Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-19 / 29. szám
1914. Julius 19. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 29 szám. (3) bérbe. 1468-ban már saját pénzverő intézete is volt. 1490-ben Albert herceg pusztította a várost saját lengyel katonáival. A török hódoltság idejében Nagybánya a török fenhatóság alá sohasem tartozott. 1530. után Szapolyai János Zsigmond kezére került. 1624-ben Bethlen Gábornak, a linzi békével pedig Rákóczi Györgynek jutott. A városnak a kuruc és labancz világban, valamint a reformáció idejében történelmi nevezetességű szereplése nincs. Említést érdemel még az, hogy az ellenreformáció idejében iskolái a jezsuiták kezére kerültek. Vasutat, mely kereskedelmét a nyugati forgalomba beillesztette, 1884-ben kapott, később, 1900.-ban építették ki a zsibó—nagybányai vonalat, mely Erdélylyel és 1905 bon a felsőbányái vonalat, mely Felsőbányával és környékével kö- tötie közvetlenül össze. Nagybányára érkezve a Kossuth Lajos u.-n jutunk be a (fő) ll-ik Rákóczi Ferencz-térre. A Kossuth-u'ca elején van a Kalnzanczi bánya nagy zuzőműve, beljebb balról a Polgári-kör háza, az előtte levő Lendvay* téren id. Lendvay Márton csinos mellszobrával. Ezzel szemben emelkedik az áll el. iskola igen szép és nagy épülete. Ennek közvetlen szomszédságában van az áll el. gazd. iskola, mi szintén mintaszerűen vau berendezve. A Kossuth u keleti vegén emelkedik az István Király szálloda, amiben van a Lendvay színház is. A főtér déli oldalán van a minoriták társháza és bérháza Ugyanezen telken van, a Rákóczi tértől dny-ra eső Zrínyi Ilona-téren a minoriták úgynevezett »Kistemplomi-a.. Á minoriták bérházábm van elhelyezve ideiglenesen a nagybányai városi muzeum. A nagybányai városi muzeum 1899-ben alapitíatotf, kezelése a múzeumok és könyvtárak országos tanácsára van bízva. A muzeum rendes évi államsegélyben részesül s évi sub- venfiót kap Nagybánya városától is. A gyűjtemények őre Balezer György főgimn. tanár. Gyüj temények: 1. Könyvtár és oklevél gyűjtemény, amelyben el vannak helyezve a Nagybánya város történetére vonatkozó fontosabb oklevelek a város levéltárából; a könyvtár jelenleg 6000 darabból áll s mint kölcsönkönyvtár van használatban olvasóhelyiség hiányában. 2. Régiség gyűjtemény: magában foglalja Nagybánvos varos falvédő fegyvereit, nagy sorozatát a nagybányai vereiü eredeti pénzeknek és érmeknek, Nagybánya város Anjou korbeli nagy ezüst pecsétnyomóját és a város bányászatára vonatkozó emlékeken kívül a különböző iparos céhek emlékeit. 3. Szépművészeti gyűjtemény: a nagybányai festő kolóniával kapcsolatosan részben mint állami letét, részben mint ajándék több eredeti olajfestmény, rajz és metszet. 4. Néprajzi gyűjtemény; nagybányai és környékbeli eínogra- fiailag érdekes nemzetiségi viseletek, hímzések és szövések; továbbá Felsőbánya cserép-iparának terményei. 5. Természetrajzi gyűjtemény; kőzetmos jeles emelkedett ki. Jakab Zoltán állandó műteremben dolgozik itt. Egy képét most vásárolta meg az állam; Réthy István Ráth dijat, Csáktornyái Zoltán Rökksziiard dijat, Fereuczy Károly a Vaszary-dijat, Mikola István az Andrássy- dijat, Börcsök Samu a Forster-dijat, Bornemisza Géza a Lánczy-dijat nyerte el. Úgy tudom Bo- romisza is itt dolgozik. Az itt időző művész növendékek között is sokat ígérő tehetségek vannak, akiktől rövid idő múlva érdemes dolgokat fogunk látni. A férfiak közül kiemelendők: Szabó Zoltán (a jeles Oomann), Szönyi István, Holló Mihály, Patkó Károly, Pándy Lajos, Mund Gáza, Jáudi Dávid, Érti Gusztáv, Baumann Tivadar, Rozgonyi László, Szaliár Dénes A szobrászok között: Páltzay Pál, Pászk Jenő. Ideje volna, hogy a nagybányai festőiskolát, amely valamennyi hasonló vállalataink között a legéletrevalóbbnak bizonyult, az állam valahára ne mostoha, hanem édes anyai kézzel