Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-06 / 40. szám
(2) 40. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1912. Október 6. nyersbőrök, vas, cement, épületanyagok stb. Amiket viszont Szatmár vármegye termelői, vállalkozói, kereskedői szállíthatnak. Idővel a vonat Bukovina felé is meghosszabbítható lesz, ami nagy perspektívát nyit meg, mert bizonyos az, hogy nekünk magyaroknak keletfelé kell keresnünk a kivitelre való területeket. Nagybánya városa 200000 K-val, Szatmár 200000 K-val, Felsőbánya 100000 K-val, Szolnok-Doboka 200000 K-val már meghozták áldozatukat a nagyjelentőségű uj alkotásért. Most a vármegyén a sor, hogy (i maga 200000 K-ját végérvényesen megszavazza. A vármegye bizottsági tagjai vezetői lévén a vármegyei ügyeknek bizonyára a leglelkesebben támogatni fogják ezt a kérdést úgy közgazdasági, mint hazafias magasabb szempontokból s végre talán a miniszter is honorálja majd azt a sok egyhangú határozatot, ami történt ebben dologban. Nem volt és nem lesz egyhamar vas- utunk, melynek építése oly igazi sürgős közszükségletet képez s mely a jövőben oly nagyszerű kilátásokkal biztatna, mint a Láposvölgyi vasul. A magyar posta. — 44 óv beszámolása. — Megjelent a magyar posta 1911. évi statisztikája, mely hü tükre annak a nagyarányú fejlődésnek. amelyre a közönség érdekeit szolgáló ez a jelentős intézmény 44 év múltán, 1868-tól napjainkig visszatekinthet, összefoglalva röviden a közel félszázados működés fontosabb adatait, a következő eredményről adhatunk számot. A bevétel 86 millióról 93 millióra emelkedett. A felesleg tehát 17 millió volt, vagyis a magyar posta az elmúlt évben a személyzet anyagi hely- j zetének javítására fordított 3 milliós többlet dacára még mindig elég tekintélyes összeggel járulhatott az államháztartás költségeihez. A bevételek túlnyomó része (60 millió) a frankójegyek és postai értékcikkek eladásából folyt be, a kiadásoknak meg legmagasabb tétele (38 millió) a személyi járandóságokra esik. A nyugdijak évi összege közel 3 millió. Az intézet fejlődésének rendkívüli arányait és rohamos emelkedését mutatja, hogy a szóban levő 44 év alatt a postahivatalok száma 5019-cel, a postajáratoké 14 ezerrel szaporodott s hogy a bevétel tizenegyszeresét, a forgalom pedig húszszorosát haladja meg az 1866. évi eredménynek. Amig 1868-ban 1312 postahivatal és 404 táviró állt a közönség szolgálatára, 1911-ben 6331 posta- hivatal, 4765 távirda- és 1944 telefonhivatal közvetíti azt az óriási forgalmat, amelynek nagyságáról való képet alig alkothatunk magunknak, ha a papírra vetett rideg számadatokból leolvassuk, hogy a postán szállított összes küldemények darabszáma az elmúlt évben jóval felülhaladta az egymilliárdot, a táviratok száma a 13 milliót, a telefonközlemények száma pedig a 183 milliót. A levélpostai küldemények darabszáma 709 millió; ebből egy lakosra átlag 34 esik; 1868-ban ez az átlagszám alig éri el a keltőt. A hirlapforgalmat szokták a közművelődés fokmérőjének tekinteni. Ha ez a tétel helyes, akkor Magyarország műveltsége a lefolyt 44 év alatt ugyancsak nagyot haladt, mert amig 1868-ban 13 millió hirlappéldányt szállított a magyar posta, az elmúlt évben birlapjegygyel feladott (hírlap, árjegyzék stb) küldemények száma megközelíti a 215 milliót (közte 196 millió hírlap), amelyből 10 példány jut átlag egy lakosra. A postán szállított 196 millió hírlapból belföldre ment 166 