Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-10 / 41. szám
Nagybánya, 193 5. Október 10. — 41. szám. XLI. évfolyam. uNYE MEGJELENIK Xs/LT.ISTIDEJÉT VAS Előfizetési Árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. r--_ -----Egyes szám 20 fillér. ----------------Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: IRIÉJ-STjBíS:^ JÁ3STOS. A nagybányai hölgyekhez! — Gyüjtsünk selymet hadi cóiokra. — A tavalyi téli háborúnak sok tapasztalata volt. Ezek közé tartozik az is, hogy a legjobb melegítő a katonáknak odakint a harctéren, téli hideg időben a selyem. Most ezt a tapasztalatot értékesítenünk kell, ha tovább fog tartani a háború. Ebben a tárgyban Neubauer Hermin polgári iskolai tanítónőtől, aki az elhagyott gyermekekért oly sokat tesz s aki a vörös- kereszt kórháznak is egyik leglelkesebb, legtevékenyebb támogatója, közlés végett a következő követésre méltó felhívást kaptuk: Kérünk selyemdarabokat a katonák számára ! Pompás meleg és könnyű ujjasok készülnek belőlük, ha kétrét nagyobb selyemdarab közé sok réteggel rakunk kisebb-nagyobb, előbb gondosan fertőtlenített bármilyen szinü és alakú selyem- foliot. Azokat kockákban átvarrjuk s úgy szabunk belőle ujjast. De sok, nagyon sok selyemfolt szükéges hozzá. Az meg akad majdnem minden háznál: régi selyemblúz, alsószoknya, paplanboritás, fodor síb. Sőt egy-egy régi ruhái’ó! is szívesen mondunk le, ha meggondoljuk, hogy evvel talán egy emberéletet mentünk meg. Igaz, hogy esetleg magunk is fölhasználhatnék valamikor, de az is igaz, hogy a kegyetlen télen a harcos mindenesetre nagyon jő hasznát veszi és talán hosszú, fagyos éjszakákon ma- .gános előőrsön hálásan gondol azokra, akik leNagybányán a feljebb közölt felhívás bizonyára nem lesz a pusztában elhangzott szó! A tengeri termés lefoglalása. A kormány 3611. sz. rendeletével a tengeti termést zár alá vette. Mivel vidékünk is foglalkozik elég kiterjedt mértékben kukorica termeléssel, gazdasági egyesületünk szükségesnek látja a rendeletet kellően megismertetni. Evégből közöljük a következőket:- at .„o$ mondtak valami fölösleges fényüzési darabról az ; ő kedvéért. Ez most megvédi a maró hidegtől és talán súlyos betegségtől óvja meg. Kérem városunk hölgyeit, kutassák át szekrényeiket és küldjék el nekem, amit nélkülözhetnek. Higyjék el, kérelmem elolvasása után soha többé nem telne kedvük olyan ruhadarabban, amit sajnáltak odaadni annak az ismeretlen szegény katonának. Majd veszünk újat a béke boldog idején! Neubauer Hermin. A családok figyelmébe melegen ajánljuk e sorokat, emlékezzünk csak vissza a múlt évi téli háborúra, mikor mi puha párnák közé vonultunk éjjelre pihenni, hányszor bántott és nem hagyott aludni az a gondolat, hogy fiaink a szabad ég alatt dideregnek a fagyos, kemény éjszakában ! Minden lehetőt meg kell tennünk katonáinkért és semmit sem szabad kicsinyelnünk, ami az ő érdekükben szükkoavenciós) ifcßvh., *■•>•»•*!*<> zár aia hkum«.,.., 2 §. .» termelő h: végletre szabadon használhat föl akkora mennyiséget, amennyi az illető vidéken normáÜ3 viszonyok között szükséges. Gazdasági szükséglet címén a természetbeni járandóságok, a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. Mezőgazdasági szeszfőzdében való földolgozásra a pénzügyminiszter szeptember 7-én kiadott 99.700 számú rendeleté és egyéb üzemekre a 10 §. irányadó. 3 § A termésnek az előző szakaszban felsorolt szükségleteket, meghaladó részét köteles a termelő a közigazgatási hatóság felszólítására közszükségleti célokra átengedni Ha az igénybevett tengeri még nincä letörve, vagy morzsolva, erről, valamint eltartásáról és gondozásáról a birtokos köteles gondoskodni, a miért az átvételig métermázsánként és havonként 50 fillér, de legfeljebb 3 korona jár. Az emberi élelmezésre alkalmas készletekért a hatóságilag megszabott legmagasabb ár fizettetik. Morzsolallan állapotban ennél 20 százalékkal kevesebb. Megromlott készlet át nem vehető, de ha azzal a törvényhatóság első tisztviselője rendelkezik, a minőségnek megfelelő, de legfeljebb a m ximá'is ár 75 százaléka fizettetik A készletek a Hadiíermény r -í.