Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

Nagybánya, 1909.

Október 17.

(j

ÍSr szám.

i

i

25

XXXV. évfolyam.

MEGJELENTIK nVCUNTIDEISr VASÁRNAP

Előfizetési árak :

Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos ;

Révész János,

Szerkesztőség s kiadóhivatal Üzleti hirdetések négyzetcenti

7 'őhányai-utca 20. szám alatt, detések díjszabás szerint.

Tizennégy esztendő

a nagybányai festökolónia életéből.

VI.

Mig idehaza az eredmény biztos reményében boldog, csöndes munkálkodás formálta, az újabb, a jövendő Nagybánya képét, — a kolónia törzsmiivészei nem szűntek meg munkáikkal hirt adni magukról a világnak. Bizonyos konvenciós álröstelkedést kell legyőznöm, hogy ez irányban szóvá tegyem azt, ami igaz. Nem a kollegialitás elfogultsága, de szigorú kritikán megszűrt meggyőződésem mondatja velem ki, hogy Ferenczy, Grünwald és Thorma, amely kiállításon müveikkel megjelentek, a legjobbak sorában vezettek s Nagybánya nevének mindannyiszor uj hirt, uj fényt szereztek. Különösen a külföldi kiállításokon való sikereik tanúskodnak e mellett.1)

Egyik legszebb, jelentőségében legfontosabb momentum a nagybányai művészet történetében a Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Szalonban. (1903. november 19. — december 15.) 86 festményben és rajzban mutatja be művészetének kezdettől való fejlődését, nyilvános föllépésétől számított tizennégy év munkásságát, főbb műveiben. E kiállítással döntő ütközetet nyert Ferenczy. Sikere határozott és nagy úgy erkölcsileg, mint anyagilag. Akik eddig nem értették, most együtt látva műveit, meghajolnak. Megértik fejlődése útját, az összefüggést, fölfogjak az irányt, a célt még a kultúra filiszterei is. Kelletlenül bár, — művészetének sokáig ellenségei, — a hivatalos körök is elismerik értékét2) A sajtó és a publikum szemében pedig Ő lett az exponense a nagybányai eszmének.

Ö az önmagáról irt rövid beszámolójában művészetét »kolcrisztikus naturalizmus«-nak nevezi »szintetikus alapon.« Ez a meghatározás természetesen nem fedi az ő egész működését, csupán annak akkor legutolsó állomását. Az ő fejlődése és formálódása hasonlít némileg az egész nagybányai csoport evolúciójához. Mind a kél folyamat analog jelenségeket mutat, ugyanazon stációkon időz, természetesen egyéniségek szerint hosszabb vagy rövidebb ideig. Miként a többinél, ő nála is a Bastien-Lepage-féle naturalizmus, a detaille-rajzos studium-művészet a kiinduló állomás, — a természetelviségnek3) egy kissé

') Régi dolog, hogy az érmek és kitüntetések nem mértékei az igazi művészi értéknek s j_nem jelentenek egyebet, mint az illető zsűrik elismerését. Azért mégsem tartom érdektelennek emlékezetem szerint fölsorolni, mely alkalommal mily kitüntetéseket hoztak haza Nagybányára a kolónia tagjai. Azokat a kitüntetéseket, melyeket az illető művészek a nagybányai korszakuk előtt vagy után kapták, nem sorolom föl, (Pl. Csók, Grünwald, Nyilassy.)

Külföldről: 1894. Paris, Salon aux Ch. Elysées ; Thorma, Mention honorable. — 1S97. München, Glaspalast: Csók. Nagy (I.) aranyérem. — 1900. Páris, Exp. internationale: Csók I. médatlle. Hollósy, Réti II. méd., Ferenczy, Grünwald 111. méd. — 1901. München, Glaspalast: Réti. Kis (II.) aranyérem.

— 1901. Saint Louis, Nemzetközi kiállítás : Thorma I. méd., Ferenczy 11. méd., Grünwald, Réti III. méd. — 1905. München, Glaspalast : Thorma, Nagy (I.) aranyérem. — Venezia, Esp. internationaler Ferenczy. Aranyérem. — 1907. München, Glas- palast: Ferenczy. Kis (11.) aranyérem.

