy a szülőknek segítsenek a be­takarításnál, mert napszámost még nagy pénzért sem lehet kapni. Adakozás. Hadsegélyző egyesületünk céljára októberre adott L. Berks Lajos 10 K, Smaregla Mihály 5 koronát. Dr. Vajda Gyula a háború költészete cimü kötete 2 koronáért, bármely könyvkereskedésben megvehető. A kötetben Révai Károlynak is van sikerült szép költeménye s Szávaytól is több gyönyörű művet közöl.

Next

/
Thumbnails
Contents