Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
(4) 28. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Julius 9. Bay Károly sajtópöre. Felsőbánya rendőrkapitányát a »Szatmármegyei Közlöny« és a »Szatmárnémeti« cimü lap erős támadásban részeltette, visszaéléssel vádolva meg őt a marhalevelek kiadása körül. Bay ezért sajtópört inditott a két lap ellen. Erre vonatkozólag ma Bay Károlytól a következő sorokat vettük: »A régiák átírásánál a város 25 évi gyakorlat szerint nagy marha után 6 fillér átírási dijat és 34 fillér illetéket, a kisebb állatok (sertés, juh) után összes átírási dij és illeték fejében 20 fillért szedett. A régiák átírásánál én nem folyók be, amint ezzel nem is vagyok megbízva. Ezek ellenében a vásárkezelő azzal gyanúsít meg a »Szatmármegyei Közlöny« f. évi 24-ik és a »Szatmárnémeti« f. évi 51. és 52. számában, hogy én a nép tudatlanságát felhasználva, a fent említett dijakat beszedem és a népet zsarolom. Erre vonatkozó válaszomat beküld- tem volt mind a két szerkesztőségnek, mely azonban az én válaszomat nem közölte s csak annyit válaszolt, hogy fentartják a vádat és állnak a pernek. Én a sajtóperrel azonnal megbíztam dr. Kövess Miklós nagybányai ügyvédet, ki a pert a szatmári kir. ügyészségnél már meg is kezdte. Mely tényállás után tisztelettel kérem a »Nagybánya és Vidéke« t. Szerkesztőségét, szíveskedjék jelen közleményem kíséretében Felsőbánya város f. évi 2186. számú hatósági bizonyítványát becses lapjában közölni, hogy ártatlanságomról a nagyközönség ezúton meggyőződést szerezhessen. Tisztelettel Bay Károly, rendőr- kapitány.« A hivatolt bizonyítvány szövege következő: 2186/911. k. i. szám. Hatósági bizonyítvány. (1 K bélyeg.) Felsőbánya sz. kir. rend. tan. város hatósága hitelesen bizonyítja, hogy az állatvásárok alkalmával a marhalevelek átíratásáért a város a városi szabályrendeletben megállapított ösz- szegeket a vásárvám-kezelővel, illetve annak megbízottjával szedeti, azok szedésébe Bay Károly városi rendőrkapitány személyesen nem foly bele, a vásári bevételt nem ő kezeli s ebből részére csak a törvényesen megállapított 6 fillér átiratási dij jár, a többi összeg a város pénztárába a vásárvám-kezelő által fizettetik be. Felsőbánya, 1911. évi junius hó 24-én. Dr. Moldovan, fP H) Farkas, v. jegyző. ' ‘ ■' polgármester. Az ev. templom építésére özv. Zsembery Tiva- darné 20 K, Gábor Józsefné 10 K, Szokol Ziza 20 K, a szalmafonó-kiállitás perselye 2 K adományt küldött. Fogadják az egyházközség hálás köszönetét. Debreczen város a nagyvárad—debreczeni h. é. vasút költségeihez megszavazott 80 000 koronából 20.000 koronának kifizetését — a kifizetéshez kötött föltételek be nem tartása miatt — többször megtagadta, mig végre most a r.-t abbeli kijelentésére, hogy közgyűléseit Debreczenben fogja megtartani, az összeget a közgyűlés kiutalta. Kongatnak a vízhiánynak. Többször megírta már a Műszaki Világ, hogy számos magyar város szenved vízhiányban, annak dacára, hogy vízvezetéke van, sőt mert vízvezetéke van. Ezen városok sorában első helyen állnak Szeged, Kolozsvár és Brassó. Mig azonban az utóbbi város német fejjel mégis kieszelte a vizszükség eliminálásának egy uj módját, addig Szegeden és Kolozsváron végtelenül tépelődnek a város vezetői azon kérdés felett, hogy alkalmazzák-e a vízmérő órákat, vagy sem? Brassó város tanácsa ellenben elhatározta és közhírré tette, hogy a vízgyűjtő medencékben beálló vízhiányra a különböző tornyokból gyors egymásutánban következő egyes harangkongatásokkal figyelmezteti a közönséget, mely e riadójelzés után az ivóvizvezetéki vízzel a legtakarékosabban tartozik bánni, azt csak a legsürgősebb háztartási célokra használhatja Az ipari és gyári üzemektől, magán- és katonai fürdőktől pedig a vízszolgáltatás teljesen megvonható. Ha pedig a harangjelzés után a vízmedencékben a vízállás nem emelkednék, sőt — Uram bocsá’ — sülyedne, akkor