Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-04 / 40. szám
(2) 40. szám. 1914. Október 4. azért vésette az arany és ezüst pénz peremére. Ez a jelmondat egy fenkölt szellem gondolkodását oly módon adja vissza, hogy abban minden magyarnak gyönyörűsége kell, hogy teljék, hiszen a király maga mondja, hogy bizalma az ősi erényben, abban az ősi erényben, melyben csalatkozni nem lehetett, de soha nem is lehet. A magyar hűség, a magyar erény oly ősi forrásokból buzog, melyet, ha egy kis melegség és az igazi bizalom, — minden kétkedés nélkül övez körül abból az ősi forrásból nem csermely, sem csergedező kispatak, hanem gazdag, méltóságteljes folyam lesz és ennek hullámain, ha azokat hűvös északi vagy tikkasztó, ragályt, nyavalyát hordó déli viharos szelek korbácsolják is, bizton evezhet a hajós minden veszedelem közepette, de akkor is, ha sajkája gyenge, evezője erőtelen lenne. Most azonban, hogy a századok viharai megedzették a kicsi csolnakot és az evezőket megacélozta, az ősi bizalomba vetett remény a magyar hűség — bár régóta settenkedő viharok száguldoznak is a hullámokon, — haladhat a hajós duzzadó vitorlákkal a révbe, a biztos kikötőbe. A közelmúlt időkben az ősi bizalom ereje megreszketteté a magyar haza oly sok vérrel megitatolt, végtelen fájó könnyel megáztatott szent földjét. Az élni akaró haza fiai lelkesedésétől viszhangzottak Kárpát zord bércei és az Adria lágy fuvalmával röpítette végig a végtelen óceánok sima tükörén »veszélyben a haza, fegyverre.« Az ősi bizalom ereje félelmetesen megmozdult és e hazának minden fia a trón és haza iránt való hűség szent hevületétől áthatott nemes érzettel lelkesülten, bátran a harcba ment s lelkesültségének, bátorságának önként minden mesterkélt- ségnélküli impozáns megnyilvánulása elleneinket rémületbe ejtette, félénké, gyávává tette, úgy, hogy már ha a magyar vagy német vezényszót hallja, a francia, a muszka, angol és belga megreszket és megadja magát. (Hogy sárba tiporták a hős franciák törpe utódai a büszke francia költő mondását: A francia gárda meghal, de az maÁ néma ajk nem szól, beszédtől Nem zeng a park, nem szid, nem zsörtö!, Csak a virág beszél vele. Csak a virágnak néma ajka Mosolyg reá, suttog, nevet, A szép asszony felé hajolva Simogatja a levelet. Buesuzóul csókot lehelvén Reá, tova leng könnyedén De pajzán szél játékra kelvén S elszabadult hajfürtre lelvén Azt rendbe szedni megpihen. Egy társa van, kicsiny kapája, Olt pihen a gyeppázsiton, Fel-fel veszi és sorbajárja Virágait, hogy nincs-e gyom. Majd elnézi a rőzsabimbót Csókkal hinti be szirmait, S ha hullni kész a rózsa szirma Igaz részvétnek könyét sirja: Oh! hisz lemondni ez tanít. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE gát meg nem adja; már eddig is úgy megadta a hires gárda magát, hogy belőlük egész hadsereg van fogolyként a németek kezében.) Az a lelkesültség, mely itt a magyarok földjén megnyilvánult, túl repült, messze- messze a haza határain megszállta az osztrákok a németek lelkét és most valóban elmondhatjuk »Viribus Unitis« »Egyesült erővel,« amint bevésve vagyon királyunknak mint osztrák császárnak jelmondata az osztrák pénzek peremén, a külső körzeten. Egyesült erővel szállottunk harcba északon, nyugaton, keleten és délen és az erők egyesülésével — Viribus Unitis — győzni fogunk minden vonalon, mert győznünk kell, de győzünk azért is, mert a király bizalma az ősi magyar erényben van. A magyar erénynek királyhüségből fakadó ősi ereje pedig oly erőhatalom, mely az ellenség millióit küldi a poklok mélyére, a gyehenna tüzére, hiszen háborúnkat az Igazság Istenasszonya vezeti a dicsőséges győzedelemre, a boldog jövőre. És ha Isten velünk, kicsoda ellenünk! Oláh László. Lengyel testvéreink köszöneté. Három héttel ezelőtt jöttek körünkbe a Kolomeából menekült lengyel asszonyok, leányok. El kellett hagyniok otthonukat, hogy biztositot- tabb vidékeken töltsék el a veszedelmek idejét. Városunkban szeretetteljes fogadtatásra találtak, Nagybánya közönsége e válságos napokban segítségükre sietett. Ellátta és ellátja őket mindennel amiben itt, hazájuktól távol szűkölködnek. Hiszen önhibájukon kívül voltak kénytelenek magyar vendégszeretetünket igénybe venni. És mi