Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-17 / 33. szám

1913. Augusztus 17. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE bővebben adhattuk elő és a gyakorlati tanítást is sokkal tökéletesebbé tehettük. A tanításban megszakító vagy gátló ok egész évben nem volt, járványos megbetegedés sem fordult elő, mulasztások sem voltak nagyobb számmal, mint az előbbi években, bár szórvá­nyosan akadtak iskolakerülők, de ezeknél a ki- rovott és szigorúan behajtott pénzbírság mindig megtette a kellő hatást. Az év folyamán néhány tanulót betegsége miatt föl kellett mentenünk, mig azokat, akik felmentésüket más címen kér­ték, a gondnokság határozata értelmében eluta­sítottuk. Iskolánkat e tanévben két ízben látogatta meg Bodnár György kir. tanfelügyelő ur, ugyan­csak két ízben Mihály Ferenc kir. s. tanfelügyelő ur és több ízben Stoll Béla gondnoksági elnök ur. A gondnokság tagjai közül, sajnos, kevesen voltak hivatalos minőségben. Nagyobb mérvű érdeklődésük kívánatos volna azért is, hogy tu­domást szereznének az iskola munkálkodásáról, méltányolni tudnák azt és tapasztalatuk nyomán, úgy hisszük, megváltoznék az iskolánk iránt — különösen a cselédek iskolába járása miatt — táp­lált ellenszenv. A hazafias szellem ápolása céljából meg­tartottuk az október 6-iki gyászünnepef, novem­ber 19-én dicső emlékezetű Erzsébet királyné őfelsége gyászünnepét, a március 15-iki szabad­ság-emlékünnepet, április 11-én a 48-iki törvé­nyek szentesitésének napját és Junius 8 án a koronázás évfordulóját egybekötve a madarak és fák napjával a hegyekre tett kirándulás keretében. Végbizonyítványt 6 fiúnak és 9 leánynak adtunk, holott a III. osztályt végzettek száma a fiuknál 18, a leányoknál 26. Törvény szerint ugyanis csak azok kapnak végbizonyítványt, kik a VI. elemi és a III. ismétlőiskolai osztályt el­végezték. Azonban, sajnos, tanítványaink nagy­része 3-4 elemi osztálylyal kerül hozzánk, 1-2 osztályt végzettek is sokan vannak, sőt teljesen irás olvasás tudatlanok is akadtak Ez magyarázza meg, hogy miért nem tudunk a tanítás terén nagyobb eredményt elérni.« Megjegyezzük, hogy mi csak egyes részle­teket hoztunk az igazgató figyelemre méltó jelen­téséből, helyszűke miatt az egészre nem terjesz­kedhettünk ki. Az értesítőben tovább Zseltvay Margit szak - tanítónő értekezik a gazd. iskola népszerüsö- déséről, a mire igazán nagy szükség volna, hisz a lakosság kiváló érdeke, hogy a gazd. ismereteket is elsajátítsa. Felügyelet. Gondnokság Tantestület tan­anyagbeosztás a főbb címek. Ezekből megtudjuk azt is, hogy iparszaktanitónö is volt alkalmazva az iskolában Szokol Ziza személyében, aki e téren elismert kiváló erő." Hogy a gyakorlati oktatás mennyi mindenre terjed ki a kertészet, állattenyésztés stb. köréből, azt igazán érdemes elolvasni a tömör értesítőben. A tanulók névsora, statisztikai adatok után a jövő évre vonatkozó figyelmeztetés zárja be a helyesen összeállított füzetet, melyből megtudjuk, hogy az 1913/14 iskolai év kezdete szept. eleje, beiratkozás szept. 1. 2. 3-án. A folyó évi vizs gálatot hétfőn, aug. 18 án tartják. A nagybányai festőkolónia művészestélye. Az idén a városunkban időző festők, akik­nek nagy száma még a budapesti Képzőművé­szeti Akadémia fiatal művészeivel is megszapo­rodott, igen kedves és ötletes újítással kedves ­kedtek nekünk. Mint a szikrából kipattanó tűz, oly módon nőtt a lelkesedés és kedv annak az ötletnek nyomán, hogy városunk közönségének az irántuk való szimpátiáját és vendégszeretetét egy felejthetetlen, kedélyes bohémestélylyel pró­bálják viszonozni. Hiába, csak a művészek fejében születhet­nek oly ötletek