Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-08 / 2. szám
szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Január 8. zat megostromol. Ma, mintha alább hagyott volna a régi szokás, alig kopogtatott piculákért valaki. Kezd komolyodni a mi népünk, belátja, hogy nem baksicsra, hanem munkára kell fölépíteni egy-egy uj esztendő boldogságát. Az uj év első eseménye a színészek búcsúja volt. Kedden összecsomagoltak s a déli vonattal útnak eredtek, de az nem ment olyan könnyen, mint ahogy én itt két sorban leírtam, mert bizony egész sereg kisérte ki őket az állomáshoz s dicséretére legyen mondva Szabadosnak és társainak, most nem kontókkal integettek az érdeklődők, mint más truppnál szokott ez történni, hanem sokan őszintén megkönnyezték a jóravaló társulatot, nehányan lelkesedésükben fel is kaptak a vonatra s elkísérték a megye haláráig a búcsúzokat. A színház tehát üres, dal, zene, szavalat elhallgatott, a néma, hideg falak várják a farsangot. Azaz, hogy a farsang már be is köszöntött teg- i nap a g. kath. karácsonnai (akik büszkék rá, hogy nekik húsvéti verőfényes, meleg napjok volt Jézus születésére), most már szabad a maszk, a tréfa és a bál. Ez utóbbiból mentői kevesebb lesz, de nem is csoda, mert a táncz ezután már-már csak a néprajzi tanulmányok tárgyává süllyed, felnőttek közt egészen kimegy a divatból, marad a gyermekeknek, akiknek pedig az iskolai törvények tiltják a bál rendezését. Hosszúnak elég hosszú a farsang, két teljes hónap s két hó alatt három bál, ezt igazán nem látja túl soknak _____ a krónikás. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Bányay István min. s. titkárt a budapesti kir. pénzügyigazgatósághoz pénzügyi tanácsossá nevezte ki. Kinevezés. A földmiveiési miniszter Jamnik István kolozsvári erdőméruök gyakornokot erdőmérnök- jelöltté nevezte ki. Díszes esküvő lesz Apában jan. 10-én. Ifj. Szent Iványi Gyula földbirtokos esküszik örök hűséget e napon Boros Katicának, Boros Zoltán aranyosmed- gyesi birtokos leányának. Neubauer Ferenc min. tanácsos kir. bányaigaz- gatónál uj év alkalmából a kincstári tisztikar tisztelgett s kifejezte jó kivánatait. Gyász istentisztelet Terray Gyula rozsnyói ev. püspökneiyettes a miskolci kerületi gyűlés határozata alapján, elrendelte, hogy jan, 15-én a tiszai kerület összes egyházaiban Zelenka püspök emlékére gyász istentiszteletet tartsanak. A helybeli ev. templomban az istentisztelet d. e. 10 órakor veszi kezdetét. A város takarékpénztárának igazgatóját Moldovan Lászlót, uj ev napjan fölkereste az igazgatóság, felügyelőbizottsag, a nupibizlosi kar és a tisztikar s miudnyájok neveben Csüdör Lajos aligazgató tolmácsolta a jókiváiiatokat," mire Moldován hosszabb beszédben válaszolt, s melyben kifejtette pénzügyi nézeteit s az intézetnek szerencsés esztendőt kívánt. A vendégek hosszasabban időztek ezután poharazás mellett az igazgatónál. Uj lap. Nagykárolyban »Nagykároly és Érmellék« címmel uj hetilap indult meg Rédei Károly szerkesztésében. Előfizetés egy évre 8 korona. A színház helyiségnek, mint bálteremnek diját a pénzügyi bizottság egy estere 100 koronában állapította meg. Ezenkívül a bérbevevőt terhelik a fűtés, világítás és takarítás költségei. Uj járásbiró. Ö felsége a király Rusz János nagybányai járásbirósági albirót, jelenlegi székhelyén, járásbiróvá nevezte ki. A város költségvetését múlt szerdán d. u. a gazd. és pénzügyi bizottság még egyszer revideálta, a számvevő beillesztette a változtatásokat s ezek felolvasása után megállapították, hogy csakugyan nincs hiány és nem lesz pótadó, ha csak a képviselet erőszakkal nem akarja behozni, ettől azonban nincs mit