Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-19 / 16. szám
NAGYBANYA ES VIDE m-it ARSAD ALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK ^CX2STIDEJSr VÁSÁRT " ek. IC // Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ---Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: révész t^Lustos. j kiadóhivatal : x 20. szám alatt. GYBÁNYA IS: = Városi közgyűlés. — 1914. április 15 én. — Két óráig tartott közgyűlése volt szerdán a képviseletnek. A gyűlés elég népesnek mondható és 11 tárgygyal aránylag nagyon hosszúra is nyúlt. Gyűlés elején Szerencsi] József képviselő interpellált a borpataki borkút ügyében. T. i. most ott savanyuvizet egyáltalában nem lehet kapni, mivel a bérlőcég: Burger Farkas kolozsvári gyógyszerész csődbe került. Mivel a közönségre nézve egészségi szempontból is fölötte hátrányos, hogy a kút igy teljesen parlagon hever, sürgős intézkedést kér annak megnyitása iránt. A polgármester rögtön válaszolt s kijelentette, hogy nevezettet fölszólítják 8 nap alatt a bérletről való lemondásra, különben megindítják ellene a kilakol- tatási eljárást. Nagyobb érdeklődés még az 5-dik pontnál mutatkozott s itt aztán a szónokok fölsorolták a város összes adósságait, a laposerdő legrégibb vágásait és sok keserű dolgot, de uj adósságot csinálni nem akartak. Sokkal kellemesebb tárgy volt a 10-ik, mikor Makray polgármester jelentette, hogy a láposi vasútnak már vállalkozója is van, sőt a félmillió biztosítékot is letette. A képviselet persze örömmel ruházta át az engedményt »Grünvaíd testvérek «-re, akiket különben is már előnyösen ismerünk. A gyűlésről részletes tudósításunk következő: Elnök: dr. Makray Mihály polgármester. Jegyző: Égly Miháiy főjegyző. Hitelesítők: 1. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága f. év márc. 10-én tartott közgyűlésében 64/914. sz. a. azt a határozatot hozta, hogy az állandó választmány véleményével megegyezően Nagybánya városnál a f. évben tisztviselő, segéd es kezelő személyzeti tagokat választó képviseleti gyűléseken az alispán akadályoztatása esetén Péchy István főjegyző, ennek akadályoztatása esetén dr. Makray Mihály elnököljön. A közgyűlés a határozatnak bejelentését tudomásul vette. 2. A gazd. és pénzügyi bizottság jelenti, hogy Feketepatak-telepea állami elemi iskola céljaira Motdován Ávrámné telket ajánlott föl. A bizottság mérlegelve nevezettnek ajánlatát javasolja, hogy a) A felajánlott telket a feltételekkel a város fogadja el, az íratok kiállításával a tanácsot bizza meg s az építendő iskola falán ajándékozónak nevét alkalmas módon örökítse meg. b) utasítsa a tanácsot, hogy a feketepataki telepi iskola terveit és költségvetéseit mielőbb terjessze be. c) Mondja ki, hogy az építéshez szükséges összeget a gyámpénztári tartalék alapból, a jelen betéti kamat mellett, 10 évre kölcsön veszi s ehez a belügyminiszter jóváhagyását kikéri. A képviselőtestület mindenben elfogadta a bizottsági javaslatot s Moldován Ávrámné ajándékozónak nevét az iskola falán megörökíti. 3 _ bizottság a borpataktelepi alsó-rét házi a, be való átvételét javasolja. Mivel a ret a régi bér mellett kiadható nem volt, a város azt házi kezelésbe veszi. 4. A tanács a f. évre a rendőrség fejlesztésére kiutalt 10 000 korona államsegély felosztására vonatkozó kimutatását a következőkben terjeszti be: 2 rendőrtisztviselői állás létesítésére 5113 K Polgári biztosi » » 1960 Rendőrök fizetés kiegészítése 212 > lakpénze » 780 » szakoktatására 800 Rendelkezési alapra 400 Egy hivatal szolgai állásra 360 Fölszerelési tárgyakra 600 összesen 10225 K A vármegye ezt jóváhagyta azzal, hogy a detektívet a közgyűlés (1) válassza. A tanács ezt megfellebbezte, amennyiben a detektív kinevezése a polgármester hatáskörébe tartozik. Mindezeket a közgyűlés a maga részéről helyeselte és elfogadta. 