és azoknak oly eredeti kivitele, melyeknek a 9-iki estén tanúi voltunk. Már napokkal azelőtt lázas munka folyt és az ily alkalmakkor már szokásos hangos nézet- eltérések akadályain keresztül szervezkedtek a bohémek, hogy minél nagyobb szenzációval szol­gálhassanak. A szenvedélyes munka is alább ha­gyott, amig a programmot megbeszélték. Mert kabaréval is kedveskedtek nekünk. Zártkörű mulatságuk meghívóit csak igen kiváltságosak kapták és teljesen jogos volt azok­nak elkeseredése, akik nem tartoztak e boldog meghívottak közé, amennyiben egy nagyon kel­lemes estét mulasztottak. Örömmel látjuk, hogy a festők, akik váro­sunkat nagy számban keresve fel, színessé, ked­vessé varázsolják azt, szétviszik Nagybánya hírét szóban és alkotásaikban szerte a világon, mert már vidéki életünkre is jótékony hatással vannak. Öröm­mel látjuk, hogy már a társadalmi téren is erő­sen mozognak. A budapestiek is kivették oroszlánrészüket az estély sikerének biztosításában és a meglepe­tések egész sorát szolgáltatták nekünk. Fenn a nyári műteremben és cukrász-kávéházban hány­szor láttunk kipirult, összedugott fejeket és sej­tettük, valami készül Bohémiában. És a színház helyiségében — sohsem tudtuk, miért marad el a mozi — tartották összesen két próbájukat. Midőn elérkezett a várva-várt este, akkor ámultunk el, látva a tettet, mely valóra vált. helyet foglalhatnak el hazánk más irányú kultúr­intézményei között. A gazdasági népiskolák szervezésére vonat­kozó törvény Nagybánya várost is — bol az ismétlő tanköteles mindkét nembeli növendékek száma a kétszázat meghaladja, — kötelezte egy önállóan szervezett gazdasági népiskola felállítá­sára és a város belátva annak kulturális és köz- gazdasági fontosságát, hajlandó volt e kötelezett­séget teljesíteni. 1905-ben megkötötte az állam- kincstárral az iskolák államosítási szerződését. Az iskola 1908-ban nyílt meg s vezetésére Várady József gazdasági szaktanító neveztetett ki. A két első tanévben — 1908/9. és 1909/10. — a Kossuth-utcai állami elemi iskola egyik termében folyt a tanítás, mivel iskolánk csak 1910. őszén lett rendeltetésének átadva. A taní­tás csupán elméleti tárgyakra szorítkozott, mivel a gyakorló terület használhatatlan állapot­ban volt még. A telepítési munkálatok az 1909 év ta­vaszán kezdődtek: Az 1910/11. tanévben a megkezdett tele­pítési munkálatokat folytattuk, uj vízlevezető ár­kokat ásattunk, a régieket javítgattuk, az öntö­zés céljára 4 kikövezett kutat és 1 nagy víz­gyűjtő medencét készíttettünk s a termelést az egész gyakorlóterület mintegy harmadrészében megkezdtük. De fáradozásunknak még sem lett meg a kívánt eredménye, mert a talaj tápanyag­szegénysége és állandó nedvessége következtében a zöldségfélék oly silány termést hoztak, hogy a megmunkálás költségeit sem fedezték. Folyton szorgalmaztuk a mélyebb fekvésű darabok fel­töltését és a talaj feljavítására szükséges istálló­trágya rendelkezésre bocsátását, de szavunk pusz­tában kiáltó szó maradt. Az 1911/12. tanévben — tekintettel az is­kola kertészeti irányára — a kir. tanfelügyelőség utasítása értelmében a nyári nagy szünidő a téli hónapokra tétetett át és a tanítás egész nyáron folyt megszakítás nélkül. Egyebekben haladtunk a megkezdett utón s a szakismeretek nyújtása mellett nem hanya­goltuk el az erkölcsi nevelést sem, rendre, fegye­lemre, kötelességteljesitésre és tisztességtudásra szoktatva tanítványainkat. Az 1912/13. tanév nevezetesebb eseményei közül kiemeljük a Zseltvay Margit képesített gazdasági szaktanitónő iskolánkhoz történt kine­vezését, ki a leányok négy csoportjának vezeté­sét vette át, s a leányokat az eddig