Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
1911. Julius 9. NAGYBANYA ÉS VIDÉKÉ 28. szám. (3) ság, hanem a gép tulajdonosa az Országos Gazdasági és Cselédsegélypénztárnál köteles biztosítani. E hatásköri és illletékességi kérdést a m. kir. keresk. m. 52798/V1. A f. 908. sz. rendelete is ily értelembe világítja meg és magyarázza. A rendelet szövege a következő : »Azok az egyének, illetőleg cséplőgép tulajdonosok, akik cséplőgépet leginkább (ha nem is kizárólag) abból a célból tartanak, hogy azzal főképpen mások terményét pénzért vagy természetben adandó részért kicsépeljék, tehát akik ehez képest a csép- léssel iparszerüen foglalkoznak és iparigazolvány- kötelezettek, alkalmazottaik az 1907. évi XIX t-c. értelmében az Országos Munkásbetegsegélyző . és Balesetbiztosító Pénztárnál tartoznak biztosítani, önként értetődvén, hogy ha az ily géptulajdonosoknak s illetve vállalkozónak a csépléshez szükséges személyzetet a csépeltető gazda gazdasági cselédeiből, illetőleg szerződéses munkásaiból bocsátja rendelkezésére, úgy a személyzet nem az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító pénztárnál, hanem ugyancsak a gép tulajdpnosa által az 1907 XIX. t.-c. 3 §-a értelmében az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztárnál biztosítandó.« Minthogy a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a cséplőgéptulajdonos munkaadó urak legalább 80°'o a az általuk kölön szegődtetett s nem a gazdaközön ség cselédségéből adott munkásokkal pénzért vagy természetben adandó részért idegen gazdaságban vállal, akalmazottaikat az ilyen esetben föltétlenül a kerületi munkásbiztositó pénztárnál kell bejelenteniük. Nem mentesít azon körülmény sem a bejelentési kötelezettség alól, ha ilyen esetben másutt az alkalmazottak biztosíttattak, mert az 1907. évi XIX. t.-c. a kötelező kényszerbiztositást állapítja meg. Fölkérjük és figyelmeztetjük tehát a t. cséplőgéptulajdonos munkaadó urakat, hogy alkalmazottaik biztosítási kötelezettségénél a fentiek szerint járjanak el, nehogy kényszerítve legyen pénztárunk oly nagyszámú kihágási följelentések és kiszállásokkal gyakorlati érvényt szerezni törvényben biztosított jogainak, mint az a múltban is történt. Esetleges felvilágosítással e kérdésben a pénztár vezetősége mindenkor készséggel szolgál s a szükséges üzem be- és kijelentési, valamint munkába be- és kilépés bejelentési lapokat is bocsát az érdekelteknek rendelkezésére. Kelt Szatmárnémeti, stb. Litteczky Emire s, k. Dr. Lipeczky Ágoston s. k. elnök. igazgató. Legyek, mint koleraterjesztők. Alig konstatálták hivatalosan a Fiúméból induló Cunard-gőzösökön a kolerát, amikor nyomban Triesztben az Austro-Americana hajóin szintén léptek fel koleraesetek. Az »Oceania« gőzös fedélzetén Brenner Mária Gottscheeból gyanús tünetek közt meghalt s megállapították, hogy ázsiai kolera esete forog fenn. Á gőzöst erre Trieszt közelében vesztegzár alá helyezték és pedig öt napra, ami annyit jelent, hogy az összes utasoknak ez idő alatt a hajón kell maradniok. A megfigyelési idő alatt az »Oceaniá*-n Triesztben újabb koleraeset fordult elő. Egy Goldau Mária nevű asszony, ki négy gyermekével utazott, heves lázba esett és hányási rohamokban, hasmenésben szenvedett. Ismét ázsiai kolerát konstatáltak és az asszony vasárnap, julius 2-án meghalt. A gőzöst tehát továbbra is megfigyelés alatt tartják és a meglehetősen számos utasnak nem szabad partra szállni. Az Austro-Americana hajói, épp úgy, mint a Cunard-Line gőzösei, többször kötnek ki az olasz part mentén és minthogy Olaszországban, különösen pedig Nápolyban, mindig van kolera, könnyen érthető, hogy ezt a borzasztó betegséget behurcolják a hajókra. Mostanában azonban az »Oceaniá«-nak