Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

(2) 16. szám. 1914. Április 19. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE városi takarékpénztárnak f. évi jövedelmét, az intézet mérlegének elkészítése előtt is kénytelen igénybe venni, hatalmaztassék föl a polgár- mester és tiszti ügyész, hogy a takarékpénztár folyó évi nyereségére fölveendő előleget váltó ellenében vegyék igénybe. Bay Lajos indítványát a képviselő tes­tület elfogadta. 6. A tanács a csatorna hálózatra vonat­kozóan jelenti, hogy a fővezetékeknél hiányos­ságokat nem tapasztalt s mivel az átvételtől több mint 10 hónap elmúlt, javasolja, hogy Deutsch Imre vállalkozót a jótállás kötelezett­sége alól mentse föl és az utófelülvizsgálat iránt intézkedjék, természetesen e határozattal érin­tetlenül marad a vállalkozóval szemben föl­merült differenciák kérdése. Mivel a fölmentés a közönségre nézve sürgős szükséget képez s mivel annak semmi nyomós akadálya nincs, a képviselet Deutsch Imrét a jótállás kötelezettsége alól fölmen­tette és az utófelülvizsgálatot elrendelte. 7. A tanács a 6911—67/913. kgy. sz. ha­tározat alapján, a mikor is a közgyűlés kimon­dotta, hogy a Kossuth Lajos-utcának a vasúti állomásig terjedő külső részét csatornáztatni fogja, javasolja, hogy 17.647 K 50 fillér erejéig, helyi vállalkozók közt, hirdessenek árlejtést, a kép­viselet már ideges lévén minden újabb kiadással szemben, a csatorna építést megint elhalasz­totta egy évvel. Szomorú dolog ez, mikor tulaj­donképp ez az ügy már 1911-ben véglegesen el volt intézve s még most sem lehet effaktuálni. ügy látszik, arra sem gondolt a képviselő tes­tület, hogy a helyi iparosoknak is kellene mun­kát adni. 8. Lövy Johanna nagybányai céggel az István király-szálló alatt levő XII. bolthelyiségre nézve a város további 6 évre szerződést kötött. A képviselet a szerződést jóváhagyta. 9. A város a Kismalom bérletre vonat­kozóan Gerson Gusztáv láposhidegkuti lakossal szerződést kötött évi 4600 K bér mellett. A közgyűlés a szerződést jóváhagyta. 10. A láposvölgyi vasút ügyében a polgár- mester jelentést terjesztett be, miszerint a kép­viselet őt Hollós Jakab engedményes társával föl­hatalmazta, hogy a Nagybánya-magyarláposi vasul előmunkálati jogát valamely pénzcsoportra vagy bárkire átruházhassa, O az előmunkálati engedélyt »Grünwald testvérek és Schiffer« budapesti cégre átruházta s a vasút építése oly előhaladott stádiumban van, hogy nevezett cég a kormány által meg­határozott 500 ezer korona építési biztosítékot már le is tette. Kéri a polgármester az ő eljá­rásának jóváhagyó tudomásul vételét. A közgyűlés a polgármester jelentését örömmel tudomásul vette és az engedélyt előtt, hogy az ily alkalommal uyert ajándékokkal ók is boldogabb ünnepeket ülhessenek övéikkel. Az idei husvét alkalmával nagyon késön kezdhették meg a cigány atyafiak szokásos zenei kőrútjukat, mivel a templomi ájtatosság épen déli harangozásig tartott. Siettek tehát az Isten házából haza a he­gedűkért s a körutat, mint illik, a város polgár- mesterénél kezdték meg. Azután iparkodtak, hogy azt az ö tisztelve szeretett főuruknál, az esperes­plébános urnái folytassák. A plébános ur egy szelidlelkü, kedves és finom modorú úriember, ki nemcsak bölcs és nagy- tudományu férfiú, de egyszersmind jeles költő és elsőrendű humorista is. A zenészek megérkezésekor már az ebédnél ült segédlelkészeivel; a második tál ételnél tar­tottak ; a szépen körözött s pirosra sült bárány­sültet hordta körül az inas, amely körül szép zöld­hagymák is virultak. Midőn a tágas ebédlő ajtaja előtt megzen- dültek a hegedühangok: a fő ur szó nélkül föl- emelkedett, kiválasztotta a friss zöld-hagymák nevezett »Grünwald testvérek és Schiffer« nevű cégre átruházta. 