Budapesten az állami aranyérmet v. a társulati nagydijat

— a legnagyobb kitüntetéseket — nagybányaiak egyszer sem kapták. (A milleniumi broncérmeket nem számitom föl.) Ellenben a lipótvárosi Kaszinó diját sorban megütötték : Grünwald, Réti, Ferenczy, Thorma, Herrer. Ferenczy ezenkívül a Ráth- és az lpolyi-dijat, Thorma a Vaszary-dijat, Grünwald és Réti a Fraknói-féle római dijjat nyerték 4l. A fiatalok közül Ferenczy Valér ez évben megnyerte a nagy Andrássy-dijat. — A Hollósy-iskola, de főleg a szabad-iskola növendékei nem voltak kegyeltek az állami stipendium osztó hatalmak előtt, A »nagybányai« jelző megrovásként hangzott a magas ajkakról, mint művészeti eretnekeket tekintették őket, akiket lebeszélni is igyekeztek alkalmilag a nagybányai »irányról,« »kuli- sza festészetről.« (A Perlroth esete.) Nem is tudok — kettőt is alig — aki kisebb állami ösztöndíjat kapott volna.

J) Meghívják tanárnak a Minta rajziskolába, ahol 1905. január óta, újabban pedig már iskolájával együtt az epreskerti Akadémiába áthelyezve, tanít.

a) Az érdeklődő laikusok esetleges fogalomzavarának az eloszlatása végett megkísértem röviden meghatározni itt a »naturalizmus« és »impresszionizmus« szavak tartalmát a festészetben.

A természet szemünkre való jelenségeinek odaadó megfigyelése, a teljes elmerülés ebben, önmagunk teljes alárendelésével, ez a naturalizmus. De ez a fogalom az idők folyamán más, bővebb tartalmat nyert. A régiek naturalizmusa analitikus volt, — a természet elemeinek megismerését keresve, részletigazságokba elmerült. A modern művészet naturalizmusa már összefoglalásra törekszik s a levegő az eszköze ennek az optikai szintézisnek. A háttér és előtér összefüggése, a külső megjelenések logikája, az alak és a környezet össze, — illetve egymásra hatása, — a milieu theoria az optikai hatásokban

— ez a jelenkori művészet fo vívmánya. — Az impresszionizmus fogalmának megértéséhez az impresszió szó kettős jelentését kell előbb konstatálnunk. Impresszió^ az első benyomás,

münchenies fölfogásával, csakhogy nála e puritán korszakban is jelentkezik már a dekorativ vágy, a folthatás keresese és ez a stilizálás felé tereli némileg. A nagybányai csodás természet azonban ismét visszahódítja őt és« képei a mi lombos hegy-völgyeink gazdag szépségének évről-évre szélesebben, hangosabban zengő himnuszai lesznek. Ez a meghódolás az itteni természet szépségének egy speciálisán nagybányai jellegű naturalizmust fejleszt ki nála is, mely előadásban és festői érdeklődésben nagyon különbözik a kezdetbelitől. Az első években itt a derűsen komoly és szelíd gesztenyések biblikus hangulata, a poézist sugalló hajnalok és alkonyatok kapják meg lelkét és eme nem tisztán festői, de legalább is annyira kedélybeli megindulásnak és a táj dekorativ néhol monumentális elemeinek összehatásából születnek a bibliai tárgyú képei. A többiekre i-, akkor jellemző ezen litteráris szimpatiáju, bensőséges poézisfestészettől azután mind határozottabban fordult a tiszta festőiség felé és érdeklődését egészen a színek, a fény ereje és játéka kötik le, egymáshoz való erőviszonyaikban, az impressziót főleg ebben és a folthatásokbán igyekezve megtartani. Külön kiállítása -legfőképen ebbén az irányban volt nagy hatással egy jó ideig ä fiatalabb festőkre és niég nagyobbal a sajtókritikára. Mig a nagybányai csoportkiállitások az irodalmi théma kereséséből s a hibás asszociációk betegségéből gyógyították ki ezt, — a Ferenczy-kiállitás egy időre egészen egyoldalúvá tette szempontjait. Az ujság- kritikusok a »tiszta festőiség« dogmatikusaivá lettek s csupán a »phénomenes lumineux« — a fény- jelenségek — iránti érdeklődésben keresték ezt. A »phénoménes sociaux« vagy »humains« — az emberi jelenségek egészen háttérbe szorulnak és az uj esztétika hitvallói az optikai örömöket — a tiszta festőiség célját — teljesen kiszakítani próbálják az egész intellektussal való összefüggésből. Ez az ut a hangulatfestészet bensőségéből a tisztán diszitő célú festészethez (és innen tovább az anyag és cél szerint való stilizálás kapuján át az iparművészeihez) vezet. Ferenczyt a termeszét iránti nagy szeretete távol tartotta, hogy ez útra lépjen. Azonban épen érdeklődéseinek lokalizálódásában rejlik, hogy túlzás, illetve felületesség az ő művészetével teljesen kifejezettnek tartani az egész nagybányai művészetet. Ennek útja széles és mig Ferenczy azon a szélén halad, melyen túl a tisztán festészeti és távolabb a kizárólag dekorativ, stiluskereső törekvések mezejére nyílik kilátás,

