Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-12 / 2. szám

(2) 2. szám

NAGYBANYA ÉS VIDÉKE

1913. Január 11.

beállításnak, azt a képviseletnek reparálnia kell, mert az eddigi fizetést senkitől elvenni nincs joga s ha az illető tisztviselő ez ellen jogorvoslattal él, föltétlenül nyert pőre van.

Az uj adók.

Az 1913-ik év az állami adók dolgában meglehetős zavaros helyzetet teremtett. Az uj adótörvény bizonyos tekintetben életbe lép, négy uj egyenes adónak kivetése és fizetése azonban fél évre föl van függesztve. Ily körülmények közt még a folytonosan adókkal foglalkozó szakembernek is nehéz eligazodnia, hát még a szegény adózó polgárnak, aki szeretné tudni, mi címen, mi jogon, mit fizet? De sem az uj, sem a régi törvények ebben el nem igazítják, mert teljességükben nem érvényesek.

Jó szolgálatot vélünk tenni a köznek, midőn Oltványi Ödön jeles adóügyi szakértőnek idevonatkozó fejtegetését ismertetjük:

Különböző államok akkor szokták rendszerint módosítani adótörvényeiket, midőn az állam pénzügyei azt követelik, amidőn uj jövedelem- források nyitására, vagy a régieknek, a meglevőknek hatékonyabb kihasználására van szükség. Nemcsak a külföldön járnak el igy, úgy jártunk el magunk is a múltban. Ennek a következménye az, hogy a közönség bizalmatlansággal fogad minden uj adótörvényt s nyugtalanság fogja el az adózókat.

Nálunk ezek a jelenségek még kirívóbban mutatkoznak, mint máshol. Mert nálunk évszázadokon át idegen kormány nevében s igen gyakran idegen érdekek számára szedték az adót s nem fejlődött ki a népben, de nem is fejlődhetett az az egységes tudat, hogy minden befizetett adó olyan áldozat, melyet az egész haza javára hoznak s olyan kötelesség, melylyel az egyes a nemzet egészének tartozik.

Ez a bizonytalanság s bizalmatlanság érthető most is az adótörvénnyel szemben. A ki figyelemmel van a mi politikai és közgazdasági életünkre, az bilonyára tudja, hogy Magyarországon az adókivetés 1913. jan. 1-től, — hogy úgy mondjam — kivetési ex lexbe jutott s hogy 1913. évre eddig az adókivetési előmunkálatok sem a régi, sem az uj alapón a mai napig elrendelve nem lettek s igy ma adókivetésről beszélni nem időszerű. Hanem szólhatunk arról, hoyy mi lép most életbe az adótörvényből?

Legelőször is a legnehezebb részével, az adófizetéssel kezdem s ami megmaradt a régiből.

Az állami egyenes adók, valamint a törvényhatósági és községi bevételek zavartalan befolyása érdekében, az uj adókivetésig, mi most eltolódott, köteles mindenki egyenes adóját az 1912-ik évre megállapított mértékben megfizetni.

Természetes azonban, hogy ez a kötelezetthogy ráuszítottam őket a századosomra. Menjenek csak oda, ott találnak csak igazi méltánylást; az már nemzetiségénél fogva is szereti az ilyen muzsikát, lévén 6 Fodiebrad ivadéka.

Áldott is az újévi ajándékért, mikor rájött, hogy én utalványoztam ki neki.

A dobosnak, mert nem át állottá nemes äraris hangszerét oly aljas instrumentumok társaságában hangoztatni, mint a csimpolya, meg a huzó muzsika, dühében hat órai gondolkodási időt engedett — vason.

A dobos e miatt felháborodott, boszut forralt s egy órizetlen pillanatban rémes gyilkolást követett el a tót újonc csimpolyáján. A csimpo- lyás e gyász eset feletti bubánatában nagyon elkeseredett s egy sötét éjszaka fekete szurokkal tömte tele a huzó-muzsika lyukait.

Ez lett gyászos vége a boljanici első malac-bandának.

De az én uj évem már rosszul kezdődött s egy rossz sohase jön magában.

Alig tuszkoltam el a muzsikusokat, újra kopogtattak az ajtón.

Barátságtalan »Bújj be !« meghívásomra beállított a század küldöttsége.

— Vitéz főhadnagy ur — — —

— Mit akarnak ?

— A század nevében ez uj év reggelén-----— Hagyja el, barátom. Köszönöm a megemlékezést. Üljenek le.

Megvendégeltem őket, miközben megállapodtunk abban, hogy gyalázatos az idő, télen

ség a múlt évre megadóztatott adótárgy létezésével és birtoklásával kapcsolatos.

