Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-29 / 48. szám

(2) 48. szám. 1914. November 29. A polgári őrség szervezését a belügy­miniszter engedélyezi. 2. § A polgári őrség — mint a helyi köz­rend és közbiztonság fentartására és fontos rendészeti feladatok teljesítésére alakult őrtes­tület — közvetlenül az elsőfokú rendőrható­ságnak van alárendelve és mindenben an­nak utasításai és rendelkezései szerint köteles eljárni. A polgári őrség községenkint (városon- kint) külön alakul és az illető hely neve szerint: »községi (városi) polgári őrség« nevet visel. A polgári őrség szervezése a m. kir. csen- dőrség működését és hatáskörét nem érinti. 3. §• A polgári őrség a szolgálatra önként és díjtalanul vállalkozó polgári egyénekből alakúi. A polgári őrség tagja csak feddhetetlen jel­lemű, 18-ik életévét betöltött, józan és erköl­csös életű, testileg és szellemileg egészséges magyar állampolgár férfi lehet. A katonai szol­gálatra alkalmasaknak látszó 19—22 éves ki nem képzett és az összes A) osztályú népfel­kelők rendszerint nem lehetnek a polgári őrség tagjai. A jelentkezők közül az alkalmasakat az elsőfokú rendőrhatóság vezetője (rendőrkapi­tány, főszolgabíró) választja ki és látja el írás­beli megbízással. A megbízás rendszerint az illető polgári őrség fennállásának egész idejére szól. Azonban az elsőfokú rendőrhatóság vezetője a megbízást bármikor visszavonhatja. A polgári őr szolgálatától előzetes 8 napi bejelentés után bármikor visszaléphet. A polgárőri tagság a hadi (népfelkelői) szolgálat alól nem mentesít és azonnal meg­szűnik. ha az illető polgári őrt bárminő katonai szolgálatra behívták. 4. §. A polgári őrség az elsőfokú rendőr- hatóság hozzájárulásával saját kebeléből pa­rancsnokot és parancsnokhelyettest választ. A parancsnok hatáskörébe tartozik a pol­gári őrségi szolgálat vezetése és intézése (szol­gálatbeosztás, a szolgálati idő és heiyek meg­állapítása, a polgári őrök felváltása stb.) E részben a polgári őrség választott parancsnokai szigorúan az elsőfokú rendőrhatóság utasításai szerint járnak el. Sürgős szükség esetében a polgári őröknek az elsőfokú rendőrhatóság közvetlenül is adhat utasítást. A polgári őrök egyébként egymással szemben föl és alárendeltségi viszonyban nem állanak. Többeknek együttműködése esetében azonban a polgári őrség parancsnoka (esetleg a rendőrhatóság) a polgári őrök valamelyikét a vezetéssel esetről-esetre megbízhatja. Az ilyen megbízottnak a vezetése alá rendelt polgárőrök Mély, kábító álomba merült s csak arra éb­redt fel, mikor a hüs hajnali szellő feilebbentette sátora falát. Borzoogva burkolódzott szorosabbra a katonapokrócba. Ä mint behunyt szemekkel a pokróc széleit kereste, puha tárgy érintése fel­rettentette fél álmából. Felugrott s a tábori mécsest meggyujtva fekhelyét vizsgálta. A szalma szélén, oldala mellett hófehér, gön­dör bárány feküdt gomolyagba gubbaszkodva. Nézi közelebbről — ez a Sztanka báránya. A bárány nyakán kopott, fekete szallag volt. A szép piros szaiíag eltűnt a nyakáról, Szólítja az állatot s ez az ismert dünnyögő bégetéssel simult lábaihoz. K. hadnagynak ki ment az álom a szemé­ből, n- m aludt ö többet ez éjszaka. Mint gyengélkedőnek szabadsága volt s reg­gel az volt az első dolga, hogy pár bakát maga mellé véve siessen fel a hegyekbe a kulához. A bárányt s legényét vissza hagyta. Komor sejtelmei voltak. A mint felért, a pázsitos téren megdöbbentő látvány tárult szemei eié. Leparkolt, kormos fű s e kormos fü közepén néhány uégyszögméternyi területen hamu. Semmi egyéb. Ilyen nagy lehe­tett a kis kula, mint a hamu területe. Szófián, tompa fájdalommal, szívfacsaró ön­váddal dőlt a tiszt a mohos sziklára, melyen elő­ször ölelte át a vadmacskát. Keserű elmélyedése sokáig tartott. Nagy sokára elhatározta, hogy távozik embereivel ez elátkozott helyről. Mielőtt bement volna a táborba, valami bizonyságot akart szerezni a történtekről. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE az illető szolgálat tartama alatt és annak kere- i tében feltétlenül kötelesek engedelmeskedni. 5 § Az elsőfokú rendőrhatóság gondos­kodik arról, hogy a polgári őrség tagjai szol­gálatuk megkezdése előtt jogaik és köteles­ségeik tekintetében megfelelő kioktatásban ré­szesüljenek. A polgári őrök a fegyveres erőnek nem tagjai és ezért különösen is figyelmeztetni kell őket arra, hogy esetleges ellenséges betörés esetében fegyvereiket és polgárőr! jelvényüket a rendőrhatóságnak szolgáltassák be, nehogy őket az eltenség részéről fegyvereik miatt bán- tódás érje. Ott. ahol szervezett rendőrség van, az illető rendőrség szolgálati és egyéb szabályai az ottani polgári őrökre is irányadók azzal az eltéréssel, hogy a polgári őr a szolgálatból erre vonatkozó Írásbeli bejelentésének időpontjától számított 8 nap elteltével feltétlenül kiléphet. Az előbbi bekezdés értelmében a polgári őrökre is irányadó szabályokat minden polgári őr rendelkezésére kell bocsátani, esetleg az említett szabályokból a polgári őrök részére kivonatot kell készíteni. 6 § A polgári őrök szolgálatuk megkez­désekor az elsőfokú rendőrhatóság vezetője előtt az alábbi szövegű esküt (fogadalmat) teszik le : »Én N N. esküszöm az élő Istenre (be- j csületemre fogadom) hogy Ő Felségéhez, apos- j toli királyunkhoz és Magyarország alkotmányá­hoz hű leszek; polgári kötelességeimet ponto­san és lelkiismeretesen teljesítem ; az elöljáróim által polgárőri feladataim körében adott ren­delkezéseknek feltétlenül engedelmeskedem ; a tudomásomra jutott hivatali titkot megőrzőm. ■ Isten engem úgy segéljen,« (fogadalom' eseté- ; ben az utolsó mondat elmarad.) Az eskü (fogadalom) letevését a megbízó okiratra vezetett záradékban az esküt kivevő hatóság igazolja. 7. $• A polgári őrség tagjai polgári szol gálatuk közben hatósági közegek. A polgári őrminőségének felismer­hetővé tétele végett szolgálatközben baíkarján »Polgári' őr« feíirásu nemzeti szinü karszaiagot vagy más megállapítandó jelvényt (kokárdát, vállszailagot stb) visel. Azt, aki a nélkül, hogy polgári őr volna, a polgári őrök részére megállapított jelvényt viseli, kihágás miatt az 1879. XL. t -c 44. §-a alapján keli büntetni. A polgári őr szolgálata közben lőfegyvert és kardot viselhet. Fegyvert a hatóság ad, j vagy azzal a polgári őr látja el magát. A polgári őr szolgálaton kivül a polgári őri jelvényt és fegyvert nem viselheti. Felkapaszkodott egy pár kilométerre fekvő szomszédes kulához. Véa banya tehenet fejt a kula e,őtt. Kérdi tőle, mi történt a kulával f Hogy égett le? Hol vannak lakói? A banya kíváncsian vigyorgott rá sárga fo­gai közül s csak nagy sokára, meggondolva, megfontolva ejtette ki a szót: — Nye znám, gospodia! Nye znám! Bo­gami! nye znám! (Nem tudom uram, istenemre ! nem tudom!) Különben ennyit is tesz, hogy : igen is tud­nék a kérdésedre felelni, de ha izzé-porrá törsz, még akkor se tudsz meg tőlem semmit I Nagyon is ismerte a tiszt ennek a hunyász- kodó feleletnek értelmét. Belátta, hogy minden kérdezősködés hasz­talan, haza ment. Otthon sátorába ieborult. a fekete szallagos bá­rányra s érezte, hogy könnyei szivére hullanak vissza. Reggelre önkívületben, lázban hadonászva találta az ezred orvos. Kimondta, hogy ha csak egy napig itt ma­rad, megöli a kiima. Felpakoiták, els/.