Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-31 / 22. szám
Nagybánya, 1914. XL.^évfolyam. Május 31. — 22. szám. ■) /, u TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK 3VEI1SJ ID IBIST VASÁRITAP : Á „ *■ ' * JSlöflzotéai árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. =r Felelős szerkeszt<3jés laptulajdonos: RÉVÉSZ TÁnSTOS. ^ség s kiadóhivatal: . 'ca 20. szám alatt. A SZÁM NAGYBÁNYA IS: = Pünköstkor, „Jöjj el szentlélek Úristen!“ Ezzel a sóhajjal fordulunk az égi magassághoz ma, amidőn a pünkösti ünnepeket üljük. Mert hogy mennyire szükségünk van az égi segítségre és bölcsességre, azt szorongva érezzük mindnyájan. Mig a természet azúrkék ege ragyog reánk, azalatt majdnem történelmi fontosságúnak látszik az a komor felhő, mely ott borong nemzetünk jövője fölött. Ó. égi bölcsesség! ki hitünk tanítása szerint ma szálltál le arra a jeruzsáíemi házra s megárnyékoztad az ott imádkozó galileai egyszerű halászembereket, — pün- köst napján; öntsd belénk is a bölcsességnek azt a mértékét, amely kell, hogy áthassa mindazokat, akik nemzetünk sorsát intézik. Százados viszályok és párttusák dúlnak az országban, ami végveszéllyel fenyeget bennünket; szükséges tehát, hogy minél többen gyülekezzünk az emberszeretetnek kibontott zászlaja alá, mely megvet minden erőszakosságot, viszálykodást, elsimit minden békétlenséget és utál minden boszut. Ám — igaz — nem a szelíd, a békére hajló emberek kisebbsége igazgatja a világ sorját. A mai társadalmi rend irányítója a kapzsiság, a más javainak irigylése. Ez az érzés van az emberi társada- j lomban leginkább kifejlődve. Ezért kell mindig javainkat őriznünk embertársainktól s minden rendelkezésre álló eszközzel védekeznünk ellenök De ez a védekezés sohase viselje magán a bosszú, a megtorlás jellegét. A jogos önvédelemben is a Mindenható bölcsességére támaszkodjunk. Az emberiségnek minden időben szüksége volt az égi segítségre. Szüksége arra a bölcsességre, mely egykor galamb képében szállt le az apostolokra, hogy az ige hirdetőivé tegye őket. A most élő emberiségnek e bölcsességre nagy szüksége van. Zavaros eszme- áramlatok, kufár érdekharcok között élünk! Az ellenségeskedés már-már nemzeti biztonságunkat fenyegeti. Piros pünköst napján egyetlen óhajunk az: szállja meg embertársainkat s legfőképpen hazánk sorsának intézőit a szent Lélek ereje; lássa el őket bölcsességgel, hogy javíthassanak — mások kára nélkül — a maguk és a haza sorsán s igy boldogság terjedjen mindenfélé a palotáktól le az utolsó kunyhóig. Boldog pünkösti ünnepeket kívánunk olvasóinknak! A vasutak és esatornák központi telekkönyvezéséről. — Ludinszky Lajos uj könyve. — Ludinszky Lajos min. o. tanácsos 300 oldalra terjedő, most megjelent szakmunkájával a telekkönyvi jogszabályok útvesztőjében oiy ösvényt óhajt megvilágítani, amelyen a jogászközönségnek, sőt még a telekkönyvi szakembereknek is csak igen csekély része szokott megfordulni s ez is csak éppen akkor, midőn működése körzetében oly vasút, vagy még ritkábban csatorna épül, melyet a törvény rendeletére a központi telekkönyvbe keli felvenni. Ez az egyik oka annak, hogy ez az ösvény oly kevéssé vau kitaposva, hogy csak a legnagyobb fáradsággal lehet rajta valahogyan áthaladni. További oka az, hogy a vasutak és csatornák központi lelekkönyvezésére vonatkozó törvények és rendeletek, mint rendszerint minden uj intézmény behozatalánál és első berendezésénél elő szokott fordulni, annyira tökéletlenek ős hézagosak, hogy még azok is, akiknek működési köre éppen e térre terjed, a vonatkozó jogszabályok alkalmazásánál a legnagyobb nehézséggel kell, hogy megküzdjenek. Legközelebbi vonatkozásban e jogszabályokkal a kisajátítási törvény áll, amennyiben egymás szakaszaira több helyen hivatkozás történik, de ezek a hivatkozások is csak növelik a bizonytalanságot. Ehhez járul még az is, hogy az alapvető 1868 :1. t.