Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-22 / 38. szám

(2) 38. szám. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ 1912. Szeptember 22. csak a fogyasztási adó természefü 1912. évi jövedelem utáni állami segélyből. IV-ik, 5310 K visszafizetendő a kinllevő 1910—1911. és 1912. évi kórházi bevételből. 4. Nagybánya város részint felperesként, ré­szint pedig legtöbbször alperesként egyre több és több pert kénytelen folytatni, melyek azonban a jog­ügyi bizottság elé előzetes véleményadás és uta­sítás céljából nem kerülnek. Innen van az, hogy a város nemcsak a perelt tőkékben, hanem ka­matokban és különösen perköltségekben is rend­kívüli nagy összegeket volt kénytelen az utóbbi időkben hiába kifizetni. Miért nem kerülnek ezek az ügyek előzetesen a jogügyi bizottság elé ? 4. Ezen kérdésre vonatkozóiag szintén dr. Stoll Tibor tiszti ügyész, mint ki a perek vitelével megbízva van, adhat felvilágosítást. 5 Miként könyveltetelt el a zárszámadás­ban a Grundböck, Füvessy-féle helytelen csatorna- épitkezések folytán előállott mintegy 88000 K kár s ha még le nem Íratott volna, hogyan szán­dékozik a tanács ezen kár fedezetéről gondos­kodni? 5. A régi korcsolyahely kiszárítása kö vetkeztében a Porondos és postaréti tó, az Ördögárok lecsapolása, valamint a Kossuth L. Virág- és Hid-utcai csatornák, melyeknek Fü- vessy Lajos volt a vállalkozója, 4. •/. alatti kimutatás igazolása szerint 87.300 koronába kerültek, mint építési beruházások könyvel- tetett el, .ebből még leírás nem történi, mert megállapítandó elsősorban az, hogy ezen csa­torna építkezésből mi használható, mi nem és csak ennek megtörténte után lenne javaslatba hozható az az összeg, mely leírandó lenne; erre nézve a mérnöki hivatal fog szolgálni felvilágosítással. Elkezdve a Porondos- és Fa­zekas-utcai érdekeltségtől a Kossuth L. utcai érdekeltségig, ezen csatornázás vonalába eső ház- és földbirtokos közönség is érdekelve van, kik ezen költséghez birtokaik arányában szintén hozzájárulni kötelesek; vagy pedig 6%-os 15 évre terjedő annuitásos kölcsönnel kell fedezni, mert tudomásom szerint a posta- réti tó lecsapolását, az Ördögárok beboltozá- sát és kiépítését az érdekelt ház-és földbirto­kos közönség kérelmezte. 6. Nagymennyiségű olyan számfejtett nyugta forog a városban közkézen, melyeknek értékével a város mint adós tartozik egyeseknek, mint hi­telezőknek, amely nyugták azonban egyáltalán nem fizettettek ki. Mi az oka, hogy ennek az áldatlan állapotnak még ma sincs vége, miként lesz biztosítható a város azok ellen a károk el­len, melyek emiatt a várost úgy erkölcsileg mint anyagilag érik ? 6. Erre a kérdésre felvilágosításul jelen­tem, hogy az 1912. évi közköltség előirányzat bevételi részébői a városi tanácsnak 103—912. sz. határozatával az Országos Földhitelintézet­nél, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál, a Magyar Jelzálog és Hitelbanknál és a Városi Takarékpénztárnál 5. 7, alatti kimutatás sze­rint 1912. évi junius 30-án fennálló tartozás 5,596.450 koronát tett, ennek biztosítására az 1912. évi költségelőirányzat bevételi részéből 290 930 korona szakittatott ki és pedig: 1. Az István Király Szálló jövedel­méből ........................................40.121 K 2. Vizdijjakból befolyó összeg . . 57 000 « 3 Iparvasut amortizálására . . . 27.000 « 4. Az átírási illetékből befolyó . . 10 000 « 5. A Ganz-féle vili. R-T. által . . 40 409 « 6. Az annuitási 78000 K kamatai . 3.900 « 7 A Városi Takarékpénztár üzleti jövedelméből .......................... 80000 « 8. A fogy. adóterm. jöv. áll. segély . 