Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-06 / 40. szám
1912. Október 6. 40. szám. (3) a helyi forgalmat közvetítő városi hálózatok, i köztük legelsőként a budapesti, melyet, még l ugyanabban az évben a temesvári, 1884-ben pe- i dig az aradi, pozsonyi, szegedi, majd később a j debreceni, nagyváradi, pécsi, miskolci és zágrábi követtek. A kincstár költségén épült, állami kezelésben üzemben tartott első városi telefonhá lózat Fiúméban nyílt meg 1890-ben. Ugyanebben az esztendőben épült az első interurban vonal is Budapest és Wien közt, megelőzve jóval az első magyar helyközi összeköttetést, mely Pozsony, Győr, Szeged, Arad és Temesvár városokat hozta 1893-ban az ország szivével kapcsolatba. A városi hálózatokból a szomszédos községek bevonásával idővel a környékbeli hálózatok, majd az egyes községeket a járási, illetve vármegyei székhelylyel összekötő törvényhatósági hálózatok fejlődtek: elsőül 1891-ben a sárréti, majd 1892-ben a törökkanizssi járási telefon. Közelebbi statisztikai adatok a telefon gyermekkorából nem igen maradtak fönn. Megállapítható azonban, hogy az egész telefonhálózat huzalhossza 1891-beu 6900 km. volt s hogy mindössze 58 telefonhivatal működött 70 nyilvános és 2800 előfizető állomással, melyről 8 millió beszélgetést folytattak. A húsz évi (1891 — 1911.) erős fejlődés bizonyítéka, hogy ez a huzalhossz 358 ezer km.-re, a telelonhivatalok száma pedig 1944-re emelkedett, amelyeknek közvetítésével a 2212 nyilvános és 69 ezer előfizető-állo- mááról az évben 183 millió beszélgetést és 1 6 millió táviratot bonyolítottak le. Legtöbbet beszéltek Nagyváradon, ahol egy lakosra átlag 106 beszélgetés esik; a többi városok azután a következő rendben sorakoztak utánna: Eszék és Temesvár 89, Pozsony 88, Budapest 81, Kassa 71, Ko’ozsvár 62, Zágráb 60, Fiume és Debrecen 56, Pancsova 54 átlag számmal. A városok közül legkevesebbet beszélnek Hódmezővásárhelyen, ahol átlag 5 beszélgetés esik egy-egy lakosra Az emelkedés alig valamivel több Selmecbányán, Kecskeméten, Zomborban, Varasdon, Zimonyban és Versecen. A többi városokban az átlagszám 15—50 közt ingadozik. A távolsági forgalomban váltott 35 millió beszélgetésből 246 ezer szólt külföldre és 237 ezer érkezett külföldről. Természetesen első helyen áll e tekintetben Ausztria, amellyel való forgalmunkban a kimenő (213 ezer) és érkező (196 ezer) beszélgetések száma majdnem teljesen fedi egymást, bizonyságául a két állam közt fennálló szoros érdekkapcsolatnak. Élénk telefonösszeköttetésben állunk még Romániával, Szerbiával és Németországgal. Mind a három viszonylatban több a bejövő, mint a kimenő beszélgetés. Bulgáriával az elmúlt évben megnyílt, telefon- forgalmunk még alig számottevő (évi 656 beszélgetés). Az 1885: IX. t.-c. a posták üzletkörét kiterjeszttette a postatakarékpénztári közvetítő szolgálatra. A közvetítéssel megbízott 4588 posta- hivatal 1911-ben 2 és fél milliárdnál többet vett be és 615 millió koronát fizetett vissza a takarékpénztári és chequeforgalomban. Heti krónika. A sorozás tartott egész héten át. Most a járásiak vonultak föl sűrűn megrakott szekereken, felbokrétázva, dalolgatva, s mi a balkáni hirek hatása alatt már-már a mozgósítást láttuk magunk előtt. Általános meglepetésre azonban úgy ez alkalommal, mint ma Felsőbányán is keveset soroztak be, pedig, amint mondják, az emberanyag egészen jó volt Tehát még se kellett olyan nagyon a katona. Van ebben valami megnyugtató, a mai puskaporos hangulatban. A katonai diszebédeken kívül egy-egy bucsu- estéiy kiemelkedő ünnepélye Felsőbányának is, meg Nagybányának is. A jó emberektől elválni, bizony fájdalmas dolog, enyhítsük egy-két kvater- kával fájdalmunkat, ez a régi, jó felfogás követelte most is a maga létjogosultságát. Aztán következett tegnap a király neve- napja, a 82 eszteudös öreg királyé, aki felé fordul most Európa s várja tőle a béke megvédel- mezését. Igazán különös vállalkozás a balkániaktól, hogy ők télen akarnak háborúskodni, mikor egy szekér szilvát is nehéz elvinni, nem a pár mázsás