örömmel segítünk rajtuk. Lengyel testvéreink most köszönetét mondanak városunk közönségének a szives vendéglátásért. Megható hangú, meleg szeretettől sugárzó köszönő levelük itt következik: Magyar testvéreink ! Az Ur meglátogatott minket. Gyász és vér borul szülőhazánkra. A zsarnok hadak kiűztek békés tűzhelyünkről. Bolyongó bus lengyelek lettünk, ősi telkeink talán romokban hevernek. Könnyek közt jöttünk a Magyar hazába, s szivünkben a bus reménytelenség honolt. Mikor ide jöttünk fáradtan, kimerültén, Lemondani ily ifjú nőnek Midőn a szív szeretni vágy! Hisz az álmok szörnyekké nőnek; S ébren gyűlölt lesz pamlag, ágy. Lemondani! Lám, ő lemondott, Miről elmondta énekem. A feslő rügy szülé a lombot Mult a jelent, öröm a gondot, Befejezem történetem. Van-ó remény, hogy újra éled A letarolt kopár határ, Ha őszre hajük a természet ? Vigasztalást! óh, hol talál A sebzett szív? Talán behegged A hit szegén ütötte seb . . . De lehet-é végkép feledned! Meggyógyul-é egészen lelked! Ez a kin legkeservesebb. Sági Balázsnak csüggedt lelke Az övéhez csatlakozók. Az ifjú nő vigaszát lelte. — hagyományos, magyar vendégszeretet fogadott. Magyar testvéreink áldott kezei enyhülést hoztak fájdalmunkra, letörölték könnyeinket. S mig fiaink a Visztulától a Kárpátokig a magyar hősökkel vérüket ontják a szent ügyért, mi itt szerető otthont találtunk. Testvéri szeretettel öveznek minket s elhalmoznak mindennel, ami csak áldott, jó szivüktől telik. Fellegbe borult a két testvér Haza ege, de imánk az Eget, fiaink karja pedig az ellent ostromolja. Szivünkben él a reménység, hogy jólétünk napja felvirul, mert az Ur velünk lesz megpróbáltatásunkban. Magyar testvéreink! Nagybánya közönségei Ti szeretattel fogadtatok minket. Mi szegények vagyunk most földiekben, de szeretetünk gazdag. Vegyétek tőlünk, Lengyelhonleányaitól, szivünk egész szeretetét s hálás köszö- netünket cserébe a Ti nagy szeretetekért s a sok jóért, amellyel minket elhalmoztok. Áldja meg Isten tűzhelyeiteket, családotokat, békés nyugodtsággal! Adja Isten, hogy győzzünk a harcban s mielőbb ölelhessétek szivetekre a Hazáért küzdő szeretteiteket. Övezze dicsőség a magyar fegyvereket I Szálljon áldás Magyarországra! JHemesztowskioh Marga Ostrowsky Jádwiga Schweizer Otylia Liebhart Wanda Plank Olga Ostrowska, Olga Klimkiewioz Hermina Liebhart Zofia Liebhart Paulina Zeferowa Pesti levél. Az országházat őrző kőoroszlánok diadalmasan büszke tekintettel ülnek a szabadságtéri palota lépcsős feljárójánál. Hogyne lennének büszkék, orosz ágyukat vigyáz szemök! Szinte úgy látszik, mindjárt leugranak posztjukról, hogy torkon ragadják valamelyik vés kocsit s talán csak a publikumot sajnálják megijeszteni, azért nem teszik; pedig a képük ilyesféle gondolatokat áru! el. Az elnémított szörnyetegek pedig szép sorjában, tizenhatan, illő szerénységgel húzódnak meg az idegen portán, természetesen rengeteg nézőközönségtől körülvéve. Messziről olyanformán néz ki az egész dolog, mint mikor Nyíregyházán, a zöldség piacon a gyümölcsös talyigákat körülveszik a vevők, csak mikor közelebb jön az ember, akkor látja, hogy a talyigának tóldaléka is van két kerékkel és derékvastagságu csővel. Afféle bicikli ülés is van az oldalán, ugyan mire jó ez? kérdem a morva kinézésű, tagbaszakadt szőke tüzért, aki a drága zsákmányt őrzi. Hogy a búsongó őszi ég Kedves virágitól elzárta, — Balázs vigasztaló szaván; Naponként egyre jobban várta . . . Bus lelke sajgó fájdalmára Gyógyírt nyújt a jövő talán. Hisz a mama még helyeselte Edit leánya dolgait. És ha Flórát könyezve lelte: »Leányom, — ez már nem segít — Szólt dorgálva — mért voltál kényes, Mélázó holdan, csillagon!? Modern férfi törni nem képes Ezt. Ilyen nőt szeressen! ? Nó ez Bolond lehet csupán, tudom « No, aztán a mama szivében Is élt még vágy s a Rzerelem . . . Terhére volt a lánya szörnyen, Gyakran mondía: férjhez megyen. Bár tivornya, kártya a kedves Cigányt is szeret Láng Jenő, A BIKSZÁDI ÁSVÁNYVÍZ gyógyhfitása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu ------------——- uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. ------------------Ár j egyzóket kívánatra küld a BIÜSZADI Wiürdö \imMl ▼▼ TV V V ■■ Kapható mindenhol. ■■
