Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-17 / 33. szám
Nagybánya, 1913. Augusztus 17. — 33. szám XXXIX. évfolyam. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK HVLIISriDIEJSr -V^SA-ZRUSTAJP Mm Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ... . :— Gyümölcsértékesitő r.-t. Bereczky, a hires gyümölcsész mondta egyszer, mikor Vásárhelyi Gyulának a »Josephine« körtéjét megizlelte, hogy »ahol ilyen körte terem, ott a háztetőket is gyümölcsfákkal kellene beültetni.« Hát ha a háztetőket nem is, de a dombtetőket és hegyoldalakat igyekeztünk mi almával, körtével, szilvával, dióval betelepíteni s ma Ngybánya és környéke egyike a legtekintélyesebb és a legjobb hírnévnek örvendő gyümölcsvidéknek. Örült a lelkünk, hogy ilyen helyen, a vasút mentén emeletes épületet láttunk emelkedni ezzel a fölirással: „Nagybányai gyümölcsértékesitő r.-t,“ A telep föl volt szerelve aszalóval, lekvár-főzővei, gyümölcspincével, mindenekelőtt pedig saját külön sínpárral. Az idegen vevő levette a kalapját és ijedten, gondolkozva állt meg az épület láttára, hogyan fog ő tudni ezzel versenyezni? Ma ez az intézményünk is megszűnőben van. Türelmetlenek vagyunk. Mindjárt a nyereségre utazunk s nem akarjuk észrevenni azt a jótékony közgazdasági hatást, melyet az ilyen tömörülés okvetlenül előidéz. Nem akarjuk belátni, hogy az ilyen szövetkezésnek is körösztül kell mennie Csillagos ég. Földön túl, égen túl világok lobognak ; Más világ: szebb világ, — ott leszek maholnap; Ott egyik csillagon, Túl minden bánaton, Megszakadt létemet majd tovább folytatom. Mint a madár, melyet ösztöne hajt délre, Úgy szárnyal a vágyam a csillagos égre ; A szivem, a fáradt, Ez a színig bánat, Boldogabb virágrul fest képet magának . . . Láttál-e halottat, szelíden mosolygót, Akinél nem érzed gyásznak a koporsót ? — Nézz meg majd engemet, Búcsúzó lelkemet: Nagy titkok gyönyörét sejted meg, úgy lehet. Ott, ama nagy percben földöntúli dallam : Orgona búg lágyan, hárfa zendül halkan, Hangzik egyre szebben, Mindig édesebben, — Szárnyra kél a lélek s a hang után rebben . . . Mint a virágillat, mint a halk fuvalom, Száll a fehér árnyék boldogan, szabadon, Merre a dal vonja, Oromrul oromra, — Zengő gyönyör szárnyán fel a csillagokba! Óh csudamámoros, egyetlen pillanat, Amelyhez hasonlót egész élet nem ad: Száz érzéstől zsongón, Gyönyörtől ujjongón, Boldogan suhanni túl e földi bolygón ! .. . Felelős szerkesztő és laptulajdonos: EÉVÉSZ jA.2<TOS. Tek. Kií ital : alatt. .far. = előbb a gyermekbetegségeken s csak azután prosperálhat. Nem adott osztalékot, tehát szűnjék meg! Most, amikor még nincs kirrftjntlva az utolsó szó, amikor talán még lehet segíteni rajta, sietünk hangoztatni, hogy a gyümölcsérlékesilőt mi egyik legfőbb gazdasági szükségletnek tartjuk Nagybányán. Tudjuk, hogy gabonára, búzára, túróra, tejre könnyebb szövetkezni, mint gyümölcsre. A minőség, a faj, a mennyiség stb. rendkívül határoz a gyümölcs értékesítésénél; elismerjük, hogy a munka nehéz, igen nehéz, de ne feledjük azt sem, hogy ha a r.-t. megszűnik, akkor meg a mi helyzetünk lesz nehéz, gyümölcs gazdáké, akik nem tehetünk egyebet, minthogy ezt a testáló társulatot ismét megalakítjuk.- - - .......- j ----------A gazd. nőiskoláról. Az áll. gazd. népiskola ez idén is nagy odaadással teljesítette föladatát Aug. 18 án lesz az évzáróvizsgálata. 185 növendéke van az év végén ennek az intézetnek s igy valóban hasznos és nagy feladatot teljesít. Jövő hétfőn adják ki az iskola értesítőjét, mely 40 oldalon foglalja össze annak öt éves, rövid múltját. Vdradi József az iskola vezető szaktanítója többek között ezeket mondja jelentésében : A megélhetés gondjai, melyek napról-napra nagyobb súllyal nehezednek a közép- és munkás- osztályra, továbbá az élelmiszerek és ruházati — Földön túl, égen túl világok lobognak ; Más világ: szebb világ, — ott leszek maholnap; A szemem lezárul, A titok föltárul, — — Festem már a képet ama szebb világrul! ... Sajó Sándor. Kővárfüred. — Irta: Révész János. — A mindennapi gondok között Nagybánya alig vett tudomást róla, hogy a nyáron egy régi közlekedési mizériája megszűnt s egy