Nápoly előtt, az ott hevesen dühöngő kolera miatt, nem volt szabad horgonyt vetni, mégis a járvány befészkelte magát rajta. A megejtett tudományos vizsgálatok érdekes eredményre vezettek: A kolerát az olasz parton legyek vitték a hajóra. A legyek, melyek kolerabetegeket és hullákat röpdöstek körül, közvetítői a betegségnek. A hajók tehát, melyek Amerikába járva, olasz kikötőket érintenek, legnagyobb mértékben ki vannak téve a ragály veszélyének. A hatóságoknak tehát meg kellene tiltani, hogy úgy az Austro-Americana, mint a Cunard-Line hajói olasz parton kikössenek. Nemcsak a ki- és vissza- vándorlók, hanem az egész monarchia érdekében kellene ennek megtörténni, mert nagy a veszély, hogy a kolerát Fiúmén át Magyarországba és Trieszten át Ausztriába becipelik; tehát meg nem állapodik e két kikötővárosban, hanem megfertőzi az egész monarchia területét. A kivándorlási forgalom most nagyon megcsappant Fiúméban és Triesztben, de bizonyára tanácsosabb a kivádorlást e két kikötőn át megszorítani, mint az egész országot megfertőzni. Úgy az osztrák, mint a magyar kormány megfelelő óvóintézkedéseket rendelnek el most. Remélhető, hogy ezeket gyorsan fogják foganatosítani. A kolerát immár csaknem minden európai kikötőben — a hamburgit és a brémait kivéve — konstatálták, legfőbb ideje tehát intézkedni, hogy Trieszt és Fiume ne szolgáljanak a kolera nyílt kapuiul. * Mint Newyorkból írják, a Saxiona Cunard- gőzös, mely magyar és osztrák kivándorlókat vitt Fiúméból és Triesztből, vesztegzár alá helyeztetett, mert halálos kimenetelű koleraesetek jelentkeztek rajta- Az utasoknak öt napig kell tehát a hajón maradniok és félő, hogy a veszteglési idő még továbbra is el fog húzódni. A Saxionán három hét előtt konstatálták az első koleraesetet Fiúméban, de azért mégis megengedték, hogy Fiúméból elindulhasson. Heti krónika. Az iparos ifjak dalestélye nagyon kedves kis találkozó volt, ahol nagybányai módon, szépen, csendes hullámokban folyt a mulatság. A haladás pedig, amit az alig három hónapos dalkar tanúsított, igazán meglepő. A mai korban kétszeresen jól esik dalt hallani, hiszen nem dalol már senki. Az utcán a suszterinasok, a mezőn a napszámosok, a szőlőben, szüretkor a szedők nem nótáznak többé, néma az aranyifjuság is s mikor valaki nagymerészen véletlenül az asztal mellett rágyújt egy ropogós magyar nótára, rögtön megállapítják a botránkozók, hogy bizonyosan »be van rúgva«. Idestova illetlen a dalolás. Ezért nincs jó énekesünk még nagyobb színházaknál sem, vagy legalább is ritka, mint a fehér holló. Igaz, megjöttek a színészek is, nótáznak, játszanak ők is. A közönség véleménye szerint jó erőket toborzott össze Heves, ennek dacára a pártolás nem valami heves. Jobb is lehetne. Mire az idő fölmelegszik, talán akkorra a közönség is föl fog melegedni. Reméljük a legjobbat. Most azonban még az adókivetés meglehetősen lesújtó mozzanatai élénk emlékezetünkben vannak; azok a 100 — 200—400 percentes emelések elveszik a kedvét az embernek a világot jelentő deszkáktól, pedig kicsoda ne szeretne mulatni? Van-é olyan egészséges ember a világon! Inkább a komoly munkának adjuk tehát magunkat. Végig élveztünk a héten is egy közgyűlést, hallottunk sok életrevaló eszmét, interpellációt, indítványt, de azért mégis ez is csak olyan nyaraló gyűlés volt. Az 5-ik pontnál megtudtuk, hogy Horvátországban a rigók szelídek, de az emberek nem, a 9-ik pontnál arról értesültünk, hogy a régi idők jellegzetes szokása, a dobolás megszűnik, az öreg Matisz már az utolsókat dobolja. Minap is megállította az összes jármüveket s aztán kikiáltotta harsányan, hogy a vízvezeték vize el lesz zárva, aki tehát inni akar belőle, az hordjon magának előre vizét, »aki pedig fürödni akar, az ne fürödjön.