Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-30 / 5. szám
Nagybánya, 1910. \ Január 30. — 5. szám. XXXVI. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE megjelenik: nvLUNnoEnsr s Airaep " ■ Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész Tátiios. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 30. szám alatt.--------------- —— TELEFOS: NAGYBANYA 18. SZÁM.--------------------------A távbeszélő. A távbeszélő, mint múlt számunkban előre jeleztük, jan. 25-én, reggel pont 8 órakor megnyílt. Az a beszélgetés, amit Makray Mihály dr. polgármester a nagyváradi igazgatósággal folytatott először a városközi forgalomban, uj korszak kezdetét jelezte. Az igazgatóság iránt hálára lehetünk lekötelezve, hogy Szatmári és Nagykárolyt városunkkal az egy koronás forgalomba sorozta s igy lehetővé tette, hogy a három város olcsó és gyors menetben váltsa ki kereskedelmi, forgalmi, meg egyéb üzeneteit. Még az van hátra, hogy Felsőbányát pedig egy helyi forgalomba sorozzák Nagybányával, akkor igazán nem lehet semmi panaszunk egyelőre a távbeszélő terén. Nagy kár azonban, hogy a 45 előfizető között, melylyel a távbeszélő megnyílt 16 a hivatal s csupán 11 a kereskedő, 5 az iparos, a többi pedig igy oszlik meg: magán személy 4, ügyvéd 3, egyesület 1, orvos 1, pénzintézet 1, nyomda 1, vendéglő 1, gyógyszertár 1. A legnagyobb számot tehát a hivatalok szolgáltatják, holott éppen az iparosok és kereskedők érdeke volna leginkább az, hogy belépjenek a világgal való összeköttetésbe. A távbeszélő hasznát igazában akkor fogjuk látni, ha legalább 100 előfizető csoportosul. A Kaszinó, a polgári kör méltósága megkívánná, hogy szintén lépjenek be. A vasúti állomással való összeköttetést az egész város hangosan követeli, a vasúttal mindenkinek van dolga s különösen az üzletekre óriási előny volna ez. A vasút tartozik ennyit megtenni a közönségért. A nyomdák, orvosok, ügyvédek, az előkelőbb iparosok szintén kiaknázhatnák a távbeszélő áldásait. Hol vannak a pénzintézetek, az iskolák, az egyesületek? Igaz ugyan, hogy már a héten is öttel szaporodott a szám, de a müveit Nagybányától még nagyobb érdeklődést várnánk. Három perc alatt kétszáz szót lehet elmondani. Egy koronáért Szatmárral, Nagykárollyal 6 frt. ára sürgönyt válthat az ember s pár perc alatt kész van a kérdéssel is meg a felelettel is. Itt helyben pedig százféle ügyet intézhet el maga: jól, műveletlen és korlátolt küldöncök sokszor zavart okozó és késedelmes közvetítése nélkül. Azok, akik beléptek az előfizetők sorába, már is élvezik a nagy mü, áldásait, mindnyájunkra nézve előnyös azonban csak akkor volna igazán a telefon, ha sürven szétterjedne a városon, mert hiába van a főerdőhivatalnak telefonja, ha nekem a vasúttal vagy a veresvizi iskolával volna beszélgetésem, semmit sem érek vele. Közmivelődési egyesületeinktől, mint minden üdvös újítás kezdeményezőitől várnánk e téren is a jó példát. Aknázzuk ki a haladás eszközeit, ne sajnáljuk az áldozatot, mert a haszna kamatostul visszatérül. A nagybányai Kaszinó-egyesület évi rendes közgyűlése. Mindnyájunk élénk emlékezetében él még a fényes lakoma, melyet a Kaszinó-egyesület 75 éves fennállásának jubileuma alkalmából az elmúlt év október hó 9 én rendezett. Ez az esztendő tehát a legrégibb nagybányai kulturegyesületnek életében uj negyedszázadot vezet be. Miután a dicső mult a fejlődés magvát méhében hordozza.