tartani. A kath. legényegyletben holnap, jan. 8-án előadás zenével és szavalattal. Előadó Szőke Béla plébános. Estély kezdete 5 órakor. Jótékonyság. Pokol Elek 360 koronát adományozott a borpataki szegény gyermekeknek, ez összeget tegnap osztotta ki az állami isk gondnoksága a telepen, egyidejűleg fölterjesztést tett a tanfelügyelőséghez, hogy Pokol Elek az áll. isk gondnokság tagjai közé kineveztessék. Eljegyzés-. Balázsik János helybeli Ganz-gyári villamos szerelő a napokban jegyezte el Kazamér János polgártársunk kedves leányát: Margitkát. A városi kis malmot a múlt évben egész ujonan építették, úgy, hogy nagyobb forgalom lebonyolítására is képes. Január 1-től kezdve a kezelést a városnak kellett volna átvenni, a gazd. és pénzügyi bizottság azonban nem helyesli, hogy a város házi kezelésben tartson egy malmot, azért körülbelül a fogyasztási szövetkezet és valamelyik pénzintézet karöltve fogják a malmot őrleményekkel ellátni. Egyelőre a polgár- mester ideiglenes házi kezelésbe adta. A jótékony asztaltársaság Steinfeld Adolf elnöklete mellett a múlt évben 450 koronát gyűjtött. 50 koronát az iskolás gyermekek karácsonjához adóit, ezenkívül 6 elaggott iparosnak, 15 keresetképtelen özvegy iparosnénak, 30 apátián és 4 teljesen árva gyermeknek nyújtott segélyt. A nemescélu társaság méltán megérdemli a társadalom köszönetéi és elismerését. Farsangi naptár. Január J4-én az iparos ifjúság tánczmulatsága a polgári olvasókörben. Január 28-án a kereskedők nagy bálja a Lendvay-szinházban fényes rendezéssel. Február 4-én a ref. egyház batyu- bálja a Lendvay-szinházban, Gyászhir. Felsőbányáról vettük a következő gyászlapot: Alsócsernátoni Csernátoni Vajda Petemé szül. Czeller Teréz mint neje, összetört szive mélységes fájdalmával, de Isten szent végzésén megnyugodva, a maga és az összes rokonok nevében is tudatja, hogy a forrón szeretett jó férj, illetve felejthetetlen rokon, alsócsernátoni Csernátoni Vajda Péter nyug. kir. járásbiró, Felsőbánya r. t. város képviselő- testületének tagja, 48,'49-es honvédhuszárőrmester áldásos életének 80-ik, szeretetben eltöltött házasságának 36 ik évében, hosszas szenvedés után, folyó hó 4-én esti 9x[t órakor visszaadta jó lelkét Teremtőjének. A drága halott földi maradványai folyó hó 6-án, d. u. 3 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint a helybeli ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Felsőbánya, 1911. évi január hó 5 én. Béke poraira! Áldás emlékezetére! Nyilvános köszönet. Bajnóczy Sándor gyógyszerész 50 koronát volt szives a városi szegények részére kiosztás végett adományozni. Fogadja a város nevében köszönetemet. Dr Makray M.hály, polgármester. (2) 2. Adósok és hitelezők figyelmébe! A magyarországi pénzintézetek szaklapjában a »Magyar Pénzügy« 40 számában egy igen hasznos és közérdekű cikk volt közölve, melynek megvalósítása különösen a szegényebb sorsú polgárokra nézve bir nagy jelentőséggel. A kir. kincstár ugyan ezreket fog majd általa veszíteni; de ugyan annyit nyernek jogosan és igazságosan az ingatlan tulajdonos polgárok, kik kölcsönhöz folyamodni kénytelenek. Ezt a hasznos cikket Rácz Béla debreceni csapó-u. 2. sz. lakos a »Hungária« tájékoztató iroda főnöke szerkesztette. Gime : a »Jelzálogilag biztosított peróvadékok«. Ez a cikk feltárja azt, hogy milyen jogtalanul szedte és szedi még mai napig is a kir. kincstár azon 710% bekebelezési illetékeket, melyek a kölcsöntőkével egyidejűleg bekebeleztetni kért költségbiztositékok (peróvadékok) után vettetnek ki s rovatnak le bélyegekben. (Esatleg készpénzben) A hosszú cikknek rövid magyarázata a következő : A mikor a hitelező, az