Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-02 / 14. szám

I 1911. Április 2. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A beállott uj évnegyed alkalmából az előfizetések szives megújítását tisztelettel kéri: a kiadóhivatal. Felhívás a Teleki-Társaság tagjaihoz! A Teleki- Társaságban ez idő szerint 5 tagsági hely lévén üresedésben, felhívjuk a társaság rendes tagjait, hogy tagajánlataikat f. évi április hó 16-áig az elnökség­hez beterjeszteni szíveskedjenek. Nagybánya, 1911. március 30 án. A Teleki-Társaság elnöksége: Révai Károly elnök, Németh Béla titkár. A református egyháznak gyásza van. Erőss Lajos, a tiszántúli kerületnek két és fél év óta püspöke, műtét következ­tében meghalt. — A kiváló erőnek bizonyult derék püspök halálát kerülete őszintén fájlalja. Teme­tésén az egész ország részvéte hatalmasan nyilatko­zott meg. Az egyház igazi erős oszlopát, a lelkészség igazi atyját vesztette benne. A héten Nagybányán is gyászlobogók jelezték a rendkívül nagy veszteséget s a prot. templomokban harangoztattak a nagy halott­nak. A nép áldása kiséri sirjába, nyugodjék bekében. A Teleki-Társaság szépen sikerült estélyt ren­dezett márc. 27 én. hétfőn a Lendvay-szinházban, ahol igen szép és nagy közönség jelent meg. Az estélyt Dankovitz karnagy vezetése mellett a bányász­zenekar nyitotta meg egy művészi ouverturerel, melyért zugó tapsokat kapott. Azután Révai Károly elnök mondott megnyitó beszédet röviden vázolva társaság működését, annak akadályait, s a jövő programmját. 3-ik pont volt Takács llus felolva­sása, aki »Dávid és Jonathán« ciruü nagyobb költői elbeszéléséből mutatott be egy gyönyörű részletet, mikor Jonathán megmenteni igyekszik Dávidot Saul haragja elől. A költő felfogása teljesen szabad, a bibliához szolgailag nem ragaszkodó s remek ellen­tétekben gazdag. A csengő jambusokban irt hosszabb költemény egyike Takács llus legszebb alkotásainak. Majd Révész Jánosné diszkrét zongorakisérete mel­lett Németh Gyula operaénekes adta elő a Korne- villei harangok belépőjét és a Schuman »Két grá­nátosát « Németh este 6 órakor érkezett városunkba. Programmváltozás miatt, Részvészné is csak ekkor vállalkozott hirtelenében a kíséretre. A közönség mind a két dalt nagy tetszéssel fogadta s Révészné elismerésül óriási szép csokrot is kapott. A bányász­zenekar játéka után Révai Károly 5 ik pontul szent­kereszti Szalay Margit-nak egy pár hangulatos, bájos költeményét mutatta be. 7 Németh Gyula magyar dalokat énekelt cigánykisérettel az ő feno­menális hangján, gyújtó hatással. 8. dr Vass Gyula »az ibolya meg a tölgyfa« cimü legújabb kedves elbeszélését olvasta föl, mely méltán sorakozik ed­digi alkotásaihoz. Az estélyt rövid beszéddel Révai elnök zárta be. A társaság ezután ülést tartott, hol az alapszabályokat módosították, majd közös vacsora és tánc következett az István szállóban a hajnali órákig. I Jakobovics Jakab Ágost r> kiérd- ház' ■ ______________________főnok, ny. fógimn. ta nár és plébános, 72 éves korában, áldozársága 48-ik évében, márcz. 30-án, este 10 órakor meghalt. Az ér­demes, öreg papnak temetése ma d. e. 10 órakor volt a minorita rendház templomából. Az örök világosság fényeskedjék neki. A Makray-kutjára újabban adakoztak: Korcsog Mihály 10 K, Géresy János 5 K. Eddigi gyűjtés 1497'K 40 f. További szives adományok Nagybánya város takarékpénztárához küldendők. volt, magas spanyolfallal elrekesztve. A spanyolfal be volt vonva vászonnal, hogy semmi nyílás ne marad­jon rajta, ahol kipislákolhatnának a mórék. A szobá­ban nagy piros gyapjutakarók, csergék, voltak szét­szórva. Tizenkét fogásból állott a vacsora. Minden fogást más szép leány hordozott körül, vidám muzsikaszó mellett. Tizenkét szép leány, fehér ruhában s minél kevesebben. Cigányleány vitte be a fekete kávét. Szólt a zene, folyt a bor, csattogott a csók. Hej mese idők, arany idők, őrült idők! . . * Amikor én