Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

%,u Nagybánya, 1912. December 15. — 50. szám. XXXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES VIOEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MBGKTDDDINIIT: ÜVUDSIDIBINr VASÁP' -\P Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. == Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÍlITOS. Pénzintézeti betétek. Semmi sem matatja jobban, mennyire ész nélkül cselekszik az ember, mikor meg­ijed, mint egyesek viselkedése a pénzinté­zeti betétekre nézve. Úgy tesznek, mint az egyszeri mészárosáé, aki a bödön zsíro­kat kihordatta mind a boltozott pincéből az udvarra, mert kigyult a háza, persze igy a zsir is oda égett, pedig, ha a hüs és biztos pincében hagyja, semmi baja sem lett volna. A hírlapok a háborús hírekre korlá­tozva lévén, közönségünk a bizonytalanság­ban még nagyobb aggodalomban van, mint aminőt a helyzet teljes ismerete megen­gedne. Drágul minden s eltűnik a forga­lomból a pénz s mindenki nem a segítség­nyújtásra, hanem tévesen a maga balul felfogott biztosítására gondol. A közpénztárak forgalma megneheze­dett , nem mintha megsemmisült volna a pénz, hanem azért, mert akiknek van, a forgalomból kivonva annak hiányát előmoz­dítják. Ennek természetes következménye, hogy a pénztárak küntlévőségeiket kény­telenek nagyobb arányban bekövetelni, ami perekre ad okot s végeredményében az általános érték csökkenését idézi elő. Az Osztrák-magyar bank a maga fiókjai s mellékhelyei utján mintegy országos szem­lét látszik tartani, igy történt ez nálunk is s megnyugvással vehetjük, hogy tapaszta­lata kedvező volt, mert a nagybányai piac most is az elsőbb helyeken áll a maga teljes aktivitásával. A pénzügyminiszter jót akart tér ama körrendeletével, hogy a takarékpénz­tárak betétjei sérthetlenek, de aligha nem visszafelé sült el szándéka, mert hiszen a betétek olyanok, mint a leányok ártatlan­sága, amit felhozni nem lehet, mert hiszen már a bizonyítás önmaga aggályosságot teremt, miértis a pénzügyi kormány bár jó- akaratu, de téves eredményű intézkedését hozza rendbe az Osztrák-magyar állami bank azon jóakaratu kijelentése, hogy a nagybányai takarékpénztáraknak készséggel áll szolgálatára, mert látja, hogy ezek a közgazdaság védelmére erejükhöz képest mindent megtettek és megtenni igyekeznek. A jelen súlyos viszonyok könnyítése ma a tulajdonképeni vagyonosabb osztály kezébe van letéve; ha ezek a maguk betét­jeit nyugalomban hagyják, sőt a pénztárakat készleteiknek ottan való elhelyezésével tá­mogatják, akkor a pénztárak teljesen fenn­tarthatják a rendes forgalmat s a kölcsönre igényt tartókat kielégíthetik anélkül, hogy idegenből nagyobb esélyeknek kitett vissz- leszámitolási hiteleket kellene igénybevenni. Takarékpénztáraink a legnagyobb kö­rültekintéssel s főrészt ingatlan biztosítékkal helyezték el tőkéinket, nincs tehát a leg­kisebb ok sem az aggodalomra, miértis a betétesek akkor tesznek jót maguknak és a nagyközönségnek, ha nyugodt méltóság­gal néznek szembe az itteni intézetek ked­vező eljárása által elhárított nehézségeknek. Az értékpapírok áresése kecsegtetheti a tőketulajdonosokat értékpapjrvásárlásra, azonban legyenek meggyőződve, hogy az > Teli. 1 vi. ’-’’adóhivatal : mm alatt. ~ _ SZ ÁM. =-^- . ■ 'Leit nyereség csak io agos, mert az értékpapír még lejebb is sz- at s ha az államot valóban a háború baj^a sodorná, elsősorban azok szenvednek ugyitőke, mint jövedelem arányában, Az elrejtett pénz is esélyeknek és érték- csökkenésnek lehet kitéve, ellenben a taka­rékpénztárak bekebelezett követelései bármi legyen, sértetlenek maradnak, s igy a be­tétek fedezete