Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
(2) 48. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE J 911. November 26. tag. A választmányi tagok a rendes tagok sorából választatnak; az egyleti atyák az alapitó és pártoló tagok közül választhatók. Az egyleti atyák felügyelnek a rendre és tisztességre, de vezető szerepet az egyesületben nem vihetnek. A tisztviselők és egyleti atyák tagdijat nem fizetnek. Az összejöveteleket, valamint a választmányt és az évi közgyűlést az igazgató hívja össze, azokon maga, akadályoztatása esetén az általa megbízott helyettese elnököl és vezeti A tanácskozásokat, tartja fenn a rendet, mondja ki a határozatokat és ügyel azok foganatosítására, felolvasásokat, illetőleg előadásokat vagy maga tart, vagy arra más, esetleg az egyesületen kívül álló alkalmas egyént is felkérhet; ő ügyel fel arra is, hogy az egyesület céljának minél jobban megfeleljen. A hatóságok irányában s általában kifelé ő képviseli az egyesületet. A felmerülő költségeket az alapszabályban kijelölt célokra és egyéb dolgokra az igazgató utalványozza. Az alapszabályt sok példányban lenyomatja, terjeszti és a helyi lapokban ismerteti. A tanítók által tartott felolvasások névsorozatát a kir. tanfelügyelőséghez őszszel bejelenti. A felolvasásokra, mulatságokra és szórakoztató estélyekre minden tisztességes viseletű nő vagy férfi bebocsátható, akár tagja az egyesületnek, akár nem. Az elnök és az igazgató a választmányi tagokat és tisztviselőket megválasztásra jelöli, a választást a közgyűlés ejti meg. A tisztviselők gyakori változtatását, politikai vagy vallási érdekből választási harcok előidézézét minden tagnak elkerülni kötelessége, mert ez csak az egyesület megbénítására vezet. Választmányi tag csak az lehet, ki legalább 4 elemi osztályt végzett és jó viseletét tanúsított az iskolábanAz elnökök tiszte a tagok tisztességes és erkölt esős magaviseletére terjed ki. Az az ellen vétőke. négyszemközt meginti, ha ez nem használ, a választmány és egyleti atyák elé viszi az ügyet. A jegyző a választmány és közgyűlés határozatait és esetleg más okiratokat szerkeszti. A hitelesítést az igazgató és két választmányi tag végzi. A pénztáros az egyesület pénzét felelősség mellett kezeli. Ö teljesiti az igazgató utalványozására a fizetéseket és a befolyt pénzt az egyesület által megjelölt pénzintézetben helyezi el. Az év végén okmányolt számadást terjeszt a közgyűlés elé. Az egyleti atyák ügyelnek fel arra, hogy az állami iskola vagy óvoda bútorzatában és épületében kár ne legyen. A kárt az illető megtéríteni tartozik. Az egyesület könyvtárát a népkönyvtárnok kezeli a megállapított szabályzat szerint. Az egyesület a könyvtár ügyet a maga hatáskörében máskép is rendezheti. A választmány és tisztikar az alelnök által bejelentet panaszos ügyet tárgyalja, feleket kihallgatja és az illetőket meginti vagy bírságot szab vagy az illetőt egy évre kizárja. Azután a kizárt tag csak újabb jelentkezés és választás után lehet tagja az egyesületnek. Az uj tagok felvétele, a tisztviselők működésének ellenőrzése, egyleti atyák és a választmány hatáskörébe tartozik. A pénztárt ahhoz értő egyénnel vizsgáltatja át. A választmány, tisztikar és egyleti atyák üléseiket évenkint háromszor tartják, szükség esetén azonban egyébkor is. Fegyelmi esetekben zárt ülésben határoznak. Más ügyek tárgyalásánál minden tag egy könnycseppet sem. Legalázatosa bb udvari emberei sem