Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-24 / 4. szám

1915. Január 24.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

4 szám. (5)

Hadsegélyezés. A hadbavonultak családjai részére a kereskedők beküldték a bizottsághoz : IV-ik gyűjtésüket. Ez 90 koronát tesz ki, j melyért hálás köszönetét mond a bizottság. ! A hadbavonultak családjai részére IV. gyűjtés: Glavitzkv Károly, Harácsek V. utódai, Mladei- j ovszky Lajos 10—10 K, Radó Dezső, Steinfeld Béla és t.-sa 5 - 5 K, Radó Andor, Lövinger Géza, Frenkel Dezső, Frieder Vilmos, Kohn Samu. Deutsch Jenő, Mandel Mór, Marosán Testvérek, Schreiber Kálmán, Fenyvesi Samu Kupás Mihály, Iring Pál, Zelinger Lajos, Tréger László, Berényi és Tsa., Boczor János, Tömlő Miklós, Heilbrun M., Rusorán József, Oestreicher Müller, Kováts Lajosné, özv Dobricsán J.-né, Troplovits M. 2 - 2 K, Horváth Ferenc Klein Herman, özv. Orosz Lajosné, Molnár Antal 1—1 K Ugyancsak a hadsegélyezés céljaira Révész János 10 K-át adományozott.

A kereskedők és iparosok segélyezése ügyében a bizottság következően alakult meg. Elnök dr. Makray Mihály. Jegyző : Sólyom Ferenc. Tagok: Bay Lajos, Égly Mihály, Glavitzky Károly. Jancsovits József, Kupás Mihály, Révész János Steinfeld Béla, Virág István. A bizottság nevében az elnök a következő hirdetést tette közzé: Felhívom azokat az iparosokat, ipari munkásokat, kereskedőket, szatócsokat, ipari és kereskedelmi magántisztviselőket, kiknek a háborús viszonyok folytán keresetük oly mértékben csökkent, hogy megélhetésük veszélyeztetve van, hogy állami segélyezésük céljából összeírás végett folyó hó 25 én délig jelentkezzenek és pedig: az iparosok és ipari munkások az Ipartestület hivatalos helyiségében; a kereskedők, szatócsok Glavitzky Károly társulati elnöknél; a többiek pedig, kik ily jellegű segélyre igényt tartanak, a polgármesteri hivatalban. Nagybánya, 1915. január hó 19-én. Dr. Makray Mihály s. k. polgármester. — Tegnap, 22 én, d. u. 4 órakor gyűlést tartott a bizottság s pár nap múlva letárgyalva az összes jelentkezők kéréseit, a maga javaslatait a jövő hét köze pén elküldi Debreczenbe a keresk. és iparkamarához.

Felsőbányán az elmúlt évben született 144 és pedig 84 fiú, 60 leány; meghalt 132, ebből 71 fi, 61 nő. Szaporodás 12. Tulajdonképp a fiuk 13 mai szaporodtak s a nők 1-gyel fogytak. Öt éves korig elhalt 54. Tüdővészben 22 en haltak el. Házasságkötés 31 volt. 1913 mai összehasonlítva: a születés 13 mai, a házasság 9-cél kevesebb, a haláleset 25-tel több.

A haza halottja. Égly Lajos, Égly János városi ellenőr testvére a harcztérről súlyos betegen jött haza s az ott szerzett betegség következtében tegnap d. e. 10 órakor meghalt. Ma d. u temették a város általános részvéte mellett. O az első halott, kit a háborúban küzdő hős fiaink közül Nagybányán temettünk el. Nyugodjék csendesen kedves szülőföldjében a drága rokon porok között! A család gyászlapja igy hangzik: Özv. Égly Jánosné édesanyja s testvérei: Égly János és családja, Papolczy Kálmánná és családja, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják forrón szeretett fiú. testvér és rokon Égly Lajos életének 35-ik évében a haza védelmében a harctéren szerzett betegsége folytán f hó 22 én d. e. 10 órakor súlyos szenvedés után bekövetkezett halálát. A boldogultat a Fazekas-utcai 61. számú gyászházból f. hó 23 án d. u 3 órakor, a lóm. kath egyház szertartása szerint helyezzük örök nyugalomra, mig lelki üdvéért a szentmiseáldozat f. hó 25-én fog a róm. kath. plébániatemplomban bemutattatni a Mindenhatónak. Nagybánya, 1915. január hó 22 én. Nyugodjék békében.