biztosítva van, miértis ha magunkat s közönségünket óvni kívánjuk, a nyugodt eljárással tehetjük azt, miértis óva intjük közönségünket ne lásson nehéz­ségeket ott, ahol az ö javáról oly szépen gondoskodnak takarékpénztáraink. A gazdasági népoktatás célja és szükségessége. Magyarország összes lakosságának kilencti­zedé a földművelésre s az evvel rokon gazdasági ágakra van uialva. Csak a főváros és még egy pár nagyobb városunk van abban a helyzetben, hogy a földmivelési ismereteket nélkülözheti, lé­vén a kereskedés és az ipar megélhetésüknek forrása, de még Debrecen, vagy a 79.000 lakosú Hódmezővásárhely is a föld őstermelő képessé­gének forrásainál meríti létföltételeinek kellékeit. Ezért gazdasági berendezésünk alapjainak az ismeretét nem nélkülözheti nálunk senki, ha saját érvényesülésével s a haza boldogulásával cáak valamit is gondol. Még a kereskedő és az iparos is, valamint a tisztán szellemi munkások intelligens serege is jólétének hajszálgyökereivel mélyen belenyulik a földet munkáló emberiség jóléti talajába s csak ennek a boldogulásán esz­közölheti a saját megtollasodását. Ezért hazafias örömmel üdvözöljük a kormányt, midőn a gaz­dasági oktatást mind mélyebb mederben kezdi Ócska dobozban. — Irta: Krüzselyi Erzsiké. — Ócska dobozban, lámpa világnál, Mennyi a nézni, sírni való: öreg könyv s lapján száraz virágszál, Illata nincs már, színe fakó. Valaki adta, valaha régen, Arca piros volt, szeme szelíd. Májusi napfény lángolt az égen, Melynek sugára ma is hevít. Egy kicsi, szürke, kopott levélen Szép tiszta Írás tekint felém, Az irta benne valaki régen: Szeress, szeretlek .. . Légy az enyém ... Papírja gyűrött, írása halvány, Keblemben hordtam titkon, bohón . . . Olvastam százszor, csókoltam balgán S hittem a szónak bús-álmodón . . , És jön a többi emlék is sorba. Táncrendek, rajzok, verstöredék . . . Mind együtt van e kis koporsóba, Mit átörültem s átszenvedék . . . Egy selymes hajfürt, hímzett kis kendő S egy féltett arckép üveg alatt: A. sok mosolygós ifjú esztendő Őrzőjéül csak ennyi maradt . . . Tűnt szenvedések, kihűlt érzések Bús temetője: kicsiny doboz: Mindfgyre fölsir bennem a lélek, Ha a múlt vágya kezembe hoz. Ezer emléked körülleng, rám száll. Mind édes, mind sz^p, s oly illanó . . . Ócska dobozban, lámpa világnál Mennyi a nézni, sirni való . . . Liszt Ferencz. — Irta: Papp Géza. — A legtöbben tapasztaltuk már, hogy mikor szimfonikus zenét hallgatunk, képzeletünkben va­lamely kép támad; szomorú vagy vidám, szelíd vagy komor, mindenkinél más-más kép, a zenemű és a hallgató hangulata szerint. Ezen a ponton érthetjük meg legkönnyebben a programmzeae létjogosultságát. Mi az a programmzeae? Tömör hangábrázolás, mellyel a szerző figyel­münket, képzeletünket, eszmemenetüaket egy általa kijelölt pont felé kényszeríti mozogni s a lelki élet jelenségeit rajzolja elénk zenei han­gokkal. A programmzenemüvészetnek vannak me­rész, szélső hajtásai is, melyek a lelki élet helyett a természeti élet közönséges mozzanatait tárják fel, mint a kiváló Strausz Richárd a »Symphonia domestica* c. müvében egy család estéjét, éjjelét és reggelét ábrázolja gyereksirással és más bosszú­ságokkal együtt. Berlioz elképzelhetetlen hatást ért el a programmzenével. Képes volt zenéjével előidézni az ópiummámor érzékfeletti tündérképeit, mint egyik kritikus ismertetője mondja: »Berlioz mu­zsikájából csodás, álomszerű világ áramlik felénk, mintha erdőben bizarr törpékkel, avagy panasszá legalkalmasabb ajándék- tárgyak kaphatók könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Debreczen, Piatz-utca 8. sz. — Hti illjp ÉS Kiflin. T

Next

/
Thumbnails
Contents