sajnálták s koporsója előtt mindannyian nevetgélve álltak, mintha nagyon örültek volna az elmúlásának. Egyszerre észrevette a sáh, hogy egy rongyos ruháju ember vánszorog oda a koporsóhoz s keserves sírásra fakad. Sokáig sirdogált ott és meglátszott az arcán, meg az egész viselkedésén, hogy őszinte bánatot érez. — Ki ez az ember ? — töprengett a sáh nagy csodálkozásában. Hosszas gondolkodás után kitalálta végre, hogy hónapokkal ezelőtt vadászgatása alkalmával találkozott ezzel a rongyos emberrel az erdei utón s dobatott neki a szolgáival egy darab kenyeret. Ez volt életében az egyetlen jó cselekedete. A dervis, amikor megtudta ezt, mosolyogva mondotta a sáhnak: — Látod, látod, ez az egyetlen ember ontott érted könnyet! A sáh kirohant az udvarra s tudtul adta a megrémült udvari embereknek, hogy nem halt meg s csak próbára akarta tenni a hűségűket. Azután megölelte azt a szegény, rongyos embert és igy szólt hozzá: — Megtanítottál rá, hogy mi módon éljek ezután I Ettől kezdve nem volt többé gőgös és nem zárta el a kincstárát a szegények elöl. jelen lehet, de a tanácskozásban és szavazásban nem vehet részt. A választmány egyleti atyák és tisztikar összes határozatai a közgyűléshez megfellebbezhetők, kivéve a kizárást, mely azonnal, fellebbezés nélkül végrehajtandó. Tüdőbetegek tagjai nem lehetnek az egyesületnek és az egyesületet nem látogathatják. Az egyesület körében működésűk által kitűnt rendes tagokat a közgyűlés jutalomban vagy más kitüntetésben részesíti. A közgyűlés határozatképességéhez a tagok egy negyedének jelenléte szükséges, kivévén, ha a közgyűlés az alapszabályok megváltoztatása vagy az egyesület feloszlatása tárgyában határoz, amikor is az összes tagok felének kell legalább jelen lenniök. Ha a tagok a kívánt számban a közgyűlésen nincsenek jelen, a közgyűlés két hétre elhalasztatik s akkor a jelenlevők — tekintet nélkül a számra, — érvényesen határozhatnak. A közgyűlésen a határozatokat szótöbbséggel hozzák, de ha valamely tag kizárása, vagy az egyesület feloszlatása fölött határoznak, akkor a határozat érvényességére a jelenlevők szavazatánek háromnegyed része szükséges. Egyenlő szavazat esetén, az igazgató szavazata dönt. Azon esetre, ha a kömüvelődési ifjúsági egyesület tartós részvétlenség miatt fenn nem állhatna, akkor az okok forrása kikutatandó és a bajt orvosolni az igazgató kötelessége. Ha minden eszköz kimerülne, és a közokt. ministerium a feloszlatást kimondaná, akkor az egyesület pénze, az állami iskola gondnokságának felügyelete alatt biztos helyen gyü- mölcsöztetendő, mig uj egyesület nem alakul, mi ha 10 év alatt nem sikerülne, a pénz és egyéb vagyon iskolai jótékonycélra fordítandó. A feloszlatás csak személyre szóló meghívók, külön e célra hirdetett közgyűlésen, általános szótöbséggel, a tagok háromnegyedének jelenlétében történhetik. Az egyesületnek esetleges ideiglenes feloszlatását, vagyonának hovaforditását, valamint az alapszabályok megváltoztatását kimondó közgyűlési határozatok végrehajtás előtt a m. kir. vallás és köz- oktatásügyi minisztériumhoz leendő felterjesztés végett a kir. tanfelügyelőséghez bemutatandók. Az alapszabályok jóváhagyás végett három példányban a megyei kir tanfelügyelőség utján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztettek fel. Az egyesület, ha az alapszabályban meghatározott célt nem szolgálja, vagy államellenes vagy az egyleti tagok vagyoni erdeke veszélyeztetnék, akkor