Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-19 / 29. szám

(4) 29. szám. 1914. Julius 19. járdához való köveket fejtenek; B.idárlól 2 óra alatt gyalog tekinthetők meg a Szluri völgy csinos vízesései ; ugyancsak 2 órai gyaloglással a Nagypisztrángos patakon a tüzifaszállitó gör- pálya és csúsztató mentén a Szöts tetőre mehe­tünk, honnan szép kilátás van az Avas völ­gyébe. Kedvelt kiránduló hely még a várostól délre a tőkésbányai domb, melynek a városfelé eső részéről a városra, tu'só részéről pedig Szol­nok-Doboka megye felé van szép kilátás. Kocsin V2-8/« óra> gyal°g 1—l‘/a óra. A festőkről. A nagybányai festőkolónia és festőiskola, melynek jó hírneve már az ország határain túl elterjedt, az idén is városunkba vonzotta úgy a hivatásos művészek, mint a tehetséges műkedve­lők egész seregét. Akik már tavaly itt nyaraltak, szét vitték ősszel városunk hirét, az elmúlt nyár emlékei propagandát csináltak és oh, mennyi pesti família van, hol a szép piktorina minden rábeszelő tehetségét felhasználva, végre az egész család itt tölti a nyarat. Az iskola az idén is igen sok növendéket számlál, az iskolán kívüli festők számát pedig szaporítják a budapesti Szép­művészeti Akadémia állami ösztöndíjjal ide kül­dött növendékei. Városunk gazdasági életének is jelentékeny tényezői az itt nyaraló festők, de különben is megérdemlik tőlünk az igazi magyar vendégsze­retetet, hisz annyi jókedvet, derűt hoznak közénk. Végig a Veresvizen, ha betekintünk a poe- tikus bányászházak alacsony ablakain, minden­ünnen csak színes vásznak mosolyognak reánk, amik ki tudja hová el nem juttatják városunk és a környék gyönyörű részleteit. Már a nép sem tartja céltalan bujdosóknak őket, mert látja azt, hogy közvetve vagy közvet­lenül mennyi hasznukra szolgál az, hogy NB-át az Isten és egy pár lelkes úttörő a művészek városává tette. Csendben, panaszkodás nélkül dolgoznak itt a magyar Barbizonban. Az iskola vezető tanárai közül Ferenczy Károly ismét meg­érkezett közénk. Thorma János vezeti az idén az iskolát. Szegény Réti Pista pedig mindnyájunk szo­morúságára súlyos betegen fekszik a budapesti irgalmasok kórházában. Igazán a sors csapása hányféle utón módon gátolja és próbálja megakasztani azt a lelkes törekvést, ami festőtelepünk tökéletesítését, meg- nagyobbitását, művészi hírnevüknek pedig öreg­bítését tűzte ki céljául. A műtermek szaporításának s a tervbe vett uj építkezéseknek ügyét úgy látszik el kellett ejteni vagy elhalasztani, pedig nagyon szükséges és helyénvaló lett volna, A rósz anyagi viszonyok között működő iskolán az idén egy nagyszabású akció fog segí­teni. Még élénk emlékezetünkben van a tavaly augusztusban lezajlott piktor bál, amelynek meg­hívott előkelő közönsége, városunk szine-java ki­tünően mulatott a kiválóan humoros műsoron. Az idén augusztus 8 án a Lendvay színházban tartják meg nagyszabású műsorral a táncestélyt és a tiszta jövedelmet a festőiskolának adják. Bár nagyon titkolóznak, annyit azonban sikerült megtudnunk előre is, hogy több hivatá­sos színművésznő is részt vesz, továbbá egy orosz ballerina is megígérte, hogy Pestről lejön és táncolni fog. Lesz beszélő mozi (Nagybányán először) és rengeteg bájos apróság, ötlet, színes jelenet, ma­gánszám töltik ki a színdarabok közötti időt. Ami a bohém piktorfejekben humoros idea megfogam- zik, az mind testet fog ölteni ez estén. A táncestélyre az időn is csak meghívóval lehet belépni, páholyokat és egyéb színházi jegye­ket előre is válthatnak a meghívottak. Városunk közönsége úgy a kiváló és ritkán kínálkozó szórakozási alkalom, mint a jótékony célt tartva szem előtt, már nagy izgalommal es türelmetlenül várja augusztus nyolcadikat. Heti krónika. Vetik az adót jobb ügyhöz méltó oda­adással (bár vetnék ki végképp, mint a ballasz­tot a léghajóból.) Három rossz gazdasági és kereskedelmi esztendő után valóban aktuális egy kis emelkedés. Az öreg dobos meg már egyebet sem tud dobolni, mint hogy különbeni NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE végrehajtás terhe alatt tessék adót fizetni, de azonnal. Bezzeg másképp van Debreczenben. Ott Csóka Sámuel azt mondta a pénzügynek, hogy ő nem teheti tönkre a polgárokat, tessék egy kis türelemmel lenni. De jó volna Csóka Sá­muel tanácsos urat nekünk is egy kis nyara­lásra meghívni! Mert hogy minden drága és mindenütt fizetni kell, az hagyján, de hogy még az államnak is fizessünk, az sok egy magyarnak. Miskolczon már a kártyázást is megadóz­tatták. Ha igy haladunk, nemsokára a tenniszért, a haragszomrádért, a cicózésért, meg a kint a bárány bent a farkasért is adózni fogunk. Ha olyan magasan hordja az állam az orrát, akkor minek üti bele mindenbe? Persze, mert egyesülésben rejlik az erő. Úgy van ez, mint a szövetkezetnél, ott ha vesz valamit az ember, egy csinos kártyajegyet kap a kezébe, melyre ilyenféle dolog van rányomtatva: ca»BBB9» *t93CXB99&BZ ■ ; r. Sj Egyesülésben 53 í rejlik az erő. § í Egyesülésben í | rejlik az erő. j í vagy | 15 K 20 f. I 136 K 40 f. Igaz ugyan, hogy a szövi ráadásul ad egy »élvezeti jegyet« is, az állam pedig nem osz­togat élvezeti jegyeket. Persze, régebben jegy nélkül is lehetett élvezni, ma pedig jegygyei sem élvezünk semmit. Pedig mulatság — az akad bőven. Ma pl. a Kárpátegyesület tette le a garast s övé a szó vagy három napon keresztül. Az időbeli kilátások ugyan nem nagyon jók, de lehet azért, hogy véletlenül mind meg­valósul a sok tervbe vett szép kirándulás. A mi hegyvidékünkön az időjárást bajos kiszámítani. Lehet jó is, tehát reméljük a legjobbat Nemsokára jönnek a nagy károlyi »dalárok«. Hallunk egy pár szép nótát. Mert a károlyi dalárda kitűnő ám, nem olyan, mint az a bi­zonyos volt, amelyik csak tenor szekundot tu­dott fújni, vagy az a másik, melynek karmes­terét figyelmeztették, hogy adjon egy kicsit a pianókra is. — Mit nekem piano! Örülök, hogy a dallamot be tudtam nekik tanítani — szólt in­dulatosan az ideges zenefő. A nagykárolyi férfi-dalkar verseny'- és udvarképes. A héten még egy harmadik mulatság is rendeződött, helyesebben szólva most pattant ki az eszméje, t. i. a piktoroké. Na már ők, a festők, igazán jól tudnak rendezni. Most jövünk rá, hogy tulajdonképpen ez kell a magyarnak. Sőt el is várjuk, hogy ezután minden évben legyen festőmulatság, mert e nélkül csonka és gyümölcstelen a nyár. Nagybánya népe nem­csak a »kis pliszában«, de a dicsőségben is akar fürödni, azért a festő-bál eszméjét kánikulai melegséggel köszönti a krónika«. Személyi hírek. Csaba Adorján főispán a nyári hónapokat domahidai birtokán tölti. — Leitner Emil szatmári kir. ügyész pár napi tar­tózkodásra városunkba jött. — Világossy Gás­pár és Riszdorfer Imre a vármegyei gazd. egyesület részéről ma ideérkeztek a Kárpát- egyesület gyűlésére. Szutor Jenő, a ref. egyház általános sze­retetnek örvendő segédlelkésze julius 19 én délelőtt 10 órakor tartja búcsúbeszédét. Julius 26-án Uray Sándor debreczeni lelkész a »Va­sárnap« szerkesztője prédikál. Uj segédlelkész. A helybeli református egyház presbyteriuma a beregszászi segédlel­készül meghívott Szutor Jenő helyére f. hó 16-án tartott ülésében 12 pályázó közül egy­hangúlag Horváth Kálmán konyári segédlel­készt választotta meg. Az uj segédlelkész más­fél évig a genevei egyetem hallgatója volt. A Kárpátegyesület kirándulásai alkalmá­ból hozzuk mai számunkban Farkas Jenő »Ka­lauzáénak Nagybányára vonatkozó részletét A mű Kovács Gyula könyvkereskedésében 1 K 20 fillérért kapható. Ev. egyházmegyei gyűlés lesz julius 22-én és következő napjain Szatmáron. Városunkból Alexy Kornél, Beyer Jenő, Fülöp András, Ré­vész János és Révész Zoltán utaznak holnap a gyűlésre. Lapunk zártakor vesszük az ér­tesítést a Kárpátegyesület elnökségétől, hogy a holnapi kirándulások az esőzések és a csekély számú jelentkezők miatt elmaradnak. A nagybányai festőiskola látogatói. Ez idő- szerint65 beiratkozott tagja van a