Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
(2) 45. szám. tanévben s e második tanév évzáró vizsgáján már hölgyek is megjelentek, hogy hallják és lássák a szinte hírnévre vergődött esteli iskolások elért tanulásieredményét. A Szatmár és Vidéke 1887. évi március 8-iki számában idevonatkozólag egy közlemény jelent meg, melyből adom az alábbi részt: — A Széchenyi Társulat által szervezett és fenntartott esteli iskolában a zárvizsgálat február 26-án este 7 órakor tartatott meg szép számú közönség jelenlétében, melyben a népoktatás iránt érdeklődő hölgyek is képviselve voltak szép számmal. A megjelent tanügyi bizottságot Drágos László fiatal legény üdvözölte szép és magyar beszéddel, melyben csengő magyarsággal és szabatossággal ldfejtettte, hogy minden állampolgár csak úgy felel íneg teljesen állam- polgári hivatásának, ha az állam nyelvét tudja s az édes hazát szívből szereti. — Volt alkalmunk látni és hallani, az esteli tanfolyamra önként jelentkező hallgatók bámulatos előmenetelét a magyar nyelven való olvasás, irás, számtan, történelem és földrajzban s azon könnyedséget, melylyel a vizsgáló-bizottság által feltett rögtönzött kérdésre megfeleltek. A Széchenyi Társulat látva az avastelsőfalusi esteli tanfolyam eredményes működését, elhatározta, hogy e kultúrintézményt az Avas más költségeiben is szervezni fogja. Az esteli tanfolyamok szervezésével s az azokra való felügyelettel a Széchenyi-Társulat eDgem tüntetett ki. Kováts Lajos társulati igazgatónak eddig közölt levelei eléggé mutatják, mennyire érdeklődött az esteli iskola iránt is. Akkor is, mikor arról volt szó, hogy anyagi erő hiánya miatt a Társulat által eddig életbeléptetett egyes kultúrintézményeket be kell szüntetni, az esteli iskola intézményéről igy nyilatkozik: Minthogy pedig nálunk, mint jelentésünkben világosan kjfejtettük, minden intézményünk szerves egészet képez, mely együttvéve, egymást kiegészítve emelheti a közművelődés haladását, mi az esti iskolákat fel nem adhatjuk, de azokról más utón is gondoskodunk. A társulat lelkes és buzgó igazgatóján kívül dr. Steinberger Ferenc képezdei igazgató és a Széchenyi Társulat kebelében az esti tanfolyamok érdekében működött szakosztály elnöke is felkeresett az esteli iskolák ügyében, ki e tárgyban az alábbi levelet in tézte hozzám: Tekintetes Marosán Viktor tanító urnák Avasfelsöfaluban. A Széchenyi Társulat igazgató tanácsának kebelében alakult esti tanfolyamokat rendező szakosztály értesült a nevezett Társulat nagyérdemű igazgatója, Kovács Lajos önagysága által arról, hogy a tek. tanító urnák buzgó tevékenységével már megindult Avas-F.-faluban a Széchenyi Társulat kulturális működésének keretében szolgáló esti tanfolyam a felnőttek oktatására. Minthogy a fentnevezett szakosztály tisztje: az esti tanfolyamok rendezéséről és menetéről a Széchenyi Társulat igazgató tauácsához részletes jelentést terjeszteni be, hazafias tisztelettel kérem fel a tek. Tanító Urat, szíveskedjék alantirtnak lehetőleg rövid idő alatt tudomására hozni : mikor indult meg az ottani helyi esti tanfolyam, hány látogatója van, szorgalmasan látogatják-e a tanfolyamot, minő eredNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE ményre van ez idő szerint kilátás? A társulat kívánatra Vezérkönyvet is küld a tanfolyam vezetéséhez. Kelt Szatmárit, 1887. dec. 10. Dr. Steinberger Ferenc, a Széchenyi Társulat esti tanfolyamokat rendező szakosztályának elnöke. Ugyancsak dr. Steinberger Ferenc szakosztályi elnök ez ügyben 1887. december 19-én a következő sorokat