tanult gaz­dasági tárgyakon kívül háztartásra, varrásra, fol­tozásra és más hasznos női kézimunkára oktatta. Most már megoszlott a munka a két tanerő között s ez a körülmény elsősorban az oktatás­nak vált előnyére, amennyiben az egyes tárgyakat (2) 33. szám Rozsály, Gulin, Feketehegy. Ezen a garbonáczi utón azonban egészen uj perspektívák tárulnak elénk. Rájövünk, hogy mi a vidéket eddig nem jól ismertük. Más a Kereszthegy, másféle a kohó, a Kakastaréj, a Sátorhegy stb. s Nagybánya maga is egészen más, mint amilyennek gondoltuk. (Nem is volna olyan nagy baj, ha más volna. Szedő.) A kanyargós ut mellett mély völgyek, szor­galmasan miveit szántóföldek, barátságos erdőcs- kék terülnek el s alant a Kékes patak vize zug tova a beton hid alatt, szeszélyesen mosva hol itt, hol amott a part fövenyét. Az ember keresztül jut egy nagy falun, melyben gör. keletiek laknak, aztán benn van a fürdőben. De bizony ma, amikor a világfürdőkben is fehérruhás lányok fogadják csokrokkal és vers­sel a fehér hollót, aki elmaradván a világtól, fürdővendégnek áll be, itt is nagy a csendesség. Az étterem előtt a fürdővendégek zöme kalábe- rezik egy asztalnál, a fürdőház tornácán két be­teg úri nő cserélgeti eszméit, a kert közepén egy tisztes öreg pap beszéli múlt századbeli élmé­nyeit s a vendéglősné jár-kel számkiüzötten egy abrosszal, kinek terítsen, ki fogja a mára halálra ítélt két csirkét elfogyasztani s a pincéből föl­hozott két liter jó bort az ő egészségéért meginni ? Forgalom nincs egy csep sem, annyi sem, mint Bajfaluban; de viz, fürdő az van elég. Szo­bát is tudnának adni még vagy negyven vendég­nek, ám ki tehet róla, ha az időjósok nem akar nak egyáltalában jó időt jövendölni. így, bizony nem csoda, ha a régi grófilak kopott, vedlett, a régi Szép diszkut bomladozik, s az egész fürdő képe az ősi dicső múltra em­lékeztet. Mintha jövője sem volna, csak múltja ennek a regényes telepnek. Próbáljuk csak fölkapni ezt a kies gyógy­fürdőt, kocsizzunk ki néha, mikor friss levegőt akarunk szívni, hozzuk divatba az uj utat, én hiszem, hogy Teleki János gróf is szívesen fog áldozni befektetésekre. Az uj ut uj életet hoz majd Garbonáczra. Eddig ilyen esős időben, szinte megközelithetlen volt, de most nincs akadály, hátha még a vas­útja is kiépül! Füred uj kiránduló helye lehetne Nagybá­nyának, persze akkor a vendéglősnek is fürgébb­nek, vállalkozóbb szelleműnek kellene lennie, mert az éhes, a szomjas ember csak még éhe- sebb, még szomjasabb lesz attól a pezsgő, kénes víztől s ha nem tálalnak neki, akkor még mér­gesebb is. ügy elmegy, hogy hírét sem hallják többet a »kis ház mellett, melyben olyan nagy a nyugalom«. Most még a kilométer kövek sincsenek ké­szen az ut mentén, csak egy-egy zsindely szerény­kedik helyettük, de épp azért kocsikázik Holéczy főmérnök most is arrafelé; ő még mindig talál igazítani valót az utón, fő azonban, hogy maga az úttest készen van, átadták a közforgalomnak s most már a fiakkeresektől is méltán elvárhat­juk, hogy ne kérjenek egy egész vagyont a fü­redi kirándulásért, hiszen alig van messzebb a község, mint Felsőbánya és az u'ja most már igazi ut, nem tengerfenék és dagasztó tekenő. Azt azonban egész elfeledtem, hogy a ki­rándulási kedvhez nyár is kellene Ezzel pedig még mindig úgy vagyunk, mint a pénzzel, hogy volt is, lesz is, de — nincs. KOLOZSVÁRI glvállalja fehérnemüek mosását és vasalását, jiői és férfi ruhanemüek vegyileg tisztítását és festését. r*——----——---—' Cs omagolás és KRISTÁLY szállitás r\t í gfözmosógyár Kapnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. díjtalan ^________*

Next

/
Thumbnails
Contents