egy második harangjelzéssel tudtára adják a közönségnek, hogy a jelzést követő 30 perc múlva — legfeljebb 12 órai tartamra — egészen elzárják a vízvezetéket. Építő iparosok figyelmébe Szegeden a városi mérnöki hivatal és több építőmester följelentést tettek a rendőri büntető bíróságnál, hogy kőmives- mesterek emeletes házak építésével foglalkoznak, holott erre csak építőmestereknek van joga A feljelentett kömivesek a tárgyaláson beismerték, hogy jogosulatlanul vállalták el az emeletes házak építését, azonban azzal védekeztek, hogy egy építőmester irta alá a terveket, ki társukként szerepel s ő ellenőrzi az építkezést. A bejelentett építőmester ezt el is ismerte és pedig akként, hogy naponként egy-egy órát töltölt az építkezéseknél, a többit elvégezték a társvállalkozók. A rendőrbiróság az ügyiratokat véleményezés végett a kereskedelmi és iparkamarához tette át. A kamara véleménye szerint a följelentettek valamenyien iparkihágást követtek el és a kömivesek, mint tettesek, az építőmester pedig mint bűnrészes büntet» ndő meg. A rendőrbiróság a vélemény alapján a kihágást elkövetőket fejenként 200 K pénzbüntetéssel sújtotta. Misztótfaluban gyógyszerészi porkapszula, zacskó- és papiráru-gyárat létesített Szimonisz Béla gyógyszerész s azt saját Dynamóval villamos erőhajtásra rendezte be. Az országos gyógyszerész-egyesület által folyó évi junius hó 17—21-én Budapesten rendezett szakkiállításon gyártmányai kiválóságával és az általa forgalomba hozott »Zeus« magától nyíló porhüvelyeivel, mit az összes szaklapok dicsérettel és általános elismeréssel fogadtak, elismerő oklevelet kapott. Kiállításának fényképe, valamint az ezzel foglalkozó »Képes Vasárnapi Lapok« száma Wass Lajos ur gyógytári kirakatában megtekinthetők. A felsőbányái polgári olvasókör Farkas Jenőné védnöksége mellett julius 15-én, a Korona-szálló dísztermében, a beszerzendő billiárdasztal javára zártkörű táncvigalmat rendez, melyre a közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépő-dij: Személyjegy 2 K, családjegy 5 K. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak s hirlapilag nyugtáznak. A zenét a nagybányai első zenekar fogja szolgáltatni. A meghívó kívánatra felmutatandó. A »Vasárnapi Újság« julius 9-iki száma képekben és olvasnivalókban egyaránt nagy tömegét adja a becses közleményeknek. Költeményeket hoz e szám Dutka Ákostól és Mezey Sándortól, eredeti regényt Zsoldos Lászlótól, novellát Oláh Gábortól, azonkívül a Rezánor cimü fordított regényt. Dr Takáts Sándor a körmendi parkról ir sok szép képpel illusztrált közleményt, dr Mészáros Gyula, a kiváló magyar utazó keleti utjából közöl tárcát saját fényképfelvételeivel, illusztrálva. Képeket közöl még e szám az európai kör- repülésröl, Londonból a koronázási ünnepélyek lezajlása utánról, a cseklészi kastély égéséről stb., tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A »Vasárnapi TJjság< előfizetési ára negyedévre Öt korona, a »Világkróniká«- val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában (Budapest, IV. kér., Egyetemutca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Toldozó foltozó városok Feltűnő jelenség, hogy Magyarország számos városában, ahelyett, hogy ra- j dikális alapon, bár több költséggel, vinnék előbbre a kulturemberhez illő városfejlesztést — toldásokkal, foltozásokkal törülik ki önszemüket, no meg a fejőstehénné devalvált közönség szemeit is, egyes városok vezetőemberei. Ha csupa Bach-korszakbeli j emberről meg egy öltözet ruháról volna szó, érte- nők ezt a fejetetejére állított gazdálkodási módot, ama német példabeszéd alapján, hogy: »Mit dem Alten erhält man sich das Neue! — De hát, hogy magyar városok, magyar vezetői miért rükwärts- koncentrirungoznak a városi alkotások terén, vagy hogy okos, tökéletes és célszerű munka helyett minek forcirozzák rozoga középületek kibővítését, vízvezeték létesítése