Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-24 / 4. szám
Egyébiránt az egész virilisséggel úgy leszünk, mint a polgári perrendtartással. ? T. i., hogy az uj polgári perrendtartás éppen most január 1-én lépett életbe, amikor tulajdonképpen nincs is per. A háború egyetértést szült és lehengerelt minden perlekedést. De a háború dacára is megjelent az első fecske a tavaszi látóhatáron, vagyis holnap lesz az első pénzintézeti közgyűlés Nagybányán, a Részvénytakarékpénztáré, mely harcedzelt szilárdsággal kélt át az 1914-ik év zajgó hullámain s éppen annyi osztalékot szándékozik adni, mint tavaly ; a bőségszaru bírja. Persze ilyenkor, úgy közgyűlés után 15 nappal, ha nem is megyei virilis, de legalább nagyrészvényes szeretne lenni a krónikás. (4) 4. szám. _________________________ Ho mola László dr. helybeli helyettes közjegyzőt a helybeli kir. járásbirósághoz jegyzővé nevezték ki, ugyanakkor hazánk egyik tekintélyes nagy városába helyettes közjegyzőnek hívták meg. Hogy melyiket fogadja el Homola, most még nem tudjuk. Ő különben a héten Budapestre utazott. Kosutány Ignác kolozsvári egyetemi tanár, az ottani Mensa akadémikán alapítványt tett. A jótékonyságáról ismert tudós ezzel is tanúbizonyságét adta nemes, jó szivének. A városi takarékpénztár holnap, jan 24-én tartja közgyűlését d. e. 11 órakor. A múlt évi forgalom 6 millió 700 ezer korona volt. A nyereség 41976 K 85 f. Részvényenként 20 K-át szándékozik osztani. Tartalékalaphoz 8000 K át, nyugdíjalaphoz 2000 K-át csatol. Alaptőkéje 400000 K. Tartalék 86000 K. Betét 2 231,124 K 96 fillér. I Kosutány Tamás. Az ?rsz- k®™ai *ntéI ......... i i zet igazgatója meghalt ja n. 19-én reggel Budapesten, 67 éves korában. Rendkívül nagy tudásu, munkás, kiváló ember volt a boldogult, akiben Magyarország igen sokat veszített. A zseniális Kosutány család méltó tagja legutóbb a búza és liszt vizsgálatáról irt nagy feltűnést keltő értekezést, melyben a régi előítéleteket halomra döntötte. Tagja volt a tudomágyos akadémiának. Őfelsége udvari tanácsossá nevezte ki. Temetése csütörtökön d. u. 3 órakor volt. Kosutány Ignác kolozsvári egyetemi tanár testvérét veszítette benne. Felsóbánya költségelőirányzata teljesen készen van, a pénzügyi bizottság már letárgyalta s most jan. 3l-éig közszemlére van az előirányzat kitéve. bennünk már az érzésbeli élénkség, több a morális készség. Valahogy a homo primigenius-tól, kinek a csontvázát, azt a lapos homloku koponyáját ott találták a Neander-iszapjában. nemcsak időbeli távolság választ el, hanem egy lassú finomodás, lassú fejlődés eredménye is. Valahogy azok a testvéri vonzalmak tudatosabbak, világosabbak és intenzivebbek lesznek ember és ember között . . . Valahogy az ellenséges szinü uniformisok alatt is megtudjuk már látni az — embert, Tudunk már látni a — szivünkkel is. Jó ott a rohamoknál, mikor a lélek elbocsátja a gyeplőket s mikor az ember, a homo sapiens visszazökken a fogait csattogtatva egymásra vetődő állatember iszapos szintjére, ott nincs nyoma ennek a szivvel látásnak, ennek az érzésbeli tökéletesedésnek; de a vérszag nem sokáig rarkotizál s mikor a düh deliiuma véget ér, mikór a tömeggyilkolások forró levegőjében elkábult ember eszméletre tér, a katona, amint egy marék havas füvei lesikálja szuronyáról a rátapadt vért, körülnézve, a halottakon jártatva tekintetét mintha magához térne és susogná : ni, emberek . . . Mikor az