Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-18 / 42. szám

1914. Október 18­12. A segély felvételére jogosult egyén a fizetési könyvec-kéhez mellékelt 10 darab nyugta- űrlapból havonkint kétszer, 1-én és 16 én, egy nyugtát kitölt, azt aláírja s a könyvecskéből ki­fejti. Ha a segély felvételére jogosult, családtag írni nem tud, a nyugtát a községi elöljáró tölti ki s a fél azt. csak keze keresztvonásával látja e\ de ily esetben a nyugtát még két tanúnak is alá kell Írnia. Az aláirt nyugtát és a fizetési könyvecskét a községi elöljárónak kell á'adni, aki a kifizetendő segélynek összegét a fizetési könyvecskébe be jegyzi, a nyugtát, láttamozza, azután a segélyt kifizeti, a fizetési könyvecskét pedig visszaadja. 13. Egy bevonul!nak családja részére meg­állapított segély mindig csak egy összegben és egy nyugtára a segély felvételére jogosult egyén kezeihez fizettetik ki. 14. A segélyt, magának a bevonultnak ke­zeihez nem lehet fizetni 15. Ha a fizelési könyvecske teljesen meg telt, azt a községi elöljárónak vissza keil adni. 16. A megállapított segély összege változást szenved : ha a segélyre jogosult családban halál­eset következik be, ha időközben gyermek szü­letik, ha valamely gyermek időközben életének nyolcadik évét betölti, ha egves családtagok há­zasság vagy más körü’mény folytán a családból kilépnek s eltartásukról máskép törlénik gondos­kodás, ha valamely családtag olyan kedvező anyagi viszonyok közé ju*, hogy segélyre többé nem szorul, ha a család időközben saját lakó­házhoz vagy ingyen lakáshoz jut, vagy ha idő­közben kénytelen lakást bérelni, végül ha egyes családtagok, akiket eddig nem a bevonult, vagy nem egészen a bevonult tartott el, időközben olyan helyzetbe jutnak, hogy részben vagy egész­ben a bevonultnak eltartására szorulnának. Ha a felsorolt esetek bármelyike bekövet­kezik, a segély felvételére jogosult egyén köleies ezt a községi elöljárónak azonnal bejelenteni. • 17. Ha a segély összege, a segélyre jogosult családban beállott változás folytán módosu', erről a községi elöljáró a segély felvételére jo­gosult. egyént ért esi t i s a segélyösszeg válto­zását. a fizetési könyvecskébe bejegyzi. Mindaddig, amig a segély összegében be­állott változást a községi elöljáró a fizetési köny­vecskébe be nem vezette, a segély a régi ösz- szegében fizettetik ki. Az esetleges tu!fizetés a segély legközelebbi részletének kifizetése alkal­mával ievonatik, míg a segélyre jogosult egyént esetleg megillető többlet a legközelebbi részlet kifizetése alkalmával fizettetik ki. 18. A kifizetett segélyekről kiállított nyug­ták bélyegmentesek. A segély felvételéhez szükséges fizetési könyvecskék ingyen szolgáltatnak ki. A nyugták esetleges kitöltéséért, valamint, a segély kifizetésének a fizetési könyvecskébe való bejegyzéséért semmit sem kell fizetni. 19. Ha a bevonult hazaérkezik vagy ha a segély bármely más oknál fogva megszűnik, a fizetési könyvecskét, a fel nem használt űrlapok­kal együtt a községi elöljárónak azonnal át keli adni. 20 Aki a segély összegére befolyással biró körü'ményekre nézve tudva valótlan adatokat mond be, vagy adatokat elhallgat, úgyszintén, aki a megállapított segély összegének leszállítá­sát vagy a segélynek beszüntetését maga után vonó körülményeket a hatóságnak haladéktala­nul be nem jelent, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzhün’etésse! büntettetik. A vöröskereszt díszjelvényeiről szóló alapszabályok ismertetése. Valamennyi főszolgabíró és polgárraesler urnák. Ő cs. és apostoli királyi felsége 1914 aug 17-én kelt legfelsőbb kéziratával a vörös­kereszt körül szerzett érdemek elismerésére dísz­jelvényt, illetőleg diszérmet méltózíaiolt leg­kedvesebben alapítani nE díszjelvényről, illetőleg diszéremről szóló és O császári és apostoli ki­rályi Felsége által ugyancsak 1914 aug 17-én kelt legfelsőbb elhatározással legkegyesebben j jóváhagyott alapszabályok egy példányát azzal j adom ki, hogy hatósága területén a legszé- j lesebb körben és a