és általános czatornázás helyett a tőzegszoró klozettrendszert — azt megérteni nem tudjuk. Egy raktárból, amely azelőtt templom volt — mert éppen a falai megvannak — bérházat készítenek, Kassán a Fekete-sas épületből rendőrkaszárnyát, Miklóból pedig 30—40.000 korona költségen otthont az anyakönyvvezetőség és a városbiró- ság részére. Zenta 600.000 koronáért épit most városházat, mert a régi leégett és összedült, de hogy az uj városháza 15—20 év múlva már nem fog megfelelni rendeltetésének, arra ma még nem gondolnak, mert a budget nem engedi. Ugyancsak Zenta épit 80.000 korona (!) költségen vásárcsarnokot. Mi azonban jól tudjuk, hogy ily kicsi összegért hosszabb időre elégséges és megfelelő »vásárcsarnokot« létesíteni nem lehet. Száz meg száz példával állhatnánk elő — írja a Műszaki Világ — egyes vidéki városok esztelen fejlesztési politikájának ilusztrálására, de e tekintetben átengedjük a kritikus szerepét a helyi sajtónak. Az ügynökök közvetitósi dija Aki ügynöki dij igényelhetésének alapjául általánosságban a megbízás szolgál. Az 1513/1902. számú kúriai ítélet kimondja ugyanis, hogy alkusz közvetítési dijat csak akkor követelhet, ha meg volt bízva a közvetítéssel és ha meghatározott ár mellett az ő közvetítésével létesittetett az ügylet, ellenkező esetben csak fölmerült költségeinek megtérítését igényelheti. Arra nézve is történt döntés, hogy a vevő pusztán azért, mert valakinek az ajánlatára vásárolt meg bizonyos árukat, ellenszolgáltatással nem tartozik annak, aki azt ajánlotta. Ha azonban az ügynök az 1875. évi XXXVII. t. c. 534. §-ában említett alkusznak tekintendő, továbbá az idézett törvénycikk 284. §-ában említett kereskedőre részére is, a közvetítési dij külön kikötés nélkül is igényelhető. Ezt határozottan kimondja a 955/1895. számú kúriai következő döntvény: »Kikötés nélkül közvetítési dijat csak az alkusz követelhet vagy a kereskedő, aki üzleti, körében közvetítette a kérdéses ügyletet«. Az idézett határozatban előforduló »üzleti körében« szavak helyes értelmezése végett ide iktatjuk, a Bp. Tábla 105/1905 számú következő határozatát: »Bejegyzett kereskedő külön kikötés nélkül akkor is követelheti az általa másoknak közvetített ügyletek után járó dijat províziót, ha nem közvetítési ügyletekre szól cégbejegyzése, hanem egészen más természetű ügyletekre (vegyes kereskedés)«. A posta uj kézbesítési rendszere. A helybeli m. kir postahivatal a múlt héten uj kézbesítési beosztást eszközölt, amely az eddiginél is sérelmesebb a kö zönségre. Eddig is páratlan volt városunk abban a tekintetben, hogy a d. e. 9 órai vonattal érkezett posta kikézbesítése csak déli 12 órakor kezdődött s a közönség d. u. 2 óráig kellett hogy várjon küldeményére. Az uj rendszer óta még szánandóbb a közönség helyzete. A város egész területét 2 levélhordó és 2 pénz és csomag kézbesítő között osztották meg, úgy, hogy ugyanazt a területet egy ember helyett most kettő járja be, ennek következménye az, hogy most már a reggel 9 órakor érkező levél- küldeményeket csak d. u. 3 óra felé adják kézhez pl. a budapesti kereskedőtől érkezett levelet csak a d. u. vonatindulás után lehet elintézni, a válasz pedig az érkezéstől épen 48 óra múlva juthat vissza a budapesti kereskedő kezéhez. Igaz, hogy »kelet«-en lakunk, de azért alkalmazhatna a posta 4 levél- és 4 pénzkézbesitőt, ha már megosztotta a küldemények kézhesitését, mert az eddigi rendszer mellett sem dicsekedhettünk gyorsasággal, de a mai helyzet már épen tűrhetetlen. A. legjobb hűsítő a nyári melegben a „Limonál“. Hat fillérért kapható Wass Lajos nagybányai gyógyszertárában. Népmulatság A nagybányai Önkéntes Tűzoltó Testület népmulatságot rendező bizottsága 1911. jul. 5-én, szerdán este 8 órakor megtartott értekezleten a következő képpen alakult meg: Dr. Makray Mihály polgármester főparancsnok, tiszteletbeli elnök Rónai Géza h. parancsnok, Rozsos István