11. Kerekes István bárándfalusi g. k. lel­kész az 1859 évi úrbéri egyezség alapján neki járó 54 m3 tűzifa kézi árának mérséklésit kéri. A képviselet ezt az ügyet a tanácsnak adta ki méltányosabb elintézés végett. Gyűlés vége 12 órakor. A nagybányai ref. egyházmegye közgyűlése. A 42 anyaegyházból álló nagybányai ref. egyházmegye e hó 17-én tartotta nálunk tavaszi közgyűlését. Talán célzatosan tették a gyűlést péntekre, hogy a papok ne beszéljenek sokat és siessenek haza prédikálni. (Hétfő a papi járásnak ősi időktől szokásos napja.) Ha ez volt a céljok, el is érték, mert 10 órakor kezdődött a közgyűlés, 12x/2 órakor pedig már vége is volt. 16- án délután 6 órakor a városháza tanács­termében bírósági ülés volt Széli György esperes és Tóth Móric legidősebb tanácsbiró elnöklése mellett. Itt 6 felebbezést és fegyelmi ügyet in­téztek el, többek között Peleskei Dániel tanítót nyugdíjba küldték. 17- én reggel, szintén a városháza tanács­termében, 10 órakor vette kezdetét a tulajdon­képpeni hözgyülés Széli György esperes és Hel- meczy József egyházmegyei fögondnok elnöklése mellett. Széli szokásos, szép és magasan szárnyaló imája után megnyitó beszédében megemlékezett Antal Gábor, Fejes István püspökök és Sütő Kálmán beregi esperes haláláról, akiknek vérbeli atyjokfiai is vannak ezen a vidéken; ezeknek az emlékét jegyzőkönyvben megörökítették. A tárgysor 50 pontból állott, ezek között azonban nagyobb jelentőségű elvi, országos dolog alig fordult elő, ezért is a gyűlés képe, hangulata nagyon nyugodt, csendes volt. A tagok számbavétele után tárgyalták a kerület határozatait, egy tanító letette az esküt s rátértek a tucatügyekre. Az apahegyi leány- egyház kérelmét, hogy Ézinérváraljához csatol­ják őket, egyelőre kiadták véleményezés végett Szinérváraljának. A batizi földeladást helyben­hagyták, valamint azt is, hogy az orgona-alapot az egyház templomépitésre fordíthassa. Sólyom Ferenc nagybányai énekvezér és vallástanitó kedvezőbb dijlevelét jóváhagyták. El­intéztek ezenkívül egy csomó rendkívüli adó, ha­lasztási, bérengedmény stb. kérvényt. Élénk vitára adott alkalmat a 39-edik pont, a missziói bizottság jelentése, ahol megmaradt a régi állapot, Szabó József előadó javaslatát nem fogadták el. A számvevőszék jelentését tudomásul vették. Végül intézkedtek a számadási főkönyvek és költségvetési nyomtatványok felől. közül a legszebb példányt, kecsesen a hüvelyk és mutatóujja közé fogva kinyitotta a hatalmas tölgyfaajtót és komoly méltósággal átadta a hagy­mát a cigányprímásnak. A prímás, t. i. a cigányprímás, iszonyú meg­lepetésében megdöbben, de áhítattal, hálával és mély meghajlással vette át a kegyesen nyújtott ajándékot és nyilsebesen haladott le a lépcsőkön, társai pedig hanyatt-homlok utána. A derék háziúr ezalatt a dolgozószobájába ment, honnét a lépcsőházból kisietö cigányokat jól szemügyre vehette. Ezek még mindig a váratlan meglepetés hatása alatt lévén; hosszúra nyúlt ábrázattal, né­mán integettek egymásnak, mintegy jelezve, hogy no, mi ugyan megkaptuk az ajándékot . . . A kedélyes plébános ur mosolyogva nézett utánuk, mig a szép nagy udvar közepéig értek. Akkor azután barátságosan visszahívta és gazdagon megajándékozta őket. Szókéné Kelemen Katalin. A gyűlésen ezúttal nem voltak jelen: Csaba Adorján főispán és Dezső Kálmán kúriai biró egyházmegyei tanácsbirák. A főispán hivatalos, sürgős teendők miatt nem jöhetett, Dezső pedig éppen a kúriai bírói esküt volt letenni Budapesten. Bay Lajos orsz. képviselő és Makray pol­gármester is csak rövid ideig vehettek részt a gyűlésen, mivel 11 órakor városi ügyekben Buda­pestre utaztak. Gyűlés vége 12 és 1/2 órakor. Déli egy órakor népes közebéd volt az Ist­ván király szállóban, ahol pompás ebédet tálaltak 3 koronáért. A vendégek általában nagyon meg­voltak elégedve az ottani ellátással s Szincsánné majdnem hivatalos tósztot kapott az Ízletes fo­gásokért. Széli György nyitotta meg a köszöntők sorát, beszédében kiemelte, hogy a lelkészeknek a nép jóléte emelése érdekében is küzdeniük kell Hogy itt eredményeket érjenek el, erre üriti po­harát. Helmeczy orsz. képviselő, elnök a ref. egy­ház nagynevű vezetőit éltette. Stoll Béla lelkes beszédban a hazafias missziót teljesítő egyház­megye elnökségéért koczintott. Papolczy Zol­tán apai lelkész, tanácsbiró szintén az elnök­séget éltette. Helmeczy pedig Stoll Bélát, meg­köszönve neki lelkes szép tosztját. Igen csinos, talpraesett beszédet mondott még Nagy Sándor erdödi ügyvéd, ottani szerkesztő, aki a nép szel­lemi, erkölcsi és anyagi boldogulásáért müködó lelkészi. tanítói és tanácsbirói kart éltette, vala­mint megköszönte Nagybánya városának a szives fogadtatást. A közgyűlés tagjai többnyire mindnyájan a délután 4 órás vonattal utaztak el városunkból. A bányamentésről. — Irta: Schwartz Gusztáv. — A Mentők Lapja legutóbbi számában fog­lalkozik a mentés kérdésével a bányában. A ki­tűnő szakszerű, de rövid cikket szükségesnek tartjuk hozni, abban a tudatban, hogy a mi bánya­vidékünkön is hasznát vehetik A czikk maga igy szól. A II nemzetközi mentésügyi és balesetelhá­rítási kongresszus VI osztálya a bányák és rokon­üzemek mentésügyével foglalkozott. Az előadások főleg a technikai mentést, részben pedig azon modern intézkedéseket tárgyalják, melyekkel a bányákban előforduló katasztrófák elhárithatók. Dr. A. Fillunger (Mährisch Ostrau) nagy körültekintéssel ismerteti a bányatüzeket, azok keletkezését és leküzdését. Dr. Giovaui (Caltas- nietta) »mentőszolgálat a szicíliai kénbányákban« címen értekezik. Emlitésreméltó, hogy a bányák­ban alkalmazott orvosokat és ápolókat csak a bá­nyamentéssel foglalkozó kurzusok hallgatása és praktikus tudnivalók elsajátítása után alkalmaz­zák. Dr. Goldmann (Sopron) a bányamunkások hivatásos betegségeire hivja fel a figyelmet. így: nehéz terhieknek élenyszegény levegőben való emelése által tüdőtágulás, máskor lágyéksérvek keletkeznek. A háton való munka következtében ssemteke-rezgés. Komoly kevés vérüséget okoz a bányászoknál előforduló bélféreg (snkylostomum hominis) stb. Pospisehii, a Ferdinand Nordbahn bánya­igazgatója beszámol a biztonsági robbanóanyagok kísérleti eredményéről s azon konklúzióra jut, hogy a biztonsági robbanóanyagok, melyek bánya­lég stb. jelenlétében is veszélytelenek, száma kicsi és szükségesnek tartja egy uj kísérleti és vizsgá­lati állomásnak építését. Schorrig (Charlottenburg) a bányaüzemben a villamos lámpák előnyét és használhatóságát vitatja a benzin- és acetylén-

Next

/
Thumbnails
Contents