Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-13 / 37. szám

1914. Szeptember 13.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

37 szám. (3)

A Szabolcsi Hírlapban olvasom, hogy mikor a sebesültek egyik állomásra érkeztek, az orvosok siettek megvizsgálni a kötelékeket. j Valami erős, nehéz szag üti meg a levegőt.

— Mi olyan büdös? kérdik az orvosok.

— Alighangm az én fejem büdös. Szóit egy nyíregyházai huszár.

— A maga feje? nem lehet az, hisz a maga fejének nincs semmi baja.

— Az én fejemnek nincs szólt a huszár, de van ennek I Ezzel előhúz a köpenye alól egy levágott véres szerb fejet.

— Az Istenért, miért hozta ezt magával.

— Megígértem, instálom, odahaza, hát hoztam.

Ez meg még itthon történt, meséli tovább v. g Búcsúzik a huszár öreg édesanyjától. Keservesen sir az anyóka.

— Aztán vigyázz magadra édes fiam, meg ne hülj, egészséggel gyere vissza.

— Ne féljen édesanyára, haza jövök egy muszka fejjel

— Nem bánom fiam, ha fej nélkül is, csak gyere haza.

Ilyen a magyar anya.

Egyébiránt sebesülés és halál itthon is történik, nemcsak a harctéren, lám a héten egy népfölkeiő az utcán sebesült meg, a mellét lőtte át a golyó, a másik népfölkelő pedig családja körében halt meg. Láthatjuk ebből, hogy a baj, a halál utoléri az embert akárhol. Csakhogy a mai ember ideges ám, mindenütt háborút Iát, ott is, ahol nincsen.

Egy hordágyat vitt két komor férfiú szerdán végig a felsőbányai-utcán.

— Lám, már meghalt egy sebesült, men- j nek utána, mindjárt megszólalt az utca.

Én se voltam rest, megállítottam a két embert és megkérdeztem, hogy mi járatban vannak avval a hordágygyal?

— Hát kérem egy tanár urat költöztetünk, | volt az egyenes válasz amellyel aztán meg- j nyugtattam a társadalmat is Ilyen az utca.

Különben, hogy a hangulat egészen nyugodt nálunk, annak bizonysága, hogy a héten már közgyűlés is volt, igaz, hogy »csak úgy érdemlegesen« intéztek el vagy 20 tárgyat, de elintézték csendben jó kedéllyel, minden fennakadás nélkül.

A beiratások is folytak a héten, a gimnáziumban már 300-on fe'űl vannak, az elemisták

hétfőn kezdik is a tanulást. Nyílik az iskolai év. Persze, ehez a tatáknak pénz is kell. Valaki azt a tanácsot adta, hogy menjünk el az Osztrák-Magyar Bankhoz. Az uj kétkoronás papiros u. is azt Ígéri, hogy az O. M. B bárkinek fizet két koronát. Ott tehát, ha a család összes tagjai megjelennek, szép pénzt vihetnek el bankó nélkül.

De viszont a Havas-ügynökség azt jelenti, hogy ezeket a bankó nélküli két koronákat az

O. M. B. a szatmári kenyérgyárnál szokta kiutalványozni, olyan messzire pedig már nem megy, se a nyájas olvasó, se a krónikán.

Vasúti közlekedés.

Közlekedésünk ismét javult. Szept. 10-től kezdve Szatmárrql ugyanis két vonal indul Budapestre, az egyik éjjel 1 óra 20 perckor, a másik délután 2 óra 12 perckor. Az első este 6 órakor (keleti p. ti.) a másik reggel 7 óra 20 perckor érkezik a fővárosba.

Továbbá, e hó 12-től, azaz mától kezdve a szatmár - felsőbányái vonalon a délutáni vonat helyett az esti vonat indul s érkezik ide este 10 órakor.

Alsófernezelyre a jövő és menő rendes vonatot visszaállították.