a kir. kormány az egyesületet feloszlathatja vagy felfüggesztheti, vizsgálatot rendelhet el ellene és végül az alapszabály legpontosabb megtartására feloszlatás terhe alatt kötelezheti. Az uj telefon díjszabásról. — A debreczeni ipar és keresk. kamara véleménye. — A kereskedelmi miniszter uj telefon díjszabályzatot akar alkotni. Erre nézve kikérte a kamarák véleményét. A debreczeni kamara véieménye a következőkben összegezhető: A vidéki hálózatokra a dijak tekintetében a tervezet ezidőszerint fenttartja az átalány rendszert, mert a jelenlegi kapcsolószekrények nem alkalmasok a hívások számlálására. Várható tehát, hogy a forgalom emelkedésével s uj berendezések felszerelésével a vidéki hálózatokra is érvénybe lép a beszélgetések száma szerinti dij fizetés. Első tekintetre a beszélgetések száma szerinti dij fizetés tetszetős és igazságosnak látszik, azonban éppen a kereskedő és iparos érdekeltséget sújtaná legjobban. A kereskedő és iparos nem luxusból veszi igénybe a telefont, hanem a modern forgalom egyenesen kényszeríti ezen érintkezési eszköz igénybevételére. A kereskedőnek és iparosnak foglalkozására nélkülözhetetlenné teszi számára a telefont. Olyan a telefon a modern kereskedőnek és iparosnak, mint a méterrúd, a mértéksuly, vagy valamely szerszám. Nem az a kis ember, a kevés anyagi erővel rendelkező, aki keveset telefonál. A kis kereskedő napjában sokszor kénytelen a telefont igénybe venni, mig a telefont luxusból tartó gazda magázó egyszer-kétszer telefonál napjában. A teletondijakat úgy kell meghatározni, hogy azok, kiknek foglalkozásukhoz nélkülözhetetlen a telefon, olcsóbban kapják, mint azok, akik csak kényelmi eszközként használják. A tervezet a telefon olcsóbbá tételére irányú ó mozgalom folytán készült, azonban a tervezetben foglalt díjszabás éppen nem teszi olcsóbbá a telefont. A beszélgetések száma szerinti díjfizetéssel könnyíteni akarja a tervezet a telefonkezelés munkáját, azonban a beszélgetések nyilvántartása újabb nehéz munkát ró a személyzetre. Célszerűbb ezért az átalányrendszer fenntartása. Emellett szükséges, hogy a kererkedők és iparosok olcsóbban kapják a telefont. Ausztriában már egyes foglalkozást űzők kedvezményben részesülnek. Ez megvalósítható nálunk is. A telefon díjszabás ügyét nem szabad kizárólag fiskális szempontból mérlegelni. A telefon a modern élet egyik alapja, amelyet jövedelmi forrásnak tekinteni nem lehet. Ennélfogva szükségesnek tartja az elnökség, hogy a vidéki hálózatokra megálapitott dijak mérsékeltessenek. Helytelen a tervezet II. fejezete A) 1. pontjának azon rendelkezése, hogy a díjazás alapját a helység legforgalmasabb részét lehetőleg egyenletesen magában foglaló és 2 kilométer sugárral képzelt kör által határolt terület képezi. Egyrészt az egyes vidéki városok kiterjedése külömbőző, másrészt a nagyobb iparvállalatok rendszerint a perifériákon nyernek elhelyezést s igy ezek e körön kívül esnek, vagy a legjobb esetben csak az egyik irányban fognak az olcsóbb díjszabás körzetébe esni. A 2 kilométer körsugár egyáltalán kevés, de nem is állapítható meg a kör sugara minden városra egyenlően. Ugyanezen okból helyesbítendő a II. fejezet A) 2. pont a) bekezdése, ugyanezen fejezet A) 2 pont b) bekezdésében pedig a kör középpontjától légvonalban mérendő távolság 5 kilométer helyett 10 kilométerben állapítandó meg. Mérséklendő az alközpontokért fizetendő dij is. Ugyancsak mérséklendők a II. fejezet