32 500 « Összesen : 290.930 K Ezen 290.930 K fedezetére junius hó 30-ig már befolyt és takarékpénztárba helyeztetett 6. alatti kimutatás szerint 49,815 K 61 f; a hiányzó összeg 1912. év Il-ik felében és 1913. év I ső negyedében fog befolyni, ezen 290.930 K eddig a közgazdasági pénztári kiadások fe­dezésére szolgált, de mert le kellett kötni a tartozások törlesztésére, ez okozza a jelenlegi áldatlan állapotot, amit részben az idéz elő, hogy követeléseink a jelenlegi pénzkrizis kö­vetkeztében utólagosan folynak b9, fizetéseink nagy részét pedig előlegesen kell teljesítenünk ; ebből eredt az, hogy egyes vállalkozóknak kö­veteléseit nem elégíthettük ki, más utón igyekeztek nyugtáikat érvényesíteni. Ami a kérdés azon részét illeti, hogy a nyugták egy- ! általán nem fizettetnek ki, erre bátorkodom j megjegyezni, hogy ezideig mindazon nyugták, | amelyek az 1912. évi költségvetés keretébe voltak utalva, ha várakozás után is, kevés kivétellel kielégítést nyertek; olyan nyugták azonban, amelyek az építkezésből kifolyólag a folyószámlákból vártak kifizetésre, ezek tekin­tettel az országos pénzkrizisre a 2 300.000 K kölcsönből már nagy részben kielégítést nyer­tek. A város pénzügyeire nézve megjegyzem, hogy ha nem is javultak, de nem is rosszab­bodtak, türhetőbb a helyzet mégis annál az állapotnál, mint hogy a város közönségére 80 — I00°/O os pótadó vettessék ki, melynek terhe amúgy a ház-, földbirtokos, kereskedő és iparos közönség vállaira nehezülne. Hogyha a 2,450.000 és a 2,300.000 K-ás befektetések egészen jövedelmezni fognak és uj bevételi források is nyílnak, azon esetben remélni le­hel, hogy ezen állapot 2 éven belül enyhülni fog, mert a rendőrségi és csendőrségi személy­zet államosítása következtében 40, 45 ezer K­gondolt erre a pillanatra, boldogan, szivszorongva. Most, ime, itt van a pillanat, amelyre egész esz­tendőn át olyan türelmetlenül várakozott. Kinyitotta műhelyének ajtaját és előre bo­csátotta az uralkodót meg a kíséretét, maga hátul maradt, hogy mire belép, már láthassa művészetének hatását: Mikor azután ö is be­lépett a műhelybe, hirtelen megállt, a homloká­hoz kapott és megdöbbenve nézett szét. Az uralkadó is, a kísérete is mozdulatlanul nézte, hogy mi történt. A bálvány ott feküdt a földön összetörve; a szobrász kis fia ott állt mellette és nevetve verdeste egy nagy kalapáccsal. A művész odarohant a kis fiúhoz, kikapta kezéből a kalapácsot és rémülten kiáltotta: — Mit cselekedtél, szerencsétlen gyermek! — Legyőztem ezt a vitéz bácsit! — mon­dotta nevetve a gyermek. — Kivertem kezéből a nagy kardot. A művész talán megütötte volna a fiúcskát, ha a bölcs fakir hirtelen oda nem ugrik elébe és hátra nem taszitja. — Ne bántsd ezt a gyermeket! — kiáltotta az ősz ember. — Amit ő cselekedett, milliók fogják azt megcselekedni. Az uj ember igy semmisiti meg mindazt, ami régi. Lásd, a har­cok bálványát összetörte ez a gyermek, aki még maga a békesség. így fog győzedelmeskedni majdan a béke az egész világon. Az uralkodó odalépett a kétségbeesetten siró szobrászhoz, vállára tette a kezét és igy szólt hozzá : — A bölcs dervisnek igaza van 1 Hadd fe­küdjön ott a földön ez a bálvány összetörve! Azután magával vitte palotájába a szob­rászt és gazdagon megajándékozta. val kiadásaink kevesbedni fognak, ezen idő beálltáig takarékoskodni kell, megrendeléseket, olyanokat, amelyek nem sürgősek, mellőzni kell, az elkerülhetetlen kiadásokat pedig, amennyire azt e körülmények engedik, több évre kell felosztani. 