Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-02 / 22. szám
Nagybánya, 1912. Junius 2. — 22,"szám. XXXVIII. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. "A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNY™ IVL E Gr LEN IR MITVJ.1DE JNT ARIST AR Előfizetési árak: : RgéSz évre 8 K. Félévre -í K. Negyedévre 2 K. ■ ■■ 1 ... Egyes szám 20 fillér. ===== Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: révész jAztsros. erkesztoség s kiadóhivatal : %anyai-utca 20. szám alatt. r:~ OS: NAGYBÁNYA IS. SZÁM.------912 VI 3 > . i Evangélikus papigyülés. Irtunk már róla előzőleg is, hogy a fisza- vidéki evang. lelkészek pünköst után gyűlésre idejönnek. Most pedig azt jelentjük, hogy csakugyan eljöttek varosunkba a jelzett időben, máj. 28-án. Részint a d. u. 5 órai, részint az este 10 órai vonattal érkeztek meg. A Tiszavidék az egész országnak legjobban szétszórt egyházmegyéje, a hol minden megyében csak'l—2 anyaegyház van, s az egyházmegye tiz politikai vármegyére terjed ki. A felső zempléniek messze lakván, többnyire nem jöttek el. Távolmaradását kimentette Bortnyik György alespe- res, kölesei lelkész az árvízzel, mert a Túr szigetéről nem tud kimozdulni, Augusztinovits nyáras- dombi (Bereg m) lelkész betegséggel, Krieger Mihály nyíregyházi h. lelkész halaszthatatlan teendőkkel. Ezeket igazolta a gyűlés, a többiektől azonban elvárja, bogy büntetésül 10 — 10 koronát fizessenek a nagybányai ev. templomra. Résztvettek a gyűlésen: Soltész Elemér, Palágyi István helybeli ref. lelkészek, Paulik János elnök, nyíregyházi lelkész, Materny Lajos főesperes debreceni, Duszik Lajos szatmári, Dómján Elek újhelyi, Margócsy Aladár ungvári, Rédey Károly nagykárolyi, Révész János nagybányai, Varga Márton tokaji, Vietorisz László szabolcsi missiói ev. lelkész. Mint vendégek jelen voltak a gyűlésen Szabó Adolf felügyelő, Fülöp András gondnok, dr. Varga Sándor tanár egyháziagok. A gyűlést a régi ev. isko'a épületében tartották, a hol azt Paulik d. e. V210 órakor nyitotta meg igen szép, tartalmas beszéddel, melyért a gyűlés köszönetét mondott s az egész beszédet jegyzőkönyvbe igtatta. Magasfoku tudományos élvezetet nyújtott Duszik Lajosnak és Dómján Eleknek értekezése a »Dogma és a szabadkutatás határai« címmel. Ezt a témát Geduly püspök tűzte ki s a két kitűnő lelkész versenyre kélt annak szakszerű, élvezetes és igaz feldolgozásában. A reformáció négyszázados megünnepléséről (1917) Varga Márton tokaji lelkész értekezett. Megnevezte a helyi gyülekezetek feladatát és az országos ünneplésre is javaslatot tett. A lelkész- egyesület 1917-re a lelkészi árvák segélyintézetét óhajtaná megteremteni a ref. Galvineum mintájára. A lelkészek fizetésének rendezését részletesen adta elő Materny L. főesperes, a ki szeretné, ha a lelkészek a mai kornak, képzettségüknek megfelelő fizetést kapnának, de viszont arra is figyelemmel óhajt lenni, hogy érdemet- lenül ne emelkedjék a ranglétrán senki. A főesperes a nyári egyházmegyei közgyűlés elé fogja terjeszteni az itt elfogadott javaslatot. Az egyetemes Jeikészegyesüiet alapszabálytervezetét Rédey Károly nagykárolyi lelkész bírálta. A tiszavidéki lelkészegyesület nem helyesli, hogy segélyegyesület is legyen a lelkészek szakegyesülete, törölte a magas tagdijat s a belügyminiszteri jóváhagyást okvetlenül szükségesnek látja. A tiszakerületi lelkészegyesgletről Paulik János referált, valamint a lelkészegyesületi könyvtárról is. Délután fél 2 óráig tartott a gyűlés, melyen még sok más életbevágó szakkérdést beszéltek meg a lelkészek. Előzőleg reggel 8 órakor úrvacsora osztás volt csakis a lelkészek észére, a gazd. iskola helyiségében, a hol Révész János tartott szent beszédet a paptársakhoz, s osztotta ki az űr- vacsoráját, meghatóan énekelte a Miatyánk és a Szereztetési igék szép melódiáját, Révésznek pedig Materny főespsres adta fel az Urnák szent vacsoráját. Tizenegy órakor az elnök negyedórára felfüggesztette a gyűlést s akkor Révészék vendég- szerető házuknál villás reggelire látták szívesen a vendégeket és a presbyterium megjelent tagjait, s itt jelezzük azt is, hogy kedden este meg a polgári olvasókörben jöttek össze a lelkészek, hol jelen voltak Torday és Szerencsy elnökök is és többen a helybeliek közül. lután 2 óra filé gyűlés után a ligeti» i az idege v s valósággal az elragc.