millió, külföldre 9 millió, külföldről érkezett viszont 2OV2 millió, közte magából Amerikából 2623 féle lap 19 millió példányban. Az utóbbiak közül a legtöbb (1708) a német (420 politikai, 1146 szaklap és 83 szép- irodalmi) és cseh nyelvű (535, melyből 163 politikai). A Magyarországon megjelent 1860 hírlap közül magyar nyelvű 1493, német 153, magyar- j német 66, román 44 és tót 40. Tartalom szerint legtöbb a hazánkban megjelent hírlapok közt a szaklap (988), a helyi érdekű lap (385) és a politikai lap (364). Az Ausztriából beözönlő, hirlapjegygyel bérmentesített árjegyzék és mutatványszámok ösz- szege meghaladja a 6 milliót, mig nálunk az ilynemű küldeményekből 11 millió került feladásra. A postán szállított küldemények összértéke a félszázad alatt 2 milliárdról 13 milliárdra, összsúlya pedig 5V2 millió kg.-ról 171 millió kg. ra emelkedett. A magyar posta területe 324 851 négyzet- kilométer, közel 21 millió lakossal. Minden 513 négyzetkilométerre és 3292 lakosra esik átlag egy-egy postahivatal, 68 négyzetkilométerre és 4374 lakosra pedig egy-egy táviróhivatal. Ösz- szehasonlitásul megemlítjük, hogy pl. Németországban 1616 lakosra, Csehországban 3193, Tirolban 1208 és Krajánban 1342 lakosra esik egy-egy postahivatal. A postai útvonalak hossza 1868 ban 21 565 km,; 1911-ben 149-811 km. Az emelkedés több mint 72 000 km. A táviróhálózat huzalhossza 1868-ban 21635 km.; 1911-ben 149 811 kilométer. Gyarapodás 128 000 km. A személyzeti létszámról csak 1882-től számítva rendelkezünk pontos feljegyzésekkel. A statisztika szerint a postaszemélyzet 1882 ben 874 nőből és 8824 férfiúból állott. Az elmúlt év végén a személyzeti létszám összesen 37 517 volt. A posta szolgálatában levő 11 150 nő közül 1238 állami alkalmazott, a többi a nem kincstári személyzet létszámába tartozott és részint mint postamester, kiadó, hivatal kisegítő, részint pedig mint napidijas, faluzó, levélhordö, hirlapkézbesitő stb. teljesített szolgálatot. Több nevezetes mozzanat esik a 44 éves időszakra. Közülök legfontosabb a postának a táviróintézménnyel való egyesítése (1887-ben), melynek köszönhető első sorban, hogy az országos távíróhálózatot a szükségletnek megfelelően lehetett fejleszteni. A táviró egymagában nem valami kedvező pénzügyi eredményt ért el s egy-két évi — csekély 14—40 ezer koronás — feleslegtől eltekintve, évről-évre állandóan nagyarányú és több ízben a milliót is meghaladó deficittel küzdött. Az egyesítés adta meg a módót arra, hogy a táviróhálózat fejlesztését egységes terv és a szerves egésznek szem előtt tartásával a posta teleslegéből biztosítsák. A tiz évi törlesztés feltétele mellett rendelkezésre bocsátott 2 6 milliós beruházási hitelből épült meg például 1892-ben az üzem- képesség szempontjából immár nélkülözhetetlen 9500 km. hosszú hozzáfeszités és 679 km. uj vonal, többek közt a közvetlen összeköttetés Berlinnel, Wiennel, Romániával és Boszniával. Szükségüok is volt erre a nagyobb mérvű föl- lenditésre, mert táviró berendezésünk már kezdett elmaradozni a nyugati kuiturállamok hasonló célú berendezéseitől. Csakis a közös pénztárból bőségesen merített anyagi eszközök segítségével emelkedett a táviróhálózat huzalhossza, mely 1868-ban alig haladta meg a 21 ezer kilométert, az egyesítést követő 24-ik év végével 150 ezer kilométerre, a táviratforgalom meg 1 millióról 13 millióra. A másik jelentős mozzanat, hogy erre az időszakra esik a telefonnak