segítené föl. Úgy tudjuk, legközelebb akadémiai jelleget fog kapni. Reméljük a legjobbat, hogy a titulushoz a vitulust is megadja az állam. (Folyt, köv.) és ásvány-gyűjtemény Nagybánya és a környék bányáinak termékeivel. A flora és fauna gyűjtemény rendezés alatt áll. A muzeum nyomtatott katalógusa 40 f. »Nagybánya és környéke« cimü ismertető mű ára 1 K. A gyűjtemények nyitva vannak vasár- és ünnepnap d. e. 10—12 óráig ingyen, csütörtök d. u. 40 f s más időben 1 K belépődíj mellett. A minoriták üpületének szomszédságában van a Deák tér (cintersm), amelyen áll a stílszerűen restaurált Szent István torony. Ezen torony az előbb pusztulóbá ment és a műit század ban, mikor már csak romjai állottak fönn, szétbontott szent István templomhoz tartozott. A templom építése a XlV-ik század elején kezdődött s csak a század vég^n fejeztetett be egészen. A magas torony erkélyéről igen szép kilát ás van úgy a városra, mint annak környékére. A Deák- téren áll még a két tornyu rk. plepánia templom is. A főtérnek keleti szegletén van a vár osháza, mi régebben vendégfogadó volt. Egyik szobájában az emeleten, hol márvány tábla is van, töltötte Petőfi Sándor, mint nős ember házassága eiső éjszakáját. Ugyancsak a piac keleti oldalának közepe táján van egy a piac feié keskeny emeletes épület, melyet boltív köt össze a szomszédos házzal; álitóiag ez volt a Hunyady Jánosné, Szilágyi Erzsébet lakóháza. A főtér északi oldalából nyílik a Hid-u amelyben van a szép ref. templom. Innen a Zazar hidon átmenve nemsokára elérjük északi irányban azt a közt, aminek folytatása a Kíastrom-mezőa keresztül a Széchenyi ligetbe vezet. A liget szegletén van a nb. nőegyesület munkaháza, melyben igen csinos fonott holmikat állítanak ki. Nb. nak egyik neve- i zetessége iigetje, ami valóban oly szép és oly rendezett, hogy az országban alig találni párját; nagy terjedelmű s az északi részén levő Jókai dombról szép kilátást nyújt. Van benne csinos étterem, táncterem s itt vannak a városnak játszó helyei is. Visszatérve a Klasírom-mezőn át a Tóthfaiussy Kis Miklós u.-ba a város gőz- és kádfürdőjéhez juluak, amelynek telkén van a nyári uszoda is. Innen nyugatra van a festőtelep 3 szép műteremmel és megfelelő'helyiségekkel. Tovább haladva jobbra elérjük a m. kir. kincstár Veresviz nevű bányatelepéhez vezető utat. ügy a bányatelep, mint az »hoz tartozó s ny. fekvő zuzómüvek megérdemlik a megtekintést. A főtértől d.-re a minoriták épülete mellett van a Magyar-u. amelyben vannak a főgimnázium, a kir. járásbíróság, h városi takarék- pénztár és kaszinó épületei. A Magyar-u , végén, azzal szemben van a Schönherr ház, melynek falán Schönherr Gyula, korán elhunyt történetírónk emiéke arcvonásait feltüntető bronztáblával van megörökítve. Innen jobbra ugyancsak 1 d.-felé a Szénatérre jutunk, melyen a regi nagybányai várnak még egy épen maradt bástyája látható. A S/.énatértől d.-re esik a nagysomku.i országút, melynek jobb oldalán van Nb. gazdasági egyesületének’ szépen berendezett telepe. Ettől k.-re esik a Szolnok-Doboka megyébe vezető országút, amelynek mindjárt elején balra áll Nagybánya és Felsőbánya városoknak megtekintésre érdemes villamos telepe, amely Nagybányát | és Felsőbányát, továbbá ezeknek bánya- és zuzó- ! müveit és az aisófernezelyi kohőteiepel látja el arvextfíag egánhra a tégs.ő3.ztsrv@k fi enírtder/n&rtQ mergbetegodése elten, gégehuruí, S2ram árhuru t, ^ gyerseM görféiykőóa ellen, J|§ gfe&w <&«****«***» viilamosvilágitással és erővel, A telep a Ganz-féle vili r.-t. kezelése alatt áll. A városháza mellett északi irányban a fesőbányaiu.-ba megyünk, amelyben van az ág. hitvallásuaknak kisebb és tovább a gk. vallásuaknak nagyobb szabású temploma. Mindkét templom megérdemli a megtekintést. A gk. templom mellett van a kir. kincstári kórház. A főtér északi szegletéből az úgynevezett pénzverő házhoz, amint itt általában nevezik, Minc-hez (Münz) érkezünk; ez e tágas nagy épület volt régen a pénzverő ház. Most a bányászati és erdészeti hivatalok vannak benne elhelyezve s benne van a bányaigazgafó kényelmes, szép lakása is. A pénzverőhöz szomszédságában van ny.-ra a fémbeváltó hivatal. A gk. temp'omiő! é. irányban a Zazsron át a kir. kincstár »Kereszthegy« nevű bányatelepére érünk. Innen lehet megtekinteni a bányákat, melyekbe liften ereszkedhetünk le. Tanulságos itt megtekinteni a bánya és zuzőművekeí is. A kereszthegyi bányától k.-re, é.-ra és ny.-ra kellemes sétákat tehetünk az ott emelkedő hegyeknek, melyek nagyobb részt szőllővel vannak beültetve, oldalain. Egyesületei: a kaszinó, a polgári kör, a nőegylet, a dalegylet, a rk. legényegylet stb. s a már országszerte ismert festőbelep Nb. kiránduló helyei: Észak felé a fokhagymás, veresvizi és szent János pataki völgyek Ezekbe a kirándulások másfél , két óra alatt megtehetők, esetleg mindhárom völgyei egy kőrútban lehet megtekinteni 3—4 óra alatt. Indulás mindig a ligetből. A fokhagymás-völgyben van a csuzos bajokban igen jó hatású fokhagymás fürdő, & mi azonban csak nyáron használható, továbbá a Petőfi tanya nevű erdészház. A Morgó-hegy; indulás a veresvizi völgyből, honnan jó gyalogút vezet a borpataki völgybe és az ottani Borkút forráshoz. A hegv közepén van egy tágas barlang - szerű üreg, mit Tolvaj Dénes karámjának neveznek. Ez alatt van a vascsatorna nevű forrás jó ivóvízzel. Az ut a Morgó tetejére egy jó óra. Kőalja, vagy Szüzkő a fokhagymás völgyből a csúcsra egy óra; innen jó gyalogút vezet é.-felé a Lőrinc bányához. A Virághegyre a Kiastrom mezőről egy 1/2 óra alatt mehetünk fel, oldala szőlőkkel van borítva s tetejéről d. irányban igen szép kilátás van. A Kereszthegyre a hasonnevű teleptől lehet fölmenni másfél-, két óra alatt. A fernezelyi borkút forráshoz a Virághegy mögött levő s é. irányban haladó jó erdei utón juthatunk el mintegy 2 órai gyaloglás után' a szép Romána völgyben ereszkedve alá. Kopaszrét (Plestyor). Erre a veresvizi völgyből é.-ra a Dongás-hegyen át jutunk. Tisztásáról szintén szép kilátás van. Gyaloglás 21/2—3 óra odáig. Két jó forrása van. Almásmező s Tolvajforrás a Kereszlhegytől fólytaiőlag a Szamoshegyen kényelmes utón haladva egy óra alatt; Nbrói pedig a Petőfi völgyön fölmenve két órai gyaloglással érhető el. A Tolvaj forrástól k.-re egy óra a Ravaszpataki tó s ugyanonnan é.-ra félórára esik a Talpos tető. Borpatak a város bányatelepe, hol a gazdag arany-bányák vannak; itt van Pokol Elek úri laka is. A várostól kocsin félóra alatt érhető el. A borpataki savanyuviz forrás kellemes vizét palackozzák; a várostól kocsin fél óra, gyalog egy és fél óra. Borpatak felett van a Páprád (547 m.) hegy dny. felé szép kilátással; Borpatak telepről gyalog egy óra. Ugyancsak a telepről közelíthető meg a Várhegy (453 m.). Még ma is látható a három körsánc, mi erősségéül szolgált, a teleptől gyalog háromnegyed óra. Feketepatak. A városnak egyik erdőmunkás telepe a kir. kincstár tanyájával. A várostól kocsin másfél óra alatt érhető el, gyalog 4—4V2 óra Ugyancsak a várostól másfél óra szekérrel, gyalog 3 — 3y2 óra, az Izvora telep erdőőri lakással. Az Izvorából két órai gyaloglással érhetjük el a Bozsály (1307 m.) tetejét. Felsőfernezely végén a Feketepataki kitérőtől é.-ra érjük e! Kőbányatelepet (Biidár), kocsivei 29 perc, gyalog 3/i óra. Itt szintén kényelmes erdötaDya van, melytől egy óra alatt gyalog mehetünk a Laposkő bánya tetejéig, hol ftspfeatö viítsayszerslésl ßdstddrea, vHfanytetepekan és a W6TAi!SiEK£^SeHü0ft'ÖT-HÜVEK-!)él Baáí?«st. YL, Taráz« 35. fijiMtoa t3. A í«gjöbfe ás a fsgtarlésaltb drótszála» iásipa. Hus&tt «trótsríUUsJ 75% áraRíasastaicariSta. 0 m ü m m 0 m 0 $ 0 0 m m 0 e m