álitották Sarajevoba, innen meg tovább haza — Magyarországba Soha se láttuk többé. Én ezt a történetet onnan tudom, hogy legénye visszamaradt s a bárányt, mint gazdája rámaradt örökét eladta a tiszti-menázsinak. Mikor már megettük, akkor fecsegett a fickó egyet-mást a bárányról, meg a gazdájáról, meg valami kutyabetegségröl, meg valami lányról. Be rosszul esett az a báráuy. A fegyvert a polgári őr csak felettes ren­dőrhatóságának konkrét utasítására vagy ön­védelemből használhatja. Azonban ott, ahol szervezett rendőrség van. az ottani szervezett rendőrség fegyverhasználata tekintetében fenn­álló szabályok a polgári őrök fegyverhaszná­latára nézve is irányadók. A szabályellenes fegyverhasználat súlyos büntetőjogi következményekkel járván, a pol­gári őröknek mindig szem előtt kell tartaniob, hogy a fegyvert csak végső esetben, tehát csak akkor lehet használni ha a szelidebb esz­közök sikertelenek maradtak; hogy a fegyver­használatot az erre vonatkozó figyelmeztetésnek mindig meg kell előznie; hogy a fegyvert so­hasem szabad azon a mértéken túl használni, amely a támadás visszaverésére, az ellensze­gülés legyőzésére, vagy a kivédés biztosítására elkerülhetetlenül szükséges; hogy lőfegyvert csak az élet vagy testi épség megvédése ér­dekében szabad használni; hogy végül a fegy­verhasználattal ártatlan személyek testi épségét nem szabad veszélyeztetni. 8. §. A polgári őrség tagjai rendőrhatósági jogokat nem gyakorolhatnak. Ha tehát szol­gálatuk közben rendőrhatósági intézkedés (ren­delkezés) szüksége merül fel, a megfelelő in tézkedes megtétele végett a felettes rendőr- hatósághoz kell fordulniok. Sürgős szükség esetében azonban a rendőrhatóság rendelkezé­! séig a törvény, szabályok és kapott utasítások I keretében a polgári őrök is megtehetik a köz- ! biztonság fenntartására okvetlenül szükséges | intézkedéseket. A polgári őröket lehetőleg olyan szoigá latokra kell alkalmazni, amelyek különösebb rendőri szakképzettséget és jártasságot nem igényelnek, igy például őrjáratokra, közüzemek, középületek, intézmények stb. őrzésére és vé­delmére, tömegesen fellépő rendzavaró elemek szétosziatására stb. Jelentősebb rendészeti fel­adatok végzésére a polgári őröket rendszerint csak szakképzett egyének (hivatásos rendőr­közegek) vezetése alatt, vagy ilyenekkel együtt lehet alkalmazni. 9. § A polgári őrség megalakulását és működésének megkezdését a helyi szokások­nak megfelelő módon közhírré kell tenni. Ugyanakkor a lakosságot tájékoztatni kell a polgári őrök hivatásáról és különösen fel kell hívni a lakosság figyelmet arra, hogy a polgári őrök szolgálatuk közben hatósági közegek, akik­nek épp úgy engedelmeskedni kell, mint más közbiztonsági közegeknek és akiknek bántalma­zása vagy a velük szemben tanúsított ellen­szegülés szigorú büntetés alá esik. 10. §. A polgári őrség működésének meg szünáse és feloszlatása iránt — az 1 § értel­mében tett előterjesztésre vagy anélkül — a belügyminiszter intézkedik. täBBBBBBBBBliE B ■ B B ■ ■ mr Ne igyunk többé “ b francia cognacot! a SHHBBBBBBBHBB E BBB A moziról. íi. A mozi meg a háború. A mozin is megérzik a háború. Mióta az általános mozgósítás megtörtént, a mozikban csak elvétve, véletlenül lehet francia meg angol filme­ket látni. Annál több azonban a német film. A közönség pedig úgy látszik nem igen érzi meg ezt a változást. Legfeljebb csak annyiban, hogy kevesebb a színes film. A franciák a felvételeknél a fősuiyt mindig a kü'ső fényre, a pazar kiállításra fektették. Nem egy esetben másodrendű szinerök által lejátszott film oly kitűnő rendezést és szinváltozatosságot kap, amelyet ez távolról sem érdemeit volna. A francia darabok majdnem kivétel nélkül sok szel­lemi ötlettel rendelkeznek. Mindig több bennük a szellemi ötlet, mint a mimikái furfang. Drámájuk sokszor oly gazdag szellemi kép­letekben, kiállításuk oly pazar fényt, visel magán, hogy ha az alakítás is ezekkel volna egyenrangú, egyenesen u'olérhetetlenek volnának. Csakhogy a francia szinészek játékai örökösen magukon viselik aat, ami szinte népük jellemzőjévé vált

Next

/
Thumbnails
Contents