Ha tehát az 1913-ik év folyamán az adótárgy megszűnésének esete áll be, az adófizetési kötelezettség is megszűnik. Például. Ha valaki az 1913-ik évben házát, földjét eladja, üzletét bezárja vagy foglalkozásával felhagy, a ház, föld, üzlet, kereset után kivetett adók megfizetésére sem kötelezhető, de viszont, ha valaki földet vagy házat vészén, az 1912-ik évre ezen adótárgyakra megállapított adót fizetni tartozik, habár reá oly címen 1912 re adó kivetve nem is volt.

Az 1913-ik évtől kezdve az 1909-ik évben hozott s az 1913. évi Lili. törvénnyel módosított Wekerle-féle adótörvények jogi állapotába vagyunk. így kell magunkat kifejeznünk, mivel az adótörvények az adónovella módosításaival és kiegészítéseivel együtt 1913. évi január 1-én hatályba léptek, az uj költségvetési törvény pedig a most idézett törvényeknek a hatályba lépésre vonatkozó rendelkezéseit nem érvénytelenítette, csupán felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a négy uj egyenes adónak s a hadmentességi díjnak kivetését függőben tarthassa s igy a most feszült gazdasági élet javulása esetére a pénzügyminiszter az adókivetést később életbe léptetheti.

Mit eredményez a költségvetési törvény ez intézkedése? Azt, hogy az adókivetésnek s az adókivetés előkészítésének mind ama részeit, a melyek az adózók közreműködésével kapcsolatosak, tehát a vallomásadást s az adóösszeirást a városi adóhivatalok nem teljesíthetik.

Aki házzal vagy földdel bir, tudja azt, hogy a múltban az ingatlanra bekebelezett terheket január havában be kellett vallania, hogy a kamat 10%-a a ház vagy föld általános jövedelmi pót- adójából levonassék. Most ezek a terhek sem vallhatók be, mivel nem tudni ma még, hogy 1913. évre az adókivetés a régi törvények vagy az újak alapján fog e megtörténni, utóbbi esetben a terhek a jövedelemadó vallomás! ivében lesznek felsorolandók. A bizonytalan helyzetnek, hogy vájjon az 1913-ik évre az adókivetés az uj, avagy a régi egyenes adótörvények alapján történjék-e, legkésőbb ju-Hus 1-ig el kell dőlnie s nem is lehet kétséges, hogy a pénzügyminiszter ennél az időpontnál jóval előbb, ha a gazdasági helyzet engedi, az adókivetést egyik vagy másik irányban elfogja rendelni, hogy eloszlassa azt a bizonytalanságot, amely ebben az átmeneti állapotban, úgy az adózó közönséget s nem ke- vésbbé a hivatalokat fogva tartja. Mert nem közömbös a vármegye és különösen a város pénzügyi helyzetére sem az, hogy az adó munkálatok kellő időben megkezdetnek és befejeztet- nek-e. Az állami adók képezvén a községiek alapját, minden község helyhatósági adóját az állami adóra fekteti, már pedig ha az állami adó kivetését sem fogják tudni a hivatalok teljesíteni, önként értetődik, hogy nem lesznek kellő

nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincsen jó idő, mindég esik az eső, vagy a hó.

Azzal bocsátottam el őket, hogy ha már engem megtiszteltek, menjenek csak a százados úrhoz, szereti a’ az ilyen gyöngéd figyelmet.

Kicsit gondolkodva csóválták a fejőket, de mégis követték a tanácsot.

Vesztökre.

Mind a három két óra pótexercierozást kapott, azzal az indokolással, hogy úgy látszik kevés a dolguk.

Én pedig ez alatt otthon teljesen felkészültem s már menni akartam, mikor óvatos kopogtatás után beoldalgott hozzám a bosnyák kantinos.

— Zselim szrecsna dobre nova godina! (Boldog uj évet kívánok!)

Ó kultúra, kultúra 1

Fanyar mosolylyal ültettem le a szellösen öltözött szomszédot s megkérdeztem tőle, iszik-e egy kis pálinkát ?

E nemes folyadékot, mely az ő ördögkonyhájából kikerülve, gyilkos módon meg van keresztelve, nem szívesen látott vendégek elriasztására tartogatom.

Az akasztófára való tudta ezt, átlátott a szitán s megköszönve szives jóindulatomat Mag- laynál általunk lepuskázott keresztapjára eskü- dözött, hogy az ő torkán cognacnál egyéb folyadék le nem csúszik soha.