« (Ipsissima verba.) Már ezután jó drága pénzért a város hirdető tábláin fognak mindent kihirdetni, hogy azonban ezeknek lesz-e olvasójuk, nem bizonyos, sőt nem is valószínű, mert minden ezredik embernek jön olyan pasz- sziója, hogy városi hirdetéseket olvasson. Valmikor még Debreczenben is kidobolták, hogy a dongót ne danolják, ezután pedig már Nagybányán sem fogják dobolni az elveszett láncokat, a lépfenét, sorozást, vásárt stb. Nincs nemesség, nincs dob, mire is fogják ezután a kutyabört használni, egyébiránt az sem lehetetlen, hogy a kutya is kimegy a divatból, de a kánikula soha és a nyaralás sem, azért egészen időszerű, ha lapunk összes olvasóinak, munkatársainak, előfizetőinek és ellenlábasainak^boldog nyaralást kíván a krónikás. Kosuiány Ignác kolozsvári egyetemi tanár városunkba érkezett s a nyarat itt fogja tölteni. A minorita rend köréből, dr. Lakatos Ottót ismét tartományi főnökké választották, a hir városunkban is általános örömet keltett. Annál elszomorítóbb az a másik mozzanat, hogy Brogyányi Eázmér a helybeli minorita rendi házfőnök Lúgosra megy plébánosnak. Brogyányit — lehet mondani — az egész város közönsége felekezeti különbség nélkül tisztelte és szerette s a társadalom már is nagyszabású búcsú- estélyt készül rendezni tiszteletére, ha már mindenképpen meg kell válnunk a közkedvelt főnöktől. Brogyányi helyére ide házfőnöknek Czaich Gilbert dr. pápai gyóntató jön. Dr. Troplovits Imre ügyvéd irodáját a Deák tér 1. sz alatt nyitotta meg, ott, ahol Harácsek Imre dr. ügyvédnek volt azelőtt népszerű irodája Tízéves találkozó. Akik 1901-ben letették Nagybányán az érettség vizsgálatát, azok julius 2-án találkozóra gyűltek össze városunkban. Név szerint: Czelder Béla ref. lelkész (Tisztaberek), dr. Centea Kornél ügyvéd (Szilágycseh), dr. Dienes Dezső szol- gabiró (Mátészalka), dr. Moídován Antal kir. adótiszt (Szatmár), dr. Füley Lajos bir. jegyző (Czegléd), Husovszky János kir. adótiszt (Halmi), dr. Katona Elemér szeszgyáros (Szinérváralja), Coste János g. k. lelkész (Szitágyujlak), Kováts Gyula erdőszámel- lenőr (Apatin), dr. Markovits Mihály ügyvéd (Nagy- Ilonda , Németh Béla főgimn. tanár (Nagybánya), Styopp László g. k. lelkész (Pusztafentős), Székely Mihály városi számtiszt (Nagybánya). Az osztálytársak d. e. 11 órakor a főgimnáziumban ülést tartottak Dergáts Sándor elnöklése mellett, aki lanárjolc volt az illetőknek. Jelen volt Rencz János igazgató is. A régi tanárok közül itt működnek még: Incze Lajos, dr. Káplány Antal, Papp Endre. Az iskolatársakat Németh Béla fogadta üdvözlő beszéddel s kifejezte a volt tanárok iránt való szeretetüket és tiszteletüket. Az összegyűltek megkoszorúzták volt osztálytársuknak, Madán Jánosnak sírját s volt tanárjaik sírját is meglátogatták. Elhatározták, hogy 10 év múlva ismét találkoznak. Délben a ligetben közös ebéd volt, melyen Rencz igazgató, Dergáts, Incze, Káplány tanárok is résztvettek s ott számos köszöntőt mondottak. Az egész ünnepség igen kedves, vonzó és szépen sikerült összejövetel volt. Elmaradásukat a következő osztálytársak mentették ki: Blaskovich János földbirtokos (Tiszaujhely), dr. Darabant István ügyvéd (Szatmár), Dienes Tibor kát. mérnök (Bpest), Goldstein József ügyvédjelölt (Bpest), Hegyi Lajos gépészmérnök (Bpest), Hnilitschka Antal gazd. intéző (Beszlerczebánya), Horváth Elek kát. mérnök (Bör- vely), dr. Markovics Márton ügyvédj. (Kolozsvár), Pfeil- mayer Ernő bányamérnök (Petrozsény), Puskás János g. k. lelkész (Nagyszokond), dr. Rád Illés járásbir. jegyző (Máriaradna), Schwarcz Á. Ernő mérnök (Nagyvárad), Simon Áron körjegyző (Felsőberekszó), dr. Stecz László rendőrkapitány (Kaposvár), dr. Várna Szabin ügyvédjelölt (Felsőszivágy), dr. Weisz József ügyvédj. (Szatmár). Németh Béla szép magyar dalait ismerjük mi nagybányaiak egy-egy hangversenyből. Németh Gyula operaénekes néhányszor kedveskedett velők közönségünknek. Most arról értesülünk, hogy nehány dala nemsokára meg fog jelenni a közkedvelt zeneszerzőnek a Pesti magyar könyvnyomda r.