Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-13 / 41. szám

Nagybánya, 1912. Október 13. — 41, szám. XXXVIII. évfolyam. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HÍV"’" "" *NYE MEGJELENIK. KVÍHSUDEjXT V-A-S ^ q . El&üzetéai árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. =========== Egyes szám 20 fillér. —.....——— Felelős szerkesztő és laptu'ajdonos: ÍRÉ VÉSlZLT-íi-IISrOS. hivatalos. nivatal : ám alatt. . SZÁM. = Vármegyei közgyűlés. — Í9I2. okt. io-ón ­Szatmárvármegye csütörtökön tartotta rendes őszi közgyűlését, mely nem volt oly népes mint máskor, valószinüleg azért, mert egyetlenegy választás sem fordult elő s a pótadők megszavazása nem tarto­zik a kellemes szórakozások közé. Innen van, hogy a karzat is csakhamar kiürült, amennyiben t. i. a folytonos névszerint való szavazás, a névsorok olvasásának gé­pies munkája elüldözte az érdeklődőket. Csaba Adorján főispán rövid beszéd­del nyitotta meg a gyűlést, melyben hang­súlyozta a békés egyetértés szükségességét s üdvözölte a megjelent, mintegy 150 kép­viselőt. Napirend előtt dr Somossy szólalt föl, aki kérte a vármegyét, hogy tekintettel a rossz közgazdasági és hitelviszonyokra, te­gyen lépéseket az adószedés beszüntetése, vetőmag-segély slb. iránt. A közgyűlés he­lyeslőig magáévá tette az inditványt. Az alispáu jelentését tudomásul vet­ték. Maga a jelentés bevezető soraiban ezeket mondja: Tekintetes törvényhatósági közgyűlésI Folyó évi május hó 1-től október hó 1-ig terjedő időszakról szóló jelentésem szokásos ada­tait mielőtt előterjeszteném, ezúttal sem marad­tam megkímélve a szomorú kötelességtől, meg­emlékezni közéletünket és törvényhatósági bizott­Ságunkat jeleseinek elhalálozásával ért súlyos veszteségekről. A törvényhatósági bizottság leg­utóbbi rendkívüli közgyűlésében foglalkozott ugyan már emlékezetükkel, de mint fentjelzett időszak vármegyénket közvetlenül érintő gyászos eseményeiről meg kell e helyütt is emlékeznem, amidőn beszámolok mindarról, ami nagyobb je­lentőséggel b!r. Országos vesztesége! jelent Samassa József egri érsek és Firczák Gyula munkácsi püspök elhalálozása; egy hosszú múlt jelzi minden té­ren hazafias és egyházi erényeiket; az igaz ma­gyar hazafias főpapok mintaképét gyászolja az egész ország elvesztésükkel. Áldásos működésük kihat a messze jövőbe, böárnyékolhatatlan fényt vetve az útra, melyen az utódoknak haladni kell s melyről letérni hazafiaüanság bűne nélkül nem lehet. Jótékony nemes s* vüség, fenkölt gondol­kozás és áldozatkészség isérték minden műkö­désüket teszik örökre e. ívülhetetletlenné érde­meiket. Nagy a veszteség, (főit vármegyénk közéle­tére hozott a kérlelheted,« végzet Mándy Ignátz és Bodoky Béla bizottság ]. tagok halálával is. Az előbbi hosszú időn keres tül. 'v'oU tevékeny mun­kása bizottságunknak, 'n^í^szöígabirája várme­gyénknek. Működéséhez méltóan tette emlékét örökéletüvé, végrendeikezéséhen 10000 korona alapitványnyal, melyet vármegyei kulturális cé­lokra hagyományozott. — Bodoky Béla körjegyző a vármegyei jegyző-egylet elnökének működése, érdemei sokkal ismertebbek, sokoldaiuabbak, minthogy azokat részleteznem kellene, hazafias érzelemtől áthatott fáradhatatlan munkása volt állandóan minden közügynek, mindkettőjük em­lékét sokáig fogja őrizni a hálás kegyelet. Az általános kedvezőtlen zavaros viszonyok­nak kedvezőtlen hatása vármegyénkre is kiter­jed, ezt említenem sem kellene, ha a csapás­sz jttabban nem tenné éleznem.v. -------------, —m reményekre jogo­sí tó terméskilátások csaknem teljes meghiúsulása teszik még szomoritóbbá a hitelhiány miatt máris érzékenyen sújtott közgazdasági helyzet képét. Kihat amellett az időjárás „különösen közutaink állapotára, még a kiépített müutak is annyira elhasználódtak a folytonos esőzések következté­ben, hogy a közúti alap költségvetésének korlá­tái között felhasználható fedanyaggal a jövő évre sem lesznek, a mindig sok kívánni valót hátra­hagyó szokásos állapotba se helyezhetők; nagy visszamaradást okoz főként az utak építésénél az időjárás. Épen a legnehezebb közlekedési vi­szonyok között levő vidékek utjai a szatmár— erdőd—ákosi, a győrtelek—nagyenyed—mérki és a nagybánya—garbonáczi útvonalak kiépítése vette kezdetét a nyár folyamán, de a kövezési munkálatok foganatosítása teljesen lehetetlenné