Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
Nagybánya, 1912. Szeptember 22. — 38. szám. XXXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ! üvrzBO-cnEiLiBisriK: ^vciisiiDBisr 9. U * Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ===== Felelős szerkesztő és laptulajdonos: EÉ VÉSZ T-AlSTOS. A számvevőség válasza. Dr. Vass Gyula v. képviselő 1912. ápr. 15-én 8 pontból álló interpellációt terjesztett be, amelyre a számvevőség terjedelmes, részletes válaszát legutóbbi közgyűlésünkön mutatta be dr. Makray Mihály polgár- mester. Közérdekről lévén szó, egész terjedelmében közöljük a választ. Mindössze annyit jegyzünk meg, hogy a mérnöki hivatalhoz és az ügyészhez való utalás helyett szívesen vettük volna az illetékesek jelentését is az ügy fontosságára való tekintettel. A válasz egész terjedelmében a következő : Tekintetes Tanácsi Dr. Vass Gyula v. képviselő Nagybánya város közgazdasági életének és egyes üzemének kezelése, valamint az ezeknél tapasztalt bajok szanálása tárgyában 1912. év április hó 15-én tartott rendes havi közgyűléséhez 73—1912. sz. a. interpellációt terjesztett be, ezen interpellációra vonatkozólag a következőkben van szerencsém válaszolni: Mi az oka annak, hogy 1. Szász József és társai által beadott s a közgyűlés által el is fogadott azon határozati javaslatnak, mely szerint a tanács rövid határidőn belül részletes kimutatást köteles közölni arról, hogy a 2,450 000 koronás kölcsön összege hová, mily részletekben s micsoda közgyűlési lelhatalmazások alapján használtatott fel s menynyivel s miért léptek túl az egyes kiadási tételek a megszavazott előirányzati összegeket és fedezeti mértékeket? 1. Hogy ezen kérdésre nézve tájékoztatást nyerjünk, mindenek előtt azt kell tudnunk, hogy a tekintetes képviselőtestületi közgyűlés által 6178—222—1908 sz. a. kelt határozata alapján engedélyezett és a Magyar Jelzálog Hitelbanktól 1909. február hó 1-én felvett 2,450.000 koronás kölcsönből a kölcsön felvétele alkalmával mi vonatott le s készpénzben mi folyt be. Erre nézve a következőkben van szerencsém válaszolni: Az ide 1. alá zárt kimutatás szerint levonatott ....... 258.938 K 25 f, be folyt tőkében .... 2191061 « 75 « interkaláris kamatokból . 86.349 « 18 « tényleg befolyt készpénz . 2,277.410 K 93 f, mely összeg a 2. alá zárt kimutatás igazolása szerint a következő építési beruházásokra használtatott fel, u. m. Hogy miért van túllépve az egyes építkezési kiadási tételeknél a megszavazott előirányzott összeg és fedezeti mérték, erre nézve a mérnöki hivatal adhat felvilágosítást ; mél- tóztassék a mérnöki hivatalt utasítani, hogy erre vonatkozó jelentését záros határidő alatt terjessze be. 2. Miért nem terjesztettek be mai napság sem a képviselőtestü«M közgyűléshez azok az adás-vételi szerződések, melyekkel a város az erdei iparvasut céljaira szükséges földterületeket a kisajátítási eljárás mellőzésével szabad kézből óhajtotta megszerezni, s miféle egységárban és miféle tárgyalások alapján lettek azok a földek megszerezve ? 2. ) Ezen kérdésekre vonatkozólag Dr. Stoll Tibor tiszti ügyész, mint aki a kisajátítással megbízva volt, terjesztette be tájékoztató jelentését, melyet 3.) alatt csatolok. 3. A legutoljára felvett 500000 K folyószámla kölcsönt a belügyminiszter ur azon feltétel mellett engedte felvenni, hogy abból csakis a város képviselőtestületi közgyűlése által törvényesen megszavazott u. m. beruházási kiadások folyósithatók, főszámvevő kimutatása és gazdasági tanácsos urak jelentése szerint mintegy 86 000 K olyan összegű kiadás folyósittatott, melyek ezen kellékeknek meg nem felelnek, Mi az oka annak ? 