Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
(2) 39. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1909. Szeptember 26 5. A város árvaszéke az 1908. évi gyámpénztári számadásokat beterjeszti. A közgyűlés azokat jóváhagyólag tudomásul vette. 6. Nagybánya város takarékpénztárának választmánya julius hó 31-én tartott félévi zárószámadását beterjeszti. A félévi nyeremény 49728 K 22 f. E pontnál Thorma János szólalt föl socialis szempontból, hogy a kölcsön kamatlábat le kell szállítani. Moldován igazgató, Stoll Béla és Szerencsy hozzászólása után a képviselet a zárószámadásokat elfogadta s az eredményért a vezetőségnek köszönetét szavazott. 7. A városgazdái állást Almer Károly és társainak indítványára végleg beszüntették. 8. Kassa város törvényhatósági bizottsága »Magyar városok központi hitelintézetének« létesítése iránt tesz javaslatot. A közgyűlés a javaslatot a maga részéről elfogadta. 9. A városi szülésznők drágasági pótlék iránt kérvényeznek. A gazd. és pénzügyi bizottság javaslatára a képviselet fejenként 40—40 kor. pótlékot szavazott meg. 10. Miklós Lukácsné, néh. Miklós Lukács harangozó és toronyőr özvegye kegydij iránt kérvényez. A gazd. és pénzügyi bizottság elutasító javaslatot tett. Révész János és Szőke Béla felszólalása ütán a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a szegényalap terhére nevezettnek némi havi kegydijat folyósítson. Egyidejűleg a toronyőri állást beszüntették. 11. Galló Antal, Ágost nevű kiskorú fia részére, aki a szatmári faipariskola növendéke, ösztöndíj megszavazását kéri. A képviselet tekintettel arra, hogy Galló A. a jobb módú iparosok közé tartozik, az ösztöndíjat nem folyósítja, utasítja azonban a gazd. és pénzügyi bizottságot, hogy egy iparos ösztöndíj létesítésének kérdésével foglalkozzék s az iránt tegyen a közgyűlésnek javaslatot. 12. Mikus Dávid és társainak a Léding árok mellett levő parlagföld átengedése iránt beadott kérelmét elutasították, mivel a jelzett földre a városnak szüksége van. 13. A tűzoltói szertár egy nyári szélvihar következtében összedőlt. Közmunka bizottság beterjeszti az ujonan építendő szertárra vonatkozó tervet és költségvetést. A képviselet elrendelte a szertár felépítését s az árlejtés megtartásával a tanácsot bízta meg. 14. A pallóközi lakosok, valamint a Ganz-gyár gyalogjárók létesítése iránt folyamodnak. A közgyűlés a pallóközön kavicsos, az agyagos utcán sima kő járók létesítését elrendelte. 15. A városi képviselők folyó évben megejtendő választásához az igazoló válásztmányba a képviselet a maga részéről Hanzulovits Kristófot és Jancsovits Józsefet küldte ki, az alispán pedig Szellemy Geyza és Szerencsy József képviselőket nevezte ki. 16. A városi legelőterületről a földet és agyagot minden rend nélkül hordják némelyek, annyira, hogy össze-vissza van turkálva. Polgármester az agyaghordást innen beszüntette. Ez ellen Szász Lajos fellebbezett. A képviselet jóváhagyta polgármester intézkedését azzal, hogy a fazekasok részére a Laposerdő mellettjelölendő ki egy holdnyi terület, melynek rendben tartása bízassák az ottani városi erdő- védre. 17. Polgármester jelenti, hogy julius hó 21-én a házi- és gyámpénztárt megvizsgálta s azokat 9717 K 98 f. készpénzzel rendben találta Megvizsgálta továbbá junius 29 én a közgazdasági pénztárt s 22158 K 19 fillér készpénzzel azt is rendben ta'álta. Tudomásul. 18. Dr. Morvay Győző budapesti főgimn. igazgató ajánlatot tesz a városnak, hogy bízza meg őt a Schönherr Gyula által megkezdett monográfia további megírásával, amit ő 1915-ig elkészítene. A ki- nyomatás költsége a várost terhelné. írói tiszteletdij fejében ivenként 80 koronát kér, (a mü 80—90ivre terjedne) ami 6—7 ezer koronát tenne ki. További kutatásokra kér 1000 koronát. A nagyjelentőségű ajánlat fölött a közgyűlés rögtön nem határozhatott, hanem Révész János, Szabó Adolf, dr. Vass Gyula, Moldován László, Madán Feienc, Gurnesevits Lajos, dr. Nagy Gábor, Egly Mihály tagokból álló ad hoc bizottságnak adta ki javaslattétel végett 19. Mihálka Sándor és társai a községi közmunkának 1 K 60 f. helyett 1 koronában leendő megállapítását kérik. Mivel az 1 K 60 f. megfelel a mai közönséges napszámnak, a képviselet a kérelmet elutasítja. 