irta nekem : Tisztelt Kollega, ür\ Szives tudósítását nagyon köszönöm. További értesítéseit a buzgó közreműködésével szervezett esti tanfolyamokról jövőre is Ígérete szerint kérem. Az esteli tanfolyamhoz való segédkönyvnek elküldésére megkértem a társulati igazgató urat. Szatmárit, 1887. ,dec, 19. Tisztelettel Steinberger Ferenc. Hogy eleinte Avasfelsöfalun kívül hány községben volt szervezve esteli tanfolyam, adatok hiánya miatt megállapítani nem lehet. Azonban az avasfelső- falusi esteli tanfolyamon kívül az 1888-89. Iskolai évben volt: Kányaházán. Hallgatók száma.....................................32 Vezető tanító: Stefucz Elek g. k. tanító. Rózsapallag. Hallgatók száma ....... 36 Vezető tanító: Babies Imre g. k. tanító Tartolc. Hallgatók száma..............................................29 Vezető tanító: Marosán Titusz g. k. tanító. Mózesfalu. Hallgatók száma . 24 Vezető tanító: Mois János g. k. tanító. Bikszád. Hallgatók száma ...............................................46 Ve zető tanító: Mois János g. k. tanító. Összes hallgatók száma 167 1889— 90. évben: Tartolc. Hallgatók száma...............................................27 Vezető tanító: Marosán Titusz g. k. tanító. Avasujfalu. Hallgatók száma..........................................28 Ve zető tanító : Marosán Mihály g. k. tanító. Mózesfalu. Hallgatók száma..........................................24 Vezető tanító: Mois János g. k. tanító. Bikszád. Hallgatók száma...............................................50 Vezető tanító : KerezsáD Gusztáv g. k. tanító. Kányaháza. Hallgatók száma..........................................30 Vezető tanító: Stefuc Elek g. k. tanító. . Rózsapallag. Hallgatók száma.....................................40 Vezető tanító: Babies Imre g. k. tauitó. Összes hallgatók száma 199 1890— 91. évben: Mózesfalu. Hallgatók száma..........................................30 Ve zető tanító: Mois János g. k. tanító. Bikszád. Hallgatók száma...............................................47 Ve zető tanító: Kerezsán Gusztáv g. k. tauitó. Kányaháza. Hallgatók száma..........................................38 Vezető tanító: Stefuc Elek g. k. tanító. Vámfalu. Hallgatók száma................................................34 Vezető tanító: Szeghy Ferenc ev. ref. tanító. Avasujfalu. Hallgatók száma..........................................18 Ve zető tanító: Marosán Mihály g. k. tanító. Összes hallgatók száma 163 1909. November 7 Az avasfelsöfalusi esteli iskolánál az érintett tanévekben a hallgatóság száma igy oszlott meg: 1888— 89-ben...........................54 18 89— 90-ben...........................52 1890— 91-ben. . . . . . 54 összesen 160 Hogy vidéki esteli iskolákban is mily eredmény volt tapasztalható a magyar nyelv megtanulása, olvasás és irás, meg más szükséges ismeretek elsajátítása terén, az évzáró vizsgálatokkor minden egyes alkalommal a társulat képviseletében jelen volt megbízottak által elővett és a társulat igazgatóságához beküldött jegyzőkönyvek mutatják. Azonban nemsokára ezen igen üdvös kultúrintézményt is be kellett szüntetni fedezet hiánya miatt. De Avasfelsöfaluban az esteli iskola más években is fennállott s hogy mily eredményt lehetett elérni az esteli iskolásokkal, az egyes tanévekben : az összes idevonatkozó bizonyítékokra nem terjeszkedem ki, csupán az alábbi nyilatkozatokat és jegyzőkönyveket közlöm. Májos Károly, volt állami anyakönyvi felügyelő 1899. február 4-én, mint a Széchenyi-Társulat al- igazgatója megjelent Avasfelsöfaluban, megvizsgálta az esteli tanfolyamot s a tapasztalt eredményről ezt irta az iskolai látogatási naplójába. — »Szép eredményt örömmel tapasztalt és el-' ismerését nyilvánította,« Ugyancsak ezen esteli hallgatók által elért eredményről dr. Ecsedy Gedeon orvos ezt jegyezte be az iskolai naplóba: — »A magyar olvasás, magyar beszéd és éneklésben az esteli iskolások meglepő szép eredményt mutattak fel.