3.) Ennek oka az, hogy az 1912. febr. 3-án 245. sz. folyószámlakönyv igazolása szerint felvett 500000 K Iombardirozött kölcsönből miután a városi pénztár a lejáratokra szükséges pénzmennyiség felett nem rendelkezett : I. a Magyar Jelzálog Hitelbanknál lejárt és esedékessé vált 2,450.000 K — f tartozás 7-ik részlete . . . 49.532 K 66 f II. az Országos Magyar Földhitelintézettől felvett lejárt 646.000 K — f tartozás 28-ik részletére . . 15 181 K — f III. a Pesti Hazai Első Takarék- pénztártól felvett lejárt 500 000 K tartozás 10-ik részletére 14.115 K — f IV. A Magyar Asphalt Részvénytársaságnál I—II—III. törleszt, terv szerint lejárt törlesztésre ...... 5 310 K — f összesen 84 138 K 66 f ezen 2,450.000 K követelésből fedezte, mert a folyószámlán a kamat 6%, ezen követelésnél pedig 4% ot tesz. Ezen kölcsönvett összeg I-ső része, 49532 K visszafizetendő lesz a városi takarékpénztár 1912. évi üzleti jövedelmébői. II- ik, 15181 K visszafizetendő lesz a fogyasztási adótermészetü 1912. évi jövedelem utáni állami segélyből. III- ik, 14115 K visszafizetendő lesz ugyanA bálvány. (Mese.) Irta: Londesz Elek. Volt Madraszban egy híres szobrász, aki bálványokat faragott és mindenfelé nagyon megbámulták gyönyörű munkáit. Egy napon magához hivatta őt az uralkodó és így szólt hozzá : — Hallottam híredet s meg akarlak bizni valami nagy feladattal. Tudod, hogy győztem a csatában és megsemmisítettem a legnagyobb ellenségemet. Nagy e miatt az én örömöm, de nagy e miatt a hálám is, amit a harcok istene iránt érzek. Hálám kifejezéséül uj bálványszobrot akarok tehát állítani a harcok istenének, aki megsegített az én nagy küzdelmemben. Te vagy országom legkitűnőbb szobrásza; veled akarom megcsináltatni azt a bálványt. Szedd össze minden tudásodat és jól vigyázz, hogy gyönyörű legyen a munkád. Ennél szebb bálvány ne legyen országomban. Ha jól teljesíted a parancsomat, annyi kincset adok neked jutalmul, hogy még az unokáid unokái is megemlegetnek érte! Nagyon megörült a szobrász a nagy kitüntetésnek s megígérte, hogy olyan szép bálványt csinál, amilyet még álmukban sem láttak az emberek. Hazatért és hozzáfogott a munkához. Bezárkózott a műhelyébe és dolgozott nagy igyekezettel, nagy gyönyörűséggel. Minden tudását, egész művészetét bele akarta önteni ebbe a nagyszerű munkába. Kerek egy esztendeig dolgozott, mig végre kifaragta a bálványt fehér márványkőböl s mikor megvizsgálta a munkáját, örömmel kiáltotta : — Ennél szebbet, nagyszerűbbet még sohasem alkottam 1 Hosszú ideig állott a bálvány előtt s nézte, bámulta, majdnem elnyelte a szemével. A harcosisten bálványa kardot szorított magasra tartott jobbkezében s előre tartotta az egyik lábát, mintha éppen az ellensége felé lépne, hogy megvívjon vele. Műhelyének közepére vitte a bálványt és otthagyta. Azután sietett az uralkodóhoz, hogy bejelentse neki az örvendetes hirt: — Elkészítettem a j bálványt — mondotta az uralkodónak — várom most a parancsodat, hogy mit cselekedjen vele. Az uralkodó nagyon kiváncsi volt rá, hogy jól sikerült-e a munka, így szólt tehát a szobrászhoz : — Nincs nyugtom a nagy kiváncsiságtól. Meg sem várhatom e miatt, hogy idehozzad a bálványt; megyek veled a műhelyedbe és megnézem. Intett a kíséretének, hogy kövessék, azután elindult a szobrászszal a műhelybe. Útközben hozzájuk csatlakozott egy öreg fakir, akit az uralkodó is megbecsült nagy böl- cseségeért. Nagyot dobbant a boldog szobrász szive, amikor megérkeztek a műhely elé; alig várta már azt a pillanatot, amelyben az uralkodó rá fogja vetni szemét a bálványra és meggyőződik a mű remek voltáról. Munkája közben sokszor UJ ÉS HASZNÁLT ISKOLAI KÖNYVEK “ga* az összes debreczeni és vidéki iskolák részére kaphatók csiliül FERENC lm, zenemű és pspirleresfiedésélen DEBüECZEN, M-i 8. sz. Szer ’ - * x * ^hivatal :- Felsőbá -in. alatt. = TELE Fűi SZÁM. =