fölcseperedtem, már nem voltak nagy­urak. Kicsik is kevesen. A regále még teremtett egy-két vidám évet, aztán az is elúszott és csönd lett a falvakban. Gazsi urfit már csak akkor láttam, amikor vég­zett mindennel. Megőszült! szomorú volt és ivott; itta téglánkint, előre, a megmaradt udvarházat. A korcsma úri ivójánnk fehér abroszoj asztala mellett ült. Körülötte háromdecis üvegek hevertek a földön. Mindig háromdecit kért; két pohárba töltötte, aztán jobb és bal kezébe fogva összekoccintotta és kiitta egymásután. Csodálkozva néztem s különösen feltűnt nekem az a nézés, amivel a levegőbe bámult. Nézte a semmit szótlanul. Talán észre se vette, hogy valaki van még a szobában. Egyre kérte a háromdecit és melléje min­dig két hölgycigarettát. Nem tudtam, hogy ki ? Ismeretlen voltam a fa­luban s csak valkmi varrottas miatt vetődtem oda. Bántott a kíváncsiság. Kimentem a korcsmároshoz s ő mondotta el, hogy Gazsi urfi a vendége. Elmesélte, hogy azért iszik két pohárból egymás­után, mert a bal kezét kinevezte jóbarátnak és úgy illik, hogy ne felejtkezzék meg róla. Hiszen csak ez a jóbarát maradt vele, amikor végleg lejárt. — Valami kis téboly van az agyában, — mon­Aradon magyar kirakatversenyt tartottak március végén. A hölgyek diját Hoffmann Antal, az I, II., III. dijat Pick Ernő, Wadowszky Gusztáv, Brunner Béla nyerték el, akik igen derék férfiak lehetnek, de nevöket magyarnak még az irigység sem mondhatja. Es mondja valaki, hogy nincs szükség a magyaro­sításra ! Diák-szálló. A Kárpát egyesület Eperjesen 40 tanuló befogadására diák-szállót rendezett be. Egy- egy megszállás 20 fillér. Előre bejelentés szükséges f Horváth Árpád Máv. föraktárnok, márc. 29 én, reggel 4 órakor, 50 éves korában, meghalt. Neje Biró Ida, valamint Géza és Ida nevű gyermekei siratják. Temetése márc. 31-én d. u. 2 órakdr volt ref. vallás szerint. Áldás legyen emlékezetén. A városi villamos színház vírágvasárnap nagy előadást tart, mely alkalommal a hires passió-játéko­kat fogja bemutatni, felolvasás kíséretében. Jegyeket a Glavitzky cégnél lehet előre jegyezni. Árak a mai Uránia-előadás árai. Kiállítás. A szatmári kiállítás ügyében április 4-én, kedden dr. Böszörményi Emil vármegyei gazd. egyesületi alelnök és Világossy Gáspár titkár ide­érkeznek, amikor is a városházán d. e. 11 órakor gyűlést tartanak a szatmári kiállítás ügyében s meg­alakítják a helyi bizottságot. A tanács ez utón is felhívja az összes érdeklődőket, hogy a gyűlésen megjelenni szíveskedjenek. A kiállítás úgy gyümölcs- termelésünkre, mint iparunkra nézve rendkívül jelen­tős dolog lesz, igyekezzünk azért most jól meg­alapozni. Gyászhir. Berenczei Kováts Gézát nagy gyász érte a múlt hét végén, melyről a megyebeli és or­szágos lapok is részletesen megemlékeztek már. A részvétben mi is osztozunk s közöljük itt a szomorú esetről a család által kiadott gyász lelentést: Beren­czei Kováts Jenő neje Domahidai Domahidy Hedvig, fiaik: Miklós nejevei Streicher Bertával, Dóra, Lylli, Éva gyermekeikkel; Sándor nejével Hiripi Szuhánvi Margittal, Margit, Sándor gyermekeikkel; néhai dr. Berenczei Kováts Sándor özvegye Szentkatolnai Cseh Mária, Emil és Lajos gyermekeivel; Berenczei Kováts Géza nejével Domahidai Domahidy Idával, Adriene, Guszti gyermekeivel; Lázári Nagy Elek, mint az el­hunyt sógora, valamint az összes mindenoldalú ro­konság nevében a szív legérzékenyebb fájdalmával tudatják, hogy a legszeretőbb lelkű édes anya, anyós, nagyanya, szépanya és sógornő, özv. Járdánházi és Berenczei Kováts Ágostonná szül. Olcsvári Olchváry Eulália, jó lelkű életének 83 ik, özvegységének 19-ik évében, családját oly nagyon szerelő lelkét 1911. évi márczius 24-én éjjel 1 óra 45 perczkor, minden szenvedés nélkül, pár órai önkívület után, csendesen a Teremlőnek visszaadta. A megboldogultnak hült teteme a ref. egyház szertartása szerint, a Deák-tér 14. számú gyászházból, 1911. évi márczius 26 án d u. 3 órakor fog a hidontuli r. kath. sirkerlben örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen porai felett! Szatmár, 1911. márczius 24. Temetése Szatmár város és az egész megye óriási részvéte mellett vasárnap ment végbe. Szomszédok — a gyári sípolás ellen. A napok­ban a polgári nyugalommal kapcsolatos jogok egy egészen uj fajtáját termette meg Budapest székes- főváros VI. kerülete. A Kartács-utca 27. sz. alatt telepengedélyezési tárgyalást tartott az elöljáróság a létesítendő Hufnagel-féle famegmunkáló-gyár ügyé­dotta a korcsmáros. — Ritkán beszél s akkor is több­nyire a jóbaráttal, a balkezével diskurál s neki emle­geti az elmúlt szép időket. Aztán — tette hozzá — minket kínoz azzal, hogy mindig háromdecit és két czigarettát kér, de hiába könyörgök neki, nem változ­tat a szokásán, nem ké^ egyszerre többet. Uzsonna közben még sokat bámultam a két ba­rátot. Ittak .. . Cigarettáztak és nézték a semmit. Ró­lam nem tudtak s mikor eltávoztam, egy kis fejbic­centéssel fogadták a köszöntésemet. Az a nézés nem hagyott békét még a szekéren se. Azóta se tudtam felejteni, kivált mikor városi és falusi kis korcsmákban még láttam olyan különös né­zésű szemeket. Föltűnt nekem, hogy csupán azok néz­nek úgy, akik zajos, vidám élet után leromolva, már leszámoltak mindennel. Megállapítottam, hogy van nálunk egy különös felekezet, a semmit-nézök felekezete. A tönkrement büszke urak, az országnélküli királyok, seregnélküli hadvezérek tartoznak bele. A szertartás a nézésből áll s végtelen szomorúság, vezeklés van kifejezve benne. A haldoklók nézik a levegőt, úgy mintha ködképeket, délibábot látnának, amelyek visszahozzák a múlt ra­gyogását vigasztalásul és büntetésből. Aki ur volt, fényesesen élt és tönkre ment, az nem tud már uj életet kezdeni nálunk. Aki beleszü­letett a szegénységbe, az vagy otthon marad, vagy elvándorol valamerre, de ember lesz belőle. Milyen jó, hogy mi, a szegények, nagyon sokan vagyunk! . . . Az otthon maradók egy része, akik még láttak jobb napokat, a főjegyző és főszolgabíró királyok, levéltáros és iktató fejedelmek, dijnok hercegek, jaj ezek még a felekezetbe kerülnek, mind, mind. Nézni fogják a semmit, olyan fejedelmi bánátiéi, olyan végte­len lemondással, ahogy csak nálunk tudóik nézni, csak nálunk . .. — Oh én szegény, büszke, fejedelmi népem, be kár érted, be kár! . . , 14. szám. (3) ben a megjelent hatósági közegek — szokásos ki­kötéseik tollbamondása után — uni sono a legna­gyobb toleranciával pártolták a telepengedélyezést, mígnem váratlanul két szomszéd tört elő és sten- tori hangon követelték, hogy a kérvényező csak arra az esetre kapjon telepengedélyt, ha a munka kezdetét és befejezését jelző szokásos gőzsipolásról lemond. Nagy volt a megdöbbenés erre a nem várt szomszédi kikötésre, amelyhez a Műszaki Világ hír­adása szerint — a jelen volt hatósági közegek leg­nagyobb csodálkozására — a rendőrség képviselője is a legállhatatosabb módon csatlakozott, ugyannyira, hogy végre az I fokú hatóság a gyári sípolást el­tiltotta. Eszerint tehát a Kartács-utcában a gépész sem délben, sem este nem fütyölhet a munkára! Az Uránia magyar tudományos színház nagy elő­adást tartott ma a Lenvay-szinházban. Színre került »Utazás a föld körül«, dr. Gáspár Ferenciül. A fel­olvasó dr. Ajtai Nagy Gábor volt. Az előadást igen szép közönség nézte végig. A társulat ezután több előadást is fog rendezni színházunkban, ha a közön­ség kellő pártolásban részesíti. Az »Északkeleti vármegyei szövetkezetek szö­vetségidnek titkára, Hofbauer Ignác tudatja az érde­kelt szövetkezetekkel, hogy hivatalát ValkovicsJános volt titkártól átvette. Hivatalos helyiségét Szatmáron, Hám János-utca, Victoria-szálló I em. 24. sz. alatt rendezte be. írásbeli esetleges megkeresések ide in- tézendők. Személyesen lehet érintkezni a hét minden szerda napján d. e. 9 — 12 óráig. Világossy Gáspár megyei gazd. egy titkárt