ágyudörej és a puskaropogás elhalkul a harcmezükön, mikor a háború továbbrohanó szörnye nyomában megjelenik a halál és egymásután oltogatja ki a sebesültek szemében föl-fölcsillanó életlángokat, mintha a kiviharzott lelkeket az emberies érzések puha angyalujjai cirógatnák végig, mintha a kürtszóra fellobant gyűlölet lángolása alábbhagyna a szivekben . . . NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1915. Január 24. LEGÚJABB. (A miniszterelnöki sajtóiroda hivatalos táviratai.) Érkezett jan. 23-án d. e. 8 óra 45 perckor. Budapest, január 22. Főhadiszállásról. Visztulától északra tegnap éléukebb tüzérségi harc fejlődött ki. Tüzérségünk különösen a legdélibb Nida szakaszon és Checzinynél működött kiváló sikerrel, ahol egy vasúti állomás ellen elért telitalálat oroszok vasúti forgalmát érzékenyen megzavarta. Váltakozó erejű tüzérségi harc folyik Visztulától délre is arczvonal egyes részein. Kárpátokban helyzet változatlan. HÖfer. (Miniszterelnökség sajtóosztálya). Konstantinápoly, január 23. Főhadiszállás jelenti: Az orosz főhaderő, amelynek, mint azt jelentettük, az a kisérlete, hogy balszárnyunkat megkerülje, meghiúsult, ellenoffenzivánk elől visszavonult, csapataink üldözik az ellenséget. E hó huszonegyedikén angol haderő három ágyunaszád védelme alatt előretörést kísérelt meg Kománál álló csapataink ellen, de teljes vereséget szenvedett és súlyos veszteségek mellett visszavonulásra kényszerült. A mi veszteségünk jelentéktelen (Miniszterelnökség sajtóosztálya). Jótékonyság. Egy urinő N N. név alatt egy facédulát küldött szegényeink számára- Boldoggá tettünk 2 szegény családot. Hálás köszönetét mond a Jótékony Nőegylet Elnöksége. Hősi halál. Eggyel több ismét a hazáért életüket feláldozott hősök száma. A mi hőseink : Nagybánya szülöttei ami véráldozataink újra szaporodtak. Mindig szomorodott szivvel veszünk tudomást ami fiaink hősi haláláról, de van vigasztalás ami szomorúságunkra is: A legszebb halállal, — dicsőségesen haltak meg ők a hazáért! — Egy nagybányai törekvő, derék, jó fiú: Méder Zoltán, immár köztük van. Meghalt ő is a haza védelmében s magával vitte egy érte aggódó, gondos édesanya féltő szeretetét, reménységét. — Jó katona volt. Vitézül végigküzdött hosszú ütközeteket a hadjárat legelejétől fogva. Mindig bátran, magyar katonához méltóan viselkedett. Őfelsége a király 1914. december 20-án az I. osztályú ezüst vitézségi éremmel tűntette ki. Az édesanyjának mindig örömet, kellemes meglepetést akart szerezni. Most is. De szerénysége nem engedte meg, hogy a kitüntetés puszta megtörténtén kívül egyebet megírjon. Lapunknak küldte be a részleteket, hogy majd a nyomtatásból olvassa az édesanyja. És onnan olvasta először ... A nyugatgaliciai harctérről irt pár érdekes levelét is megszereztük és örömmel közöltük múlt számunk tárcarovatában. — S ime egy hét múltán már szomorú kötelességet kell teljesítenünk. — E hó 20 án levél érkezett a tescheni hadikórházból. 16 án kelt. Sajátkezűig, határozott írással vetve: »E hó 12-én könnyen megsebesültem a bal karomon és a fejemen ... a körülményekhez képest elég jól érzem magam ...» kíméletes szavak, nem is közvetlenül az édesanyjához intézve, akinek nem akart fájdalmat okozni. . . S másnap már távirat jött, kíméletlen, hivatalos, rideg valósággal: »Méder Zoltán szakaszvezető tegnap meghalt. — Reservespital, Teschen.