Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
Nagybánya, 1911. November 26. — 48. szám. XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK ZMHITEXEEST VASÁRNAP Előfizetési árak : re 8 K. Félévre A K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Eévész Tá,:nos. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca SO. szám alatt. ■ =---------------TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. - ■ ............ M csatom zás kérdéséhez. I^pagybánya« Hptársunk legutól VszánfáJban vezércikkben foglalkozik a csator ázás |$íérc|ásével, ismerteti a differenciákat, amik Zarka Elemér. mint ellenőrző város megbízott és a ^llalkozó Deutsch-cég között fölmerültek s ismertet egy szakértői véleményt is tájékozásul, amelyre nézve azonban ki kell jelentenünk, hogy az egyoldalú információkon alapul. Téves a közlemény már csak azért is, mert a szakértők véleménye a mai napig a bírósághoz egyáltalában be sem érkezett s igy arról beszélni, hogy mit mondtak, legfellebb a ki- szivárgott hirek után lehetséges, de ma még senki sincs »abban a szerencsés helyzetben, hogy a bírósági szakértői véleményt leközölhesse.« Ha pedig csak információk után indulunk, hát a mi információink egészen mások. Az első pont, mintha »a kiemelendő földmennyiség a legnagyobb árokszélesség mellett volna elszámolandó*, éppen nem igy hangzik. E részbe» általában a szakvélemény a város álláspontján van. »A szivattyúzás 3 koronás egységárak szerint megfizetendő a vállalkozónak«, mondja a »Nagybánya«, a szakértők pedig azt mondták, hogy ha a viz olyan mennyiségben gyűlt össze mindenütt, mint az általok megtekintett Bercsényi-utcában és Hunyadi-utcában, ami azonban vitás, akkor megfizetendő. A többletbeton a »Nagybánya« szerint meg- fizztendö, a szakértők szerint méltányosságból megfizetni?. Az 1 cm.-nél vastagabb vakolásra nézve Zarka azt mondta, hogy ő nem bánja, legyen vékonyabb a vakolás, is amint tetszik, csak vízhatlan legyen. A szakértők szintén kimondták, hogy vízhatlan legyen. Ami középutat állítólag a szakértők megjelölnek az elfuvarozásra nézve, éppen az a középút a Zarka véleménye, tehát nem áll az, hogy itt is ellentétbe került volna a szakértőkkel. A 120 napos határidőre nézve is egészen • ltérö a szakértők nézete a mi értesülésünk sze- íint s a 11. pontra nézve is a »Nagybánya« közlésétől. Nem akarunk ugyan abba a hibába esni, amibe laptársunk került, hogy egy véleményt ismertessünk, amelyik hh atalosan még nem is létezik. Ezért ismételten :sak annyit jelentünk ki, hogy laptársunk közleménye egyelőre nem alkalmas a közönség tájékoztatására, mivel az egyoldalú információn alaoul. Várjuk be tehát nyugodtan az ügynek rendes bírósági fejleményeit, hogy tiszta képet alkothassunk róla, miben van igaza a városnak s miben Deutschnak, addig fölösleges a vészkünöt megfujni s a felelősséget emlegetni, a szakértői véleménynél különben is sokszor egy mondat, egy kifejezés, egy szó is igen sokat jelent es világosit meg, ne tapogatózzunk tehát a sötétben, hanem szólaljunk meg a közjó érdekében akkor, amikor tisztán látunk. A veresvizi uj egyesület. Említettük a múltkor, hogy a Veresvizen ifjúsági egyesület alakult, mely a magyar közművelődés szolgálatában óhajt működni. Az egyesület célját, szervezetét a következőkben ismertetjük: Cime: Közművelődési Ifjúsági Egyesület Nagybányán. Az egyesület célja kettő: , először a tanköteles kort túlhaladott ifjúságnál a hazafias