— az ut másik oldalát Thorma tapossa Kemény lépteivel, az őt környező emberi jelenségek — a »phénoménes sociaux et psychologiques«-feté fordítva tekintetét. Amott a messze távolban a neoimpresszio- nizmus zűrzavaros mezei csillognak, emitt a hazafias genreszerü, irodalmias festészet ingoványa. Amattól Ferenczyt mindig távol fogja tartani intelligenciája és ízlése —- emettől pedig Thormát ugyanezen tulajdonságokon kívül a monumentális iránti érzéke is, de főleg megóvja mindkettőjüket minden tévelygéstől a termeszét vérükké vált tisztelete és szeretete. Ez az ami őket, a különbözőket és az összes nagybányaiakat összekapcsolja.

Ferenczynél az emher, még ahol némi belső vonatkozással fogja is föl, optikai objektum. Thormánál értelmi és kedélybeli érdeklődés tárgya is, azonban a modern művészet szellemében fölfogva : összefüggésben a festői milieuvel, a környezettel, a háttérrel. Mindkettő a ma nevelt szem fokozott élvezőképességével, a modern művészet kifejlesztette teljes látásbeli készülta hirtelen meglátás megőrzése. Ez vonatkozhatik első sorban egy hosszabb'ideig'tartó jelenség friss meglátására is és ennek megőrzése a mai szintetikus naturalizmusnak is célja. Mert az impresszió, az eiső pillanat egyszerre való meglátása mi egyéb, mint összefoglalás ? Így tulajdonkép a naturalizmus helyes értelmezésben benne foglaltatik azjimpresszionizmus is.

— Az impresszionizmus ma használatos, festészeti irányt jelző jelentése a hirtelen múló jelenségek után visszamaradt emlék, benyomás rögzítése. Ebben a jelentésében az impresszió, az élő, mozgó, változó valóság képe, — egy nagy vívmánya a modern művészetnek. Ez a dolog természeténél fogva a gyors vázlatos előadást szükségeli és így formában is változást hozott a művészetbe. A vázlat modern műfaj lett, mintegy föl- jegyzése szinben a levegő és világítás gyorsan változó jelenségeinek, rajzban a tömegek vagy az egyén mozdulatának, tűnő kifejezésének. És ezexkel a művészi piilanatfölvételekkei (tnomentanées) — óriásilag kibővült a festészet reperto árja.

A művészet ezen világmozgalmához viszonyítva a nagybányai művészet jelentősége ha nem is vezető fontosságú, de nem kicsinylendő. Van nagybányai szin és levegő, vannak nagybányai motivumak, amelyeknek meglátása és kifejezése külön tartalmi karaktert ad az egésznek. E motívumok a kompozíciókat is nagy mértekben befolyásolják. Ami pedig a fölfogás és előadás módját illeti: az állandó jelenségekbe elmerülő naturalizmus kompletsége és az imprcssionizmus összefoglaló látása — a helyesen látás kritériuma — törekszenek benne egyensúlyba jutni.

seggel áll ormánál a színek

és az .. mperamentum kifejező ...ij.i„ öncél. A szin, a tónus

közvel: ..zet hangulatait, a vonal pedig az

emberi m ~ natot. mely a lélek mozdulata is, fejezi ki. Az akció, a cselekvés a vonalakban és színekben, a belső tartalomnak hordozói és ez bizonyos drámai — de azért nem okvetlen litterális — jelleget ad művészetének.

E két művész jellegzetes egyénisége szegte be eddig a nagybányai művészet útját. De mig az első időkben inkább az emberi és természeti jelenségek iránt való hangulatos érdeklődés jegyében mozgott a nagybányai művészet, később mind határozottabban a tisztán festői célú törekvés került túlsúlyba és ez vezetett talán a legutolsó neoimpresszionista kivállásra is. Ez a törekvés a fontosabb, a kor irányának megfelelőbb, de nem szabád tekintet nélkül hagyni a másik jellemvonást se, a bensőséges, poetikus elemet. Ennek a mélyebb kedélyi hatása keltette azt az általános szimpátiát iránta, amelynélfogva aztán látásnevelő hatása annál könyeb- ben érvényesülhetett.