« — Nehéz ezt elviselni egy anyai szívnek, egy anyának, akinek még két fia küzd a harctéren. És hány magyar anyának nehéz elviselni! De el kell viselni valamennyinek azzal a vigasztaló tudattal, hogy fiaik a Hazáért haltak meg — A gyászjelentés igy hangzik : »Dulce et decorum est pro patria móri*. Szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy a jó fiú, testvér, sógor, nagybátya és unokaöcs: Méder Zoltán Imre kereskedő, a cs. és kir. 5. gyalogezred I. osztályú ezüst vitézségi éremmel kitüntetett szakaszvezetője, miután a nagy háború kezdetétől fogva számos ütközetben vitézül küzdve résztvett, f. évi január hó 12 én az északi harctéren, a nyugatgaliciai harcokban súlyosan megsebesülve, a tescheni cs. és kir. tartalékkórházban, pár napi gondos ápolás után, f hó 20 án, 26-ik életévében, a Hazáért és Királyért hősi halált halt. Távol a hazától, idegen földön eltemetett hamvai nyugodjanak békében ! Nagybányán, 1915. január hó 22 én. Özv. Meder Ferencné szül. Virágh Ilka édesanyja. Özv. Vásárhelyi Gyuláné sz Méder Ilona. Bálint Imréné sz. Méder Ida, Méder Gyula, Szabó Lajosné sz Méder Berta, Méder László testvérei. Baumeister Ernőné sz. Méder Mária és férje, özv. Blegya Lászlóné sz. Méder Teréz és gyermekei, özv. Virágh Bálintné sz Erdődi Nagy Lujza és gyermekei, Virágh Ervin Károly nagy- nénjei és nagybátyja. Bálint Imre, Szabó Lajos, Méder Gyuláné sz. Forkert Erzsébet, Méder Lászlóné sz: Laki Julia, sógorai, illetve sógornői. Vásárhelyi Gyula, Vágó Károlyné szül. Vásárhelyi Erzsiké és férje, Bálint László, Iduska és Tériké, Szabó Margitka, Lajos, Zoltán, Klárika és Ernő, Méder Margitka unoka- öccsei és unokahugai. A kir. járásbiróság ügyforgalma 1914-ben. Az érkezett ügyek száma: Sommás per 2319. Egyezségi ügy 16. Fizetési meghagyási ügy. 894 F'izetési meghagyási megker. 9 Örökösödési ügy 279. Végrehajtási ügy 1193. Megkeresési ügy 215 Polgári vegyes ügy 115 Bűnügy 1315. Bűnügyi megker. 143 Büntető vegyes 69 Telekkönyvi ügy 3642. Összesen: 10 209. Az év végén folyamatban maradt ügyek száma: Sommás per 38. Örökösödési ügy 170. Végrehajtási ügy 21. Megkeresési ügy 22. Polgári vegyes 45. Bűnügy 59 Bűnügy megkeresés 2. Telekkönyvi ügy 34 összesen: 391. Ezek szerint majdnem kerek tízezer ügyet intéztek el a járásbíróságnál. Legtöbb volt a telekkönyvi ügy, azután a sommásper, harmadik helyen szerepel a bünügy még mindig elég nagy számmal, negyedik helyen van a végrehajtás. Az év végén folyamatba maradt pereknek pedig a fele örökösödési ügy, ami érthető is, mert az örökösödés a legkeményebb dió szokott lenni még mai napság is a bíróságra nézve. A Vasárnapi Újság január 17-iki száma egyre nagyobb gazdagságban adja a háborúra vonatkozó szebbnél-szebb képeket; ezúttal északi harcterünkről, úgy Galiciából, miat Lengyel- országból ad nagyszámú képeket, nemkülönben a németek harcairól az Argonneokban stb. Fe- renczy Valér művészi rajza a nép közlemények változatosságát emeli. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György és Sinder Kriegelstein regénye, Szőllősi Zsigmond cikke. Egyéb közlemények: képek a német fogolytáborokból, a háború napjai s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világ-króniká* val együtt hat korona Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« l iadó- hivalalábau (Budapest, IV, Egyetem ulcza 4. sz.). Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap* a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két K 40 í,