leghatékonyabban közzé- ! létve hasson oda, hogy e díszjelvény minél gyor- j sabban és minéi eltérj dtebb mértékben nép­NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE szerűséget nyerve, áímenjen a közíudatba és igy biztositassék annak lehetősége, hogy a dísz­jelvény elnyerésére minél számosabban töre­kedjenek. Felhívom t Címet, hogy a szóbanforgó díszjelvény, illetőleg diszérem népszerűsítése te­kintetében a nemes cél érdekében teljes buzga­lommal társadalmi utón is járjon el. Egyben értesítem t. Cimet, mindazok akik díszjelvényért folyamodni kívánnak, a folyamod­ványokhoz szükséges nyomtatványokat bármely vidéki vöröskereszt fiókegvlelnél megkaphatják. Nagykároly, 1914 szept. 23 llosvaij, alispán Alapszabályok a vöröskereszt diszjei vényekről : Az Ő császári és apostoli királyi felsége által az 1914. aug. 17 én kelt legfelső kézirattal a Vöröskereszt körül szei’zett érdemek elisme­résére alapított díszjelvényre vonatkozó s az ugyanazon a napon kelt legfelső elhatározásával jóváhagyott alapszabályok. () császári és apó toli királyi Felsége az emberiségre oly áldásos Genfi Konvenció létre­jöttének ötvenedik évfordulója napján a leg- kegyesebben díszjelvényt méltóztatolt alapítani a monarchiában működő Vöröskereszt körül szerzel! érdemek elismerésére. E díszjelvényt illetőleg a következő alap­szabályok érvényesek: 1 §. A Vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére szánt díszjelvénynek három foko­zata van E díszjelvényhez további kitüntetés­képp még diszérem is csatlakozik, mely »Disz érem a Vöröskereszt körül szerzett érdemekért« nevet visel s két fokozattal bír. A díszjelvény fokozatai a következők : 1. A Vöröskereszt ér­demcsillaga. 2 A Vöröskereszt I oszt díszjel­vénye. 3 A Vöröskereszt II. oszt díszjelvénye. A díszjelvényhez csatlakozó diszérem fokozatai a következők: 1. A Vöröskereszt disz érme. A Vöröskereszt bronz-diszérme. 2. §. A díszjelvény legfőbb tulajdonosa 0 cs. és apostoli királyi Felsége. 3. §. A díszjelvény adományozható mind­azoknak, akik a monarchiában működő Vörös­kereszt önkéntes segélyszolgáltaíásának a terén békében vagy háborúban érdemeket szereztek maguknak. Háborúban szerzett érdemek elis­meréséül a díszjelvény hadi ékítménnyel is adományozható. 4 § A díszjelvény első és második foko- j zatát ő cs. és apostoli királyi Felsége a Vörös- kereszt védnökhelyeüesének előterjesztésére adományozza: a díszjelvény harmadik fokának valamint a diszéremnek Ő cs. és apostoli királyi Felsége nevében való adományozására a véd­nök helyettes van felhatalmazva. A védnök- helyettes a legalázatosabb előterjesztés, illetve adományozás előtt meghallgatja a kifünteten- dőkre nézve illetékes állami hatóságok véle­ményét. ! 5. §. Az érdemcsillag zotnánezozoit ezüst- kereszt, melynek szárai közt, a találkozás al­kotta négy sarokból sugárzó ezüst kévék törnek elő A kereszten, melynek külső szárszélei ki­felé hajlanak, fehér alapon hasonló alakú kisebb vöröskereszt látható. A kereszt fehér és kerek középpajzsában a genfi kereszt mintájára zo- [ mánezos vöröskereszt ékeskedik A középpajzs alsó szélén »Patriae ac Humanitati« feürás ol­vasható. A kereszt szárai hátul, mint elől: a hátlap középpajzsán fehér alapon az »1864— 1914« évszámok fényeskednelc. Az érdemcsillag 69 mm széles s ugyancsak 56 mm a kévék átmérője. Az érdemcsillag a jobb mellre tűzve viselendő. Az I. és II. díszjelvény a sugárkévék híján úgy alakban, mint kivitelben teljesen olyan, mint az érdemcsillag. Az I. oszt díszjelvény 50 mm. széles, kettős keskeny sö'élvörös vonallal szélezett fehér szalagon nyakban viselendő; a másodosztályú diszjetvény ugyanilyen, de csak 30 mm. széles szalagon a bal mellre tűzendő. A diszérmek tójásdad alakúak, 44 mm. magasak és 36 mm szélesek. Az előrészen két stilizált angyal fehér zománcpajzst, benne a genfi Vörös- kereszttel; alul az érem szélének mentén aj »Patriae ac Humanilaíi« felírás olvasható. Az i érem hátlapján csupán az »1864 —1914 « évszám 1 látható A diszérmek a II osztályú díszjelvény szalagán bal mellen viselendők. Nők úgy az I és II osztályú díszjelvényt, mint a diszérmet az előirás szerint csokorba kötött szalagon viselik. A hadi ékítmény zöld zomáczból miveit tölgy- levélkoszoruból áll. 42. szám. (3) 6. § A díszjelvény és diszérem kicsinyített ; alakban is viselhető; a diszérem szalaga azonban külön nem lüzhető fel. 7 § Az érdemcsillag, valamint az 1. osz- I tályu díszjelvény tulajdonosai o cs. és apostoli királyi Felsége által aláirt, a II. oszlálvu disz- j jelvény s a diszérmek tulajdonosai pedig a véd- i nökheíyettes által aláirt oklevelet kapnak. 