festőiskoloniá- nak. Rendes tagok: Lehel Mária, Szabó Zoltán, Thorma Ferencz, Jándi Dávid, Paál Albert, Husovszky János. Nyári látogatók : Budapestről: Seidl Emmy, Toroczky Béláné, Baloghi Márta, Györgyi Laura, Rozsay Márta, Fähndrich Mária, Pauer Mariska, Kiss Hermin, Mannhaim Róza, Radó Arthurné, Kozaky Iza, Fáy Vilma, Bacher Rózsi, Dömötör Gizi, Perczel Margit, Dapsy Klementin, Walter Edit. Férfiak Budapestről: Keller József, Gachal Ferencz, Bányai Oszkár, Forgó Miksa, Pászk Jenő, Pátzay Pál, Jeszenszky Gerő, Haller György, Rozgonyi László, Fekete Zoltán, Patkó Károly, Holló Mihály, Szőnyi István, Pándy Lajos, Leyava Ferenc, Mund Hugó, Prohászka József, Flórián György, Herzik V., Palcso Dezső, Baumann Tivadar, Deli Antal, Érti Gusztáv, Adler Árpád, Szallár Dénes, Danzinger József. Nagybányáról iratkoztak be: Strochinger Ilona, Bán Mór. Bécsből: Kitzinger Gizus. Nagyváradról: Kurtay Ernő Szentesről: Sántha Ferencz. Szegedről: Parobek Lajos, Márkus Erzsébet, Pöstyénből: Szallár Dénes, Nagykárolyból: Orbán Etta. Nagybecskerekről: Schneider Péter, Nkikindáról: Jeszenszky Ignác, Nagyenyedről: Dóczy Ferencné, Désről: Lengyel Sándor, Benedek Endre, Adáról: Adler József. Legújabban beiratkozott még: Váraljai Imre, Rózsai Márta, Simon János, Sabják Svertkó. A villamos színház. Holnap, vasárnap a Lendvay-szinházban a következő képek kerül­nek bemutatásra: 1. Az Aviló csoport és kutyái, varieté. 2 Vörös fény, dráma 2 felvonásban. 3. Klára udvarlója komikus kép. 4. A meg­tört szív, dráma. 5. Jószivő betörő, komikus kép. Helyreigazítás. Lapunk múlt számának tárca­rovatában. a 4 ik hasáb 2 ik sorában által helyett: áltat olvasandó. A nagysomkuti autóbusz közlekedés ügyé­ben tegnapelőtt. 16-án volt a hivatalos bejárás. Egy 12 mázsás automobillal ideérkezett 15 én Budapestről Csimporesin postafőmérnök, reggel 5 óra 30 perckor indult és este 9 órakor ideérkezett. Tizenhatodikén aztán a főmérnök, dr. Buji Lajos postai s. titkár és Stella helybeli főnök elindul­tak innen d e. 9 órakor és 50 perc alatt Nagy- somkutra értek. Onnan kimentek Kővárhosszu- faluba is, majd vissza Nagysomkutra és haza Nagybányára A szakvélemény az, hogy »egyes kapaszkodók aggasztók « Azért nemsokára újabb bejárást fognak eszközölni egy teljesen megter­helt nehéz autóbusszal. E szerint még nem lehet tudni, hogy lesz e autóbusz közlekedés. Ha létesül, akkor a dija kilométerenként 20 fillér lesz vagyis 5 K Somkutra és 5 K vissza. Hát ez ugyan olcsónak nem olcsó, de jó. Az államnak összes költsége kilométerenként 1 K 20 fillér. Mindenesetre jó volna, ha ez az össze­köttetés létesülne s az állam kiküldöttei a leg­jobb indulattal kezelik a dolgot, lehet azonban, hogy a kapaszkodók miatt egyelőre lehetetlen lesz a kérdés megoldása Az újabb bejárásról külön értesítést fogunk hozni. Szives kérelem. A nagysomkuti ref. egyház- község egy évtizednél hosszabb fáradozás után, páratlan áldozatkézséggel, híveinek nagyarányú megadóztatásával és kölcsönvétellel végre fel­építette uj templomát. Már készülne is a fel­szentelésre. melyet a jövő hónapban óhajt meg­tartani, azonban a belső berendezés (szószék, padok stb ) teljesen hiányzik. Pénzünk kifogyott, kölcsön se kapunk, pedig még tetemes összegre van szükségünk. Ugyanazért teljes tisztelettel a nagyközönséghez fordulok azon szives kéréssel, hogy e szent és magyar kulturális célra egy pár fillért juttatni szíveskedjék. Pénzbeli vagy más adományok a Kővárvidéki lapban hírlapi - lag nyugtáztatnak. Nagysomkut, 1914. julius hó 13 án. Tisztelettel Gergely Károly ref. lelkész. A vármegyei gazdasági egyesület elnöki á'- lására nézve élénk mozgalom indult meg a választás körül. Már közponli irodák is vannak. Egészen úgy megy, mim a követválasztás. A választmány többsége, mint egyik szaklapban olvassuk, Teleki Pál gróf mellett foglalt állást. A választás különben julius 29-én, szerdán dél­előtt 11 órakor lesz Szatmáron,

Next

/
Thumbnails
Contents