«.-.^ magján beszédei, a mi szép ligetünkről, nem győzték eleget magasztalni. Itt a gyönyörű ligetben volt szerdán az ebéd, a Rumpold vendéglőjében. A pompás levegő, a kifogástalan jó éteiek, az ügyes kiszolgálás stb. mind hozzájárult ahoz, hogy vendégeink nagyszerűen érezzék magukat, akik alig tudtak megválni a felségesen szép helytől. Az ebéden a lelkészeken kívül a polgármester volt jelen, továbbá a presbyterium és az ev. rendezőség néhány tagja. Rumpold nagyszerűen kitett magáért. Igen finom, elegáns ebédet tálalt fel. Öt órára azonban már be kellett sietni a városba, mert következett a lelkészegyesület által rendezett vallásos estély, mely iránt dacára annak, hogy hónap végére esett, igen szép érdeklődés mutatkozott. 3/4 ötkor már gyülekezni kezdettek az érdeklődök. 5 és V4 órakor jóformán megtelt a tágas tornacsarnok. Díszes előkelő hölgyközönség foglalta el az ülőhelyeket az urak többnyire állva hallgatták végig a műsort. Belépődíj ugyan nem volt, de azért az estély bevétele 855 koronát tett ki. Már előzőleg küldöttek ugyanis a templom javára, a mulatság alkalmából Andron Szűcs Sándorné 40 koronát, Robelly Thaisz Fanny 25 kor.-t, Meskó László dr., Tatorján István építész. Smaregla Mihály és neje 20—20 kor.-t, Beyer Jenő 14 koronát, Szepesy Gusztáv 10 kor., Matolcsy Blanka 6 kor., Máté Sámuel, Makovics Elek, Makovics Pál 4—4 kor., adományt, aztán ott a mulatságon is többnyire mindenki meghozta erejéhez mérten a maga áldozatát igy Hullán János, Prihrady Kálmán 10—10 kor., Zsembery Ilona 6 kor., Gáiffy Pál, Szűcs Károly, Neubauer Ferencz, Smaregla Mihály, Szabó Adolfné, Waigandt Anna, Szerencsy József, Homola László dr., Fülöp András, Révész Janos 5—5 kor., Incze Mihályné, V. S.,Delhányiné, Utolsó látogatásom. Jó anyámhoz el-elmentem, Ha volt szabadságom. Vigasztaltam, én érettem Szive már ne fájjon. Víllongok bár sors-komával, Bajom semmi nincsen, Úrrá lettem, megsegített A nagyon jó Isten. Azt se tudta hova legyen Édes örömében, Hogy a célom, boldogságom. Mégis csak elértem ! Könnyezett meg nevetett is, Ahogy esett sorba, Alvásomkor, úgy suttyomban, Kezem is csókolta. Kis házunkhoz jöttek később Cimborák, vendégek, Nem tehettem, hogy velük a Korcsmába ne nézzek. Hasztalan kért anyám, hogy a Bortól óvakodjam, Igaz hűség nagy barátság Nem lehet a borban! Elsétáltam jól mulatni — Most már nagyon bánom: Nem sejtém, hogy nála végső E látogatásom. Amint vissza benyitottam Nótát fütyörészve, Úgy tett, mint ha érkezésem Nem is venné észre. Éjfél volt. Vig pohár közt az Idő gyorsan szárnyal. Ö, a lelkem virrasztóit., várt Rám a vacsorával. Nem csodáltam, hogy neheztel! Kértem: megbocsátott. Megfogadtam, híven mindig A kedvében járok. Útra készen, másnap este Még kíkisért engem, Látta, hogy az utcavégről Visszaintegettem. Mikor újra haza tértem ; Neheztelt rám fájón — Nem szólt hozzám .. . Ott feküdt már A halottas ágyon. Dura Máté Gondolatok. (A művészet szabadsága.) Filiszter-szellem megütközik a gondolat merészebb szárnyalásán, melyen a gyakorlatias temperamentum egykedvűen átsiklik, ellenben a léhaság mint érzék-ingerlő pikantériát tekint s mint ilyet élvez, mig az intellektus az igazságot, az igazat keresi és akceptálja benne, * Az ihlett művészi alkotás és a gondolat szabadsága szuverén; korlátozása vagy üldözése jogosulatlan. De a gondolat — merészségnek irodalmi vagy művészeti alkotásban az igazság ihletett, meggyőző eréjével kell az iró, a költő, a ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák nagy választékban, szolid árak mellett 3E3I azai g-yáLr-txn.á.rLyu. MA YENNEL, Llsőíiányai-uicza B 4. szám. am