vált az érdekelt vidékek kiszámíthatatlan káro­sodására. Jelentésem megfelelő helyén a vizszabályo- zási kérdésekkel is foglalkozom ugyan, a keret­hez mért rövidséggel, dé jelentőségénél fogva mielőtt a részletekre térnék, nem hagyhatom említés nélkül vízügyeinket átalakítani hivatott rég*n vajúdó Túr szabályozás kérdését. Föld­művelésügyi miniszter ur Öméltósága, úgy látszik, a tavaszi árvizveszedelmek hatása alatt végre elkészíttette a szabályozási terveket, melyek a Tisza bal- és Szamos jobbpart és belvizek sza­bályozását is felölelve, a Tisza, Szamosköz víz­viszonyait végleg rendeznék. A tervezeteket a kir. folyammérnöki hivatal még a nyár elején kapta meg s azokat az alispáni hivatal s viz- érdekeltség ügyeit intézni véleményező bizottság elkerülésével részleteiben is megismertette már az érdekeltséggel. Az alispáni hivatalhoz csak jóval később oly időben küldettek meg, amikor A zseni. Irta: Pabots József. Krizsóczyné, a szép özvegy beült a kis falusi templom legelső sorába, a külön padba, amelynek térdeplőjét szőnyeggel letakart puha vánk os födte és imádkozott. Krizsóczyné nem volt vakbuzgó asszony, de szerette a templomot, ahol a művészet levegője sugárzott feléje mindenünnen: a Rafaeilo Madon­nájának olajnyomatu, gyertyafüstös képmásáról, az öreg pap aranydiszes miseruhájáról, az ablakok góthikus iveiről. A szentély homálya, az örökmécs biborpiros rezgése, a miséző pap és a karinges ministráos gyerek latin feleselgetése, mind-mind valami mély, művészi ihletű áhitatos hangulatot ébresztettek benne. A falusiak azt hitték: ime, a kastély úrnője milyen vallásos, pedig Krizsóczyné csak a művészi benyomásokat szűrte le a tem­plomi ájtatosságokból. Rajongója volt a művészeteknek. Otthon, a kastélyát telehordta műkincsekkel. Két évi özvegy­sége alatt bejárta a világot. Perzsiából drága szőnyegeket hozott, Japánból kancsókat, Indiából sháwlokat, Ceylonból gyöngyöket, az olasz mű­kereskedőktől képeket, szobrokat, Hollandiából drága kötésű könyveket, Törökországból hímzé­seket, Szicíliából terracotta szobrocskákat, Görög­országból egy kiásott uj Vénuszt, azonkívül oszlop­fejeket, kézírásokat, pergamenteket, egy lyrát a heliasi aranykorból, egy római diadalszekeret, amelyet a kastély verandája előtt állított fel a parkban, egy svájezi órát, amely a XVI-ik szá­zadban készült, egy fóldgömböt, amely párja volt a velencei Doge-palota nagytermében levőnek, egy Medici hercegnőnek menyasszonyi köntösét, egy zongorát, amelyen Mozart játszott, Napoleon táoori székét, egy Heine-kötetet, amelyből Erzsé­bet királyné olvasott, Dante Divina Comoedíájá- nak Mátyáskorabeii példányát ragyogó iniciálék­kal és több mást. Ami rendkívüli, szép, művészi és históriai értékű tárgy csak útjába került, azt mind összevásárolta. A kastélya olyan volt, mint egy csodálatos muzeum. És ez a müvészlelkü, különös asszony szinte mámorosán járt keit az otthonában. Néha meg-megállt valamelyik műtárgya előtt és lelke visszaszállt az évszázadokba, a tárgyhoz hozzá­képzelte a kort, az embereket, a társadalmat, a kultúrát és az alkotó művészt. Es a megértésnek, az együttérzésnek valami megindító, boldog, ra­jongó mámora öntötte el. Krizsóczynénak fent, Budapesten volt egy barátja. Kalmárnak hívták, a Nemzeti Múzeumnak volt tisztviselője és igen tudós, okos, derék, jámbor férfiú hírében állott. Ezt' az embert azzal a fel­adattal bízta meg Krizsóczyné, hogy jegyezze össze számára a világirodalom legszebb müveit és rendelje meg. A legujabbakat is. Hálából azu­tán minden nyáron lehívta a kastélyába, egy küiön épületszárnyat teljesen átengedett neki s a derék múzeumi könyvmoly itt irta meg évről­SZÖNTEQ- és BÜTORSZŐTET-9YAEOSOE Haas Fülöp és Fiai Debrecen, Piac-utca 59. KÜT Kür Mindenféle kivitelű bútorszövet, finomabb és olcsóbb minőségű szoba szőnyeg, futó szőnyeg és 140 cm. széles halina, ágy és asztalterítő, heucser átvető, szövet és csipkefüggöny, aplikált tüll függöny és ugyanolyan stoor és ágyteritő, paplan, gyapjutakaró, lópokróc, úti takató, kecske- és angora-bőrök, bel- és külföldi tapéta, valódi keleti perzsa és smyrna szőnyeg, nemkülönben soproni gyárunk kézzel csomózott szőnyegeiből rendkívüli választék. KÉRJEN BÚTORSZÖVET-MINTÁKAT És képes ÁRJEGYZÉKET! irzrrrrzrzrr—

Next

/
Thumbnails
Contents