Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

/\s, Nagybánya, 1909. November 7. — 45. szám. XXXV. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MBGraLBNIK MINDEN VASÁRNAP = Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 IC. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és aptulajdonos : Eévész v'ános. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 20. szám alatt. Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. Mi lesz a f ’? A gazdasági é„ 0 szerdán, november 3-án tár£ _____________tek a város­hoz benyújtott emlék_____ _ ..gnagyobb ro­ko nszenvvel kezelte ezt a nagyjelentőségű kér­dést, teljes tudatában annak, hogy a festőlelep már annyira a város jellegéhez tartozik, hogy azt még nagy áldozatok árán sem szabad többé innen elengedni. Elhatározták három kettős műteremnek épitését, melyeket a festők bérbe fognak venni, a kolónia részére télire előirányoztak 150 m3 fát, szükségesnek tartják a festő-bizottság meg­alakítását s kilátásba helyeznek 5000 korona évi segélyt. Ezek volnának a főbb pontok. A dolog természetesen még közgyűlés elé kerül, de már a gazd. és pénzügyi bizottságnak pár­toló javaslatával. Thorma János, Ferenczy Károly, Réti Ist­ván, Rátz Péter, Boromisza Tibor és társaik a benyújtott emlékiratban a következő pontokban foglalták össze a kolónia kívánalmait: 1) Mindenek előtt építendő volna a már koráb­ban hozott jogerős közgyűlési határozathoz képest még legalább három kettős műtermü és szükséges melléképülelü atelier-épület a jelenleginek mintájára. Ezen műtermek bérbeadását és bérösszegét a város hatósága a 3, pont szerint megalakítandó állandó bi­zottságunk előreterjesztése és véleményének meghall­gatása után eszközölné, illetve állapítaná meg. 2) Mivel e műtermek, valamint az iskola helyi­ség téli kifűtése már azok constrüctiójánál fogva is igen költséges, bocsásson a nemes város pusztán csak ily házi és művészi célokra fordithatólag festőkoló­niánk megalakítandó ügyvezető bizottságának rendel­kezésére összesen 150 m. tűzifát, mit talán minden nehézség és készkiadások nélkül megtehet. E fameny- nyiség igazságos és egyenletes felosztásáról bizottsá­gunk gondoskodnék, mely Nagybánya sz. kir. varos tanácsával állandó contaktusban állana. 3) A festő iskola és kolónia mindazon ügyeinek igazságos és egyöntetű intézésére, a melyekre nézve Nagybánya sz. kir. város támogatását élvezi, kebelünk­ből egy szükebb körű bizottság alakítandó, melynek ülésein Nagybánya város kikü.dött bizalmi emberei is részt vennének, kiknek utjár kolóniánk a város tu­lajdonát képező épületekben, iskolahelyiségünkben s egyéb intézményekben felmi rülhető hiányok pótlása, javítása és kielégítése iránt i> a tekintetes képviselő­testülethez fordulhatna. 4) Tekintetei a mai d ága közlekedési viszo­nyokra, azon célból, hogy növendékeink s művésze­ink könnyebben juthassanak nagybányai iskolánkhoz s kolóniánkhoz, a tavaszi é kezes és őszi elutazás idényére szerezzen be a nemes város bizottságunk által javaslatba hozott egyének részére és utiirányra ingyenes vasúti menetjegyek t, mint a milyenek már az iskola-alapitás első éveibe í megvoltak. 5) Mindazon szükségleteink fedezetére, melyek iskolánk fentartására, szegényebb sorsú növendékeink­nek anyag beszerzésere s támogatására, modelek fél­fogadására, mestereink bármily kismértékbeni dotá­lására, avagy tehetségesebbjeik tanulmányköltségeire szükségeltetnek, bocsásson a nemes város a 3. pont szerint megalakítandó bizottságunk rendelkezésére évi 5000 K, azaz ötezer koronát subvencióul. 