-t. kiadásában. Ezek a nóták a következők: 1. Amióta szertefoszlott. 2 Mit tehetek, mit tehetek. 3. Amikor majd lelkem elsóhajtom. 4. Peregnek már le a fákról. 5. Majd ha egyszer asszony lesz belőled. 6- Leszaladt egy halvány csillag. 7. Nem megyek el a templomba. 8. Idegenbe megyek el majd meghalni. 9. Piroslik ott künt a fákon a levél. 10. Valamikor csöndes estén. Felhívjuk a figyelmet e zenei újdonságokra s a füzetek megjelenését jelezni fogjuk. Az iparos ifjak jul. 1-sői dalestélye tugy anyagilag, mint erkölcsileg kitünően sikerült. Főeseménye volt ennek az estélynek az újonnan alakult dalkar bemutatkozása. A férfikar 34 tagból áll, kik közül 26 még sohse szerepelt, mint énekes. Borbás Géza főgimn. tanár, karmester csodás eredményt produkált a derék fiukkal. Több sikerült dalt mutattak be, de ezek közül a pálmát Oláh Károly »Fohászáénak adjuk. Melodikus, nehéz és meglehetős terjedelmes dal ez, amelyet elismerésre méltó sikerrel mutatott be a »Törekvés dalkör«, úgy hogy meg is kellett később ismételnie. A jelen volt szép közönség hamarosan táncra perdült s a mulatság olyan barátságos, hangulatos és népes volt, hogy az István Király Szálló terme is megtisztelve érezhette magát a láttára. A bevétel 414 K 90 fillér, kiadás 251 K 67 fillér, tiszta jövedelem 163 K 22 fillér Reméljük, hogy az első szép siker után pár hónap múlva, megerősödve, művészi haladásban meggazdagodva ismét élvezhetjük majd a lelkes dalkart. A mulatság reggelig tartott. A szatmári kiállításra városunkból többen jelentkeztek, hogy a gyümölcs-szakcsoportban részt fognak venni így Rembardt Antal, Gyümölcsérté- kesitő r.-t., Szerencsy József, dr. Miskolczy Sándor, Korponay Kornél, Lerch Ignác, Torday Imre, Révész János, Bálint Imre, Szász János, Incze Lajos, Jég Károly, Fülep Imre, Szász József és mások. Jó volna, ha még a jelentkezés határidejét ki lehetne tolni, bizonyosan mások is akadnának még sokan, akik nem sajnálnák a fáradságot, hogy városunk gyümöl- csészetét méltóképpen mutassák be az ország előtt. A közönség köréből. Nagybánya város és vidéke közönségéhez! Zaklatott életünk ezer sebeivel lépünk Nagybánya város és vidéke nagyrabecsült közönségének színe elé. Óh, és ha meghallgattatásra és viszhangra találunk, megnyugtató érzésektől eltelt szívvel hordjuk tovább a reánk alig birhatóan nehezedő társadalmi kötelezettségek tömkelegét, mert vágyó szemeink látni vélik azt a legalkotmányosabb megoldást, mely mint gyógyír, a leghatásosabb intézmény volna társadalmi fekélyeink pusztítására. Akarjuk, követeljük az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választójogot! Ebből kifolyólag ezennel felszólítunk minden önzetlen, gondolkozó, igaz embert: ki tudatában él annak, hogy egy ország sorsa népének fejlődéséhez van láncolva; ki tudatában él annak hogy jogtalan, szolga-, koldus-néppel müveit államot képzelni is nevetséges; ki tudatában él annak, hogy emez üdvös cél érdekében minden személyes természetű eltérést és rangkülönbözeteket mellőzni kell s csupán a felebaráti szeretete és hazája iránti kötelezettsége kell, hogy vezényelje: az haladéktalanul jelentse csatlakozását alant- irottak egyikénél. Kelt Nagybánya, 1911. julius hóban. Hazafias üdvözlettel: Az országos szövetségnek Nagybányán alakulandó választó- jogi liga ideiglenes bizottsága nevében : Szabad Károly Némedy Vargha Jakab ideiglenes elnök. ideiglenes titkár.