áll. isk, igazgató elnökök, dr. Vass Gyula, Égly János, Ketney Mihály, főrendezők, Molnár Antal, Boda Gyula, Szász József, Frits Sámuel pénztárnokok, Morvay Gyula, P. Kováts Gyula, Imre Károly, Pap Károly ellenőrök. Tűzijátékot rendezik Bajnóczy Sándor és Boda Gyula. Az augusztus 6-án megtartandó népünepély részletes rogrammját a legközelebbi számunkban hozzuk. Egyéves önkéntesek figyelmébe. A sorozások befejeztével felhívjuk mindazoknak a védköteleseknek figyelmét, akik egyévi önkéntesek gyanánt besoroz- tattak, arra, hogy amennyiben egyéni hajlamaik, nyelvismereteik, családi viszonyaik vagy egyéb okoknál fogva beosztásuk tekintetében különös kívánságaik vannak, saját érdekükben idejekorán érdeklődjenek illetőségi helyük járási főszolgabiróságánál, városokban a katonai ügyosztálynál, vagy a hadkiegészítési kerületi, illetőleg a honvéd kiegészítő parancsnokságnál az iránt, hogy korosztályuk és sorszámukhoz képest hová nyernek beosztást, mert erről behivójegyük kézbesítése előtt, ami rendszerint csak szeptember hó közepe táján történik meg, külön hivatalos értesítést nem kapnak. A megtudakolandó beosztásuktól eltérő más beosztásra vagy áthelyezésre irányuló kérelmeiket saját jól felfogott érdekükben ne halasz- szák arra az időre, mig behivójegyük kézbesittetik, mert akkor kérelmük teljesithetése az idő rövidsége miatt könnyen kétségessé válhatik, hanem ily tárgyú kérelmeiket mielőbb, minden esetre azonban még augusztus hó folyamán nyújtsák be a honvédelemügyi minisztériumhoz. Ezt a figyelmeztetést annál inkább megszivelésre ajánljuk az érdekelteknek, mert ez által sok kellemetlenségtől és fölösleges kiadásoktól is megkímélhetik magukat. Sanyarú tüzrendészeti állapotok. Valóban »megható és szégyenletes állapotok mellett tesznek tanúságot a belügyminiszterhez az ország minden tájékáról beérkezett azon jelentések, hogy az ország számos községe a kultúra még azon fokára sem emelkedett fel, hogy legalább egy kézi tüzifecskendőt és valamelyes más tüzoltószereket szerzett volna be. Legutóbb egy győrvármegyei tüzoltószövetség jelentette Győr vármegyének, hogy a megye területén 20 olyan község van, ahol a tűzoltóság egyáltalán nincsen szervezve, 17 községben hiányzik az előirt fecskendő és 46 községben az előirt 60 méter hosszú nyomótömlő és a községek legtöbbjében hiányzanak a kisebb felszerelések. Ennek folytán Németh Miklós vármegyei alispán utasította az összes községeket, hogy a hiányokat a folyó évi augusztus hó 1-ig pótolják; azon községeket pedig, ahol tűzoltóság nincs, utasította, hogy haladéktalanul szervezzenek tűzoltóságot. Hát a többi vármegye ? Születtek: 257., jun. 28. Mandel Mórnak »Katalin«; 258., jun. 25. Ancsa Miklósnak »Sándor«; 259, jul. 2. Sonkutyán Györgynek halvaszületett fiú; 260, jun. 28., Brinzeli Lászlónak »János« ; 261., jul. 3. Iván Gyögynek »Anna«; 262, jul. 6. Vigh Marinak »István« nevű gyermeke. Elhaltak: 222., jul. 1. Krecsun Lázár, gkath, 65 éves, fazekasmester, tüdővészben; 223, jul. 3. Le- sinszki János, gkath., 11 hónapos, cseléd gyermeke, szamárhuruiban; 224, jul. 6. Vigh István, rkath , egy- napon aluli cseléd gyermeke, veleszületett gyengeségben. Házasságot kötöttek: Szelezsán Gábor és Iván- kovics Erzsébet nagybányai; Rusz Sándor és Ploptyisán Ilona nagybányai; Lachmányuk Flórián kisszebeni és Sztáronszki Dominika nagybánya-kőbányatelepi lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Oncse György és Sarudi Vilma nagybánya-borpataktelepi; Farkas István nagybányai és Anderkó Mária batizvasvári; Mezei Sándor és Kincze (Brebán) Anna naggbányai; Vári Károly nagybánya-borpataktelepi és Dézsi (Süveges) Gizella nagybányai lakosok. Henneberg selyem, csakis közvetlenül, fekete, fehér és színes, 1 korona 35 fillértől kezdve, méterenként, blúzoknak és egész ruháknak. Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték. Henneberg selyemgyára, Zürich.