Felsőbányára ezután a d. u. T20 perckor innen induló és az ide reggel 754 perckor érkező iskolavonatokat is visszaállitották.

Személyi hir. Kölesei János kir. táblabiró a héten hivatalos ügyekben városunkban időzött.

Esküvő. Briestyánszky Endre láposbányai kir. erdőmérnök e bó 8 án lépett házasságra Gellért Béla kir. bányatanácsos leányával: Elmával. A násznagyok Gellért Endre és Stoll Béla voltak.

Eljegyzés. Dr. Almer Sándor budapesti irgalmas kórházi orvos, a napokban jegyezte el Follcusházy Lajos fővárosi tanácsos nővérét: lrénkét. Eljegyzés után Aimer dr. a harctérre vonult be.

Sorsolás. Az Alexy Kornélné által adományozott gobelin képet a segélyző-bizottság előtt hétfőn megtartott húzáson Hirsch Mici nyerte meg a 102. számmal.

Városi közgyűlés volt szerdán, szept. 9-én Makray dr. elnöklése mellett A gyűlést tulajdonképpen az tette szükségessé, hogy a kórház jövő évi költségelőirányzatát megállapítsák, mert azt a miniszter sürgette. Emellett aztán elővett a polgármester még 18 kisebb jelentőségű tárgyat s azokat lemorzsolták csendben a jelenvolt kevés számú városatyák. 1. A miniszter intézkedését a gyümölcsfák kedvezményes beszerzése iránt tudomásul vették 2 A rendőrségi államsegély felhasználását tudomásul vették azzal, hogy a detektívet a polgármesler nevezi ki. 3. A nagysomkuti autó-közlekedésre nézve sajnálattal értesültek, hogy a terepviszonyok nem kedvezők. 4. A hirdetési szabályrendeletet a vármegye jóváhagyta. 5. A váratlan pénztárvizsgálat a pénztárt rendben találta. 6 A lombard kölcsön fedezésére 60.000 koronás váltó aláírására a közgyűlés polgármestert fölhatalmazta. 7 A r. k templompénztár számadását jóváhagyták. 8. A Gyelnicze legelő és 9. a Széchenyi-liget bérbeadásával a tanácsot bízták meg. 10. Strasser Sándorral kötött szerződést a XIII. sz. boltra jóváhagyták, valamint 11. a Lövi Johannával kötött szerződést is a XII. boltra nézve. 12 A III. sz. szerződést Kardos Jencnére ruházták át 13. A nyilv. jellegű Kórház jövő évi költségvetését megállapították. 14. Kornis Ernő bérlőnek tulfizetett összegét visszautalták. 15. A takarékpénztár választmányi ülésének határozatait s a félévi mérleget tudomásul vették. 16. Benedek János illetősége ügyében a tanács fellebbezett. 17 — 19. Máncz Mária, Kosztin Róza, Reus Samu Reus Gyula illetőségét a képviselet el nem ismerte. Ezzel a gyűlés véget ért.

A főgimnáziumi beiratások most vannak folyamatban Eddig 301 diákot Írattak be. (Tavaly 399 irattkozott be). Az alsóbb osztályokban megcsappant a tanulók száma, úgy, hogy párhuzamos osztályokra ez idén nem igen lesz szükség, ha csak 15-ig tömegesebben nem jelentkeznek a vidékiek, mert addig lehet beiratkozni. Tavaly az I. és II. volt párhuzamos s a harmadikban is 75 növendék volt, tehát túl a törvényes számon.

Nyugtázás. A hadba mentek családjai segítésére dr. Zoltán László szept. havában 100 koronát adományozott- Ez dr. Zoltánnak már a második 100 koronás adománya, melyet hálás köszönettel vettünk.