20 Gazse Jánosné községi közmunka tartozásának elengedését kéri. Nevezett házbirtokos lévén, a tartozás elengedhető nem volt. 21. Néh. özv. Sziberth Károlyné utódai terhére előirt 79 K 15 fillért, mint behajthatatlant a közgyűlés leírta. 22. A tanács javasolja, hogy a bérces erdőben a régi felhagyott malomkőbánya vétessék üzembe s adassák bérbe. A képviselet a javaslatot egész terjedelmében elfogadta. 23. A Kai. József bánya a Dongáshegyen 70 □ öl területet kér 10 korona évi bér mellett. A tanács javaslatára a közgyűlés a kérelem értelmében határozott. 24. A husvágási és husvizsgálati szabályrendeletet az ügyész módosítva beterjeszti. A képviselet a módosított szabályrendeletet elfogadta. 25. Ugyancsak beterjeszti az építkezési szabályrendeletet azzal a módosítással, hogy parcellázásoknál 116 nőinél kisebb telek létesítését a város meg nem engedi. E tárgynál Révész János szólalt föl, hangsúlyozva, hogy az építkezések és utcanyitások terén annyi sok merényletet követnek el újabban is a jobb ízlés ellen, hogy az építkezési szabályrendelet alapos átdolgozást igényelne. A képviselet a fenti módosítást elfogadta s Révész indítványára az egész szabályrendeletet alapos revízió végett kiadta a közmunka bizottságnak. 26. A Bérces erdő vadászati jogának bérbeadása tátgyában a közgyűlés elfogadta tanács javaslatát. 27. A tanács beterjeszti a város összes hirdetéseinek és közérdekű közleményeinek bérbeadása alkalmával felvett jegyzőkönyvet, melyből kitűnik, hogy Ajtay Gábor ingyen, hajlandó közölni a hirdetéseket, Egly Mihály pedig még 20 koronát fizet a városnak, ha ő közölheti a hirdetéseket. A képviselet tehát Egly Mihálynak adja ki bérbe a hirdetések közlését s utasítja a tanácsot, hogy a szerződést kösse meg. 28. A tanács beterjeszti a Papolczy-féle telek eladása tárgyában Farkas Sándorral kötött szerződést. A képviselet azt jóváhagyta. 29 A városi kórház 1910. évi költségelőirányzatát a város a maga részéről elfogadta. 30. Ugyancsak jóváhagyták az 1907. évi köz és erdőgazdasági zárószámadásokat 31. A szolgabirói hivatal részére megvett terület fölött ma határozni nem lehetett. 15 nap múlva tartandó közgyűlésre e tárgyat újólag kitűzték. 32. Ugyanez elbánás alá esik Dumitrán Sándor parlagföld eladása tárgyában beadott kérelme is. 33. A nagyszálló fűtési, csatornázási és vízvezetéki munkálataira nézve Bründl Jánossal megkötött szerződést a képviselet jóváhagyta. 34. A hirdetési oszlopok szabályrendeletét terjesztették be ezután, miszerint Nagybánya város belterületén minden hivatalos és magánhirdetmény írásban közzéteendő. Bármely hirdetménynek a házak falára, villamos oszlopokra, vagy kerítésekre és élőfákra való fölragasztása tilos. A háztulajdonos azon ban saját ügyében, saját házán hirdethet. A város hirdetési oszlopokat állít föl, melyekben részint árubódék, részint clozettek lesznek, továbbá hirdető táblákat létesít. Hirdetések csak magyar nyelven tehetők közzé. Magán felek a városnak a következő dijakat fizetik: rendes szinlap alakú falragasz után egyszeri kiragasztás L20, két szinlap nagyságú 2 K. Vidékiek ennek kétszeresét fizetik, a színészek pedig a helyi árakat. A szabályrendeletet a képviselet elfogadta s fölterjeszti jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. 35-36 Matyasovszky Mártont 50 koronáért, Glück Fülöpöt 200 koronáért a községi kötelékbe fölvették. 37. Polgármester október 1-től számítva egy havi szabadságidőt kér. A képviselet azt engedélyezte. Ezzel a közgyűlés 12 órakor véget ért. Gizella királyné magyar hímző-iskolája. — Irta: Színik Antal. — Az eddig előadottakban tájékoztató képet iparkodtunk adni az európai hímzésnek a középkor derekán való fejlettségéről: ebből tiszta és hű fogalmat alkothatunk magunknak azon felfogás és szokásokról is, melyek a X. században a német fejedelmi udvarokban uralkodtak. A kulturális viszonyoknak ebben a keretében nevelkedett fel Gizella bajor hercegkisasszony is, aki hajadonná serdülvén, a mi első és szent királyunknak hitvesévé lön. A X-ik század második felében a magyarság Európában már elsőrangú hatalmi tényezővé vált s az Árpád-házi vezéreket s velők Magyarországot ék- kort ájban úgy a római pápa mint a bizánci keleti császárok minden utón-módon nagy buzgósággal törekedtek maguknak megnyerni és úgy politikai, mint hitbeli befolyásukat az uj birodalomra kiterjeszteni. E tevékenységükben a vallás és kultúra eszközeit az érdek-politikai kapcsolatnak mind szorosabbra fűzése mellett, egyaránt érvényesítették, aminek nyomát iparmüvészetünk akkori emlékeiben is tapasztalhatjuk. Mi ezt későbben bővebben is méltatjuk, rámutatván a két különböző befolyásra, amely a magyar hímzés fejlődésében is megnyilatkozott. Géza fejedelem bölcs politikai belátásáról ta nuskodik az az elhatározás, hogy a két versenyző hatalom közül a római katholikus vallást és ezzel a nyugati kultúrát fogadta el, ezt honosította meg orHogy különben mennyire fontos, a közoktatás és műveltségterjesztés szolgálatában maga a színjátszás, bizonyítja az a tény, hogy a színjátszás nyomait már a középkorban az iskolák történetében is megtaláljuk és ez csak azt bizonyítja, hogy már akkor is szükségesnek tartották színjátszással: tehát nem csak oktató, de egyszersmind gyönyörködtető formában is ismertetni meg a történelem és a biblia egyes jeleneteit a tanulni vágyó hallgatósággal. Gurlitt a nevelés és oktatásról szóló könyvében (Der Deutsche und sein Vaterland) felpanaszolja, hogy még mindig nem törődnek eléggé a művészetek oktatásával, melyek pedig a legalkalmasabbak arra, hogy a fogékony gyermek ösztönére hassanak és érdeklődését, tehát tudásvágyát és tanulni vágyását felköltsék, lángragyujtsák benne. S melyik művészet lenne az első e tekintetben, ha nem a színművészet, mely abban a pillanatban, mikor az érdeklődést felkelti, már is egy csomó tapasztalattal, életigazsággal gazdagítja hallgatóját, nézőjét. Göthe igy szól: »Die Jugend will weniger unterrichtet, als angeregt sein«, s mivel lehet ezt leginkább elérni, mint a művészetekkel, főleg a színjátszással. A mai gyenge, rövidlátó, vérszegény, ideges ifjúság sokkal többet tanulhat és szívesebben is tanul egy magas nívójú, elsőrendű szinielőadás keretében, mint a kényszerűségből megtanult iskolai feladat formájában. Nagyon helytelen dolog tehát a fiatalságot — mint azt a legtöbb tanító megteszi — eltiltani a színház látogatásától. Természetes, hogy én sem tartom helyesnek, sőt károsnak a francia és egyéb léha, sőt trágár darabok megtekintését, de a magasabb irodalmi termékek, történelmi és társadalmi darabok megtekintését nemcsak, hogy meg kell engedni, de ezek látogatására egyenesen serkenteni kellene az ifjúságot. Különben lassan-lassan rájönnek már az illetékes körök erre az igazságra, bizonyítja az, hogy a kormány vezetése alatt álló Nemzeti Színház köteles időnkint egy-egy ifjúsági előadást rendezni olcsó helyárakkal a középiskolai ifjúság számára. Maga a tanító (tanító alatt nem a hivatalosan igy nevezett egyént értem, hanem mindazokat, akik, bármely formában, tanítással foglalkoznak) szintén jól teszi, ha minél sűrűbben látogatja a színházat. Ezzel egyrészt pótolni fogja a saját tudása hézagait, megismerve az irodalom újabb termékeit, másrészt meg tudja majd Ítélni, hogy mely darabok látogatására buzdítsa növendékeit, ami nem csak előnyére lesz az ifjúság szellemi fejlődésének, de egyszersmind pótolni fogja azt a lelkes testületet, amely különösen a nemzetiségi vidékeken erősen küzd a magyarság érdekében. Maga a színház úgy viszonozhatja ezt, hogy az illetékes körök támogatásával lehetőleg teljesen ingyenes ifjúsági előadások keretébe oltsa az ifjúságba a honszeretetet, a nagyság és szépség iránti lelkesedés és a tudásvágy csiráját és igy, a tanító és a színész, az iskola és a színház, tényleg karöltve fogja megvetni azt az alapot, amelyen egy ép és tiszta, művelt és okos generáció fog fejlődni. bármely anyagú — gépalkatrészeket. ipari és gazdasági gépeket, Országosan ismert ::: gyártmányaink: » a íofc i üasönie és MM előállításával magunk készítjük az összes Ennélfogva szakszerűen és :::: oly jutányosán javítunk hogy azoknak beküldése távol vidékieknek is kifizetődik! Grözhenger fúrást és lolattyutükör gyalulást szállítható szerszámgépeinkkel helyszínén végezünk, erőfejtésben felülmulhatlan BORSAJTÓK; a legtökéletesebb községi és háztartási kútszi- vattyúk, vizfecskendők, gazdasági lánckútak és jószágitató vasvályuk. —— ......-tt— Mé lykút fúrásokat bármely vidéken vállalunk. « mint kútfúrási J vállalat BAUER ES TSA CÉG UTÚDA. = Ajánlattal és árlapokkal szívesen szolgálunk. Gyártelep: Hadházi-utcában. ^ Raktár: Péterfia-utca 73. Telefonszám: 466. ? Telefonszám 467.