ágyukat, mikor a szállás, az élelmezés szinte lehetetlenség s a dermedt kezek nem tudják a puska ravaszát meghúzni. Reméljük is, hogy eiNAGYBÁNYA és vidéke simul ez a dolog, mint a három év előtti szerb mozgósítás. Holnap pedig szomorú nap következik, siralomnak, mély gyásznak a napja. Keserűség ve- j gyűl a vasárnapi örömbe, az aradi tizenhárom | fájó emlékezete. Vájjon mikor gyógyulnak be a j mi sebeink ? De ne keserítsük egymást, jobb lesz, ha í mielőbb befejezi ezt a krónikát a krónikás. Az uj évnegyed alkalmából az előfizetések szives megújítását és a hátralékok beküldését kéri a kiadóhivatal. Október 6. Örökké szomorú, végzetes nap, ismét elérkeztél. Ein léktüzeket gyújtunk, kitűzzük a gyászlobogót s egy egy fájó sóhajt szentelünk nektek nemzetünk elvérzett nagyjai! Márc. 15 és okt. 6. Minő ellentét, születés és halál, öröm és bánat, lelkesedés és keserűség, alkotás és rombolás. Azóta mindig várunk, reménykedünk, hogy sírotokon kivirágzik a százéves aloé, a föltárna- dás ragyogó rózsája. A nemzet súlyos időket élt át nélkületek, de hitünk nem veszett el, veletek együtt föltámadunk! Őfelsége nevenapja volt tegnap, okt- 7-én. Ez alkalomból az iskolákban a tanítás szünetelt s a hivatalos küldöttségek felvonultak a tem plomba, hogy az öreg király életéért imádkozzanak. A középületeken nemzeti lobogók lengtek. Himenhir. Folyó hó 7 én, hétfőn V211 órakor tartja esküvőjét Széles Viktor végzett theologus (Nagylózna) Berindán Rózsikéval, Berindán János helybeli földbirtokos kedves leányával. Tanuk a menyasszony részéről Fülep Imre tanár, a vőlegény részéről Pokol Etek nagybirtokos. Az esketési szertartást Brebán Sándor lelkész végzi. A fiatal pár esküvő után a */a12 órás vonattal Romániába utazik. Minden külön értesítés helyett. Az evang. templomra újabban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter egyezer koronát utalványozott. (Második adomány.) Hiányzó összeg még 16202 K 61 f. Székely Mihály aviatikus, mint hírlik, a napokban ismét fel fog szállani Szatmáron s onnan Kecskemétre óhajt repülni. Istentiszteletek Október 6 ika emlékezetére a ref. templomban holnap, vasárnap, d. e. 10 órakor lesz a szokásos prot. istentisztelet, melynek szónoka ezúttal Révész J. — A r. kath. nagy templomban hétfőn, d. e. 10 órakor lesz a gyász-istentisztelet, melyen Szőke Béla fog misét tartani. Köszönet. Mindazok, kik néhai Bakalár Ferenc temetése alkalmából fájdalmunkat enyhíteni részvétükkel szívesek voltak, fogadják hálás köszönetünket. A gyászoló család. Szurduk községben a gyermekak közt föllépett vörheny esetek miatt az alispán az állami iskolát és az óvóintézetet bezáratta, illetve a tanítást bizonytalan időre beszüntette. Fösorozás a járásban Nagybányán, a já- j rásra nézve a hét négy első napján volt a so í rozás (szept 30, okt. 1—3) Előállott 650 legény. Ezekből bevettek az I. korosztályból 721, a II. ból 26 ot, a lll.-ból 14-et, összesen 112 t. Az első korosztályból 8 a póttartalékba kerül. Nagybánya város takarékpénztára múlt ! vasárnap tartotta választmányi üiését, hol a | félévi számadásokat elfogadták a betéti kamat- | lábat 472°/o-ra emelték föl minden betétre nézve ; de ha a betevők tőkéjüket legalább egy évre lekötik, úgy fölhatalmazta az igazgatóságot a választmány, hogy 5°/0-ra is elfogadhasson betéteket. Kivándorlás. A f. év harmadik negyedében i Szatmármegyéből 931 en kértek útlevelet Amerikába. A folyó évben pedig eddig összesen ! 