Képsorsolás. Lapunk munkatársa : Takács Iius három pasztell rajzát kisorsolás céljából felajánlotta a helybeli vöröskereszt javára. Három hangulatos kis tájkép, Ízléses, finom keretben : Oestreicher főtéri üzletében fog egyenként száz száz számmal kisorsoltatni. A jelen szomorú idők leghumánusabb jótékonysági tere a szenvedő katonák segélyezése. A nemes célú ügyet ajánljuk az áldozatkész közönség figyelmébe. Égyes sorszám 20 fillér. A jegyzések már megindultak.

Adakozás. A hadsegélyző céljaira a múlt hét óta adakoztak: Dr. Kádár Antal 25 K, Platthy Géza januárra 20 K, Bernhardt Adolf az átvonuló katonák megvendégelésére gyűjtött pénznek maradványát, 1 K 10 f. Az állami

iskolák tanítóinak és az óvónőknek adománya január hóra 53 K 78 f. És pedig: Bányai Ida, Budai Etelka, Imre Károly, Fliesz Henrikné. Lehrner Ferencné, Lessián János Steiger Erzsébet, Bozán Péter, Bozán Péterné, Fejes Antal

2-2 K, Benedekné. Bodenlosz Irma 1-40—1.40 K, Hajdú Sándor, Szabó Mária 1 62—1 62 K, Szabó Irén 144 K, Alexy Kornél 216 K. Rozsos István 2 50 K, Székely Árpád, Szaucsek Dániel 3-3 K s Cárich Ida 10 K.

A vöröskereszt helybeli fiókjának hölgybizottsága ez utón mond köszönetét Cárich Ida úrnőnek a sebesültek részére küldött 3 K-ért, Kremniczkyné úrnőnek a küldött borért, Teleki Jánosné grófnénak és Vass Gyuláné úrnőnek a sebesültek részére gyakrabban küldött vacsoráért, Oláh László urnák a szivarkákért, Révész Jánosnénak a küldött két évfolyam képes lapért.

Gyászhir. Debreczenben meghalt jan. 14-én Nagy Elekné 58 éves korában, néhai Nagy Elek volt kollégiumi hires történetfanárnak özvegye. A boldogultban Schuszter Ferene fogorvos anyósát gyászolja.

Elszámolás. Az állami iskolák tanítói és az óvók előtt felvetett ama gondolat alapján, hogy január hótól kezdve a megye területén működő s hadbavonult, elesett tanítók árvái és özvegyei segítésére adakozzunk a január hó 8 án nekem átadott pénzből 53 K 78 fillért a helyi hadsegélyző pénztárába tettem s erről nyilvánosan a lap e számában nyugtázást adok. A többi 39 koronát a megindult akció folytán a megyei tanító egyesület pénztárosához küldtem be. Ahoz az alábbi hozzájárulások vannak adva január hóról: Czárich Ida 10 K, Szaucsek Dániel, Székely Árpád, Alexy Kornél, Rozsos István 2—2 K, Bányai Ida. Buday Etelka, Imre Károly, Fliesz Henrikné, Lehrner Ferencné, Lessián János, Steiger Erzsébet, Pap Izabella, Benedek Józsefné, Benedek József, Bodenlosz Irma. Bozán Péter, Bozán Péterné, Fejes Antal, Hajdú Sándor, Homola Elvira, Kandó Katalin, Husovszky Janka, Juhász Mária, Szabó Irén, Szabó Mária 1—1 K. Ezenkívül a helybeli Erzsébet óvótól 6 korqnát. Tisztelettel Székely Árpád.

Fehérneműt adjunk a vöröskereszt kórháznak. A vöröskereszt kórházban jelenben 54 sebesült van. Nagy a hiány ingben, zsebkendőben és lábravalóban. Szíveskedjenek adományaikat a kórházba küldeni. Sok házból elmentek a harczba a férfiak s fájdalom, nem egy oda is maradt örökre, de meg másutt is akad fehérnemű tartalékban. Segítsük ezzel most a szegény sebesülteket.

Élősködnek a segélyezetteken. Nemcsak nálunk panaszkodnak az emberek, hogy a hadisegélyben részesülők munkát vállalni nem akarnak. Ugyanis Debrecenben is hasonló volt a helyzet, ahol most rájöttek a baj okára s a melyet mi is közlünk, mert nem lehetetlen, hogy nálunk is fordulnak elő hasonló visszaélések A törvény csak azoknak ad segélyt, akik ellátatlanok, vagyis keresetükből megélni nem tudnak. Ezt tudja mindenki, mert az előjegyzéseknél folyvást hallják az asszonyok hangoztatni. Ha már most valamelyik segélyezett elment napszámba dolgozni, vagy varrást vállalt, akkor egyes asszonyok feljelentéssel fenyegették mindaddig, mig egy pár forinttal el nem hallgattatták őket. Volt eset, hogy a havi járandóság egyhai madát is elzsarolták ilyen címen a szerencsétlenektől. Máskor azzal fenyegetőztek, hogy ők tudják, hogy a kiszemelt áldozat nincs a férjével megesküdve, vagy pedig a házastársak különélését bizonyítgatták. A vers vége a fizetés volt, mert a háborús világban nem könnyű házasság-levelet az ország távoli részéből beszerezni. így történt ez sok esetben Debreczenben. Pedig a hadbavonultak hozzátartozóinak a munkától való tartózkodása nemzet- gazdasági szempontból nagy károsodást jelent, Ha ehez hozzá vesszük, hogy a segélyösszegből csak nyomorogva lehet megélni, nyilvánvaló, hogy a segélyezettek maguk is megsinylik a jelenlegi állapotot, de eljárásuk érthető, mert a bizonytalan napszámért nem akarják a bizonyos segélyt veszélyeztetni A törvény azonban nem teszi az ilyen változó és kisösszegü keresettől függővé a segélyezést Ha valaki az átlagos napszámnál többet nem keres, akkor a segély jár neki. Ezeket közöljük a segélyezettek megnyugtatására.

Közismert dolog, hogy Magyarországon a száraz éghajlat miatt a műtrágya féléket jóval a vetés előtt, a tavasziak alá pedig már őszkor vagy télen szokás kiszórni, hogy időközben a műtrágya felóldódhasson, az egész felszántott talajréteget átitathassa és igy a növényzet már kikelésekor is — amidőn arra leginkább rászorult, elegendő kész tápanyagot találjon. Eltekintve tehát a sorbatrágyázástól és a chilisalétromtól, a szuperfoszfát nyáron, ősszel, vagy télen szórandó ki. Az őszi gabonafélék közül különösen a rozs alá kell a műtrágyát korán elszórni, mert a rozsot szeptemberben vetik, mely nálunk a legszárazabb hónap, tehát a vetőszántás elé kiszórt szuperfoszfát és kálium feloldására nincs a talajban elegendő nedvesség és igy a rozsvetés kikelésekor annak kevés hasznát veszi. Mivel pedig a rozsot, a fekete ugar kivételével nálunk kétszeri szántásba vetik, már a tarlószántásra kell a műtrágyát elszórni és azt ismételt fogasolással állandóan nyirkosán tartani, hogy a vetés idejére az felolvadhasson. A búzát javarészt októberben vetik, mely nálunk a legnedvesebb hónapok egyike és igy a késői szuperfoszfátozás is jól érvényesül. Az őszi esőzés azonban jobbára csak október közepén indul meg és miután a fekete ugarban és takarmány után a búzát már október első felében elvetik, tanácsos a műtrágyát már a keverő szántásra vagy az előtt elszórni, amely ugyancsak nyár derékra vagy utánra esik. Kapások után búza alá természetesen már csak a vetőszántás elé szórhatjuk ki a műtrágyát, de ilyenkor az őszi esőzés már rendszerint bekövetkezik és igy a szuperfoszfát hatása hamarosan érvényesülhet. Nyáron kell még műtrágyázni a zöldtrágyának-, takarmánynak vagy akár magnak vetett őszi pillangós virágú növények alá is. Ezek alá különösen azért ajánlatos műtrágyázni, mert attól gyors fejlődésnek indulva, sok nitrogént képe sek a levegőből a gyökereiken képződő gumókba lekötni, úgy hogy az utánuk következő búza vagy egyéb termény nemcsak a műtrágyával adott foszfor és esetleg kálium, hanem nitrogén és humusz trágyában is részesül. Ilyen növények a biborhere, szöszös bükköny, őszi borsó csillagfürt, stb. amelyek a tarló felszabadulásától. kezdve augusztus végéig elveten- dők és műtrágyázandók. Őszi gabona alá nálunk, a talaj minősége szerint kát. holdanként 150—300 kg. szuperfoszfátot, laza homoktalajon pedig 290 kg. káliszuperfoszfátot szokás számítani. Kezdőknek ajánlatos, hogy a műtrágyázandó terület felére 150 kg., másik felére pedig 250—300 kg. szuperfoszfátot hintsenek el, hogy ekként kipuhatolják, melyik a hasznosabb mű- trágyázási eljárás. A fódolog azonban, hogy a szükséges műtrágyát idejében, legkésőbb aratásra megrendeljék.

Született. 15., jan. 9. Grabán Róza szoba- leánynak, róm. kath »László«; 16., jan. 12. Tar Ferencz napszámosnak, ref »Erzsébet« ; 17. jan. 17. Lupsa Antal erdőmunkásuak, gór. kalh. »Mária«; 18, jan. 14 Román László erdőmunkásnak, gör. kalh. »János«; 19, jan. 17. Aker- man Sámuel kárpitosnak, izr. »Ernő«; 20., jan. 17 Ocsenás József szabósegédnek, róni. kath. »Sándor József« ; 21., jan 20 Zelencz János bányamunkásnak, róm kath »József« nevű gyermeke.

Elhaltak. 8. jan 17. Berindáu Pálné, szili. Kosztin Mária 70 éves, g*r kath. fuvaros neje, agyvérzésben; 9, jan. 19. Kelemen Béla István 5 hónapos róm. kalh. dohánygyári alkalmazóit gyermeke, ttldőgümőkórban ; 10.. jan 18. Torma Lajos, 58 éves, róm kath. gazdaságban megbízott, tiidőgiuladásban ; 11, jan 19. özv. Kornis Edéné szili. Maár Róza, 6Ö éves, róm. kath. volt kiucstári kohóaltiszt nyugdíjas özvegye, agyszéihtidésben; 12., jan. Í9. Agricola Ilona Eszter, 5 éves, róm kath. varrónő gyermeke, hashártyalobban ; 13, jan 20. Bertóti Gyula, 57 éves, róm kath. ki est. bányamunkás, tildőgü- mőkórban; 14., jan. 22 Égly Lajos 35 éves, róm, kath. péksegéd, lüdőgümőkórban.

»Bonlax« ideális hashajtó. Dr. Kádár kerületi főorvos találmánya. Tisztán növényi anyagokból készíti Widder Péter gyógyszerész Nagybányán. Hatása, enyhe, biztos, meglepő. Ára nagy doboz 1 K, kis doboz 50 fillér. Védjegy: Bonlax, Widder pecsét.