6) Az iskolaépület egészen átalakítandó a hely­színén kimutatandó részletekben és minta szerint, mi­vel mai alakjában részint elavult, részint egyáltalá­ban nem felel meg a modern iskolai követelményeknek. Látnivaló ezekből, hogy a kívánságok ép­pen nem túlzottak, sőt amennyiben a város a szükséges évi subvenciót a kormánytól is ki­szerezheti s minden valószínűség szerint meg is fogja kapni, tulajdonképpen módjában áll a városnak a festőket igen csekély áldozattal itt marasztani. Azok után, amiket Réti Pista tollából — az ő országos jelentőségű közleményeiben — e lapok hasábjain olvastunk, nem is kételkedünk benne, hogy a közgyűlés a legnagyobb kész­séggel fogja a pénzügyi bizottság javaslatát el­fogadni és pedig minden változtatás • nélkül. A Széchenyi-társulat az Avasban. Marosán Viktor avasfelsöfalusi áll. isk. igazgató, a magyar közművelődésnek egyik lelkes és törhetlen előharcosa, a társulat avasi működésének 25 éves for­dulója alkalmával ismerteti a negyedszázad történetét. Kováts Béla 1884-iki felhívásától kezdve (mikor a tanítókat szólította sorompóba) leírja a gyermek- konviktusok szervezését, mint látták el ruhával, tan­könyvekkel a vidéki kis tanulókat s általában mint gyakorolták a gyermeksegélyezést. Az első tiz év alatt pl. 236 gyermek részesült segélyben. Azután részletesen foglalkozik a felnőttek oktatásával. Ide vonatkozó megnyilatkozása egész terjedelmében igy hangzik : A magyar nyelv meghonosodása, a hazafias szellem és érzület ápolása második eszközéül igen alkalmasnak bizonyult a felnőttek esteli oktatása. Ezen intézmény Avasfelsőfaluban egykorú az állami iskolával, mely kevés megszakítással ugyancsak 1885. óta áll fenn. Engem ezen intézmény életbeléptetésére 1885-ben községem fiatalságának esténkénti rakoncátlan maga­viseleté vezetett. Olyan lármát csaptak esténként a fiatalok s oly verekedéseket rendeztek, hogy azokat tovább tűrni már nem lehetett. E tűrhetetlen állapot juttatta eszembe a gondo­latot, hogy jó lesz ezek számára esténkint iskolát nyitni, ahol amellett, hogy a fiatalság megtanul magyarul beszélni, olvasni és irni, meg esetleg más ismereteket sajátít el: a rakoncátlan magaviseletről is le fog szokni. A terv a gyakorlatban kitünően bevált. Az iskolázás pár hétig lassan haladt ugyan, de aztán mikor meggyőződtek a látogatók az iskolázás látható eredményéről, annyian jelentkeztek felvételre, hogy az iskola nem volt képes befogadni a jelent­kezőket. A felvett jelentkezők azután a magyar beszéd elsajátításában, az olvasás és Írásban minden képzeletet felülmúló szorgalmat és igyekezetét tanúsítottak, aminek természetesen szép eredmény is volt a folyománya. Az első év eredménye e kultúrintézményt is igen hasznosnak és igen jónak mutatta s ennek fenntartása és szervezése egyszersmindenkorra szintén kimondatott. A látogatók szorgalma és igyekezete a második tanévben is oly mértékben nyilvánult, mint az előző Bohémiából. — Irta: Fliesz Henrik. — Valami vígat huzz reá ma Jóska, Vonódra hadd áradjon a gyönyör. . . Az ingatlanunk úgy is az enyészet S az ingóságunk egy szűk sirgödör. Fösvény a sors, cudar nagy a kamat: Leiszom újra szépen magamat. • Hogy volt barátom, hej de belefásult Idegzetemnek minden szála rég . . . Egy jobb jövő? Hitvány már minden eszmény, A kacagásom csak a régi még. Maholnap már stólát remél a pap S egy versfüzetet ha helyette kap ! Nyirkos világban vánszorog a lelkem, Hát egy pohár bort habzsolok ma fel . . . Sírok között, nyomorult