-cikk több szakaszát a Novella (1881 : LXI. t.-c.) megszüntette, illetve megváltoztatta, minek következtében az 1868 : I. t.-c. végrehajtása tárgyában az igazság- és közlekedésügyi miniszterek által 1869 március 8-án kiadott szabályrendeletnek ama szakaszai, melyek a Novellával ellentétben állanak, most már hatályukat Tanitsuk-e a latin nyelvet? — Irta: Vekerdi Béla. — A mai rendszer mellett lehető legesz- ményibb módon megalkotott iskolának is három nagy hibája van; a lelkiismeretes tanulóknak túlsók szellemi munkát ad; némely hasznos és múlhatatlanul szükséges ismeret megadását mindamellett is elmulasztja; a test fejlesztéséről pedig egészen megfeledkezik. Mindez azonban csak képzelt dolog. A valóságban az iskolák messze elmaradnak a vázolt eszményi állapottól. S hogy elmaradnak, abban a tanárok csak kisebb részt hibásak; a hiba nagyobb része a rendszert terheli. Vizsgáljuk tehát most azt, hogy a valóságban milyen állapotok vannak és biráljuk meg az iskolát nem az elképzelt és elérhetetlen, hanem a valóban meglevő és felmutatható szempontok és eredmények szerint. Hogy milyen érzéssel megy föl a fiú az iskolába, azt hagyjuk egyelőre ismeretlen tényezőnek. Hanem nézzük, mi történik vele odafönn ? Ahelyett, hogy Öt érdeklő dolgokkal foglalkoznék: magyarázatot hall, amely egész eszmevilágán kívül esik, amely érdeklődését legke- vésbbé sem tudja fölkelteni és lekötni s mivel a tárgy minden vonzerőt nélkülöz: a tanár mindenféle mesterséges segédeszközöket és csalafintaságot alkalmaz, hogy ezekkel a tanulók figyelmét a tárgyalás menetéhez hozzákösse. Avagy miért érdekelné az első gimnázista gyermeket, hogy »mensa«-nak az accusativusa» mensam* és a jelző végzete egyezik a jelzett szóéval ? Mi öröme telhetik benne, hogy kiszámítsa miszerint Deák Ferenc hány évet, hány hónapot és hány napot élt, vagy hogy közönséges törtté tudja átalakítani 0.4573 tiszta szakaszos tizedes törtet ? Nem tartalom nélküli üres szó-e a tízéves gyermek előtt a 100.000 és miért kell neki tudni, hogy Szegednek 115.000 lakosa van? Vagy miért szükséges a tanulónak pár száz növény- és ugyanannyi állatnevet bevágni, mikor a szabad természetben nem tudja az aimafát a körtefától, a búzát az árpától megkülönböztetni? Hogy férkőzik hozzá az V-ik gimnázista lelki világához, hogy kiszámítsa, mennyi 1/ vagy hogyan olvashatná a tanuló érdeklődéssel és elvezettel Horatius Carmináit, mikor egy rövid négy versszakos költeményben legalább tizenkét ismeretien szót talál, amelyeknek a szótárból való kikeresése, füzetbe Írása, a szövegnek első, nagyjából való, az ismeretlen szavak kikeresését célzó átnézésével együtt legalább félóráját veszi igénybe? Minden elfogulatlanul gondolkozó, a tanított anyagot eléggé ismerő ember előtt világos dolog, hogy a gimnáziumi tárgyak túlnyomó többsége nem érdekelheti a tanulókat. A latin nyelv és főleg nyelvtan, a mennyiségtan nagyou elvont és idő előtt tárgyalt tételei, a természetNem lesz többé nedves lakás Nem lesz többé nedves pince! Jisir isoldli a belsn és nslilu tiittoisi HiHísél is.