A másik nagybányai művész, aki kollektiv külön kiállításon mutatta be egész eddigi munkásságát, Grünwald Béla volt, a Nemzeti Szalonban, 1906. február havában. Az ö művészete is hosszú és változatos utat tett meg a puritán naturalizmustól a nagybányai fejlődési stációkon keresztül a legintenzivebb erejű naturalisztikus szinpikturáig. Az ő művészete a hatásokra fogékonyabb; nagyobb kilengéseket mutat fejlődésének útján egyik vagy másik irányba, de mindig kitünően érvényesül benne a Grünwald elsőrangú szin- és komponáló talentuma. E kiállítása idején még nem fordult a neoimpresszionizmusból kiinduló diszitő festészet ösvényére, erről alább fogok szólani. A sikere neki is nagy volt, noha nem oly széles körű, mint érdemelte volna, i minek magyarázata, hogy a közönség érdeklődését — ezúttal is. de ezúttal méltán —, az épen akkor beálló ijesztően komor politikai változások kötötték le.

VII.

Föntebb emlitettem volt, hogy Münchenben, de főleg Párisban minden télen egy egész csoport fiatal nagybányai dolgozott az iskolákban és éveken keresztül minden tavasszal ide hozta haza meggyarapodott tudását, fejlődő ízlését és egyéniségének megfelelő művészi törekvéseit. A franczia művészet legutolsó hullámcsapása, amely a Gaugin, Van Gogh, Mathis, Manguin neveit vetette fölszinre, egyszerre Nagybányán is érezhető lett. Előbb mint Magyarországon bárhol, Budapestet sem véve ki, először itt okozott kavarodást a fiatal lelkekben. 1906-ban Gzóbel, utána Frimm, a következő években Pelroth, Ziffer, Mikola is rövid ideig, aztán Boromissza, Bornemisza stb. jöttek haza az uj irány kiforratlan igéivel és idegenszerü, de mindenesetre érdekes művészetével. Élvezettel, örömmel láttam az ezen uj törekvések nyomában pezsdülő, vitázó szellemi életet itten, a vélemények, meggyőződések heves harcát, noha lassan világos lett előttem, hogy ezek a disputák, amelyek esténként hangossá tették a cukrászdát, csillagos éjszakákon pedig a fekete liget fehérlő utainak csöndjét verték föl, szellemi szakadás magvát rejtették magukban. A haladás útját nemcsak a csöndes fejlődés, de rázkódások, forradalmak is jelölik. Forrongásból keletkezik az élet, káoszból alakul ki a világ uj képe.

Bármi különböző egyéniségek voltak légyen eddig a nagybányaiak között, a közös alapot, a természetet egyiknek sem jutott eszébe odahagyni. Most épen e bázis ellen tört ki a forradalom, a természet zsarnoksága ellen, mely Gaugin szerint »zavart támasztott "a művészetben« és a »művészeket minden vadságuktól megfosztotta.« Az abszolút'szubjektivitás anarchiája ez, a tiszta festőiség jelszava alatt. A természettől független életet élő vonal és szin önmagukért léteznek és törvényt csak a paletta s az ecset vége szab. A nagy természet pedig monumentális változatlanságában, tudomást semmiről nem vevő, néma nyugalmában áll tovább nem törődik a művészet ezen experimentáló aviatikusainak a lázongásával és betölti nagyszerű látványai ajándékával az ő alázatos híveinek a lelkét.

Érdekes a gyors hatás, melyet a fiatalok által importált uj művészet igéi Grünwaldra tettek. Gyorsan és elhatározottan, töprengés gondolkodás nélkül lépett az uj ösvényre, amelyen komponáló ereje, intenzív szin- és dekorativ harmónia-érzéke uj sikereket Ígértek neki. Ezen újabb művészete azonban nem neoimpres- sionizmus, ettől távolabb áll ma, mint két év előtt és egy fejlődő, nagyszabású dekorativ stilus kezd benne

üjstp'uixlc ma a, I száma S clcLa.1,

NAGYBÁNYA ES YIDEKE

• ffcj "" TÁRSADALMI HETILAP.

^^lníagybányai gazdasági egyesület hivatalos közlönye