közszükségletként való jelentkezése. Az elmúlt század utolsó negyedében a telefonintézmény világszerte rohamosan fellendült. Gyors térfoglalásával nem térhetünk ki mi sem az igények elől, amelyeket a hazai kultúra, az ipar és kereskedelem ez uj közlekedési eszközzel szemben támasztott. Az 1881. évtől kezdve gyors egymásutánban létesültek — eleinte magánválkozók jóvoltából —Apróságok a műhelyekből. — Még egyszer. — Basch Andor nemcsak művészetben, hanem elegánciában és hidegvérben is vezet a fiatalok között. Ez utóbbi jó tulajdonságát jellemzi az alábbi történet. A tavasszal, Bányára érkezése előtt Párisban dolgozott, ahol sok jó barátja közt volt egy fiatal olasz aviatikus is, akivel Rómában barátkozott össze. Ez a tehetséges fiatal pilóta állandóan kérte, hívta Basch Andort, nézze meg már az ö művészetét is; mig egy szép verőfényes napon Basch több barátja társaságában ki is ráudult Josi de Moulineuba a hangártelepre. Nissuno Louis (igy hívták a pilótát) csakhamar pompás ivekben körözött, Basch minden merészségért rajongó leikéből nagy lelkesedést váltva ki. A második felszállásnál már Basch is fenn ült a gépen s mig baráfai izgatottan várták mi lesz a leszállásnál, hidegvére nem hagyja-e cserben, nem szédül-e el odafenn? élvezte a repülés nem mindennapi mámorát. A leszállás manővere azonban nem ment végbe simán: a légcsavar beleakadt valami kis észre nem vett buckába s a gép fóldetérve — hirtelen felfordult! Mire a kollégák, barátok, montőrök odaértek, Nissuno már kimászott a gép alól és Bascht segítette ki, aki a barátjai ostroma alatt egyre tapogatta magát, mormogott, a gép alá tekint- getett, kétségbeesett arcán nem lehetett látni mi baja ? — Fáj valamid ? Eltört valamid ? stb.. . . szólt a barátok izgatott kérdéseinek ostroma, mire Basch még kétségbeesettebb arccal válaszolt; — Nem, nem, semmi se fáj! — De hát akkor mi a bajod ?! — Ej hát nem látjátok, hogy a gép alatt elvesztettem a félkeztyümet. * Krizsán János, a tehetséges nagybányai születésű piktor, tudvalevő, hogy portrét is kitünően pingál. Nem rég egy tehetős polgár arcképét föstötte, alkalmi, születésnapi emléknek szánta az idősebb férfiú. Tehát terminusra kellett készíteni. Krizsán kitünően meg is felelt a feladatnak, a portré már teljesen készen volt, itt ott kellett rajta még egy-két ecsetvonással igazítani. — Ha holnap elméltóztat jönni, a haját is megföstöm és teljesen készen lesz a kép! Szólt a módelljéhez bucsuzás közben. Másnap csak várta, csak várta, de a kitűzött időnél kissé később, egy szurtos gyerek állított be hozzá, egy csomaggal és levéllel. A levél — Krizsán nagy ámulatára — igy szólít: »Igen tisztelt Művész úr! Mivel magam nem mehetek el, de szeretném ha a kép elkészülne, itt küldöm a hajamat!« A csomagban egy paróka volt . . . (—Ella.) SZŐNYEG- és BÚTORSZÖVET-GYÁROSOK Haas Fülöp és Fiai Debrecen, Piac-utca 59. — .....——------------~ Min denféle kivitelű bútorszövet, finomabb és olcsóbb minőségű szoba szőnyeg, futó szőnyeg és 140 cm. széles halina, ágy és asztalterítő, hencser átvető, szövet és csipkefüggöny, aplikált tüll függöny és ugyanolyan stoor és ágyteritő, paplan, gyapjutakaró, lópokróc, úti takató, kecske- és angora-bőrök, bel- és külföldi tapéta, valódi keleti perzsa és smyrna szőnyeg, nemkülönben soproni gyárunk kézzel csomózott szőnyegeiből rendkívüli választék. . KÉRJEN BÚTORSZÖVET-MINTÁKAT ÉS KÉPES ÁRJEGYZÉKET ! —---------