adós részére engedélyezett kölcsön tőkét bekebelezteti, egyidejűleg bekebe- leztet per esetére bizonyos összegű költség biztosítékot is. Ez a költség biztosíték — minden rendszer nélkül — a hitelező kénye s kedve szerint állapittatik meg. És e peróvadék után, éppen úgy lerovatik a 7io% bekebelezési illeték ; mint a kölcsöntőke után. Hogy ez nem igazságos s nem jogos, az nagyon természetes. De a hitelező sem fixirozhatja, (nem állapíthatja meg) a kir. kincstárnak ez utón befolyó jövedelmét! A kényszer helyzetben levő adósok pedig nem kötelezhetők arra, hogy hitelezőjük által minden rendszer nélkül — önkényüleg bekebeleztetelt peróvadékok után megfizessék a kir. kincstárnak nem járó 71o"/o bekebelezési illetékeket. — Amely különben is a hitelezőnek érdeke és csakis per esetére kebeleztetik be — melyet egyelőre sem az adós, sem a hitelező igénybe nem vesz és az csakis per esetén használtatik fel, de akkor is abból, csakis annyi összeg, amennyit a perbeli bíróság, — a perben hozott Ítélet alkalmával — megállapít. A kir. kincstár tehát csakis azon bekebelezett kölcsön peróvadéka után igényelheti jogosan és igazságosan a 7i0/0 bekebelezési illetékeket, amely peresítve leend; de csakis a bíróság által megállapított összeg után. Mert néha a perköltségek kölcsönösen lesznek megszüntetve, ily a peróvadék biróilag megállapított összege után fizetendő 7/io°/o bekebelezési ileték megosztandó az adós és hitelező között. Ezt a hasznos cikket ajáuljuk a tisztelt törvényhozó urak b. figyelmébe. Heti krónika. Beköszöntött a »boldog uj esztendő,« minden szépet és jót igér, hogy is ne, mikor szentheverdel- nappal, t. i. vasárnappal kezdődik s lesz benne 53 vasárnap! Ez már csak biztosítja népszerűségét. Máskor ilyenkor a b. u. é. k.-ról irtunk, felsorolván a nagy tatárjárást, mely minden jobbképü háret verni. Ha nénikém mint anya közbe lép, kedves fia hamar kijózanodik, hisz nem gyerekember már, Cserfalvyné egészen másforma asszony volt, mint a föszolgabiróné ; ez szembe szállt az ellenkező véleménnyel, Cserfalvyné éppen az ellenkező taktikát követte. Ha azt vette észre, hogy az akivel beszélget, nagyon beleszeretett valami eszmébe, vagy tervbe, ráhagyott mindent, engedte beszélni, tervelni, ahogy jól esett neki, de mikor elváltak, Cserfalvyné megmaradt a maga véleménye mellett és a saját belátása szerint cselekedett. Most azonban mégis kockáztatott egy észrevételt. — De édes Kamillám, ha Csákányné olyan szívesen adná Ágnest fiamhoz, hogy lehessen Ferim figyelmét Piroskára fordítani 1 — Értse meg, kedves nénikém; ha Csákányné azt tapasztalja, hogy ez az ábránd csak olyan ideiglenes hangulat volt s Ágnes többé szóba sem jöhet, akkor szívesen látja Ferit Piroskánál is, így van a dolog. — így f Erre nem is gondoltam. —• Lássa! — Az első teendő tehát az. hogy kedves fiát kijózanítsuk és ebben nénikének kell megtenni az első lépést. De már soká is maradtam, férjem már bizonyosan vár reám, Meg se mondtam otthon, hova megyek. Isten vele, kedves nénikém — csak okosan és minden jóra fordul 1 Mikor kilépett az ajtón azzal a diadalérzettel, hogy itt sikerült a dolga, Cserfalvyné haragos tekintetet vetett utána : — Ez az asszony még képes volna elrontani azt, ami ilyen szépen indult. Ágnes — igen, ez a kedves hűséges teremtés — ez való, ez méltó hozzá. Alig tudom elhinni, hogy ez az örömhír való. Rajta leszek, hogy megvalósuljon! Ha Kanálosné tudná, hogy itt is visszafelé sült el a fegyvere ! Cserfalvyné kinézett az ablakon Kanálosné után s mikor azt látta, hogy a derék asszonyság csakugyan hazafelé siet, bement fiához . . . Ferkó barátunkat nem láttuk azóta, hogy a