ismét gyászszal látogatta meg a sors, kis fia, a 13 éves Zolika 25-én éjjel hosszas szenvedés után elhalt Szat­máron. Hétfőn délután temették. A bánatos szülőknek nyújtson vigaszt az irgalmas ég. A kiütéses tífusz ismét terjed. Felsőfernezelyen újabban három megbetegedés fordult elő, állítólag azért ujult ki a baj, mert az elkülönített családtago­kat az inficiált házakba hazabocsátották. Nem tudjuk, ki hibás benne, de mindenesetre szomorú dolog, hogy dec. 10. óta ezt a veszedelmes bajt nem tudják az orvosok megfékezni. Nagybánya városa lépéseket tett az iránt, hogy Felsőfernezely községet zár alá vegyék teljesen. E tárgyban mai számunk dr. Gondos járásorvostól külön nyilatkozatot hoz. A pálfalvi szélmolnár, drkosi Ferenczi Kálmán nem uj ember az irodalomban. Néhány évvel ezelőtt egy kötet verset és egy elbeszélő költeményt adott ki. »A pálfalvi szélmolnár« címen összegyűjtött el­beszélései a székelyföld lelkét dobbantják meg az olvasóban. Igazán csak magyar ember értheti meg, akinek valahogy rokon ez a lélek, de ritkán engedi magához vendégül . . . Mert hiába’ találunk a Fe­renczi embereiben kacagásra bizsergető ferdesége- ket, — szinte komoran, bár lerongyolt gőggel ül asztalunkhoz a székely ur, a címben méltóságos vagy tekintetes, de akinek már csak siratni valója maradt az emlékeiből. Székely különlegesség: »A pálvalvi ,szélmolnár« (ez az első novella) »Józsi«, »Béréi Adám tragédiája«, »Pál apó«, — és aki ért azon a Budapesten jegyzetekre szoruló zamatos nyel­ven, mosolygás közben azt hiszi, hogy a Küküllő men­tén az előre lépő népek lelki ereje csap föl, — de ez csak az iró művészetének érdeme. Ott borong már »A semmitnézők felekezete« és »A pópa a város­ban« cimü elbeszélésekben minden szomorúság, amire magyar ember, merem állítani, százszor jobban el- fogódik a pusztuló székely sorsán, mint azok, akik úri módon köztük élnek, akik lassan-lassan besziv- ják magukba azt a tompító mámort, amelynek hinár- zöldes fénye mellett végre is — amint az iró mondja — a semmitnézők felekezetébe avatódnak. Azt kell hinnünk, hogy ez a könyv — művészi sorai és be­állítása mellett is — értékesebb agitáció, mint a fe­hér asztaloknál elzokogott sirámok, s ha, ahogy ne- hányan megértjük, megértik azok is, akiket illet, talán a székely sziveken sem szánt el nyomtalanul. Mai számunkban mutatványul hozzuk a »Semmit­nézők« felekezetét«. Világraszóló találmány a só előállítása terén. Hodgkonson angol mérnök a só nyerése terén oly találmánynyal lépett fel, mely az egész világ só­piacának átalakítására van hivatva. A feltaláló már el is adta találmányát Kanadának, nem kevesebb, mint 20 millió márkáért, más országokra nézve azon­ban fentartotta a maga számára a szabad kezet. A találmány szerint a só tengervízből és más sótartalmú vizekből oly gyorsan és oly kis költséggel állítható elő, hogy ennek következtében a só mai piaci ára egynegyedére, vagy még ennél is alacsonyabbra csökkent. A feltaláló nagy titokban tartja találmá­nyát, annyi mégis kiszivárgott, hogy az a viz el- párologtatására szolgáló kazánok egész sorozatából áll, melyek közül csak az elsőt kell természetes tüzelőanyaggal hevíteni, mig a többinek fűtésére az első kazán gázai és gőze szolgál, miáltal a tüzelő­anyag 75°/0-a takarítható meg. Előnye még a talál­mánynak az is, hogy egyidejűleg különböző sókat lehet a legtisztább alakban előállítani. Heti piacokon bazár-áruk árusítása. Ha a vár­megye hetivásár-látogatási rendelete a nem helybeli iparosoknak, illetve kereskedőknek a heti piacok látogatását nem engedi meg, az egyes községek heti piacait a kereskedelmi miniszter 68 357—1910. sz. határozata alapján csakis azok látogathatják, akik a községben rendes üzletet tartanak fenn. A hetivásár látogatása ugyanis a rendes kereskedői tevékenység­nek csakis kiegészítő része, minél fogva a helybeli Erőss Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents