Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-13 / 37. szám
(2) 37. szám. 1914. Szeptember 13. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE irányban cselekedni kell és pedig gyorsan, az kétségtelen. Fölvetjük a kérdést most, a tizenkettedik órában, elmélkedjék fölötte a városi tanács, mint alamizsnát adó, gondolkozzanak fölötte jótékonyságot gyakorló egyesületeink, hogy nem volna-e helyes az alamizsnákat egészben vagy részben egyszerűen beszüntetni és az igy felszabaduló pénzből esetleg az alamizsna jövedelmét adó tőke igénybevételével olyan kereseti forrást teremteni, mely a kissé szégyenletes alamizsnát lehetőleg megszüntetné (alamizsnát kapjanak csak azok az elnyomo- rodottak, akik bármily munkára képtelenek) s uj kereseti forrás révén hasznos és jövedelmező munkához jutnának azok, kik most és már régi idő óla is az alamizsna kegyes falatjain táplálkoznak. Aranyos szivü hölgyeink! nemes érzésekkel megáldott uraink! fölhívásunk az önök leikéhez szól, jöjjenek össze értekezletre, gyűlésre, beszéljék meg a tennivalókat. De necsak beszéljenek, hanem tegyenek cselekedjenek gyorsan, azonnal, mig a nyomor ránk nem zudul, és teremtsenek olyan jövedelmi forrásokat, melyek a megalázó alamizsnától megmentik a népet, de egyben tisztességes munkához juttatják. Tegyünk, cselekedjünk! Dy. Aranyat vasért. nemes cél érdekében, egymással versenyezve. E mozgalomnak sikereit jellemzi, hogy Szalmáron egy szerdai napon két és fél kilogramm arany tárgy gyűlt össze. Városunkban eddig az eredmény aranyban egy fél kilogramm, amely szintén szép eredmény és ha elgondoljuk azt, hogy ha mindenkit elfogna a szent cél iránt való buzgalom és nem restellené még a legkevésbbé értékes ékszerét is föláldozni, úgy még sokkal nagyobb eredményeket ér- ! hetnénk el. Úgyszólván mindenkinek van valakije a csatatéren és igy az ál- | dozal nem megy idegennek, hanem 1 férjeinknek, gyermekeinknek. Kérve-kérem ezért Nagybányának mindig áldozatra kész közönségét, hogy ne ijedjen vissza az áldozatoktól, mert az Isten megáld érte békességgel, boldogsággal, dicsőséggel.. Turman Olivérné. Nagybánya város közönsége mint minden mozgalomban, ami szép és nemes, úgy jelenleg is minden segély-akcióban busásan kivette a maga részét. Számosán vannak, akik nem sajnálják még a legkedvesebb ékszerüket sem a Haza oltárára föláldozni és ebből láthatjuk, hogy a Haza iránt való szeretet nem lankadt Honleányainkban 18Í8 óta, mert most is oly készséggel és örömmel rakják le ékszereiket a Ezideig adakoztak: Kosztka Viktoria 2 drb arany melllfl. Soltész Elemérné 1 drb arany óra. Hoffman Árpádaé 6 drb apró ékszer. Turman Olivérné 1 drb jegygyűrű, 1 drb ; karperec. Garlathi Ferencné és Fodorné 4 drb vé- j kony, régi gyűrű, 1 drb pecsét-nyomó gyűrű, j 4 drb páratlan fülbevaló arany töredékek, ezüst gyufatartó, kötőtű tarló, apró ezüst tőrmellék. Fischerné 2 drb gyűrű, egy sziv-medaillon, j 3 drb apró inggomb, egy kis ceruza. Madán Fetencné 2 karika gyűrű, egy me- daillon, egy kis fülbevaló. Berenczei Kováts Géza egy pecsét-nyomó gyűrű, 2 drb karika gyűrű. Pálmay Sándor 1 drb jegygyűrű. Özv. Soltész Jánosné egy drb jegygyűrű, egy melltfí. Soltész Margit 2 drb gyűrű. Sátor Dávidné egy drb arany karperec, Sátor Katinka egy drb arany szív. Miszti Mihályné egy pár fülbevaló. Malenszky Károly és neje 2 drb jegygyűrű egy fél fülbevaló. Mladeiovszky Lajos és neje 3 drb arany gyűrű. Dregyán Miklós és neje 2 drb jegygyűrű. Szentmiklóssy József és leányai 2 arany karkötő, két arany kereszt. Özv. Molnár Józsefné 2 drb jegygyűrű. Kováts Lajosné egy arany melllű egy arany gyűrű. Gerdenils Mariska 4 drb fél fülbevaló, 1 arany inggomb. Orosz Miklós és neje 2 drb köves gyűrű, egy drb jegygyűrű. Virág Istvánná 6 drb gyűrű. Sichely Mariska 1 drb gyűrű. Surányi Ilonka 1 drb gyűrű. Árgyelán Nelli egy arany kereszt. Gróf Teleky Sándorné 1 drb női arany óra, 1 drb női arany óralánc, 1 drb jegygyűrű, nagy értékű ezüst ékszer. Heti krónika. Szerdán érkezett ide az első nagyobb sebesült-szállítmány. Körülbelül huszonnégyen jöttek Szatmárról d. e. 9 és 7j órakor, nyolc kocsin a vöröskereszt kórházba. A fiuk többnyire rögvest elhagyták ami kórházunkat s inkább sétálni mentek a maguk lábán, mert »nem szeretnek ők feküdni«. Pedig volt köztük olyan, akinek kezét, lábát, volt. akinek ágyékát, mellét lőtte át a golyó, sőt olyan is akadt, akinek a fejét súrolta s abban mély barázdát szántott, de az is a maga lábán jár már. Ilyen a magyar baka! Azóta mindig van nehány sebesült városunkban s az utcán egész csoportok követik Őket, sógorok, komák, jóbarátok, akik beszélni akarnak a hadfival és uj híreket akarnak hallani. Persze azok mondanak is aztán igen érdekes dolgokat, hogy a hallgatónak fennakad a szeme, séges volna megfelelő helyen egy uj raklárkapu nyitása. Ez irányban már folytak is tárgyalások, ezidőszerint azonban e kérdés pihenőben van. A szállító felekre igen sok esetben sérelmes, hogy a vasút rendkívül szigorúan ragaszkodik a feladott árunak pontos dijszabásszerü megjelöléséhez, különösen oly esetekben amikor valamely árunak a díjszabásban előirt megjelöléséhez bizonyos díjszabási kedvezmény fűződik. Beregmegye területén igen gazdag kaolinbányák vannak. E vidéken lévő agyagipari nagy vállalataink és a kaolin bányatulajdonosok igen nagy mennyiségű kaolint szállítanak mindenfelé. E vállalatoknak igen sok nehézséget okoz, hogy agyag és kaolin szállítmányaikat mindenkor meg kell jelölni a »nyers« kifejezéssel. Holott az esetleg egyszer égetett tűzálló agyag vagy egyéb kaolinnak drágábban való szállítása legkevésbé sincs megokolva, mert mindaddig, mig abból tégla, vagy cserép vagy bármely agyagáru iparcikk el nem készül, mint nyers anyag szerepel a kerámiái iparban. Agyagiparünknak legnagyobb sérelme azonban, hogy a vasút a láda vagy rekeszben történő szállításnál nagyon lényeges dijszámitási különbözetet állapit meg. A kályhaárut, mert nagy darabokból áll, agyagipari vállalataink rekeszekben is tudják szállítani. Az éppen oly közönséges agyagárut, vagy mondhatni, még olcsóbb czikkeket, mint padlóburkolati keramitiemezeket kicsinységüknél fogva füré^zpor közé kel! csomagolniok s igy ládákban. Ennek következménye, hogy e keramitlemezekért sokkal drágább tételeket kell fizetniük, egyszerűen azért, mert a vasút a rekesz és a láda elnevezés között oly lényeges külömbséget tesz. Agyagiparunk érdekében szükségünk volna e különbséget legalább az agyagipari cikkeknél megszüntetni. Terménykereskedő érdekeltségünkben igen sok baja van a zsákok megjelölése miatt. Ha a fél be nem írja, hogy »jutta« zsák, akkor a használt termény zsákok után drága díjtételt kell fizetnie. E megjelölés szigorú követelésének nincs semmi értelme, mert minden szállító úgyis arra a legolcsóbb dijszabásszerü megnevezéssel fuvaroztassa és tekintettel arra, hogy a megnevezés úgysem ellenőrizhető, a forgalomnak legjobban az felelne meg, ba a vasút a zsákokra nem követelne különösebb megjelölést. Bár köztudomású, hogy csak kora ősszel lehet friss szilvát szállítani, mig egész éven át aszalt szilva kerül feladásra, mégis a friss szi'- vára alkalmazott I. osztályú díjtételt számítják, ha nincs előírva »aszalt szilva«. Ugyanígy a diónál is szigorúan megkívánja a vasút, hogy »fejletlen dió« elnevezés alatt legyen bevallva, mert különben az első osztályú díjtételt alkalmazzák. A papírzacskóról mindenki tudja, hogy nem más, mint csomagoló papiros, ha azonban papírzacskót olcsóbban akar valaki küldeni, akkor közönséges csomagolópapiros lécrekeszben kifejezéssel kell megjelölni Ha ezt elmulasztja, úgy fizeti meg a drága I. oszt. díjtételt. Sok kellemetlenséget okoz, hogy seprő áru- i nál, ha nincs előírva, hogy közönséges cirokseprőről van szó, akkor a legmagasabb díjtételt veszi a vasút. A szövőfonalaknál is tulzágos körülírásokat kíván a vasút, hogy a szállítmány kenderfonal, gyapotfonal, egy vagy két szálas áru-e ? Sok félreértés származik abból, hogy az ásványvíz küldeményeket, ha véletlenül a névvel, mint »Bikszádi« vagy »Polenaw víz elnevezés alatt vallják be, úgy bár köztudomású, hogy ezek ásványvizek, mégis sok esetben a gyógyvizekre alkalmazandó legdrágább díjtételt számítják. Faipari érdekeltségünknek abból származnak nehézségei, hogy a vasút a tűzifaként eladott hulladékfát csak akkor részesíti a tűzifára megállapított kedvezményes díjtételben, ha az mint »fürészbu’ladékfa« van a fuvarlevelén kitüntetve. Előfordult, hogy tévedésből deszka- tüzifat vezetett be a feladó vállalat a fuvarlevélbe s ezért drágább díjtételt kellett fizetnie. Reklamácziójára pedig eiutasitó választ kapott. Mert úgy látszik, nem az a fontos, hogy n fél tűzifát szállítson, hanem, hogy fürészhulladékfát valljon he. A szőlőkarókra kedvezményes díjszabást engedélyez a vasút, feltétele azonban, hogy a szőlőkarók legalább 1 ős fél méter s legfeljebb 3 méter legyen. A magyarországi szőlőfajtáknál azonban a másfél méternéi rövidebb szőlőkarókat is tudják használni s ezért szükséges volna a szőlőkarónál a minimá'isan megkívánt hosszúságot egy méterre leszállítani.
