Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-06 / 40. szám

TÁRSADALMI HETILAP.

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

n^EGKTEiLiEisriiK: nvmNTiDEasr -v\A.sA:Risr_^:p

Előfizetési árak :

Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ........- ——:

Fele

lős szerkesztő és laptulajdonos: RÉ VÉSZ JÁUOS.

A láposvölgyi vasútról.

— A megyebizottsági tagok figyelmébo. —

Négy esztendeje vajúdik a láposi vasút ügye, már-már negyedszer kerül a vármegye- gyűlés elé, mindig formalitások állják útját. A miniszter most névszerint való szavazást kíván, holott máj. 9-én már harmadszor egyhangúlag szavazta meg a gyűlés a hozzájárulást.

Az érdekelt községek meghozták az áldozatokat, amennyit csak tehettek, 14 millió kell erre a 80 kilométeres nagy, hegyi vasútra s tulajdonképpen a realizálása csak azon múlik, hogy a Szatmár- megye 200.000 koronája még mindig nem érkezed be.

A községek, mint valami megváltást, úgy várják azt a boldog napot, mikor fütyülni fog a vonat. Az érdekelt városok letették százezreiket s Szatmár vármegye, bár Szolnok-Doboka éjszaki részét igy mintegy a maga részére okkupálja, még mindig nem birt véglegesen dönteni ebben a kérdésben.

Mi úgy hisszük, hogy mindazok, akik szivükön viselik a vármegye érdekeit, kell hogy teljesen magukévá tegyék ennek a vasútnak ügyét.

Fölösleges hangsúlyoznunk, mennyire életkérdés a vasút minden községre és minden vármegyére nézve. Helyes vasúti politikával az ingatlanok értékét lehet emelni, a termények hasznosítását szintén,

uj kereskedelmi, ipari alkotásokat létrehozni, a nép adózóképességét r A szamosvölgyi vasút pl. egész kr“ országgá tette Szolnok-Dobokát és tercze-Naszódol, kiemelte a nagy sem

Szatmárvármegye vasúti politikája soha nem produkált oly óriási előnyöket, mintha most, ezzel az uj vonattal maga felé vonzza a Keletnek egy nagy részét.

Van ott a Lápos mentén elegendő munkaerő, segít a szatmármegyei munkáshiányon, van növényi, ásványi termék, állattenyésztés, a teheráru forgalom egyszerre napi két vonattal indulna meg.

Ha tudjuk pártolni azokat a vonatokat, amelyek a megyéből kiviszik a forgalmat, mennyivel inkább kell támogatnunk annak a létesítését, amely ide behozza a gazdasági, ipari és kereskedelmi élénkséget.

Ebből a vonalból csak mintegy 15 km. megyebeli, 65 kilométeres vonalat csatol tehát ide a szomszédból. A magyar- láposi és a monostori járásnak majdnem minden községéből, tehát a szállítmányok Szatmármegye testén vonulnak keresztül s a személyforgalmat is csak mifelénk bonyolíthatják le.

Nem kis szó ez, mikor tudjuk, hogy a föltárandó uj vidéket 66000 ember lakja s 248'389 katasztrális hold fold terül el arrafelé, ebből:

szántó . . . 55306

kert .... 5422

s kiadóhivatal :

Vármegyénkből Nagybánya, Felsőbánya, Giródtótfalu, Laczfalu, Sándor és Bajfalu községeket érintené a vonal. Szolnok-Dobo- káből Gyertyános, Kővár-Berencze,Szurduk- Kápolnok. K.-Monostor, Rózsapataka, Nagyhegy, Csernafalu, Kóhpataka, Istvántelep, M.-Lápos, Alsó-Szöcs, Felső-Szöcs, Tőkés állomásokon v.ezet keresztül. Külön elágazás Domokos, Rogoz, Oláhlápos.

A monostori és magyarláposi, meg az oláhláposi marhavásárok híresek, nagyobbak a nagybányainál, Magyar-Láposon pl. csak a 4 országos vásárra 64 ezer darab állatot szoktak felhajtani.

Van vasérc, márvány, bányatermény, mész, fenyőfa stb bőven ezen a vidéken. Tőkés maga 2000 vaggon fát adna évenként.

Kiterjedt a gyümötcslermelés, amit azonban jelenleg tengelyen szállítani és úgy értékesíteni alig lehet. Tekintélyes mennyiséget adna a szénszállítás is.