érzületnek, erkölcsös életnek ápolása; a hasznos ismereteknek terjesztése: az ifjúságnak illem- és tisztességre, mértékletes életmódra való szoktatása, a korcsmák és más ehez hasonló helyiségek látogatásától, amennyire lehet, visszatartása ; másodszor felnőttek körében közművelődési feladatot igyekszik megoldani és a város speciális viszonyai szerint főképen a bányász-nép közművelődési viszonyainak emelésére törekszik. E végből felolvasásokat, előadásokat rendez, ifjúsági könyvtárt alakit; nemesen szórakoztató mulatságokat rendez, kamarazenekart vagy daloskört szervez. Az egyesület az analfabetisták tanítását megindítja. Az ifjúsági egyesület működési köréből minden felekezeti, avagy politikai kérdést szigorúan kizár. Vannak rendes, pártoló, tiszteletbeli és alapitó tagjai. Rendes tag lehet minden írni és olvasni tudó, 15-ödik évét betöltött tisztességes ifjú 21 éves korig, aki belépési szándékát az egyesület elnökénél, vagy ügyvezető igazgatójánál bejelenti s az egyesület alapszabályainak megtartására magát kötelezi. Pártoló tag lehet minden tisztességes egyén, aki az egyesület javára 3 éven át évi két korona fizetésére kötelezi magát. Alapitó tag lehet az a honpolgár, ki az egyesület javára egyszersmindenkorra 20 koronát befizet. A pártoló tagok tagsági dija, valamint az alapitó tagok alapítványának kamata, úgyszintén az egyesület rendkívüli jövedelmei az egyesület folyó kiadásának fedézésére fordítandók. Tiszteletbeli elnöktagok, kik érdemeket szereztek az egyesület felvirágzásában. Összejöveteleit és szórakozásait rendszerint az állami iskola helyiségeiben, a tanítási időn kívül tartja és pedig téli időben, tehát november hó 1-től március hó lig hetenkint kétszer; ezenkívül junius—szeptember hónapokat kivéve, vasárnaponkint, mindig az erre meghatározott időben. Az egyesület köréből mindennemű szerencse- játék, valamint a szeszes italok élvezete szigorúan ki van zárva. Ügyeit, az egyleti atyákkal egyetemben, a rendes tagok közül választott választmány intézi. A választmány a tisztviselőkkel együtt 10, legfeljebb 15 tagból áll, az egyleti atyák száma legfeljebb 5. Az egyesület tisztviselői a következők: igazgató, elnök, alelnök, jegyző, pénztáros, könyvtáros és karmester. A választmány tagjait érán kin*, a tisztviselőket és egyleti atyákat az év elején tartandó közgyűlés 3 évre választja. A népkönyvtár-kezelő hivatalból tagja az egyesületnek. Ugyanezen közgyűlés vizsgálja meg és hagyja jóvá a számadásokat és állapítja meg a költségvetést. Az állami iskola igazgatója hivatalból tagja és igazgatója az egyesületnek, ha más tanító ügyvezetőségre nem vállalkozik, vagy lemond; ideiglenesen a tanitótestület valamelyik tagja, mint ügyvezető helyettesítheti, mig arra kedve és ideje van. Az ügyvezető működése tartamára ugyanolyan jogkörrel bir, mint az igazgató. A többi tisztviselő arra rátermett egyének közül választandó, ki lehet akár rendes, akár pártoló Esti harangszó. Az est komor harangszavára Szivem’ remegés tölti el: Siet az élet, örömének Minden cseppjét élvezni kell. Oh hány bohó dőlt már a sirba, Aki soha nem szeretett És most a fűszál s vadgalambpár Kacagja álmai felett. Hát igy megy az. Elfut az élet, Mig alszanak a jámborok ; Virág lehull ; a lomha vén föld Nagyhasztalan tovább forog. S nem nyújtja többé drága csókra A lányka édes ajakát, Mig a harangszó elmulóba A temetőkön suhan át! Dura Máté. Egy darab kenyér. (Mese.) — Irta: Londesz Elek. — Ahmed sáh