5. A városi erdészet tekintettel arra, hogy a fa kitermelése tetemes költséget igényel s arra a városok ez idő szerint heverő pénze nincsen, hogy az üzem fennakadást ne szenvedjen kéri 30000 K folyó tőkének a városi takarékból való fölvételét. Ez ellen sokan szólaltak föl a képviselet részéről s újabb kölcsönökbe semmiképpen sem akartak belemenni, hanem megbízták a gazdasági és pénzügyi bizottságot, hogy 15 nap alatt a városi anyagi helyzetéről s teherviselő képességéről tegyen jelentést s egyúttal javaslatot is, hogy az adósságok kamatai, melyekre esetleg födözet nincs, mily utón törlesztetnének ? L. Bay Lajosnak az volt az indítványa, hogy tekintettel arra, hogy a város háztartása a Mária keserve. — Irta: Sajó Sándor. — Kínok keresztfáján halált halt az Ember, Zajongva siratják jók és igazak; Sebzett anyaszivvel, fojtott gyötrelemmel Mária is ott áll némán roskatag. Siró asszonyok közt csak neki nincs könnye, Búja sincsen másnak olyan, mint neki . . . Lelkén megkövült a fájdalmak özönje S nem mer a keresztre föltekinteni. Iszonyatra dermed lelkén a valóság, Elsötétül tőle ez a nagy világ: Kereszten ha nézi világ Megváltóját, O csak egyet láthat: egyszülött fiát! Méhének gyümölcse szegekkel átverve, Vérének szent vére — kinzott puszta rom . . . S im panaszra csordul szive nagy keserve S ajkain ily szavakban búg a fájdalom: Isten fia vagy bár, embernek születtél, Én szültelek annak : szerető anyád; Élet sarjad másnak itt e feszületnél, Én, csak én tekintek haldokolva rád. Árasztod az üdvöt embermilliókra, Énnékem, anyádnak, bút tudsz adni csak, Lettél üdvözítő, világ Megváltója, Csak nekem kell sírnom Golgotád miatt! Homlokodon kínok verejtéke reszket, Vérző tövis lett az égi glória; Kínnal jajdulok föl, látva bús kereszted: Óh, miért is vagy te Istennek fia 1 Éltél volna rejtve, énnekem, magadnak, Egy a milliók közt, mint más, csöndesen, Ne lennél dicsővé, ne tudnálak nagynak, Óh, de ne látnálak megfeszítve sem. — S mind e világ népe Krisztushoz omolhat, Zajongjanak érte még százannyian: Fájóbb hangja nincs már földi fájdalomnak, Mint Mária ajkán ez a szó: fiam! Ott tördeli egyre: ne tudnálak nagynak, Óh, csak ne látnálak megfeszítve sem 1 S búval, melyre vigaszt csak az égben adnak, Sir, sir a keresztnél hosszan, csöndesen. Ünnepi zene. Az északkeleti Kárpátok vidékén, a Gutin hegy nyugati oldalában van egy szinmagyar régi városka, egyszerű erkölcsökkel és régi jó szokásokkal. Ebben a városkában ősidőktől fogva szokásban van a többi közt az is, hogy nagyobb ünnepeken, de különösen husvétkor, a szent mise után, az ájtatosság végeztével, a cigánybanda hegedű- szóval kiván a város inteligensebb családainak boldog ünnepeket. Ez ősrégi szokás gyakorlásával Faraó fiainak természetesen az lebeg elsősorban szemök i \/ o / \ t~\ x/TTí TDTNÁS szatmármegyében. BIKoZAD Cj Y OC_J Yr U r\L)0 Megnyitás május hó 15 én Meleg ásványvíz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-gyógyintézet, dr. Bailing-féle Inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távírda, telefon, gyógytár helyben. :::: Elő- és utóévadban az állandó tartózkodóknál a szobaárakból 307o engedmény. Prospek'ust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdöigazgatóság.