De viszont nem szabad felednünk, hogy a Lápos vidékének behozatali cikkei is lesznek. így pl. a liszt, őrlemények, bor, sör, szesz, cukor, só, fűszeráruk, dohány, petróleum, ruházati cikkek, kőedényáruk,

Magyarnak születtem.

Irta: Sajó Sándor.

Magyarnak születtem. Bölcsőm puha fája,

Édes anyám keble azzá ringatott;

Érzés ez: hatalmas, mint a tenger árja.

S mint gyöngyöző vizcsöpp, oly tisztán ragyog. Napfényben a vizcsöpp szivárvány szint játszik, Épp úgy ez az érzés szivem rejtekén:

Lelkes büszkeségtől könyhullató gyászig Ezer változatját mind átérzem én.

Magyarnak születtem. Óh e kiváltságban Arcomon az érzés büszkébbre pirul:

Nemzeti létünkbe ami fénysugár van,

Mind lelkembe árad múltak ormirul!

Fenséges küzdelmek szárnyaló csodái,

Dicsőséges hősök, véres viharok I Rajtatok hevülni, titeket csodálni —

Van-e gyönyör ennél szentebb és nagyobb ?

Magyarnak születtem. Kebelembe hordom Tűnt századainknak fájó örökét;

Kedvembe’, ha vig is, van valami zordon,

Mint sorsunkba’ mindig valami sötét . . .

Tűnő reményeinket, úgy siratjuk egyre,

Mint a megcsalt szív a hűtlen szeretőt,

S mintha jövendőnkön mindig gyász lebegne, Melyet egy bus végzet titkos keze szőtt . . .

Magyarnak születtem. Szeretem e földet Büszke szegénységben, bus gyönyörrel én;

Más nemzet gyermeke gúnyos nyelvet ölthet, — Nincs hivatás, szentebb e föld kerekén! Boldogabb nép sarja kicsinyéivé szánhat, —

Ezt a csodás érzést, hogy is értené!

Óh de honszerelmem gyűlöletre lázad,

Ha rut árulás tör idegen felé . . .

Magyarnak születtem. Gyűlölt ellenségem,

Aki köztünk él bár, még sem él velünk ;

Idegen bolygóként jár a magyar égen S fennen vigad, mig mi némán szenvedünk ; Gúny neki érzésínk tiszta szentegyháza,

Lelkén szennyes érdek bűnös vágy hévül,

S féltett eszményinket gyáván meggyalázva Él magyar kenyéren s ah! büntetlenül . . .

Magyarnak születtem. Áldom ezt a sorsot; Dicsőség, szegénység égi végzetét;

De jött-mentnél jobban gyűlölöm a korcsot,

Aki megtagadja magyar nemzetét!

Honát pazarolva bolyong a világon,

Itthon léha gőg van szivén és szaván, —

Bus haragom üszkét a szemébe vágom:

Félre innen hitvány, ez az én hazám I

Magyarnak születtem. Szeretve, gyűlölve Virrasztóm a nemzet jogos álmait,

Érte buzdulok föl bura vagy örömre,

Érte gyűl szivemben a kétség s a hit;

Érte száll fohászom az Ég trónusához:

Adjon a magyarnak lelkes nagy erőt,

Hitvallása légyen: hűség a hazához És szeresse bölcsen, férfitettel őt!

Magyarnak születtem ! Ünnepnapon szőtted Számomra e sorsot népek Istene!

Honszerelmem lángját fölgyujtom előtted, ítéld meg: hiúság nem gyul-e vele.

És ha van még árnyék ezen a szerelmen,

Óh világosítsd meg vágyó lelkemet:

Taníts meg, én Uram, milyennek kell lennem, Hogy igazabb, hivebb, jobb magyar legyek?

Modernül berendezett étterem és sörcsarnok

a Dobreczeni Első Tak^rék- ■ pénztár palotájában. ■

Figyelmes, pontos és előzékeny kiszolgálás I

PILSEHISOIHÁZ

Debreczen, sarkán.

Vidékiek találkozó ■■ ■■ helye! ■■ ■■

Kitűnő magyar és ■ francia konyha. ■

tisztán kezelt italok, üalóöi pilseni sör.

Előre megrendelt tár- n»ol_fA_ sas ebéd, vacsora mér- u

sékelt áron. 958.

...—...............

■■ BB BB Bl ■■ HSS

■■ na

BB HB

■a bb

BSB BB HH BB BH BB BB BB BB BM BB BB BB Bl BB Bl BB BB

rei . '

. 34630

szőlő. . .

322

legelő . .

. 28689

erdő . . .

. 118600

nádas . .

8

nem termő

5412