Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-04 / 36. szám

Nagybánya, 1910. Szeptember 4. — 36. szám. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖ nvLiECKnsiLiEiisriK: nvtiiDsriDiEnsr vasárnap ■ ■ ■ ■ '■ — Előfizetési árak : ■ -------­Eg ész évre 8 K. Félévre í K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész János. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbanyai-utca 20. szám alatt. —----■■■■■-=-• T’V -r , v /A 18. SZÁM. — - ■ ■ -= Vá rosi közgyűlés. — 1910. aug. 31. — Rövid egy órás gyűlése volt ma a képviselő- testületnek. A napirendből a takarékpénztár­nak félévi jelentése és az »István Király Szálló« bebútorozásának kérdése emelkedik ki. Nagyobb viták nem fordultak elő, de az egyes tárgyak­hoz több felszólalás történt. Megjegyezzük már itt, hogy a gyűlésen a tisztikarral együtt összesen 38-an vettek részt, tehát alig egy harmada az egész testületnek. Tájékozás céljából közöljük itt a jelen voltak névsorát úgy, amint a hiteles jegyzőkönyvben föl van véve. Jelen voltak: Dr. Makray Mihály, Torday Imre, Bálint Imre, Stoll Tibor, Smaregla János, Révész János, Moldován László, Mikes János, Stoll Béla, Kazamér János, Muzsnay Ferenc, Kovács Lajos, Gólya János, Hanzulovits Kristóf, Brebán Sándor, Glavitzky Károly, Galló Antal, Szász János, Morágyi István, Hubay Zsigmond, Jég Károly, Kiss Béla, Csepey Ferenc, Wass Lajos, dr. Vass Gyula, Kovács István, Husovszky József, Oblatek Béla, Szász József, Almer Károly, Kovács Béla, Székely Árpád, dr. Miskolczy Sán­dor, Bajnóczy Sándor, Kupás Mihály, Gyöngyösy Gyula, dr. Kádár Antal, Rozsos István. A csekély érdeklődés miatt esett meg aztán, hogy a 6., 7. és 18-dik pontot nem lehetett letárgyalni. A takarékpénztár első féléve 49099 K nyereséget mutat föl. Tudomásul is vették egy­hangúlag szívesen, de Stoll Béla ezzel nem elégedett meg, köszönetét és elismerést indítvá­nyozott, amit a közgyűlés szintén magáévá tett. A városnak 300000 koronás folyószámlája ügyében a gazd. és pénzügyi bizottság úgy gon­dolkozott, hogy ha a város váltókkal födözi ezt az összeget, akkor egy százalékot megtakaríthat s a takarékpénztár is hozzá jut a tőkéjéhez, amit a város részére ismét csak haszonnal for­gathat. Stoll Béla, dr. Vass Gyula jogi szempont­ból fejtegette ezt a kérdést, Moldován László, Révész János különösen pénzügyi szempontok­ból szólották hozzá s úgy áll a dolog, hogy tulajdonképpen Moldován László igazgató után­járásának köszönhető, hogy ily előnyösen lehet ezt a lényeges pénzkérdést nyélbe ütni, végre is szavazással döntöttek a bizottság javaslata mellett, ami egy pár ezer koronát fog a város­nak hozni. A zazari hid építése oly szerencsésen sikerül, hogy 40000 ezer helyett csak 16 ezer koronát kell fizetnünk, a polgármester ügybuzgó eljárásáért nem is késeit köszönetét mondani a gyűlés. Legérdekesebb tárgy volt az István Király Szálló bútorzatának kérdése. Itt 4 ajánlat érke­zett, mindegyik elég kedvező, a kiállított bútorok csinosak, modernek, célszerűek, úgy, hogy alig lehet közülök választani, egyik módozat szerint 36005 korona, másik szerint 38850 korona, harmadik szerint 37000 korona, a negyedik szerint 34435 korona összeg kell a teljes be­bútorozásra. Legelőnyösebbnek látszott az aradi és nagyváradi egyesült ajánlat. Ezt fogadta el egyhangúlag a közgyűlés, a bútorokat azután lepecsételték s délután már meg is kötötték a szerződést az illetőkkel. Ilyen módon okt. i-re remélhető a szálló megnyitása. Végül a polgármesternek jól megérdemelt szabadságot adtunk s a ”21 tárgyas közgyűlés 11 órakor már be is fejeződött. Részletes tudósításunk következő: Elnök: Makray Mihály dr. polgármester. Jegyző : Smaregla János aljegyző. Hitelesítők: Bálint Imre, Révész János, Szász János. Hitelesítés ideje : Szept. 