vak homályban A mámor az, mit szivem ünnepel. Agyamba gond, vérembe csak iszony; És hahotázva álmodom, iszom! Nagy lomhaság reményem éltetője A kedvem dévaj, hej mi isteni: A célt hogy valahára megtaláltam: Nincs semmim már ma elveszíteni. Kacagni könnyebb, ha gyötör a seb, . . . Egy hírrel több, egy szívvel kevesebb! Hát húzd reá, kacagó léhasággal, Boldog vagyok, nagy gőggel hirdetem : Hadd égesse homlokom a mámor, Hadd vonagoljon a köny lelkemen. Cudar nagy volt, — de nő még a kamat: Zálogba adtam minden álmomat! Őszutó. Verőfényes, szép őszutó volt. Másodszor állot­tak virágpompában a cseresznyefák, midőn Szalánczy Farkas huszonöt évi remetéskedés után kastélyába újra asszonyt vitt, a liliomfehér, törékeny gyerme­ket Sárkány Idát. A vármegye fiatal aljegyzői, jobb dolog hijján, töméntelen élcet faragtak ebben az időben, a természet másodvirágzásával példálózva, ha az orbói nábob házassága szóba került. Annyi bizonyos, hogy furcsa egy frigykötés volt ez. Maga az apátplébános ur is csóválgatta fejét az áldásadás előtt. A vőlegény évszáma majdnem négyszeresen kitette a menyasszonyét. Igaz, hogy daliásságban még mindig ember volt a gáton Szalánczy Farkas. Szép, sűrű haja galambősz fehér volt, hanem a bajusza, az most is olyan villogóan fekete és nyal­kán kipödrött, mint amikor Szolferinónál attakra vezette huszárjait. Pedig az már régen volt, a mesés időkben és azóta az eleinek is sok harczán attakirozott végig, de mindig bravúrral, diadalmasan. Keményfejü, vas- akaratu katona maradt a civilkabátban is s mondják, hogy első feleségét, a szeszélyes és szintén paran­csolásra születet Héczey lányt is az vitte idő előtt sírba, hogy nem tudott nagyobb zsarnok lenni az uránál. Társaságkerülő, asszonygyülölő ember lett az öreg Szalánczy Farkas, visszahúzódva ősi birtokára s az orbói jegenyék közül csak a harciasnak Ígér­kező megyegyülések szólították ki. O, a nyugalma­zott katona, képviselte a legvérmesebb ellenzéket. Dörgő, hatalmas hangjától önkéntelenül is össze­rezzent mindenki, de legjobban rettegett odahaza az anyátlan kis árva, akivel ép olyan tónusban beszélt, mintha a szolgabirót mosdatná a kátyus vármegyei utakért. A kis Szalánczy Kázmér a gyermekszív egész rajongásával csüngött az édesapján, bár sokszor ke­servesen vágyakozott egy gyöngéd szó, egy szelíd simogató kéz után, amelyben a legutolsó paraszt gyereknek is volt része, csak éppen ő neki nem. Mikor már gimnáziumba került, akkor sem változott ez a hideg, tartózkodó viszony. Hasztalanul irta a legmelegebb érzésű levelet haza, vagy egyáltalában nem jött válasz, vagy pedig egy pár kemény, lec­kéztető sor, amelyből mindent ki lehetett olvasni, csak épen szeretetet nem. Voltakép az öreg Szalánczy ekkoriban nem is szeretett senkit, talán még önmagát sem. Az egye­temre, majd külföldi útjára is csak egy kemény kéz- szoritással bocsátotta el a fiút, még azt sem engedte meg neki, hogy a kezét megcsókolja. NŐI ES FÉRFI DIVAT­Nagybánya RAKÓ CZI-TER IO. SZÁM ruhakelméket és posztókat, női és gyermekruhákra, kosztümökre, pongyolákra, blúzokra, a legolcsóbb fajtól a legfioomabbig 120 fillértől 11 koronáig. Minden szükséges ruhadiszek, hozzávalók, selyembélések 1.80 fillértől 3.50 fillérig. ~ <T ól m.oslia.-tó Oosmanosi loar elletek. ---------~ Egész j ó minőségű, 72 cm. széles tenis, blúz és ingflanelek 40 fillértől 1 koronáig JVEincLen tekcixitefben. szolid, és pontos kiszolg-átlés. Xjapianlc mai száma e oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents