Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-13 / 24. szám
Nagybánya, 1915. Junius 13 XLI. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK IvTIJNTIDEISr El&flzetéai arak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ===== A közegészségügy érdekében. Az idén rövid volt és enyhe a tél, háromszor is beköszöntött a tavasz és nagyon korán kezdődött a nyár. Junius máskor esős szokott lenni. Medárdus az összes kirándulók és természetimádók réme. Most száraz, meleg, esőmentes kánikulai idő uralkodik. Ma pl. már reggel 7 órakor 24 R. fok meleg volt árnyékban. Mindezekből egészségügyi szempontból az következik, hogy legyünk óvatosak, s tegyünk meg minden szokásos nyári intézkedést a kolera, vérhas stb. ellen, annyival inkább, mert háhoru idején könnyebben terjed az ilyen baj s vonul végig nemcsak országokon, de egész földrészeken is. A rendőrkapitány a héten e tárgyban, igen helyesen, részletes hirdetést adott ki, melyben figyelmezteti a közönséget közegészségügyi kötelességeire. Ezt a hivatalos hirdetményt alább egész terjedelmében közöljük, minden sorát helyeseljük, a magunk részéről még csak annyit tennénk hozzá, hogy a város területén átvonuló patakokban a fürdést eltiltanánk, mert ma, amikor könnyen jönnek haza egyesek a harctérről, idegen országokból, veszélyes területekről, egy-két ilyen fürdés, az egész patakot megfertőztetheti s mindenesetre nagyban hozzájárul a ragályozásnak egyik emberről a másikra való terjesztéshez De meg már fertőzött is lehet az a patak s egy-egy nyelés, érintés a könyelmü, elővigyázatlan gyermekekre és suhancokra Komédiák. i. Sötét vizeken . . . Álmatlan álmok bus viharhajóján hívlak könyörgő bánatlelkü szóval : Nézd. Ma oly szép, illatos az este ! Jöjj csendesen. Hajolj reám. (mint tenger szirtjét átkarolja lágyan, kacagó sellők rózsaszínű teste.) Mesélj nekem. A szemed nevessen. Az ajkad selyme tikkadjon a láztól. És öleljen át csendesen az álmod, Mesélj nekem. Mesét a boldogságról . . . ! A suttogásod csak engem szeressen, (Mint késő vágya őszbehajló nyárnak.) . . . Nézd. Ma oly szép, illatos az este. Jöjj. Adj nekem egy tiszta, csendes álmot! (és adj lelket a lángtavakban égő kolduspazarló Májuséjszakának ! . . .) Álmatlan álmok bus viharhajóján Halk ködzenébe csendesül a sóhaj : Sötét vizeknek úttalan, bús utján téged kereslek. És hívlak fáradt, bánatlelkü szóval . . . Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ jÁJSTOS. nézve életveszélyes lehet. (Lapunk zártakor a kapitány ilyen értelmű hirdetést is adott ki, melyet lapunk hirdető rovatában hozunk.) Most már vízvezeték van, sok fürdőszoba a lakásokban, s van közfürdő is, aki folyóban akar fürödni, az menjen kissé távolabb pl, a Lápos, vagy Szamos folyóhoz, a mi patakjainkban úgy is csak inkább láb- áztatót játszhatik, mint fürödhetik. A rendőrkapitány idevonatkozó hirdetése igy hangzik: Nagybánya sz. kir. r. t város rendárkapltányi hivatalától 2444—1915. kp. sz. Hirdetmény. I. A köztisztaság fenntartása és a kolera ellen való védekezés tárgyában felsőbb helyről leadott rendelkezés alapján a következőkben figyelmeztetem a város közönségét: 1. ügy a köz- mint a magánépületek udvarai, különösen az árnyékszékek, szemét és trágyagöd rök, sertésólak és istái ük tisztán tartandók és kellően fertőtlenítendő*, továbbá nagyobb szemét és trágyamennyiséget az udvaron tartani nem szabad, mert azok úgy a talajt, mint a levegőt megszennyezik. 2. Vendéglőket, szállodákat, kávéházakat, cukrászdákat, iskolákat, műhelyeket, ipartelepeket az egészségügyi rendszabályok szigorú betartásra kötelezem. 3. Nyilvános helyeken u. m. vendéglőkben, szállodákban, kisebb megszállóhelyeken, vasúti állomásokon, hivatalokban,iskolákban, óvodákban, kávéházakban, korcsmákban, szóval közhelyeken a vizelők és ürszékek állandóán naponkint mész- tejjel feríőtlenitendők. 4. A mészárszékeket, hentesüzleteket, pékII. Ma jó voltál. Ma nálam voltál. Némán csendesen ma nekem adtad illatos kis szádat. Ma rám hajoltál, mint halk esti köd ; (mint bús selyem, mely sziromhullatón ragyogja át a felhős éjszakákat ! . . ,) Ma nálam voltál. Boldogkönnyesen mosolygott rám ma nedves, szép szemed. Ma azt mondtad, hogy nem hagysz el soha; hogy nekem adod minden tiszta álmod. És nekem adod bús leányszived . . . Ma nálam voltál. Sötét kis szobám ma selymes hajad szinaranyját látta. Ma jó voltál. És én úgy vágytalak (mikor már régen nem voltál velem, Csak halk parfümöd szállt az éjszakába! . . . Ma nálam voltál . . . Álmodtam csupán , . .! S köröttem mégis halk ujjongás támad: — Ha álmomban is — bús testetlenül, De itt voltál az én sötét szobámban: . . . És ideadtad csendesen a szádat! , . . T, Pap Zsigmond. adóhivatal : szám alatt. —... YBÁNYA 18: --..-r- . üzletek' gozó helyiségeit, tejet és tejfélé-ci o. eteket, valamint a zöldség és gyümölcsféléket árusítókat, szódavizgyártókat, rongy és csontgyüjtőtelepeket is a legnagyobb rend és tisztaság betartására utasítom. 5 Felhívom egyidejűleg figyelmét arra is, bogy a lakásokat és üzlethelyiségeket lemeszelni el ne mulasszák. II. Ezen közegészségi és köztisztasági intézkedések mellett szükségesnek tartom egyúttal a tűzvédelmi intézkedések szoros betartására is kötelezni azzal, hogy minden háznál hozzáférhető helyen legalább egy létra, veder és oly helyen, hol a vízvezeték az udvarra bevezetve nincsen legalább egy 200 liter ürtarlmu edényben állandóan viz is készenlétben tartassék. Az itt felsorolt figyelmeztető felhívásomat azért tartottam szükségesnek előzetesen a nagy közönség tudomására hozni, mert mindezeket házról-házra járva ellenőrizni és a helybeli m. kir. csendőrőrssel állandóan ellenőriztetni fogom s tapasztalt mulasztás esetén, már ezúttal jelzem, ezeknek nem tudásával való védekezést elfogadni nem fogom — sőt tekintettel a szóbanforgó fontos közérdekre és a mai világháború miatt köny- nyen bekövetkezhető ragályok és járványok kiütésére és terjedésére — a legszigorúbb módon fogok eljárni. Nagybánya, 1915 junius 8-án. Smaregla Mihály s. k, rendőrkapitány. Tanügy. — A főgimnázium értesítőjéből. — A tanárkar itthon maradt tagjai s az intézet tanulói a háborúból az itthon maradottakra háruló kötelességeket teljes erejükhöz mérten teljesítették. A tanárkar tagjai mindjárt a háború kiBéke a háborúban. — Esti levél — Ki merné kétségbevonni, hogy most is a legteljesebb béke honol a természetben, sőt a harcok között is — s a háború kulisszáinál, itthon. A Természet nem változott; most is éppen olyan bőkezűen önti felénk soha közömbössé nem váló szépségeit, mintha mi sem történt volna. »Szép tiszta, enyhe júniusi éjjelek — ezek nem változtak, csak a kicsinyes, gyarló emberi körülmények. A Természet most is fenséges pompáját terjeszti ki fölöttünk s ezernyi csillagszem nézi némán a föld bomlott lakóit. Milyen keveset jelent az egész háborús mozgolódás a min- denségben. Mint mikor mi a hangyák harcait nézzük a természetvizsgáló szemével« — igy ir a harctérről egy barátom. A harctéren is béke uralkodik az egyének, az emberek között. A nemzetek háborúskodnak csak, a katonák harcolnak. S a katona kötelessége mellett nem némul el az ember; nem változtak tiz hónap múltán sem az apró emberi tulajdonságok. A két ellenséges lövészárok hallgatag, békés megegyezéssel ma is egy helyről hordja az ivóvizet, a kaíonaorvos vagy a szani- tée ma is a legnagyobb odaadással menti meg a sebesült ellenség életét. Itthon is minden a régi, békés, csöndes mederben halad. Ez az impresszióm a pár napról, mióta ismét szükebb hazám levegőjét szívom. Nagyjában s F-iSZSCi 24. szám.
