Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-31 / 22. szám

vesztették, de a Novella végrehajtása tárgyában kiadandó rendelet ezideig még ki nem adatott. Minthogy azonban mind a két törvény csak ál­talános intézkedéseket tartalmaz, a részletes el­járást pedig az említett rendelet szabályozza, csak nagy óvatossággal lehet megállapítani, hogy en­nek melyik szakasza maradt továbbra is érvény­ben s melyik szűnt meg a Novella folytán, mert ismételve előfordul, hogy ugyanazon egy sza­kasznak egyik intézkedése még fennáll, mig a másik már hatályát vesztette. Ezért a nevezett szabályrendeletet egész terjedelmében közli s az egyes szakaszokhoz fűzött jegyzetekben mutatja ki, hogy azokból mely rendelkezések állanak fenn s melyek szűntek meg. Elkészítette ugyan néhai Imling Konrád ki­tűnő jogászunk az uj szabályrendeletnek terve­zetét s amennyiben azt az igazságügyminiszter­nek a kereskedelemügyi miniszterrel, a Horvát- Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértöleg kell kiadni, utóbbinak hozzájárulása végett ahhoz meg­küldetett, ki azt észrevételeivel vissza is küldte, de az egyetértés ezideig még nem jött létre. Mivel Ludinszky célja az volt, hogy egy­részről a központi telekkönyvezésről, illetve a központi telekkönyvek felvételéről és szerkesz­téséről, a központi telekkönyvi hatóság és a köz­ponti telekhivatal ügyköréről és működéséről in­tézkedő törvényeket és rendeleteket gyakorlati alkalmazásban megismertesse, másrészről pedig hogy egy oly kézikönyvet bocsásson az e téren működő ügyvédeknek, kisajátítási jogbiztosoknak, bíráknak, telekköayvvezetőknek és a vasutválla- latok mérnökeinek rendelkezésére, melyben mind­ama törvények és rendeletek összegyűjtve legye­nek, melyek a fentebb említettekkel vonatkozás­ban állanak, ezért az első részben felvette az 1860: I. és az 1881: LXI. t.-cikkeket és a végre­hajtási szabályrendeletet; ezeknek egyes szaka­szait, az egész központi tkvi irattár áttanulmá­nyozásával gyűjtött anyagból merített magyará­zattal látta el s ezenkívül a bírói gyakorlat meg­ismerése végett közli a vonatkozó szakaszoknál az odavágó felsőbirósági határozatokat. A II. rész az elhatárolási utasításokat tartalmazza, melye­ket a m. államvasutak igazgatósága saját köze­gei részére adott ki, de amelyeket a vállalatok a magánvasutak építésénél is használnak, mert a kormány által elhatárolási rendelet még eddig nem adatott ki. A III. részben fölvette a köz­ponti telekkönyvezésre vonatkozó, valamint azo­kat az általános telekkönyvi rendeleteket, melyek a központi telekkönyvezésre is hatállyal bírnak. A IV. rész a központi telekkönyvi törvényekkel vonatkozásban álló törvényeket, az V. rész a mintákat tartalmazza, A fentebb elősorolt okokon felül még az is, hogy a szóban forgó tételes jogszabályok és felső­birósági határozatok eddigelé összegyűjtve nem voltak, indította arra szerzőt, hogy többek fel­szólításának engedve, az előbb csak saját hasz­(2) 22. szám. ____3===r ___________ ra jz, ha szemléltetés és tapasztalatok nyújtása helyett száraz leírásokon és latin szavakon rá­gódik, az évszámokon nyargalásző történelem, az ásatag dolgokat túlságosan előtérbe nyomó, legkiválóbb poétákat agyon széptanielemző ma­gyar irodalom, mely a modernség szellemét félő óvatossággal tartja távol magától, a természeti tüneményeket a maíhemaíika kinpadára feszítő természettan, a nekik ma kiszabott keretben nem tarthatnak számot arra, hogy a tanuló aka­ratlanul is föltámadó lelkes és lekötött figyelem­mel kisérje a tanár magyarázatát, vagy a számon­kérés mai módja mellett, osztálytársa feleletét. Ki kell emelni, hogy ha minden tárgy a tantervi utasításokban leirt módon és keretben kezeltetnék: egynémelyikre vonatkozólag ezen panaszok ötven százaléka erejét vesztené. De az nincs meg több oknál fogva. Először mert a tanár­képzés igen hiányos és felületes; főként épen a