névnapi mulatságból olyan édeskedves érzéssel tért haza. Aióta is, amerre járt-kelt, mindenütt szivében, lelkében zsongott az az ábrándokba ringató édes hangulat, mint egy szép dal, melynek hatásától nem tudunk szabadulni. De csakis olyan volt még, mint egy szép dal, melyet csak érzünk, de gondolatokat még nem ébreszt hennünk. F'erkó barátunk azonban nem csak érzett, hanem látott, emlékezett is. Képzeletében folyvást előtte lengett annak a kedves bájos leánynak szép sugár alakja, mosolygó arca, ragyogó szeme s egyre fülébe csengett az a vidáman iutö mondás: »Igyekezzék F'erivé visszaváltozni« De cselekvésre még nem buzdult tőle, csak úgy szelíden, céltalanul ringott a lelke az emlékezet hullámain. Most is, mikor anyja benyitott hozzá, az a kedves kép lengett előtte. Gazdasági naplója nyitva hevert előtte, de biz ö bele se pillantott. Ü.yan volt, mint a rossz diák, aki felnyitja a könyvet, hogy tanuljon, de a lelke elkószál más felé és sehogy se tudja a könyv lapjaihoz vonni. A belépő édes anya arcán boldog megelégedés mosolygott, nem várta be fia megszólítását, maga kezdte meg a beszédet rögtön a tárgyra térve, amiért bejött. Egy percet sem akart átengedni a kilátásba helyezett intrikához. — Kedves fiam, váratlanul nagy öröm ért az előbb engem, megtudtam valamit, ami mondhatatlan jól esik! — Mi az édes anyám 1 ? — Kérdé csodálkozva F'erkó. — Tőled kellett volna hallanom, de nem teszek szemrehányást. Nekem elég, hogy végre, valahára a te elfásult szived is földobogott. — Mit mondsz édes anyám ! ? szólt F’erkó meg- hökkenve s hirtelen eszébe se jutott, hogy mire céloz anyja. — Ne titkolódzál, az előbb volt itt Kanálosné — — Micsoda? Hát ettől az asszonytól már nem tudok magszabadulni ? — Már most meg a Csákányék Piroskájával akarna összeboronálni — és még te is — édes anyám, te is melléje álltái. — Dehogy álltam édes fiam, dehogy álltam! Ellenkezőleg csak a te választásodat tartom helyesnek ; egészen a te pártodon vagyok. Nemesebb, hozzád méltóbb párt, mint Ágnes, nem választhattál volna. Ez való neked, nem Piroska. És nagyon örülök, hogy Lujza egy véleményen van velem. — Lujza ? — kiáltá elképedve Ferkó — boldog- isten; hát ez meg már kicsoda? — Ejno, Csákányné. Hát azt se tudod már, hogy Lujzának hívják ? — Ö is helyesli választásodat. Mihelyt tehetem meglátogatom, talán már holnap; de neked fiam, egy percig sem szabad késned, szedd össze magadat, a névnap óta még nem voltál ott, tedd meg most a köszönő látogatást. Éppen uzsonna után vagyunk, ez a legalkalmasabb idő. Ferkó megrendülve nézett maga elé. Csak most ébredt tudatára annak, hogy mit cselekedett, csak most látta, hogy az ő hirtelen támadt ötletéből milyen komoly bonyodalom keletkezett. Egészen elrémült bele, de lassanként valami édes, gyönyörűséges rejtelem játszott bele zavaros aggodalmaiba : hát ezt a kedves, bájos teremtést még meg is lehetne közelíteni?! . . . Anyja azonban nem hagyta sokáig gondolataiba elmélyedni, — Siess, fiam, siess. Ezt a látogatást még ma meg kell tenned, mert ha elhalasztód holnap már az egész falu rólatok beszél. Ismered Kanálosnét. Ez hatott. Ferkó sietett felöltözni, gálába csapta magát s uéhány perc múlva már az utcán haladt Csákányék lakása fiié. Még sohasem érzett ilyen elfogultságot, valóságos lámpaláza volt. Azt sem tudta, miről kell beszélnie, egyszerűen köszönő látogatást tegyen, vagy amit akkor Kanálosné előtt csak úgy hirtelen, az érzelem igazi alapja nélkül kimondott, most — miután azt, amit kimondott, érzi is, megtegye a közeledő lépést ? Mikor a kerités kis ajtajánák kilincsére tette kezét, úgy elszorult a szive, hogy még a lélegzete is