« Az esteli tanfolyam 1903-ban évzáró vizsgáját március hó 3-án tartotta, amelyen tapasztalt eredménytől a bizottság legnagyobb elismerését és köszönetét nyilvánította. A gyermekmenhelyeknek üdvös működését ismertetvén rátér a vándorkönyvtárra, majd a Széchenyi- társulat legújabb vívmányait az Avasban igy foglalja össze: A Széchenyi-Társulat, annak élén dr. Falussy Árpád Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város főispánja áll, egészen újjászületett. A főispán fáradhatatlan tevékenységével és alkotóerejével a Széchenyi-Társulatba uj szellemet és uj életet öntött s annak fényt és dicsőséget szerzett. Múlt évi január 19-én és október 25-én tartott jubileumi diszgyülések mindig nevezetesek lesznek a Széchenyi-Társulat történetében. E diszgyülések erkölcsi sikere s a főispán ismert nemzetiségi politikája egyszerre meghódította az egész vármegyei, de különösen az avasi román népet. Ennek lebet tulajdonítani, hogy a múlt ősszel mindjárt kilenc gör. kath. tanító jelentkezett az Avasból esteli tanfolyamot tartani annak kijelentése mellett, hogy: — Meg fogjuk tanítani a tanfolyam látogatóit magyarul beszélni, olvasni és írni meg számolni. — Ápolni fogjuk növendékeinkben a magyarság és a haza iránti szeretetet és ragaszkodást. — Fejleszteni fogjuk az egy célra irányuló közös együttműködés érzetét, hogy ezzel mi is elősegitÉs ezzel a zord, jégszivü emberrel történt meg egy retyezáti medvehajtáson, hogy beleszeretett Sárkány Idába, aki talán ezen a napon a vendégek tiszteletére vette föl az első hosszú ruhát. Valami sajátságos, megmagyarázhatlan játéka a természetnek az a varázs, amelylyel ez az egyszerű, ártatlan gyerekleány hódolásra késztette a félország legbüszkébb fejét. Szalánczy Farkas végtelen komikusnak látta magát ebben a tacskószerepben, de érezte, hogy valami eddig sohasem érzett nagy boldogság tölti el szivét. Nem sokáig habozott. Egy reggelig tartó muri után, ott az összes vendégek előtt megkérte a leányka kezét. Az urak harsogó hahotába törtek ki. egy jó tréfát sejtve, de egyszerre elnémult a hangos kedv, amint öklével Szalánczy az asztal közepére csapott. A házigazda sietve ragadta karon a dühöngőt s vitte ki a szabad levegőre mielőtt nagyobb galiba kerekedett volna. Itt aztán formálisan megegyezett a két férfi. Sárkány először maga sem vette komolyan a dolgot, de csakhamar meggyőződött, hogy Farkas ur épen nincs tréfáló kedvében. A kérésre igen volt a válasz. Az elszegényedett, tönk szélén álló nemes nagy tehertől érzé lelkét megkönnyebbülni. Nem aggasztá leánya sorsa, akit holmi lateinerhez sohasem adott volna, rangbeli ifjú pedig igy koldus-szegényen aligha veszi el. Idának nem sok szava volt hozzá. Mit tudta még ő, hogy mi a szerelem, a férjhezmenés, belenyugodott, hogy egyik öreg ember házából, ahol boldog, virágos gyermekéveit töltött-1, átmegy a másikéba, hogy az élet további részét ott élje le. Mikor megtudta hogy kedves madarait és könyveit ezután sem lesz kénytelen nélkülözni, magával viheti, egy cseppet sem érezte magát szerencsétlennek. Ezek a könyvek ugyan megzavarták kissé a fejét, mert egynémelyike regélt valami nagy, boldogító