középiskolában tanítandó anyag szempontjából; másodszor mert a legjobban képzett és minden anyagi gondoktói mentesített, erejét teljesen és csakis az iskolájának szentelő tanár sem tudná és fogja — emberi mérték szerint ítélve — a tantervi utasításban adott követelményeket tel­jesen megvalósítani. Itt van tehát — az előbb már említettek után — egy újabb nagy hiba. A tanulók oly anyaggal foglalkoznak, mely bennük semmi ér­deklődést nem kelt s mely'ől e'őbb-atóbb szinte megcsömörlenek. Hiszen a szellem is épugy raeg- undorodik az általa soha nem óhajtott táplálék­tól, mint a test. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1914. Május 31. nálatára összegyűjtött anyagot rendszerbe foglalja s ama remény által vezéreltetve, hogy ezáltal a közérdeknek hasznos szolgálatot tesz, ez igény­telen munkáját a nyilvánosság elé bocsássa. A kitűnő szakmunkát ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. A Pallas r.-t. nyomdájában jelent meg. Ára ? Múlandóság. A múlandóság fájó érzete Úgy lep meg, mint az álom. Nyárban az őszt és őszben a telet Előre benne látom. Csalódás minden, meg átváltozás Mámoros átmenetben. Az élet újra azért születik, Hogy uj halált teremjen. Porból lesz, porrá válik kin, gyönyör. Dicsőség, naptüz, átok. Az űrben céltalan száguldanak A megviselt világok. Az egymást faló népek bűneit Elsöpri az enyészet S az uj khaoszban együvé vegyül Az IsteD, ember, féreg. Csupán a tér, mely egyedül örök E cifra semmiségben, Más, ami az űrben foglaltatik, Mind elmúló, idétlen. Életemet s világok életét Az erő csak hazudta. Mert feledés és elveszés borúi Testi-lelki nyomunkra. S ezek az agytépő gondolatok Úgy megkinozzák lelkem. Hogy az az anyag keserű élveit S az Istent is felejtem. Csak azt érzem, tudom, hogy ott, ahol Naprendszerek kerengnek; A testet öltött élet oly rövid, Mint tükrön a lehelet. Dura Máté. Heti krónika. Annyi sok a mulatság, hogy én bizony nem tudok bennök eligazodni. A ligetben, a színházban, Kaszinóban, Misztmogyoróson, Fel­sőbányán, mindenütt mulatnak az ünnep tiszte­letére, csak a gimnázium majálisa marad el, mint majális, hogy miért, az a rendezőség nagy titka, valószínűen azért, mert ma már az iskola Az a körülmény, hogy a fiuk néha egyes tárgyakkal — sokszor még az acc. cuki infini­tivoval és a harmadik gyök-vonással is — kedv­vel foglalkoznak, nem vezethet félre, ^tt az ok nem a tárgy szeretetében rejlik. Itt legtöbb eset­ben a tanár személye a kedves, ami aztán rokon- érzelem képen a tárgyra vitetik át. Vagy mel­lékes, a tárgyhoz egyáltalán nem tartozó dolgo­kat fűszernek használva iparkodik a tanár von­zóvá tenni tárgyát, ezáltal legjobban elismerve annak tanításra alkalmatlan voltát. Sőt a tanár kevésbbé rokonszenves volta mellett is kedvvel fogialkozhatik a fiú valamely tantárggyal, ba abban az irányban különösen kifejlett érzéke van mert a munka sikeres elvégzésében saját erejé­nek megnyilatkozását látja s azt mindig örömmel szemléli. Mindig lehetne találni fiukat, akik gyö- nyörüségöket lelnék benne; hogy kétjegyű számok szorzatát fejbői úgy betanulnák, mint az egy- jegyüekéí, pedig világos, hogy itt a tárgyi szép­ség és vonzóság nem lehet vezető, hanem igenis a sikeres erőnyilvánitás érzete. Tessék ugyanezt a munkát nem a számolás, hanem csak a szá­mok fejbentartása iránt kevéssé fogékony fiúval megkedvelteim ! Még a tartalmi szépségeket rejlő tárgy is ellenszenves lehet a tanuló elő*t, ha az:elsajátí­tás és megértés munkája képességeit bármely oknál fogva állandóan felülhaladja. De legalább ebben az esetben nem hiányzik a leghatalmasabb öszlökéiő, a tárgy vonzó mivolta által fölkeltett igazi érdeklődés, amely, ha csak a tanulóban feltűnő gyengeség, vagy a tanárban a tanítás kó­egyoldaluan csak tanít, tanít, kikérdez, vizsgál, de játszani, mulatni nem ér rá. így lesz belőle junialis 10 én, igen ám, ha 8 án Medárd-nap nem