általunk szerfölött óhajtott nagyjelentőségű uj útja nyílt meg, mely hivatott lesz a forgalmat errefelé terelni. Aki tehát nem tudna róla, kegyeskedjék ezennel tudomásul venni, hogy a húsz év óta készült Nagybánya—kővárfüredi utat átadták a közforgalomnak. Azt jelenti ez, hogy Magyarlápos közelebb került városunkhoz, meg Monostor is s a Lápos folyó kiöntése, zajlása stb nem képez többé akadályt abban, hogy nevezett községekkel a kereskedelmi forgalmat lebonyolítsuk, a vásárosok, ügyes-bajos emberek nincsenek többé kitéve annak, hogy egy rozoga kompra bízzák életüket, vagyonukat s a szeszélyes révész kegyétől függjön, hogy meddig türelmetlenkedjenek a vízparton. Közelebb hozta az uj ut hozzánk Kővár- füredet is, melyet a múlt század végén paraszti nyelven még csak Garbonácznak hívtak. Ez is egyik kiaknázatlan gyógykincse a mi vidékünknek, fekete szinü, kénes vizével, melynek szaga cikkek , az igények növekei jyek, melyek a nép g} liVütüiOS litása melleti szólnak. akásosztály iskolája. S ük minden talpalatnyi hely és rendel Kezesre ailó idő okos fel- használásával vagyonuk növelésére és a meglévő javak takarékos, gazdaságos felhasználására és beosztására. A leányokat megtanítjuk kertet művelni, főzni, varrni; küzdünk a leányoknál oly nagy mértékben elharapózott munkátlanság ellen, mert a «házimunka elhanyagolásából következik a csal{.> züllése, hiszen aki leánykorában dolog- talan, az asszony korában sem lesz más. Általában egy uj, értelmes, magán és családján segitni tudó nemzedéket akarunk nevelni, mely nemzedéknek fiai, mint földmivesek vagy bármely más foglalkozást űzők okszerűen kezelhessék kis gazdaságukat, jövedelmüket szaporítsák, mint gazdasági munkások keresetképesüket fokozzák; leányai pedig mint gazdasszo- nyok és családanyák a konyhakertészeiben, varrásban és háztartásban szükséges tudnivalókat alaposan, gyakorlatilag elsajátítva a családban, mindig megállhassák helyüket. A mai gazdasági népiskolák az 1867. évi 38. te. által elrendelt ismétlő vagy vasárnapi iskolákból nőttek ki olyformán, hogy a kereskedő és iparos tanulókat később külön tanították az úgynevezett tanonciskolákban s az általános ismétlőiskolákat, melyeknek tanulói főleg a földmi vés nép fiai voltak, megfelelő szervezettel gazdasági irányú ismétlőkké alakították át, A szervezetet, szakirányt és részletes tantervet szabályozó első miniszteri rendelet 1896 ban kelt: a második, mely már nagyobb haladást jelentett, 1912 ben. Most pedig törványjavaslat van készülőben, mely ha törvényerőre emelkedik, oly fokra emeli a gazdasági népiskolákat, hogy azok méltó az összes idegeket kétségbeejti ugyan, de gyógy- hatása — úgy mondják — bámulatosan kitűnő, mindenféle csuzzal, rheumával, ischiásszal, kösz- vénnyel, podegrával és ezekhez hasonló rosszakkal szemben. A Telekieké, tudtommal, ez a fürdő, helyesebben mondva, ez idő szerint Teleki János grófé. Voltam én akkor is ott, mikor Teleki Sándor ezredes becézgette az ő kedves fürdőhelyét. Tornyos kastélyt épített egyik rokonának, ha jól tudom,Teleki Miksánénak tiszteletére. Szép nagy kövekkel kidiszitgette a hegy oldalát, páfrányt ültetett közéjük, aztán csináltatott magyar verandát, magyar galambdúcot, magyar kutat, magyar menyezetet, lócákat, sőt még magyar stilü kutyaólat is. Rossz, járhatatlan utakon jöttek ide a vendégek messze földről, magam is kisértem egyet egyszer, aki Nagykörösről utazott Garbonáczra, mert ott is hallotta, hogy csuz ellen ez a legjobb viz. Törték, gyötörték magukat az emberek, még a nagy urak is, de Garbonáczra el kellett jutni. Ma jó lovakon, az újonnan megnyílt kőuton egy óra alatt Kővárfüreden lehetünk. (Lanyhább vérü lovaknak ötnegyed óra.) Fölmegy az ember a tőkési dombra. Az csak itt van a Stoll Tibor mintagazdasága mellett s már látja a tetőről a füredi bájos kis erdőt. Keresztül megy 17 hídon és az öblös kutak penetráns illatát szívhatja tele tüdővel. A felsőbányái, borpataki, fernezelyi, hidegkúti utakat már eluntuk. Akár előre, akár hátrafelé üljünk a kocsiban, tudjuk könyv nélkül, mi nagybányaiak, hogy mutat ez a hegy, az a hegy, ez a torony, az a ház, milyen a Jericho,