B) 2. pontjában a mellékállomásokra megállapított dijak. Feltétlenül kívánatos, hogy a vidéki hálózatokban is felállítható legyen automata állomás, valamint a konnektoros berendezés. A belföldi távolsági forgalomban helyes a dijaknak kilometrikus alapon való meghatározása. Hibája azonban a tervezet erre vonatkozó IV. fejezetének, hogy csak 5 zónát állít fel s igy a maximális 2 korona dijat hamar eléri. Az utolsó zónát legalább 400 kilométerre kellene kitolni s csak a 400 kilométernél nagyobb távolságra történő beszélgetésért lenne fizetendő 2 korona dij. A távolsági hálózatnál legkevésbé lehet a jövedelmezőséget a dijak megszabásának alapjául venni, mert a távolsági hálózatok fenntartása hadügyi és közigazgatási szempontból fontos közérdek. Az idegen központhoz csatolt állomások bérletei feltételeit szabályozó IV. fejezetben túlságos megterhelésnek tartjuk, hogy a bérlő a fenntartási díjon és építési hozzájáruláson és rendes távolsági dijakon kívül még egy bizonyos alapdijat is köteles fizetni. Célszerűbb lenne itt is átalánydíj megállapítása A tervezetből elhagyandó a IV. fejezet 5. pontjának c) bekezdése, mely szerint az átkapcsolási illetéket az idegen központhoz tartozó bérlő akkor is tartozik fizetni, ha a bérlők sorából kilép. Az időszakos állomásokért fizetendő dijakat a tervezet túlságos magasan szabja meg. Egyáltalán nem méltányos, hogy V* évi bérletért a félévi dijat fizesse bérlő, valamint, ha az időszakos bérlet egy évig tart. akkor 6/* évi dijat fizessen. Az V. fejezet B) 3 pontjánál helyesbítendő a 2 kilométer távolság meghatározás. A tervezet VI. fejezete a belföldi távolsági forgalomban engedélyez bizonyos kedvezményeket. E fejezet 1. pontja szerint a III—V. zónákban este 6 órától este 9 óráig és reggel 6 órától délelőtt 9 óráig a beszélgetési dijak 25%'kal, este 9 órától reggeli 6 óráig 50%'kal olcsóbbak. A 2. pont szerint pedig este 9 órától reggel 6 óráig a szolgálatot tartó hálózatok között, amennyiben ezt a rendelkezésre álló vezetékek lehetővé teszik, előre meghatározott időben folytatandó beszélgetésekre megnevezett felek bérletet köthetnek. Az üzleti világra e kedvezmények teljesen értéktelenek, minthogy azok oly időpontokra szólanák, amikor azokat az üzleti élet igénybe nem veheti. Helyénvaló lenne azonban a távolsági forgalomban előre meghatározott felek között az üzleti órákba eső előre meghatározott időben lefolytatandó beszélgetésekre kedvezményes bérletek nyitása. Helyes intézkedéseket tartalmaz a tervezet VII. fejezete, mely a központok szolgálati idején túl terjedő időre állandó összeköttetések bérletét engedélyezi. A tervezet VIII. fejezetének rendelkezései a táviratok közvetítéséről, a távbeszélő meghívásokról és távbeszélő üzenetekről célszerűek és a fokozódó forgalom igényeit szolgálók. Célszerű lenne az uj telefon szabályzatba oly intézkedés felvétele, mely a nap bizonyos óráira a rendesnél olcsóbb bérletet biztosítana. Ezáltal a beszélgetések egyenletesebben oszlanának meg a nap egyes órái között, ami a központnak nyugodtabb munkáját biztosítaná. névjegyekből, eljegyzési és lakodalmi értesítő papírokból már megérkeztek. ■ eljegyzési hártya 3.40 K-tól felien lahodali miivé 4 li-tél feljellé. A Miatti Itlti iiltjüstfi Mimii Hűli lián. NÁNÁSY ISTVÁN iwnpüiii Mini o, lalalos-nlca l.::: Idttaii 43. Mindenféle könyvnyomdái munkák ízléses kivitelben, a lehető legjutányosabb árakon, a legrövidebb idő alatt.