8 §. A díszjelvények és diszérmek adomá­nyozása alkalmából a következő dijak fizetendők a Vöröskereszt javara: az érdemcsillagért 1500 K. az I oszt. díszjelvényért 500 K, a II. oszt. díszjelvényért 100 K, az ezüst diszérem után 20 K, a bronz diszérem után 10 K 9 §. A díszjelvények a tulajdonos elhalá- ! lozása után visszaszolgáltatandók; a diszérmek | az örökösök birtokában maradnak. 10 § A büntető törvények az érdemrendek j és díszjelvények elvesztését illető intézkedései a Vöröskereszt díszjelvény és érem tulajdonosaira nézve is hatállyal bírnak. 11. §. A díszjelvényre és diszéremre vonat­kozó összes ügyeket külön e célra alkalmazott közegei által a védnökhelyeltes intézi. Függelék az alapszabályokhoz: ő cs. és apostoli királyi Felsége f évi aug. 17-én kelt legfelső elhatározásával a Vöröskereszt körül ! szerzett érdemek jutalmazására alapított dísz­jelvényre vonatkozó alapszabályok 4, §-ban | foglaltakra nézve a védnökhelyeltes adományo­zási jogkörébe utalt harmadszabványokat mél- tózlatott jóváhagyni: 1. § A monarchia területén működő bár­mily Vöröskereszt egyesület olyan támogatója, ki a Vöröskereszt céljaira évente 50 K át, vagy egyszerre 1000 K át fizet, folyamodhatik a II osztályú díszjelvény adományozása iránt; azok, akik akár egy összegben, akár három egyenlő | részletben 300 K-át fizetnek, a Vöröskereszt ezüst diszéremért, végül azok, ki évente 5 K át, vagy egyszerre 100 K-át fizetnek a bronz disz­éremért folyamodhatnak. 2. §. A diszérmek adományozása alkal­mából befolyó céljaira lefizettek. A díszjelvények adományozása alkalmából befolyó összes egyéb összegek, valamint a fentnevezett alapszabályok 8 § -ban előirt adományozási dijak a védnök- helyettes rendelkezéséve állanak, ki is a költ­ségek leszámítása után ebből az összegből külön alapot gyűjt a Vöröskeresztnek, főként háborús időben való működése számára. 3 §. A II. osztályú díszjelvény, valamint a diszérmek adományozása iránt folyamodványok a Vöröskereszt Egyesületeknél külön e célra kapható nyomtatványokon a véduökhelyetteshez inlézendők. Przemysl. Három négy hónappal ezelőtt semmit, vagy ha mégis, nagyon keveset tudtunk arról a város­ról, amelynek nevének kimondása is olyan idegen- szerű és nehézkes, lágy magyar nyelvünknek. Ma pedig mindannyiunk nyelvén ez a szó zeng, mind­annyiunk szivébe Van zárva ez a diadalt és be­csületet és erős bizodalmát jelentő szó : Przemysl. (Ejtsd: Psemiszl). Mint a fekete éjszakát megvilágító csiliag) úgy ragyog elő a homályból Przemysl vára, amely­hez seregeink óriási jelentőségű nagy győzelme kapcsolódik bele, olyan győzelemé, amelyhez ha­sonlót keveset ismer a haditörténelem. Európa sorsa fordul meg ezen a ponton. Przemysl évszázadok óta fontos stratégiai pont volt. Környékén sokszor és sokat harcoltak. A történelem annyit tud róla, hogy 1340-ben került lengyel uralom alá Nagy Kázmér uralko­dása alatt. Przemysl nagy mértékben élvezte Nagy Kázmér jótéteményeit, akit a »parasztkirály« melléknévvel tiszteltek meg. Iskolákat és kórhá­zakat alapított. Przemysl hü fiai még ma is büsz­kén mutogatják a kapuk előtt dombon emelkedett volt nagyszerű palotájának romjait. Przemysl igen barátságos fekvésű hely. A Kárpátok északi lejtője tövében terül el. A széles San folyó hömpölyög végig a városon, amely a Visztula egyik mellékfolyója. Przemysl a Lem­berg—Krakó vasútvonal középső állomása és

Next

/
Thumbnails
Contents