Csak nem hagyhattam cserben Boljanicon sem a hires magyar vendégszeretetet!? Előkel- lett vennem a Salonikin át csempészett jó francia cognacot.

időben elő irhatok a helyhatósági adók sem, mi a községek háztartását zavarhatja meg.

Mely adók vethetők ki tehát már most. Erre a kérdésre azt felelhetem, a reáladók a föld és a ház adó, mely két adónem függőben tartására a költségvetési törvény intézkedése nem vonatkozik. A földadót azonban az 1913-ik évre már nem az eddigi 25'5%, hanem 20% adókulcs szerint kell kivétni, mert a földadó leszállított kulcsa az 1909. évi V. t.-c. 30. §-nak rendelkezése szerint 1913 év január 1-ével életbelépett.

JVem vethetők tehát ki, a) töke, kamat és járadékadó, b) a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, c) az általános kereseti adó, d) a jövedelemadó s végül a hadmentességi dij, mint a családfői és családtagi minőség, nemkülönben az adómentes létminimum esetén megállapítandó díjtétel, a jövedelmi adóról szóló törvényben lévén szabályozva, a hadmentességi dij egyelőre szintén nem vethető ki mindaddig, ameddig el nem dől, hogy a többi adónemek kivetése, az uj vagy a régi törvény alapján történik-e.

Mi történik akkor, ha az adókivetést a függőben tartott adónemekre a régi törvény alapján rendelik el?

Akkor a következő helyzet áll elő.

Az 1912. évre már megállapított III. osztályú kereseti adó érvényben marad 1913-ik évre is, éppen úgy, mint ha az 1913-ik év ez eddigi 3 évi kivetési időszak utolsó éve lenne s a régi adókivető bizottságok a régi törvények alapján adóztatják meg az újabb vállalatokat s a III. osztályú kereseti adó alanyait és tárgyait, valamint a nyilvános ssámadásra kötelezett vállalatokat is.

Ebben az esetben még egyéni meghossza- bitást nyer a I , II. és IV. osztályú kereseti adó is, nemkülönben a hadmentességi dij is régi vonatkozásaiban.

Hatályba lépnek as 1913 év január 1-ével a közadók kezeléséről szóló uj törvények.

Ezen törvény intézkedésének legnagyobb része a hivatalokra tartozván csak azokat említem meg, melyek a polgárok érdekével s erszényeivel is kapcsolatosak.

Az intés elmarad. Mindenki adóivet kap, s ennek kőzhezadásától számit a föld és házadó mértéke ellen intézhető felebbezés 15 napi határideje.

Tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett közadókat ezután nem 3, de 5 évig lehet vissza követelni.

A késedelmi kamat ezután nem az évnegyedek végéig, de a befizetés napjáig lesz csak követelhető.

A közigazgatási bizottságnak a fölebbvitelre vonatkozó jogköre ennek adóügyi bizottságára, mint egészen uj fórumra megyen át.

Az illeték fizetési kötelezettség ezentúl 10 év alatt akkor is elévül, ha az illeték kiszabás céljából szükséges bevallást elmulasztották.

Miután derék barátom megszámlálatlan kupicákkal behörpiutett a nemes folyadékból elér- zékenyülve felszólított, tiltanám meg a legénységnek a másik, az albán szomszéd kantinjába a járást. Az albán a potya dalmát bort is a pincében gyártja, valami bécsi vigcc tanította meg rá s még megmérgezi a jó magyar fiukat.

ígértem sokat és nagyot, csakhogy megszabaduljak tőle s igy sikerült végnélküli kézszorongatások és hálálkodások után a lépcsőn letuszkolni.

A lépcsőn még utána kiáltottam, hogy jó lesz, ha a százados úrhoz is elmegy protekcióért. Az itt a nagy hatalom

Gondoltam, neki is hadd jusson ki az áldásból.

Az én újévi kínszenvedéseim még csak ezután következtek. Úgy látszik, a végzet arra kárhoztatott, hogy e nevezetes napon Boljanic harminc lelket számláló lakossága ajtóm kilincsét kézről-kézre adja.

Nem haladhatott el száz lépésre a bosnyák kantinos, mikor bedugta fejét a legényem az ajtón s átszellemült vigyorgással újságolja;

— Főhadnagy ur, alásan jelentem, vendégek jönnek ; a ténsasszony is jön.

Már kiakart törni belőlem a megtisztelő fogadtatás, mégis idejekorán torkomba fagyott, mert e pillanatban az ajtónyiláson feltűnt a legényem feje lelett az albán kantinos rettentő nyurga s avas szinü ábrázatja.

A kétméteres ur mögött ott szuszogott a »mám!« a »ténsasszony« az ő hűséges hitetlen