-nak szol- gáltatandók át s a kijelölt vasuli vagy hajóállomásra való szálltásrói a !emelő tartozik gondoskodni. A térítés a kijelöltt állomásra történt szállításkor fizetendő. Aki termését nem jelenti be, elrejti, vagy e rendelkezéseket megszegi, két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. 4 §. A termelő a közszükságleí céljaira igénybe nem vett mennyiséget csak az erre jogosítottaknak (5—10. §) adhatja el. A termelő nem szállíthatja el termését azon törvényhatóság területéről, ahol gazdasága van, kivéve ha a tör- vényhíőeág első tisztviselőiének engedélyével másKÖLTEMÉNY. Lelkünk szétnéz és hasztalan: Nem látunk mást, csak azt a régi képet: Ahol megven a millió vitéz! Mind bokrétásan, vőfélymódra lépked. Lakodalmas menet a vonatuk, Virág, vidámság, dal szakad le róla, Künn ez a kép, de bent azért sokaknak Volt zokogni valója. Meglendül minden lobogó És szalagot tűz homlokára ékül. Országok színe, nemzetek dala Egymásra borul s ölelkezve bekül. Szuronykék lesz a Kárpát fenyőzöldje, Virágmező fut tüskéin kígyózva: Minden szurony hegyére odaült- Egy »őszi rózs3, fehér őszi rózsa,« Vörös fénnyel huny ott a nap: Köröskörül lángtenger csapkodása, Vérpatakok közt emberhidakon Most szállnak át a sorsdöntő támadásba. Rakéta-tűznél, holdvilágos éjben Hazulról jött Írásokon merengnek S záporozó tüzekkel nem törődve, Álmukban haza szenderednek. Győzelmek hire érkezik, A mulatókban tűz gyűl, zene harsog; Fehér papírba temetik magok A felpirosló mohó emberarcok. Öreganyók térképen tévelyegnek : Mennyi vonal s egy se mutatja tisztán, Hogy ott-e az a jó fiú, avagy már Tán ő is rajt’ a tisztán ? S a lakodalmas vonatok Szállongnak vissza daltalan, szerényen. Tapsos kezek, bokázó fürge lábak Benn sajganak a fehér gyolcs kötésben. Lányok helyt rájuk szülék várakoznak, Megtelt szivük most már sírni se restek S a talpig fehér nemes nők ruhadiszül Rózsa' helyett veres kereszttel. S itthon is ó, annyi a kép ! Az egyik ember örömkönnybe lábad, És azalatt a szomszédos szobában, Más könnyek közt — varrják a gyászruhákat. Földszintre száll a pénz, gőg és hiu-ág, Fala leomlik a sok ranghatárnak S a megszelídült emberek megint A templomokba járnak. Lelkünk a végső képre vár; Ha majd a harc győzelmesen lezárul, — S a cserkoszorus lobogók alatt Hadunk leszáll a Kárpát oldalárul, — Mi lesz a dal ? mert dal születik akkor — Mi lesz a dal, mely őket hazavárja? Én azt hiszem, egy szóból áll a dal majd, És ez a szó — »Imára!« _____ Szávay Gyula. Eg y a sok közül. — Irta: Incze Gábor, — Sürü, sötét felhők kavarognak az égen, a szél a fák lombtalan ágait jobbra-balra hajütgatja, A csillagtalan éjszakában olykor-olykor röppentyű repül föl, mely pár pillanatra csaknem nappali fénnyel világítja meg a harcmezőt. Lövészárkunktól, mely nem egyéb, mint az országút szélén futó árok egyikének megmélyitése, nem messze egy majorság faházikói fekszenek sűrű kerítéssel körülvéve; udvarán mintegy 10—12 szénaboglya magas halmaza sötétlik Itt rejtőzködik az orosz gyalogság. Szmiatynszki, az öreg lengyel népfölkeíö, kanóccal kezében hasoucsuszva közeledik a tanya felé. Mikor a fényszórók felé vetik csóvájukat, meglapul valami bozót mögött, melyek sűrűn borítják a kis dombokat. Aztán ismét tovább csúszik. Végre célhoz ér. A kerítésen könnyen átveti magát, odasurran a szénarakáshoz, meggy ujtj a a kanócot és odahelyezi a széna közé s aztán gyorsan visszaigyekszik. A kanóc lassan
