Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
Nagybánya, 1911. Julius 2. — 27. szám. # XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK nVTIUNTIDIEJNr VASÁRNAP Előfizetési árak : z évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész János. gges—"----- ------- —gg—a— ..... .... vr ' Sz erkesztősé 7 s k.'ridóhivatal : Telsőbp^vai-utca 20. szám y «'/ÁM : , Színészet. Heves Béla szintársulata kedden megkezdi előadásait. A nyári évadban sem fogunk tehát unatkozni, a sajtóra és a közönségre egyaránt rémületes »ugorkaszezon« ezúttal nem fenyeget. Mondják, hogy Hevesnek jó társulata van, ám ha csak 2—3 kitűnő erő akad benne, akkor is számíthat a nagybányai jó közönség pártfogására. Tavaly két hónapi téli szezona volt itt a színészetnek, most megváltoztatták egy nyári és egy téli hónapra, tekintettel a nyaraló közönségre is. Bizonyos az, hogy Nagybányán ilyenkor egy-két száz vendég tartózkodik, úgyszólván állandóan, akik üdülés, szórakozás céljából jönnek ide, a mindennapi kötelességek súlyos terhétől itt, legalább egy időre, mentesítve vannak, méltán remélhetjük tehát, hogy a színházlátogatók tekintélyes része éppen az ö soraikból fog kikerülni. Próba-szezon lesz ez a színház épületére nézve is, hogy nyáron megfelel-é, nem lesz-é benne tűrhetetlen meleg. Az eddigi tapasztalatok után, (a nyári mozikból indulva ki), azt kell hinnünk, hogy e részben semmi aggodalomra nincs ok, az épület hőfoka teljesen meg fog felelni. Nem kell ide egyéb, mint jó társulat és jó műsor s a nagybányai müveit közönség soha sem zárkózik el a pártolástól. Ami a műsort illeti, ne feledje az igazgató, hogy a színészet a kultúra terjesztésének egyik fötényezője, a magyar színészet pedig a magyar kultúráé, azért nemcsak úgynevezett »kasszadarabokat« kérünk, nemcsak pikantériákat és nyugatiádákat, hanem mélyebben járó, maradandóbb becsű dolgokat is. Sajnos, mai napság a serdülő ifjúságot alig lehet a színházba elvinni, mert több rosszat tanulna ott, mint jót, kérünk hát néha gyermek és ifjúsági darabokat is s ha már az igazgatók nem tudnak lemondani a sikamlós banalitásokról, — mert hiszen az irók is ilyeneket írnak — kérjük akkor a fehér és vörös szinlap rendszerének meghonosítását, nehogy a családok teljesen visszatartsák mindkét nembeli ifjúságot a színháztól. Egyébként üdvözöljük színészeinket s kívánunk nekik eredményes, jó szezont, nagy közönséget és sok babért. A főgimnázium épülete. — Rencz János dr. igazgató közleménye az értesítőben — Az intézet épületének évek óta vajúdó kérdését az idén ezen ügyben történt dolgok alig vitték előbbre, sőt félni lehet tőle, hogy csak késleltetni fogják. S mivel egyesek a városi képviselőtestületben, valamint a helyi sajtóban jónak látták ezt a kérdést az intézet hivatalos hatóságainak ez ügyben való eljárását illető vádak hangoztatásával pertrak- tálni s mivel a közönség ezen ügyben nyilvánvalóan nem lát tisztán és a közönségnek ez ügyben való felvilágosítása nem történt meg: helyénvalónak látszik az intézet épületének kérdését minden fázisában megvilágítani. Az intézet épülete, szűk méretei miatt, immár több mint egy évtized óta nem felel meg a kivánalmaknak s Jurkovich Emit intézeti igazgató előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, hogy a mindinkább érzett bajokon segítsen, még 1905-ben tervbe vette, hogy az intézet épületét ki bővíti, nevezetesen a Hunyadi-utcai (akkor még Magyar-utcai) frontot kiépíti. Dr. Benéz János jelenlegi igazgató több felterjesztésben kifejtette ezen tervnek célszerűtlen voltát; nevezetesen rámutatott arra, hogy ezen terv megvalósításával pfézet nem nyerne mást, mint két-három osztálytermet s ennek fejeben az intézetnek amúgy is kis területű udvara nemcsak még kisebbé, hanem teljesen zárttá lenne, mely napot sem kapna egyetlen oldalról sem, mivel csupán az északi oldala maradna szabadon. Dr. Rencz János igazgató tehát más alapon kereste az intézeti épület bajainak orvoslását. Azt hozta javaslatba, hogy ajelenlegi telek Hunyadi-utcai frontján emeltessék egy két emeletes épület s a mostani épületnek hátsó része (körülbelül kétharmada) bon- tassék le. S ilyen módon, amit az udvarból a fronton elveszítünk, azt megnyernők a teleknek belsejében s az udvar épen azon részében bővülne ki, melyet tornatérnek és játszásra szoktak a tanulók jelenleg is használni. S emellett az udvar a déli oldalon lenne nyitott, tehát bőségesen kapna napot. S végül ez a megoldás a város szépitc ekintetéből is igen kedvező volna. Ebben az időben történt, hogy Nagybánya város képviselőtestülete kérvényt nyújtott be a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz a gimnázium fen- tartására évenkint tlzctetUlőQOOJjdrorona elengedése iránt. Az igazgató véleményadásra szólittatván fel az elengedés iránt, oda nyilatkozott, hogy a kérdést célszerű volna az intézet; épület kibővítésének, illetőleg újraépítésének függőben lévő ügyével összekapcsolni. Egyúttal az igazgató dr Makray Mihály polgármesterrel fölment ez ügyben Budapestre, hogy a középiskolai ügyosztály vezetőjét szóbeli jelentés alapján közösen informálják az egész dolog állásáról. Dr. báró Barkóczy Sándor min. tanácsos ezen tárgyalás alapján oda nyilatkozott, hogy a jelenlegi telek kisebb terjedelmű lévén, mint aminő egy középiskola számára szükséges, talán még legcélszerűbb lenne a mostani épületet visszaadni a városnak s a főgimnázium számára más helyet keresni. Az igazgató legott hangsúlyozta a jelenlegi telek kitűnő középponti fekvését, valamint uj, alkalmas telek találásának nehézségét. A város polgármestere azonban az u. n. alsó Klastrom-mezŐt alkalmasnak mondotta a főgimnázium céljaira. Dr. báró Barkóczy Sándor min tanácsos, a középiskolai ügyosztály vezetője, 1908. okt 29-én Nagybányára érkezett, hogy a várostól a főgimnázium céljaira időközben hivatalosan is felajánlott telket megtekintse s a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek személyes tapasztalatai alapján tehessen jelentést. A min. tanácsosnak a telek rendezésére vonatkozólag több kívánsága volt s az igazgató előtt nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogv azon a helyen az építkezés túlságosan sokba fog nyilvánvalóan kerülni. Mindazonáltan qróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter elvileg elfogadta a Klastrom mezőn való építkezés tervét néhány kikötéssel. A minisztérium azonban még ezután is szükségesnek találta, hogy egyik szakemberét kiküldje az ügy megvizsgálására Sváb Gyula min. főmérnök jött le Nagybányára s megvizsgálta a gimnáziumi épület kérdésében fölvetett és lehetséges kombinációkat s mindenről pontos méreteket készített magának, hogy az ügyről a minisztériumnak szakjelentést tegyen A főmérnök nem titkolta, hogy úgy az igazgató tervével, a Hunyadi utcai frontra való építkezéssel, mint a Klastrom-mezőn való építkezéssel szemben súlyos aggodalmai vannak. Debreczen látványossága jyyr k f i y\T k Q ÍV^TTT) A T Vidékiek találkozó helye, az Első takarékpénztár palo- •jlVliV 1 I ÍN^IJTVívL 1 Elsőrendű, konyha és xxxwvxx xxxxxxxx tájában. xxxxxxxx xxxxxxxx étterme és sörcsarnoka, «ssssxs italok. xxxxxxxx xxxxxxxx Versek. — Irta : Neubauer Margit. Vízió. Halványan fekszik kiterítve, Szemében fagyos köny remeg. Vádol hidegen, dermesztőén Lezárt ajakkal engemet. Odakint vigan zúg az élet, Halotti csöndbe zaj vegyül, — Siratom némán, bűnbánóan, Könytelen szemmel, egyedül . A májusi nap. A májusi nap besüt kis szobámba Szivem a vágytól úgy remeg, Amint örömtől égve lázzal Írok Egy rózsaszín kis levelet. Az őszi napfény besüt kis szobámba, Szivem a bútól úgy remeg, Amint könnyektől kifáradva írok Lemondó gyászos levelet . . . Hangulat. Elhervadt jázminlevelekből Bűbájos illat száll felém, — Hallom a hangod, kacagásod . . . Csakhogy már nem vagy az enyém. Előttem állsz kis kék ruhádban — Tavasz volt akkor, szerelem, Nézlek hosszan s köny remeg ott A hervadt jázminlevelen. Két álom. Egy álmot szőttem rózsás ködből, Egy álmot, fényest, istenit; Egy álmot szőttem, mely a földön Mint fönn a mennyben, üdvözít. Egy álmot szőttem gyászfátyolból, Egy álmot, kínost, szomorút; Egy álmot szőttem, mely ráncot von Nyílt homlokomra és borút. Rózsás ködből és gyászfátyolból Két álmot szőttem egykor én ; Az Úristen a mondhatója, Melyik lesz egykor majd enyém ! A magyar-utcai bűntény. (Tuzár detektív naplója.) — Irta: Dr. Guthy Soma. — V. Rajta hát!... Fogjunk hozzá a nyomozáshoz! Most kezdődik csak az igazi munka. Kiszimatolni, előcsalni rejtekhelyéről és fölhajtani a vadat . . . Szinte komikusán hangzik, hogy néhány eldobott cigarettának oly nagy jelentőséget tulajdonítok, de hát ösztönöm azt súgja, hogy helyes utón járok . . . Mindenekfölött hadd szedem ‘ rendbe gondolataimat. A komornyik utolsó ötven cigarettáját Papp Ábrahámnak küldte. Ez egymagában véve jelentéktelennek látszó körülmény. Talán ügyet sem vetnék rá, ha Papp Ábrahám nem volna rokonságban a meggyilkolttal. . . Unokaöc cse, — egyedüli örököse. Zilált viszonyok között él, fűnek-fának tartozik . . . Minden gondolata, minden vágya,, hogy pénzhez jusson és elölről kezdje a gondtalan vig életet . . . Ha unokabátyját elteszi láb alól, örökölni fogja minden vagyonát ... Ki tudja, mióta foglalkozhatik már ezzel az eszmével ?.. . Mintha hallanám az ellenvetést: de hiszen Papp Ábrahám a kórházban fekszik, súlyos műtét előtt áll, következésben a gyilkosság idején nem volt, nem lehetett a Magyar-utcán . . . Nem lehetett? , . . Miért? Hátha furfangosan kieszelte a gyilkosság tervét és hogy már jóelőre elhárítson magáról minden gyanút, régi bajával a kórházba feküdt, ahonnan a gyilkosság éjszakáján észrevétlenül eltűnt. Bizonyosan külön szobája van ahonnan könnyűszerrel elosönhatott. Ha csakugyan súlyos baja van, azon kellene lennie, hogy minél előbb végrehajtsák rajta a műtétet... Miért késlelteti azt, miért várakozik ?... És mi lehet az oka annak, hogy már egy héttel korábban jelentkezett fölvételre? . . . Ha föltevésem helyes, meg kell adni, hogy Papp Ábrahám ügyesen eszelte tervét. Ki foghatna gyanúba egy beteg embert, aki már napok óta a kórházban fekszik . . . Gondolatnak is képtelenség! . . . Hát hiszen nem lehetetlen, hogy Ija.-pxx'a.lc mai sz;á,m.a. S olcLa.1-