szerelemről, mely kölcsönösen, egész a sirig ott lobog egy délceg ifjú s egy fiatal leány szivében, de végül is csak ojyan meséknek tekinthette, mint amilyeneket téli estéken gondozó dajkájától hallott. Az esküvő rövidesen megtörtént s Szalánczy. Farkasból gyöngéd, jámbor igazi mintaférj lett. Becéző szeretettel vette körül édes asszonyát s érette lemondott két megrögzött rossz szokásáról is: a pipáról és a káromkodásról. A mézeshetek boldogságában egészen megfeledkezett fiáról, aki valahol Olaszországban csavargóit. Szinte kellemetlenül lepte meg, midőn egy vaskos levélen a Kázmér leányos, finom betűit ismerte föl. De az igazi meglepetés még csak ezután következett, az öreg ur nem tudott uralkodni magán. Dühös szitkok közt szedte össze a két katho- likus egyház jelesebb szentjeit, különben tán .a guta üti meg. amig végigolvasta a levelet. Alázatos, szeretetteljes hangon irta meg a fiú, hogy odalenn Itáliában megseretett egy csodaszép olasz leányt n s annak rendje és módja szerint nőül is vette. Őszintén bevallotta, hogy felesége neiA valami büszke patrícius sarja, hanem egy szegény osztériás leánya, aki napközben maga is hordta a szomjas vendégeknek a jóféle ciprusi bort. De jó és szent, mint maga a Madonna. Kéri esengő szavakkal utólag az apai ál- j dást, mert nem volt bátorsága, hogy előre kikérje beleegyezését. Örvendve tudatja azt is, hogy indul- | nak nemsokára hazafelé s beköltöznek az alsó kis udvarházba, amely anyai részként, mint nagykorú fiút, megilleti. Szalánczy Farkas az első percben arra gondolt, hogy agyonlövi mind a kettőt, ha szeme elé merészkednek jönni, de hiába, már nem volt a régi vasember, nem tudott tartósan haragudni. Azt azonban elhatározta, hogy megszakít fiával minden összeköttetést. A tiszttartó utján adta tudtára, hogy az anyai juss rendelkezésére áll, a lakás rendben van, kedvére turbékolhat ott a makarónis kisasszonnyal. Mert ő uggan menyének soha el nem ismeri s fájó szívvel bár, de kénytelen házának ajtaját előtte becsukni. Annál is inkább, mert már van asszony a háznál, égy nemes, tiszta teremtés, aki nem pironkodhat egy kifestett arcú talián pincérleány miatt. Kázmér kétségbeesetten olvasta végig a kegyetlen sorokat. Ami kis szikráját a szeretetnek még lappangani hitte apja szivében, azt is egyszerre kialudni látta. De azért megmaradt elhatározása mellett, hogy hazatér abba a csöndes udvarházba, amelynek minden zugát édesanyjának védő, jó szelleme lengi be. A felesége előtt gondosan titkolta lelke nagy keservét. Százféle tervet is szőtt, amelyel ámítani fogja, ha az érkezésnél csakugyan nem várná az édesapja. Erezte, hogy képtelen lesz hazudni, de erre nem is volt szükség. A szép vadregényes táj, a festői népviselet annyira elfoglalták az asszonyt, hogy meg sem ütődött, mikor az utolsó állomáson csak egy öreg kocsis várta valami rozzant bricskával. Ä kis udvarház nem sok kényelemmel biztatta Haas Fülöp és Fiai szőnyeg-áruháza DebreCZen, Piac-u. 59. sz. Gyárak: Sopron és Ebergassing. Alapiüatott: 1780. évben. -----------: Telefonszám: 560. Óriási választékban: Különféle minőségű padlószőnyegek és futók, gyapjú és selyem bútorszövetek, plüsök, ágy- és asztalteritök, zongorateritők, hencser átvetök, szövet és csipke függönyök, Stoorok, drapériák, mad- rácok, paplanok, gyapjutakarók, lópokrócok, úti takarók, halinák, rézágyak és réz függönytartó rudak, bőrvásznak, linóleum, kókusz futók és lábtörlők, gyékények stb. Író' Bel és külföldi tapéták.------------Közvetlen beszerzésű keleti Smyrnák és IPerzsák.------r:..