6. d. e. 9 órakor. 1. Elnök bemutatja a belügyminiszter 553. fb. sz. leiratát, melylyel a város összes hirdetései s közér­dekű közleményei bérbeadása tárgyában hozóit hatá­rozatot jóváhagyta. Tudomásul szolgál, a képviselet utasítja tiszti ügyészt, hogy a szerződést kösse meg. 2. .ya város takarékpénztárának választ­mánya be jeszti jegyzőkönyvét félévi rendes köz­gyük .ói. A közgyűlés a bemutatott jegyzőkönyvet s azt, hogy az I. félévi nyeremény 49099 K, tudomásul vette s Stoll Béla indítványára a szép eredményért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. 3. A gazd. és pénzügyi bizottság javasolja, hogy a város takarékpénztáránál fennálló folyószámla tar­tozás erejéig a polgármester váltókat fogadhasson el. Több képviselő felszólalása után a képviselet igen nagy többséggel magáévátette a javaslatot, azzal a hozzáadással, hogy a felhatalmazást egy félévre adta meg. 4. A gazd. és pénzügyi bizottság javasolja, hogy a zazari hid költségeiből a városra eső rész 16660 K. folyó számlán fedeztessék s az a kövezetvám jövedel­méből 10 év alatt törlesztessék le. A képviselet ilyen értelemben határozott. Stoll Béla e pontnál indítványozta, hogy mivel a pol­gármester hathatós közbenjárására a város e híd­nál mintegy 23000 koronát takarított meg, fejezze ki a közgyűlés a polgármesternek köszönetét, ami egyhangúlag megtörtént. 5. A felsőujfalusi legelőterülelért Ketney Mihály 635 koronát Ígért. Mivel a legelő 133 kis hold területű, mivel az árat a képviselet csekélynek találta s mivel többen érdeklődnek a legelő kiadása iránt, a közgyűlés uj árverés megtartását rendelte el. 6. A felsőujfalusi korcsmaépület eladása tárgyá­ban a képviselők csekély száma miatt határozni nem lehetett s azért azt 30 nap múlva tárgyalásra újra kitűzték. 7. Ugyanebben az elbánásban részesült a Zrínyi Ilona-téri parasztkorcsma eladásának ügye is. 8. A város tulajdonát képező felsőfernezelyi tisz­telő malomnak nyilvános árverésen leendő eladása ügyében a képviselet a kikiáltási árat 24000 K-ban állapította meg. 9. Az István király-szálló bebutorzása tárgyában 4 ajánlat érkezett s az egyes cégek a bútorokat az uj szálló szobáiban ki is állítottak. Az ajánlók : 1. Szűcs Simon szőnyegtelepe. 2. Herzka, Halász és Berger vas- és rézbutorgyára, Budapest. 3. Aradi butoriparo- sok szövetkezete és nagyváradi vas- es rézipar együt­tesen. 4. Lengyel Lőrinc Arad. A gazd. és pénzügyi bizottság legmegfelelőbbnek és legelőnyösebbnek találta a 3-ik ajánlatot s azt el­fogadásra terjesztette be. Többek hozzászólása után a javaslatot a köz­A nő. — Irta : Vargyas József. — Hárman valának együtt. Három a kora ifjúság határain túl, de az agglegénységtől még messze levő fiatalember, kik egyik óbudai vendéglő udvarán csen­desen sörözgetve, erős és lesújtó kritikát gyakorolnak a szeretve gyűlölt női nem felett. Rojtos Béla — a korban középső — képviseli a legreakciósabb irányzatot, ki bankhivatalnok és akinek ajtaján csak ^nemrég kopogtatott be hívatlanul a har­madik X is. O kérlelhetetlenül pálcát tör az egész női nem felett és csupán hogy jobban megismerhesse a női jellemet, keres kalandot kaland után, melyeket azután tudományos kísérletnek nevez el. A nála idősebb — 32 éves — Sugár Andor, ki fogalmazó az államrendörségnél, már enged valamicskét a tulreakciós irányzatból, mig a 28 éves Szeghö Pál ügyvédjelölt már annyira liberális nézeteket vall, hogy nem átallja kijelenteni — tisztelet a. kivételeknek. Ez a kijelentés azután olaj a tűzre és ujult erővel folyik a vita tovább. — Nincsen kivétel — harsogja Rojtos, a bank­hivatalnok — egyforma mind a nő. Hosszas tapasz­talaton alapuló meggyőződésem, hogy a nők komoly szerelmet nem érdemelnek. Legfeljebb flirtrejók. Mikor legjobban fogad a nő hűséget és szerelmet, akkor csal meg és ha kimutatod előtte nagy, férfiúi szerelmedet, vesztett ügyed van — mint értéktelen holmit — el- taszit magától. — És ne felejtsd — szólt Szeghő, az ügyvédjelölt — hogy viszont vannak nők, kiknek a szerelmét mi férfiak nem érdemeljük meg. Oly angyali fehér a lelkűk, oly kristálytiszta forrásból fakad a szerelmük, hogy mi férfiak, kikhez tán egy kis sár is tapad, az ö érzelmi világukat megérteni és hozzájuk felemelkedni még száz évi penitencia árán sem volnánk képesek. Elmondom ennek jellemzésére a saját esetemet, aminek titkát eddig féltékenyen őriztem. De először igyunk egyet. Fenékig! talán igy majd könnyebben esik elmondanom. Szervusztok fiuk 1 — Szervusz Pali! koccintott Sugár. — A Madonnád egészségére ! veté oda gúnyosan Rojtos. Az üres poharakat a pincér újra megtöltötte. Szeghö pedig ügyet sem vetve a gúnyolódásra, bele­kapott története elbeszélésébe. * * * Szülőfalum Cserhát, az öreg Duna völgyében — fenyő- és tölgyfa-erdőtől körülvéve — terül el. Határá­ban a nehéz buzakalászt termő rónaföldek és a szőlővel, fákkal beültetett dombos vidékek gyönyörű láncolat­ban sorakoztak egymás mellé. E festői tájon van egy kis ősi domíniumunk, melyet korán elhalt szüleim után — mint egyetlen gyermek — én örököltem. E birtokom kezelését nagykorúságom bekövet­keztéig gyámom, az öreg Máthé bácsi — ki valami távoli atyáfi volt hozzánk — kezelte teljes megelége­désemre. Példásan becsületes, ritka gyám volt; a gazdaság rendben volt a keze alatt és a szükséges pénzt mindenkor gyorsai) és hiánytalanul előteremtette számomra. Én pedig nyugodtan szentelhettem időmet a tanulásnak és a városi életnek. Nem nagy örömmel töltött el tehát a férfiúi önállóságot jelentő nagy­korúság elérése, melylyel együtt járt a birtoknak saját kezelésembe való átvétele is. Nem szeretem az unalmas, egyhangú falusi életet és már előre sajnáltam azt a néhány hetet, mit a gazdaságban kell majd eltöltenem. Kellemesen csalódtam azonban. Midőn a festői részletekben bővelkedő szülőföldemet sok hosszú év után viszontláttam, elragadtatással merültem el szem­lélésében. Csodálatom lépten-nyomon nőtt és már örömmel vonultam be a cselédség sorfala között a kora gyermekkor óta nem látott ősi kúriába. Szinte azt kezdtem sajnálni, hogy oly hosszú időn át nem éreztem vágyat a hazajövetelre. A falu intelligenciájának képe —távollétem alatt — teljesen megváltozott. Elhalt első hitoktatóm, az áldott lelkű tiszteletes ur is — özvegyet és egyetlen leány-gyermeket hagyva hátra. Első utam hozzájuk, a régi ismerőshöz vezetett. Az özvegy és leánya elég jó módban éldegéltek ; a nyugdíjon kívül volt,egy kis vagyonkájuk is. Az öz­Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányai-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőecíénygvár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxx<xxax<xxxxxxxxxxx Felsőbányai-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>oöoo< Lapunk mai száma © oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents