Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-31 / 35. szám
Nagybánya, 1913. Augusztus 31. — 35. szám XXXIX. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A N/GYBÍNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE "EGrlII KIÉ INTIK IMZUSTDEÜST vasárnap Eiőt, Egész évre 8 K. Fé? ===== Egyes Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ T-zluSTOS. V**» bX & < x«• Szerkesztőség s kiadóhivatal : —JTelsÓbányai-utca 20. szám alatt.-■----TELEFON SZÁM NAGYBÁNYA IS: =» Uj esztendő. Igen, most szeptember elején van a mi igazi uj esztendőnk. Kétezer iskolás gyermek fog bele Nagybányán egy újabb iskolai év nehéz feladataiba s velük együtt vagy nyolcvan tanítással, neveléssel foglalkozó felnőtt férfiú és nő, akik ismét beállanak a munkába. Vége az áldott szünidőnek! Jövő héten megindul a népvándorlás megint. A beiratkozás kellemetlen feladata, a maga nehézkes formáival előre is hát- borzogatő érzelmeket támaszt a szülei szivekben. És ha még csak ez a formalitás volna minden baj, de a beiratkozáshoz pénz is kell, a gyermekeknek ruha, könyv, esetleg tandíj. Az idők pedig nehezek, a pénzügyi helyzet még mindig feszült s talán nincs ember, aki ne érezné annak erős nyomását. Lehetetlen, hogy ezt meg ne éreznők az idei iskolai év megalakulásánál is. Persze semmi ok sem lehet elég arra, hogy az egészséges, ép eszü, ép testű iskolaköteles gyermeket be ne Írassák a szülék, sőt arra sem, hogy a tanköteles koron túl levő gyermekeiket ne igyekezzenek a haladó világ követelményeinek megfelelőleg neveltetni. Mi nagybányaiak szerencsések vagyunk még ilyen helyzetünkben is azért, mert iskoláink államiak. Az elemi iskolánál tandíj tulajdonképp nincs is, a polgári leányiskolában csekély, a főgimnáziumé sem sok a mai viszonyokhoz Képest, mikor az államnak minden növendék amúgy is benne van legalább 200 koronájában évenként. Van iskolánk, tanfolyamunk elég, csupán egy a hiány még Nagybányán és ez a polgári fiúiskola. Ha valahol, itt volna reá igazán szükség. Az iparos, a kereskedő, szívesen mellőzné a latint s megszűnnék a gimnázium folyton szaporodó népesedése, ami a mostani szűk épületben már is elviselhetetlen. 5000 lakosú városnak már a törvény szerint dukál a polgári iskola. Sajnos, azonban ennek fölállítását a törvény községi kötelességé tette, igy az államtól kikövetelni nem lehet. Kérni azonban minden tisztességes, jó dolgot szabad és lehet. Vájjon a vezetőkörök nem látnák még mindig elérkezettnek az időt, hogy az államot megkeressük egy polgári fiúiskola léte itése iránt? Természetesen a város mindén áldozata nélkül. Legalább napirenden tartanánk igy ezt a nagy kulturális kérdést, amelyett 2000 tanulógyermek mellett már a közel jövőben megoldani amúgy is elsőrendű kötelesség. Postai forgalom. — A közgazdasági nehéz helyzet nem hatott a forgalomra. — Az általános gazdasági viszonyokat semmi sem világítja meg jobban, mint a postai forgalom. Az 1911. évben kezdődő gazdasági hanyatlás, amely a folyó évben érte el tetőpontját, már lassan-lassan visszatér eredeti fejlődési medrébe. Erős zökkenésnek úgy sem voltunk kitéve, ezt kézenfekvőén igazolják az alább olvasható országos postaforgalmi adatok. Az 1912. évben postaküldemények, utalványok, postatakarékpénztári be- és kifizetések darabszáma volt 1052 millió, vagyis 50 millióval több, mint 1911. évben. Tehát az emelkedés 4 8 százalék. Érték- és készpénzforgalom az 1912. évben 13,061 millióra rúgott, itt az emelkedés kerek 142 millió. A táviró 56 °/o, a távbeszélő pedig 10%-kal emelkedett forgalmára nézve. Az általános jövedéki bevétel 52 millió koronával emelkedett, ezzel szemben azonban a kiadás 8-l millió volt. A különbség 57 %. Ezen tulkiadás azonban a külpolitikai viszonyok folytán szükségessé vált rendkívüli intézkedésekre vezethető vissza. Magyarország egy lakosára esik a postaforgalomból : a postaküldemény 50'5 drb (1911-ben 48'4), a táviratokból 0 67 (1911- ben 0 63), távbeszélgetésből pedig 97 (1911- ben 8 8). A hirlapforgalom óriási arányokban növekedett, mivel az 1911. évben magyar- országi 166.131.348, 1912-ben 172.379.352 drb, tehát 6.248.004 darabbal több. Az emelkedés 3‘8 %. Sokkal közelebbről érint bennünket a nagybányai postahivatal forgalma, amely Apróságok nagyidőkből. Hajnalodik. A nyári napsugár besurrant a zöld zsalu apró hasadékán, meg sem állott a tornyos diófa ágyig, s a sárga paplan atlaszán pajzán táncot lejtett. Egy kicsi kéz ökölbe szorult, majd fölemelkedett és megdörzsölt két fekete szemecskét. Halkan nyílott az ajtó, szép barna asszony üde fiatalsága bemosolyogta a tágas, kényelmes szobát, — Kelj föl kis lányom — szólott nyájasan tompított csengő hangon, de amely hangon meg- érzett, hogy parancsoláshoz és engedelmességhez szokott — már a napocska is fölkelt és itthon lesz mindjárt édes apa, hoz Debrecenből vásárfiát neked ; siess, hamar, hamar! A apró leányka felült azonnal az ágyban — haj, pedig de jó itt a mamuska ágyában pihengetni, olyan nagy és nincs rajta rács, mint az övén, ahova este befektetik, de csodálatosképpen reggel mégis mindig itt ébred föl — s álmosan kérdezte: — Melyik ruhámat vegyem föl, édes anyám ? — Csak a pirosat, kis Izácska — hallatszott egy fiatal férfi kérő szava a szomszéd »benyíló« lefüggönyözött üveg ajtaján keresztül. — Hallod mamuskám, a katona bácsi is a »purdelin« ruhámat szereti legjobban, ugy-e rám adod, ha nincs is vasárnap? — Igen, igen fiam, csak siess — szólt az anya, — aztán kocsikázni megyünk, a katona bácsi megmutatja nekünk a tábort, Görgey táborát. De már erre gyorsan huzgálta cipőkéjét Izácska, még a beszéddel is fukarkodott, hogy hamarább kész legyen. A szomszéd szobából magoló mormogás hallatszott: — Jobbra nézz ! Balra nézz I Balra át, indulj 1 — Szegény fiú — sóhajtott gondolatban a nagyasszony — ki tudja, hol egzerciroz egy hét múlva ? * A szőke honved, a 43. zászlóalj tisztje, ki a szomszéd szobában volt elszállásolva, szorgalmasan tanulta ezalatt az »egzercirungot«; mert még eddig nem -Volt alkalma elsajátítani ezt a tudományt, mivel hogy a pesti mérnöki intézetben, ahol »hallgatott« egész másféle dolgokat tanítanak; de hogy változtak az idők, felkötötte a kardot ő is, mint annyi más, társai közül. S mert mérnök volt, mindjárt tiszt lett, minden előtanulmány nélkül s most be kell »vágnia« a kommandót előbb neki, s aztán tanítja harsány hangon katonáit is arra. Még tegnapig meg-megremegett a fiatal hadnagy »jobbra át «-ja, ha özvegy édes anyja szelíd arca jutott eszébe, kit váratlanul ér a hir, hogy egyetlen gyermeke a Szabadság, a Halál eljegyzett mátkája lett. — Istenem, mit szól hozzá? — aggódott a hadnagy — nem szakad-e szive meg az ijedségtől, a fájdalomtól? Nem ! A magyar anyák szive acélból volt azokban a legendás időkben: szikra pattant beDII/C7Á FA szatmármegyében. DlrxOZAU VjíYUijfYrUKDU Szeptemberben utó évad! Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-gyógyintézet, dr. Balling-féle inhalalio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 30°/o engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgatóság.