- erős hitünk, hogy a Kaszinó-egyesület jövője méltó lesz múltjához s Nagybánya város társadalmi és kulturális életében továbbra is sikerrel fogja betölteni azt a szerepkört, melyet alakulása első percétől magához hódított. A közgyűlésen, mely az elmúlt vasárnap délután zajlott le, mintegy negyvenen vettek részt. Az érdeklődés nem mondható túlságos nagynak, mert az egyesület évkönyveit forgatva, oly feljegyzésekre is akadunk, melyek arról tesznek bizonyságot, hogy volt idő, midőn ily alkalmakkor 80—90-en is járultak a szavazó-urna elé. Stoll Béla elnök az ülés megnyitása után, lelkes szavakban ismertette az elmúlt esztendő történetét. A halál az elmúlt évben is megkövetelte áldozatait; négy Ízben volt kitűzve a gyászlobogó a Kaszinó épületének homlokzatára: Nagy János, Schönherr Sándor, Sziklaváry Adolf és Szellemy Geyza halálakor. Mindannyian kedvelt tagjai voltak a kaszinónak s a nagybányai társadalomnak. Kilenc tag kilépett; ezzel szemben 24 uj tagot választottak meg s igy 1909-ben a tagok tizenegygyei szaporodtak. Ezután az elnök az elmúlt év zárószámadását t ; '.‘ette a közgyűlés elé. A zárószámadás az e^yt^’let vagyoni vis-nn k örvendetes javulásáról tesz tanúságot, mert 358 K 86 fillér fölösleggel zárul, habár évközben a tartozásokból nagyobb összegeket törlesztetlek. A közgyűlés Szűcs Károlynak és Bommersbach Péternek, kik a számadásokat átvizsgálták, fáradozásukért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. Az 1910. évi költségvetési előirányzatot, mely 710 korona fölösleget mutat, változatlanul elfogadták. Az elnök Kádár Antal dr. indítványa folytán előterjesztést tett az egyesület helyiségeinek újból való bebútorozása iránt is. E jelentős kérdés megvitatására, ha majd a butorgyárosoktól bekért ajánlatok megérkeznek, rendkívüli közgyűlést hívnak egybe s nem lehetetlen, hogy rövid idő múlva az egyesület tágas és szép helyiségeit modern berendezésű bútorzat fogja még vonzóbbá tenni. A könyvtár gyarapítására a vezetőség mindig nagy gondot fordított. Megrendelte Széchenyi István gróf és Mikszáth Kálmán munkáinak gyűjteményes kiadását. Ezenfelül nagyobb összeget fordít a magyar és külföldi irodalom remekeinek beszerzésére. E téren az a vezetőség törekvése, hogy gazdagon fölszerelt könyvtár álljon az olvasó közönség rendelkezésére, melyben a legújabb könyvek is helyet foglaljanak. Az elnöki jelentést az egybegyűltek nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadták. Miután a tisztviselői kar és választmány megbízatása az alapszabályok értelmében lejárt, az uj választás megejtése végett Dergáts Sándor elnöklete alatt s^ávazatszedő Lizuttságoi küldöttek ki, melynek tagjai — az elnökön kívül — Hoffmann Árpád és Stoll Tibor dr. voltak. A választás eredménye a következő: Elnök lett Stoll Béla, igazgató Virág Lajos, jegyző Ötömössy Zoltán dr., pénztáros Malachovszky Imre, ellenőr Ha- rácsek Vilmos, ügyész Weisz Ignác dr. Választmányi tagok : L, Berks Leo, Csüdör Lajos, Brogyányi Kázmér, Dergáts Sándor, Gellért Béla, Kádár Antal dr., Kiss Béla, Hubay Zsigmond, Madán Ferenc, Martiny István, Molcsány Gábor, Moldován László, dr. Makray Mihály, Neubauer Ferenc, Rencz János dr., Révész János, Oblatek Béla, Ocsárd Károly, Szabó Adolf, Szentmiklóssy József, Szűcs Károly, Szőke Béla, Weisz György. Dergáts Sándor szavazatszedő küldöttség! elnök Az íróasztal titka. — Angolból B. M. Croker után E. lfiró Irén. — Nehány héttel ezelőtt Lucknowban (indiai katonai állomás) hivatalos árverés alkalmával megvettem egy régi, de még használható, sok rekeszes íróasztalt. Bungalournnál emberem öreg bútorhoz illő tisztelettel takarította le az Íróasztalt, minden rekeszét kikutatgatta és az egyik rekesz mögül egy kis elsárgult levélcsomót húzott ki, amit ünnepélyes hajlongások között adott át nekem. Be kell vallanom, nagy érdeklődéssel olvastam a »levelet.« íróit nem ismertem, keltezésűk régi volt. Feltűnt nekem, milyen tanulságot rejtenek magukban e levelek. S miután napjainkban is még sok házasitni szerető középkorú hölgy és sok unatkozó fiatal ember van: elhatároztam, hogy megváltoztatva a neveket, nyilvánosságra hozom az egész levelezést. Hátha csak egy is okulni fog belőle. íme az első levél : Sheepshank generális levele Tomiin Alexander ezredeshez, Bareillyben. Bombay. Jacht-club, március 2J. Kedves Tomlin / A ludlowi nagy eset még mindenkinek élénken él emlékében és annyi valótlan és botrányos hir kering róla nemcsak a társaságokban, de mindenütt, a bazárokban, a barrakokbarr is, helyesnek és méltányosnak tartom, hogy a teljes igazság nyilvánosságra jöjjön. Miután visszavonulok a szolgálattól és azon a ponton vagyok, hogy végkép elhagyjam Indiát, itt küldöm neked az esetre vonatkozó egész levelezést azon kérelemmel, hogy a valót hozd nyilvánosságra. Lehet, nem köztudomású, hogy e szerencsétlen dologban szereplő mindkét félnek nagybátyja vagyok. Thurston Ludlow nővérem idősebb fia, a halastói kormányzóságnak igazgatója és igy tekintélyes állást tölt be Simlában. Pár éve, hogy elvette az energikus, ügyes és általános szeretetnek örvendő Fox Fox kisasszonyt, ki szerette volna barátnőit is mind jól férjhez adni. Nővérem ifjabb fia Lewis, 15 évvel fiatalabb bátyjánál és ügyvivő volt Dullanboreban. A siralmas perpatvar Lewis és sógornője közt folyt le. Mint családjuk legidősebbjének, mindketten nekem panaszolták el sérelmüket és végtére átadták leveleiket, hogy legyek biró ez ügyben, mely a Ludlow nevet szállóigévé tette Indiában. A két főszereplő nincs már ez országban. Én holnap megyek vissza a hajóval. Neked küldöm a leveleket, meg lévén győződve, hogy úgy használod fel őket, amint igazságszereteted és gyöngédséged diktálja. Részemről én elejétől végig az asszonyt hibáztatom és őszintén sajnálom szegény Lewist; az aszszony biztatta és ő »irt!« a • . , ,, . Őszinte barátod Ooerqe W. Sheepshank tábornok. Lewis Ludlow Esq levele sógornőjéhez Mrs. Thurston Ludlow, Kala Fuga villa, Simla. Május 10. Kedves Cissy! Fényképe tegnap délután érkezett meg, kellemesen szakítva meg a délután kínzó forróságát. Köszönet érte, szobám dísze lesz. Pompásan, fenségesen néz ki. Hullámos hajviselete utolérhetetlen és ruhája kétségkívül azok közül való, amelyeket én hoztam novemberben Angliából. Élénken emlékszem még, ismerőseim milyen nagy szemeket meresztettek, mikor számtalan skatulyáimat partra szállítottam. Azzal gyanúsítottak, hogy talán jövendőbelim kelengyéjét hozom. Mondhatom, nem volt kellemes vizsgálódásunk. No de örvendek, hogy jó időjárásunk van. Mi szegény ördögök itt majd elpusztulunk a hőségtől. Dullanborenál utálatosabb állomást nem ismertem, de még hírből sem hallottam és milyen borzasztó ellentéte azoknak a gyönyörű, élvezetes helyeknek, hol szabadságom alkalmával jártam. A fennhatóság azt képzeli, hogy bármilyen kis lyuk is jó annak a fiatalembernek, aki most tért vissza egy évi szabadságáról Angliából. Nekem ez raffinált zsarnokságnak tetszik és az otthon töltött mesés jó idő után még- egyszer oly nehezen viselhető el. Mint a medve odújában, én is a boldog múlt emlékén évődöm, óh fájdalmak fájdalma! A skótországi vadászatok, a jó napok a városban, a halászat, Hurtingham, Ascot, Goodwood — óh, azok a jó pajtások és mind azok a szép leányok! Nem egyszer kísérteibe jöttem, hogy egy szőke lánykát nőül kérjek, de hallgatásomra, mint csekély számú jótetteim egyikére gondolok most vissza. Hisz egy csinos, szeretetreméltó, fiatal lányt hozni ilyen fészekbe, mint ez, majdnem egy a gyilkossággal. Dullanbore 3 hónap alatt biztosan megölné. A hőség mostan tán 100 fokon is felül van, a föld mérföldekre oly kemény, mint az égetett vörös cserép, az ég vakítóan kék és az egész helységben nincs egy lélek, akihez szólhatnék. Két társaság elment a hegyekbe, az itt maradt népesség áll a doktorból, ki egész idejét rovarok gyűjtésére áldozza, a missionáriusból és egy rendőrtisztviselőből és annak feleségéből, akivel két év előtt huzavonánk volt egy ponni felett. Ő egy faragatlan ember és nem is beszélünk egymással. Elképzelheti, milyen nagyon vidám lehet, ha lemegyek a clubba és a billiárd- asztalon keresztül szó nélkül bámulok a rendőrtisztre és hol ő, hol én, felváltva biliiárdozunk a pincérrel. Nincs itt más, mint forróság, rettentő forróság és unalom egész nap. Maga, aki habozik, hogy vájjon melyik lenne