Sebesültek: gróf Teleki János fia: János huszárhadnagy és Szabó István tanár közös

Általános panasza érdekeltségünknek, hogy a7. ismételten felemelt tarifák úgy a nyers anyag beszerzését, mint a készárut annyira megdrágítják, hogy a belföldi versennyel nem tudnak bol- dogu'ni. Különösen a kisebb ipari üzemek érzik nagyon súlyosan a vasutitarifák drágaságát A nagyobb vállalatok, melyek egész kocsirakományokban szerzik be a nyers anyagot, még csak hozzájulnak valamelyes kedvezményhez. A gyöngébbek, a kisebbek azonban fizetik a hozatott kevés nyersanyag után a legdrágább díjtételeket.

Ideje volna már, bogy a helyes és jó hatásait egyaránt az egész vonalon egyenlően éreztető iparfejlesztési politika szolgálatában szegődne a vasút is. A nyers anyag beszerzésénél és a készáru elszállításánál lehetne az iparosokon segíteni. Lehetővé kellene tenni, hogy a kisebb iparosok ugyanolyan fuvardijfizetési feltételek mellett hozathassák az üzemükhöz szükséges nyers anyagokat, mint az egész kocsirakományokat szállító nagyobb vállalatok.

Exportra dolgozó iparvállalataink érdekében szükséges volna kedvezményes kiviteli tarifák

megállapítása. Vállalataink versenyképességét rendkivü'i módon meggyöngiii, hogy mig az erősebb, olcsóbban termelő iparral bíró nyugati államok minden lehető szállítási kedvezményt biztosítanak iparuk rxport képességének fokozására s így a hozzánk földrajzilag közelebb eső piacokra is olcsóbban tudnak szállítani, mint ami vállalataink. Különösen szükséges volna, hogy kombinált vasúti és hajózási kedvezményes fuvardijlételek állapíttassanak meg.

Kedvezményes kiviteli díjtételekre különösen szüksége volna kefegyártásunknak, bútorgyárainknak, lópatkógyárunknak, és szalámi gyártásunknak.

A kedvezményes kiviteli tarifák megállapítása czéljából legczélszerübb volna, ha a kereskedelemügyi minisztérium a kamarákat és az érdekképviseleteket adatszo'gáltatásra hívná fel, az igy egybegyülő anyag mindenesetre tellő tájékoztatást szolgáltatna a teendőkre. Á'talános a törekvés a balkáni és távolabbi piaczok meg hódítására. Gzéltudatos és versenyképességünket fokozó kiviteli tarifapolitika nélkül azonban minden igyekezet meddő marad.

Vannak viszont oly iparágak, melyek részére a belföldi forgalomban is fuvardíjkedvezményeket kellene megállapítani, mert ezzel verseny- képességüket oly mértékben lehetne fokozni, hogy az idegen külföldi cikkeket teljesen kiszoríthatnák, A legnagyobb mértékben szükséges, hogy vasúti politikánkat végre igazi kereskedelmi szellem hassa át. Elvégre az államvasut nem hatalmi szerve, nem hivatali funkciót betöltő intézménye az államnak, hanem az ország legnagyobb kereskedelmi vállalata. Annak a meggyőződésnek ás belátásnak kell áthatnia a vasutigazgatást és a vasút minden egyes alkalmazottját, hogy egy kereskedelmi vállalatot szolgálnak. Az állanavasuti rendszernek nem szabad azt eredményezni, hogy a vasúti közlekedési kérdéseket bürokratikus módon intézzék, hogy a szállító és utazó közönséget hatalmi szóval izgassák. Az államvasu'i rendszernek létjogosultsága abban gyökerezik, hogy e rendszer mellett a vasutak a forgalom közérdekeit jobban szolgálhatják, mint a magánvasutak, hol az elérhető legnagyobb nyereség az irányitó szempont.

A BIKSZÁDI ÁSVÁNYVÍZ

gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu -------------------uj borral vegyitve kitűnő italt szolgáltat. -------------------Ár

j egyzóket kívánatra küld

I

▼▼ JW

V ▼

■■ Kapható mindenhol. ■■