Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-29 / 39. szám
Nagybánya, 1912. Szeptember 29. — 39.'szám. XXXVIII. évfolyam. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ns/CEG-crEniiEiNíXK iMiiisrxDEiisr 'V’^sAptisr.A.ip ÍV Ááll Előfízetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. == Felelős szerkesztő és laptulajdonos: eévész crAnsros. Szerkesztősétj s kiadóhiv Felsőbányai-utca 30. szám a. = TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. Nagybánya város takarékpénztára. Városunk takarékpénztára — ez a félszázados kipróbált, régi intézmény — a többi pénzintézetektől eltérőleg félévi mérleget is szokott készíteni. A mérleg most jelent meg s a választmány holnap, 29-én délelőtt tartja szokásos ülését, melyen a záró számadásokat tárgyalni fogják. Ámbár az egész Európa pénzügyi helyzete nyomasztó, a takarékpénztár működése a rendes mederben folyt le. Január l-lől junius 30-ig 14,191.984 K 60 f volt a bevételi s ugyanannyi a kiadási forgalom, 41.629 K 23 f készpénzmaradvánnyal. A bevételnél legnagyobb a folyószámla 6,804.773 K-val, azután a váltókölcsön 2,663.32b K, visszleszámitolás 2,111.330 K. Lombard-kölcsön 1.050.000 K, betét bevétel 785.847 K, letétek 291.447 K, kötvénykölcsön 245.218 K. A többi rovatok 100000-en alul vannak. A kiadásnál legmagasabb a folyószámla 6,934.331 K, azután a váltó 2,389.877 K, visszleszámitolás 2,069.595 K, betét kiadás 1,051.943 K, értékpapír 1,050.405 K, letét 260.241 K, kötvénykölcsön 140.294 K, nyereség 114.587 K. A többi tételek 100.000-en alul vannak. A nyereség- és veszteség-számla 38.731 K 15 f nyereséget mutat; nézetünk szerint a II. félévi nyereségnek ennél nagyobbnak kell lennie, hr:v f , félévenkint nem számol' c c < után mégis csak több folyni. • L ^ A mérleg szerint a jeizmug- es uuei- kötvény-kölcsön 2,337 472 koronát, a váltó 1,803.879 koronát, az értékpapír 1,542.678 koronát, a folyószámla 533.790 koronát tesz ki. A többi tételek 100.000-en alul vannak. A vágyon főösszege 6,450.388 K 01 f. A teher: Alaptőke 500.000 K, annui- tási alaptőke 78.000 K, tartalékalap 90.000 K, árfolyamkülönbözeti tartalék 10.510 K 43 f, betétek 2,871.562 K 44 f, bank- mellékhely 653.456 K 86 f, visszleszámitolás 1,037.247 K 45 f, lombard-kölcsön 1,050.000 K, előre vett kamat 30.000 K, fizetetlen betétadó 11.592 K 66 f, jövedelmi adó 8.000 K, letét 71.287 K 32 f, nyeremény 38.731 K 15 f. . Ezek az adatok ismételve igazolják, hogy a takarékpénztár^ .énzügyi szempontokból mennyire tekintélyes, kiváló tényező, mely a mai nehéz viszonyok között szolid kamatlábával, humánus eljárásával nagyban hozzájárul a nagybányai pénzpiac nyugodtságának megóvásához, de másrészről igazolják azt is, hogy dacára a drága hitelnek, amit minden intézet felülről élvez, a takarékpénztár még mindig tekintélyes ösz- szeget szolgáltat be a városnak s azt hatalmasan istápolja súlyos terhei közölt. Az intézet anyagi viszonyai nemcsak a vá '■ aányt, de városunk egész közönségét érd azért tartót iik szükségesnek, hogy a f«' t itt, a nyilvánosság előtt A keresk. és iparkamara jelentése. A debreczeni kamara tizenkét ives vaskos kötetben számol be a múlt év közgazdasági viszonyairól. Ez a kamara egyike a legéletrevalóbbaknak, mely üdvös intézkedéseivel valóban jótékony hatást gyakorol a viszonyokra s létjogosultságát hatalmasan demonstrálja. A rendkívül tartalmas és igen érdekes munka két főrészből áll: az évkönyvből és a tulajdonképeni jelentési részből. Az évkönyvi részben ismerteti a kamara múlt évi háztartási és vagyoni viszonyait, könyvtárát, továbbá hivatali és személyi viszonyait Ezután a kamara kerületének ipari és kereskedelmi jellegű nyilvántartási képe következik. Az évkönyvi részben számol be a kamara a különböző hatóságokkal és a többi kamarákkal folytatott érintkezéséről, valamint ipari, kereskedelmi és szociálpolitikai téren végzett