2800-an vándoroltak ki az uj hazába- Bizony, | elszomorító adatok. Mátészalkán megkezdték a telefon hálózat i építését s nemsokára átadják a közforgalomnak. Ugocsa vármegye nagy ünnepre készül Főispánjának : Becsky Emilnek 25 ik szolgálati évét szándékozik megjubiláini. E célból október ; 10-én díszközgyűlés lesz, küldöttségek felvonulása, diszebéd a Royalban, emlékalbum átadása és este hangverseny. Ez alkalomra »Becsky- jubiieum« jelvényeket is adnak ki. Vármegyei közgyűlés lesz okt. 15 én Nagykárolyban. Itt fogják a szokásos pótadókat megszavazni s napirenden van a Láposvölgyi vasút is, miért fölkérjük a nagybányai és környékbeli megyebizottsági tagokat, hogy a gyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Egyházi gyűlés. Az evang. egyház holnap, 6-án d. e. 12 órakor a lelkészlakon közgyűlést tart, melynek főtárgya 'a templomszentelés ünnepélyének rendezése. Halálos szerencsétlenség a vasútnál. Szerdán okt. 2-án nagy szerencsétlenség történt a helybeli vasúti állomáson, d. e. 10 órakor. A kir. postának kocsisa ugyanis Patkova János, egy 40 év körüli ember, nem lévén éppen semmi dolga, az első vágányon elhullott kukorica-szemeket szedegette föl nem gondolva meg, hogy azt a pár tengeri szemet életével kell megfizetnie. A sza- mosvölgyi vasút ugyanis éppen arra tolatott s a szerencsétlen kocsis, ahelyett, hogy a belső vágányok felé ugrott, vagy lehasalt volna, a rakodó pódiumhoz ugrott s ott nem lévén hely, a vonat odalapitotta a gerendákhoz. Haldokolva szállították be a városba, csütörtök reggelre meg is halt s tegnap délután temették általános részvét mellett A szegény kocsis maga oka a halálának, neki, mint hivatalos embernek tudnia kellett volna, hogy a vágánypár között járni soha nem szabad Mi lesz? Az ország jelen kietlen helyzetében szorongva tör fel a szivekből az aggódó kérdés, hogy mi lesz ? A jelen sivárságában s a jövő bizonytalanságában a nemzet életműködése más súlypontra helyeződött mint más időkben. Valahányszor válság fenyegette alkotmányunkat, a sajtó lett hű kifejezője a nemzet gondolkozásának, vágyainak és törekvéseinek. Az a sajtó, amely függetlenül a hatalom befolyásától a haladás korszakot jelentő eszméit irta zászlójára. A sajtóban e téren ma is a »Magyarország« jár elöl, amely a nemzeti eszme irányától soha el nem tánto- rodott és ma is a legelszántabb harezosa egy igaz, becsületes magyar nemzeti politikának. A »Magyarország« vezére Holló Lajos dr. orsz. képviselő, akinek tiszta politikai múltja és egész élete, amely a függetlenségi eszmékért folytatott lankadatlan és szünet nélkül való harezok közt folyik, legbiztosabb záloga a »Magyarország« megalkuvást nem ismerő politikai irányának. Segítőtársai neki a lap többi pupliczistái és munkatársai, akiknek sorában közéletünk legelső kitűnőségei foglalnak helyet. A »Magyarország« egyéb, nem politikai részében is arra törekszik, hogy a magyar polgári társadalom gondolkozásának, érzületének és erkölcseinek hü tükre legyen. Tárcáiban, regényeiben s más belletrisztikai dolgozataiban gondosan ügyel az irodalmiságra s a szélsőséges áramlatoktól meg nem rontott nívóra, mely rég a családok legmegbízhatóbb barátjává tette a »Magyarországt-ot. Rovatait kitűnő és fegyelmezett ujságiró-gárda szerkeszti; külpolitikai tudósításai, közgazdasági értesülései, gazdag, tartalmas és érdekes sziuházrovata, a sport minden ágára kiterjedő közleményei, mind elismerten kitűnőek, hírszolgálata pedig pontos és megbiz- | ható. Mindezek a tulajdonságai nagy számmal I sorakoztatták a magyar olvasóközönséget a »Magyarország« táborába, s ez a támogatás még fo- ! kozódott, amikor a hatalom bátor szókimondásáért a »Mágyarország«-ot a pályaudvarokról kitiltotta, hogy ezzel anyagi erejében támadja meg. A közönség e támadásra azzal felelt, hogy tömegesen sietett az előfizetők tákorába. A »Magyarország« előfizetési ára egész évre 28 kor. félévre 14 kor., negyedévre 7 kor. Mutatvány számot szívesen küld a kiadóhivatal. (Budapest- Rákóczi-ut 38.) > Villamos színház. Páratlan élvezetet nyújtó műsor van összeállítva a holnap, vasárnap tartandó előadásra. Az igazgatóság mostanában főleg í a komikus és természetes képekre fekteti a súlyt, nem feledkezve meg azonban egy-egy szép szin- j műnek a beállításáról sem. A délután fél négy és : este nyolez órakor kezdődő előadások műsora a következő : 1. Utazás Marseille-től Bastináig, ter- j mészetes kép. 2. A gázömlés, komikus. 3. A szép- | ség fátyola, dráma. 4 Ketten egy kimonóban, : komikus kép. 5. Módcz szerelmi bájitala, komikus ‘ kép. 6. Ulrich nagybácsi végrendelete, színmű. 7. Lulu csinjei, komikus. 8 Az arany-nyul, term,