volna, csakhogy ha ez elkezd pitveregni, akkor 40 napig könnye­zik az égbolt s 40 nap múlva már csak julialis következhetik. Nem jó a vízzel játszani; én ugyan kívánom tiszta szivemből a gimnázium­nak, hogy meglegyen a mulatságuk a kitűzött időben, de jót nem állhatok Medárdért s félek, hogy az idén sem lesz jobb a Deákné vásznánál. Ellenben a katonák megint megérkeztek. Mivelhogy t i. az egyik rend elment csütörtö­kön s a másik rend ma vonult be nagy dobo- lássa!, trombitálással. Az uniformis tehát az ünnep alatt is tarkítani fogja Nagybányát, sőt a bányi fiuk is megjöttek, ki cibiiben. ki a császár mundérjában, mivei az egyetemek is bezárultak már s csak az maradt ott, aki ép pen vizsgázni akar, erre pedig mégis csak rit kábban kerül a sor. így kétségtelen, hogy az ünnep alatt városunk lakossága sürvebb lesz s nagyobb tarkaságot fog mutatni. Azt gondolná az ember, hogy a hirdetett sokféle mulatság között a legnagyobb jókedv uralkodik becses városunkban pedig bizony az iparosok csak nem szűnnek meg panaszkodni hogy ők csődöt mondanak, hogy kivándorol­nak, elköltöznek, ha munkát nem adnak nekik. Bizony, legfőbb ideje volna, ha állam vármegye, város, erkölcsi testületek kirukkolnának egy- egy kis jóravaló vállalattal az ünnep után, mert mai napság csak úgy látunk építő mun­kát Nagybányán, ha kirándulunk valamerre és sok kérdezősködés után ráakadunk valami reparációra. Bizony, reparálni kellene már ezt az egész világot, mindenek fölött pedig több lelket és lelkesedést önteni bele, abból a pünkös­dből, amelyből kinek-kinek kíván egy-egy szemernyit a krónikás. Személyi hirek. Bobelly Thaisz Fanny, a nőegyesület örökös tiszteletbeli elnöke, e hó 28-án városunkból Budapestre utazott. — Bisz- dorfer László bábolnai kir. jószágigazgató e hó 26 án, rokonai látogatására, Szatmárról rövid kirándulást tett Nagybányára. Kinevezés. Budapest főpolgármestere Bern­hardt István dr-t az uj Szent-János kórházhoz segédorvossá nevezte ki. Uj doktor. Turman Zoltán szinérváraljai tiszteletbeli szolgabiró e hó 25-én a budapesti tudományegyetemen a jogi doktorátust kitűnő sikerrel letette. Himenliir. Baróti Lajos a »Bolond Istók« tulajdonosa és szerkesztője május hó 28-án kelt egybe Stiegmüiler Mariskával, földmivelésügyi minisztériumi háztartási iskola igazgatónőjével. Az uj pár még aznap megkezdte nászutazását pességének nagyobb fokú hiánya nincsen: végre is eredményhez vezethet. Azonban mit várjunk olyan esetben, midőn a tárgyban rejlő nehézsé­gekhez és el nem oszlatott kétségekhez még a tartalmi szépségnek vagy a tárgy által keltett érdeklődésnek teljes hiánya is járul? Ebből az első nagy hibából, a tárgyak leg­nagyobbrészt érdekkeités nélküli mivoltából, (amiben nemcsak a tárgyak, hanem sokszor a tanárok is hibásak.) következik a második. Ér­deklődés nem lévén, nincs meg a tanulóban a kellő figyelem, vagy csak nehezen tudja a tárgyra irányitani. Az ilyen akaratlagos figyelésbe sókkal jobban belefárad, mert hiszen az agy tevékeny­ségének egy részét a »figyelni akarás« foglalja le. Sőt még akkor is elfárad, ha C3ak akart figyelni, de figyelme mégis újból és újból elcsa- pődott s végezetül alig valamit tartott meg a magyarázatból. Kifárasztja nem az »appercipiálás«, a hallottak fölfogása és megértése, hanem az a meddő agymunka, amit épen a »figyelni akarás« ténye által végzett. Ha pedig a tanuló nem tudja teljes és oda­adó, önkénytelen figyelemmel kisérni és megér­teni a magyarázatot: ez nagyon megnehezíti ott­honi munkáját. Különben az érdekkeités és ér­deklődés hiánya nemcsak az iskolai, hanem az otthoni munkájánál is közvetlen káros hatással van. A meg nem figyelt és meg nem értett ma­gyarázat nem nyújt elég alapot a házi teendők elvégzésére; az érdeklődés hiánya a figyelem nehezebb összpontosítása révén az otthoni tanu­lást is nehezebbé teszi, esetleg egész a tárgy

Next

/
Thumbnails
Contents