munkásságáról és az ipari és kereskedelmi vonatkozású törvényhozás és szabályrendelet-alkotás előkészítésében való részvéteiéről. E részben ismerteti a múlt évben rendezett kiállításokat. Külön fejezet szól a kamarának a szakoktatás és az iparfejlesztés támogatása érdekében teljesített munkájáról. E célokra a kamara saját költségvetése terhére 12000 koronán felül áldozott. Harminckét ösztöndíjat és közel 100 kitüntető ezüst érmet osztott ki a jeles tanulók között. Ezenkívül ösztöndíjakat eszközölt ki a keresk. minisztertől is. Háziipari tanfolyamokra Boromisza Tibor. (Részlet a Modern művészeti irányokból) — Irta: Harsányi György Lajos. — Boromisza Tibor először 1902 telén a budapesti Ferenczy-iskola tanítványa volt. Kifejezetten naturalisztikus iskola volt ez s mint ilyen legjobb nevelője a festőnek. Fereoczy tanításainak alaptétele a színek valörjeinek keresése volt. A mester nem sokat zaklatta tanítványait. Boromisza önálló volt már itt is; mesterének naturalizmusától idegen igazságok áramlatát érezte már akkor lelkében. Ez megérlelte benne azt a meggyőződést, hogy fejlődésében csak az maradandó becsű, amire magától jön rá és hogy egy művész egyéniségnek le kell magáról ráznia minden gyámkodó befolyást. Ez az autodidaktikus haladás elve. 1913 nyarán lejön Nagybányára, ahová régi emlékei fűzték. A kifejezetten szabad jellegű iskola készteti, hogy belépjen ő is a kolónia tagjai közé. I Több tehetséges festővel: Mikola, Bornemisza, Ziffer, Czobel, Rátz, Birtsökkel együtt összeállnak közös modelltartásra, minden korrektúra- kényszer és szellemi felsöbbség gondolatának kizárásával. Itt kezdett dolgozni Boromisza, kissé Ferenczy hatása alatt: meleg, barna színekkel, mély árnyékokkal. 1904-ben Rómába megy, ahol akkortájt több magyar festő dolgozott: Hegedűs László, Grütswald Béla, Maticska Jenő. 1906 ban már Párisban találjuk, ahol művészete fordulópontra jut, Párisban festett: »Akt a tükör előtt« képén még a Ferenczy-iskola letompitott színeit látjuk. Ezidőtájt kapta magát rajta egy bizonyos formai készületlenségen és ez készteti plasztikai tanulmányokra, amelyeket a Julian-iskola szobrászati osztályán végzett. Halad a maga utján előre, teljes energiával, senkitől korrektúrát ei nem fogadva, az autodidaktizmus jegyében. Majd megismerkedik a japán művészettel. Ez időben hódították meg ezek az erotikus mesterek a franciákat: Manet s a vele egyivásuak élénken tanulmányozzák a ritka finomságú művészetet. A lineáris távlat egyszerre mellőzve lett a pikturá- ban. Boromisza megértve a nagy japánokat és fajilag is közelebb állva hozzájuk, mint a franciák, mohón szivta magába művészetük jellegzetes, finom egyszerűségét. A naturalizmussal teljesen szakított. Színskáláját világosabbra hangolta, kontúrjait erősen aláhúzta, mint a praeraffaelisták tették. Ebbéli törekvéseit mutatja két képe: »Ebéd a lugasban« s a »Mosónők«. Utóbbi a Miénk első tárlatán 1907-ben volt kiállítva. Hazatérte után már nem érezte magát idegen környezetben: Czóbel Béla hónapokkal azelőtt érkezett vissza Párisból s a fiatal nagybányaiaknak immár egész serege dolgozott az uj hitvallás jegyében. Boromisza most már rokoutörekvésüek közt találta magát, bár teljesen független maradt a többiektől. Itthon ujult erővel kapta meg a gazdag SZÖNTEQ- és BVTOBSZÖVET-GTÁBOSOK Haas Fülöp és Fiai Debrecen, Piac-utca 59. ——i=ix== Mindenféle kivitelű bútorszövet, finomabb és olcsóbb minőségű szoba szőnyeg, futó szőnyeg és 140 cm. széles halina, ágy és asztalterítő, hencser átvető, szövet és csipkefüggöny, aplikált tüll függöny és ugyanolyan stoor és ágyteritő, paplan, gyapjutakaró, lópokróc, úti takató, kecske- és angora-bőrök, bel- és külföldi tapéta, valódi keleti perzsa és Smyrna szőnyeg, nemkülönben soproni gyárunk kézzel csomózott szőnyegeiből rendkívüli választék. KÉRJEN BÚTORSZÖVET-MINTÁKAT ÉS KÉPES ÁRJEGYZÉKET ! n