nagyon gőgös ember volt és az okozott neki legnagyobb gyönyörűséget, ha görnye- dezni, alázatoskodni látta maga előtt az embereket. Nagy gőgösségében már azt képzelte, hogy ő nem is olyan ember, mint a többi, hanem azokhoz hasonló, akiket a mesékben félisteneknek szoktak nevezni. Megkívánta mindenkitől, hogy leboruljon előtte, mielőtt szóra nyitná a száját. Az alattvalói rettegtek tőle és teljesítették ezt a kívánságát, az udvari emberei pedig hizelkedéssel igyekeztek még nagyobbra növelni a gőgösségét. Volt okuk a hizeíkedésre, mert abban reménykedtek, hogy majd nekik is jut valami a sáh nagy kincstárából, mely telistele volt aranynyal, meg mindenféle drágakővel. Ebbéli reménykedésük azonban sohasem teljesedett be, mert a sáh nemcsak gőgös ember volt, hanem fösvény is : egymásra halmozta a sok kincset, de nem nyújtott belőle senkinek egy aranymor- zsácskát sem. Naponta kétszer, háromszor is bement a kincstárába és nagy gyönyörűséggel nézegette a sok kincset, de sohasem jutott az eszébe az az emberi kötelesség, hogy segítsen azokon, akiknek a sors semmit sem juttatott, akik éheznek cs nyomorognak. Kemény volt a szive, mint a kő, nem férkőzhetett be abba a szánalom és szeretet. Történt egy napon, hogy egy öreg dervis vetődött a sáh palotája elé. Azt mondotta az őröknek, hogy szeretne bemenni a palotába, hadd lássa ennek fényességét. Sokfelé bolyogott már, sok fejedelmi palotát látott s meg akar győződni arról, hogy csakugyan olyan lényes-e Ahmed sáh palotája, amilyennek mondják. Az őrök engedelmeskedtek a tisztes aggastyán kérésének s bejelentették odabent az érkezését. A sáh nyomban megparancsolta a szolgáinak, hogy vezessék eléje a dervist. Hallani akarta tőle a palotája dicséretét, mert meg volt győződve arról, hogy ilyen fényeset még sohasem látott hosszú bolyongásai közben. Az agg dervis bement a palotába és megnézett ott mindent, majd igy szólt a sáhhoz: — Szép vendégfogadó ez, csakugyan. A sáh haragosan kiáltott rá : — Nem vendégfogadó ez, hanem az én sáhi palotám! A dervis azonban nyugodtan beszélt tovább: — Bizony csak vendégfogadó ez, mert mihelyt kivisznek belőle a koporsódban, azonnal más költözik majd bele. Azután már nem is fognak emlegetni téged, mert ugyan ki törődnék tovább a mozdulatlan, tehetetlen holttesteddel! Ahmed sáh megdöbbent. — Hatalmasabb vagyok a föld valamennyi uralkodójánál ! — kiáltotta. — Hogyan történhetnék meg az, hogy senki sem törődne velem, ha már meghaltam. Nem láttad, hogy miképpen alázatoskodnak görnye- deznek előttem az emberek i Az agg dervis mosolygott. — Látnád csak magadat a halálod után ! A sáhnak hirtelen eszébe ötlött az a különös gondolat, hogy ö bizony nagyon szetetné tudni: mimódon vélekednek majd róla a halála után. Addig- addig gondolkodott, töprengett, mig elhatározta végre, hogy kielégíti ebbeli kíváncsiságát. Nagy titokban, a dervis segítségével úgy rendezte dolgát, hogy halottnak higyjék. Kitetetett azután egy üres koporsót a palotája udvarára Maga a dervissel együtt az egyik ablakból nézte, hogy mi fog történni ? Hamarosan meggyőződhetett ezután arról, hogy őt senki sem sajnálta, senki zem ejtett érette egyetlenTTRAK FI€r¥ELH£B£! -IW Mm : : ——: —.—— — r-—: : : nagy ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák \/|J\ XT]?ß\iyí y választékiban, szolid árak mellett 1 * *^ ^ IL1y1\iL.L£, EE a z a. i gyártmányú KALAPOK, Felsőbányái-utcza BB 4. szára, bb Xja.ptartls; mai »2;dm.a. S oldal.