7. Mi az oka annak, hogy évi költségveté­seink mindig pontos fedezetet mulatnak föl vár­ható és előirányzott kiadásainkra, de azért fede­zetünk állandózn hiányos és folyton újabb köl­csönök felvételével tudjuk csak pénzügyi helyze­tünket takargatni. Így pl. miért van, hogy a 2,450.000 koronás kölcsön törlesztési részletei nem a rendes időben, hanem csak 4—5 hónapi késedelemmel szolgáltatnak be? 7. Évi költségvetéseink mindig pontos fedezetet mutatnak az előirányzott kiadásokra nézve, de az 1910. 1911. és 1912. évi előirány­zott bevételek nem teljes összegben folytak be, a 2,450.000 korona kölcsön törlesztési részleteit pedig, hogy nem a rendes időben szolgáltattuk be, abban leli magyarázatát, hogy ezen 2,450 000 korona évi törlesztésére 120.810 korona szükséges, a városi Takarékpénztár, bár szilárd pénzintézet, nincsen abban a hely­zetben, hogy ily nagy összeget készletben tart­son, hogy a fizetendő részleteket pontos idő­ben a város rendelkezésére bocsássa, a taka­rékpénztárnak is megvan a maga érdeke, szem előtt kell tartani elsősorban a hitelkereső nagy­bányai közönség igényeinek kielégítését, ami a jelenlegi pénzügyi viszonyok között nagy előrelátást igényel. 8. Tényleg befolynak-e a város pénztárába azok a rendes és rendkívüli bevételek, melyek költségvetéseinkben előirányozva vannak, igy pl. a villanyvilágításnál, vasúti részvényeknél, víz­vezetéknél, de különösen az erdőgazdaságnál tény­leg megvannak-é az előirányzott bevételek s ha nem is, mi az oka ennek s miként szándékozik a Tanács ennek orvoslásáról gondoskodni ? 8. A Ganz-féle vili. r.-t.-nak villanyvilá­gítás létesítésére és újabb befektetés címén, valamint forgó tőkére 695.468 K-t fizettünk ki, amely u'án 1 évre 5 45% számítva 37 865 K pontosan minden évben befoly és a város javára a Magyar Jelzálog és Hitelbank pénz­táránál Budapesten fizettetik be. b) A szalmár-nagybányai vasúti részvé­nyek jövedelméből előirányzott 1200 K nem folyt be, mert a vasút igazgatósága ezen rész­vényekre osztalékot nem adott. c) A vízvezeték és csatornázási díjból előirányzott 57000 K-ból 1912. junius 30 ig 229S5 K folyt be, mely összeg takarékpénz­tárba helyeztetett, a hiányzó 24661 K 1912. év második felében remélhető, hogy be fog folyni. d) Az erdőgazdaságtól várható jövedelem cimen előirányzott összegek 1910., 1911. és 1912. év I. felében miért nem folytak be s mi az oka ennek, erre nézve Bálint Imre erdőtanácsos adhat tájékoztató felvilágosítást, jelentését 7. alatt csatolom. e) A főszolgabírói hivatal és a főszolga­bírói lakás haszonbéréből 1910 , 1911. és 1912. év I. felérői 4680 K nem folyt be. f) A kórházi gyógydijjak sem folytak még be, 1910., 1911. és 1912. év II. teléről. A felveendő 2,300000 K uj kölcsön a következő tartozások apusztására és újabb építési beruházásokra lesz fordítva u. m.: Magyar Takarékpénztárak Köz­ponti Jelzálog Bankjának . . 1,050.000 K Lombard reg kárt. kötvény és kamataira .......................... 500000 « Re ndelkezésre marad .... 75.000 < Összesen: 2,300.000 K Ezen 8 pontból álló interpellációra vo­natkozólag igyekeztem a rendelkezésemre álló fV~ SZŐNYEG- és BUTOESZÖYET-GYÁBOSOE 'Tp* Haas Fülöp és Fiai Debrecen, Piac-utca 59. ----­s^ r Mindenféle kivitelű bútorszövet, finomabb és olcsóbb minőségű szoba szőnyeg, futó szőnyeg és 140 cm. széles halina, ágy és asztalterítő, hencser átvető, szövet és csipkefüggöny, aplikált túli függöny és ugyanolyan stoor és ágyteritő, paplan, gyapjutakaró, lópokróc, úti takató, kecske- és angora-bőrök, bel- és külföldi tapéta, valódi keleti perzsa és Smyrna szőnyeg, nemkülönben soproni gyárunk kézzel csomózott szőnyegeiből rendkívüli választék. KÉRJEN BÚTORSZÖVET-MINTÁKAT ÉS KÉPES ÁRJEGYZÉKET !

Next

/
Thumbnails
Contents