Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
1909. Szeptember 26. szagában is. Ugyancsak e szempont vezette a fejedelmet akkor, midőn Vajk —a keresztségben István nevet nyert — fia részére Gizella bajor hercegkisasszonyt kérette meg feleségül. Gizella IV. Henrik bajor fejedelem leányának születési évét teljes bizonyossággal nem tudjuk, csak az kétségtelen, hogy 973. után született, az anyja Gizella burgundi származású hercegnő volt. A hercegkisasszony nagybátyja : Szent-Volfang régens- burgi püspök sokat buzgólkodott a magyaroknak a római katholikus hitre való megtérítésén és nagy előszeretettel törekedett arra, hogy a német politikai befolyás kiterjesztése céljából a magyar és bajor fejedelmi udvarok közölt házassági frigy utján szorosabb kapcsolatot hozzon létre. Géza magyar fejedelemnek tetszett e házassági terv, amely az ő politikai céljainak is megfelelt és követséget küldvén, István fia részére ünnepélyesen megkérette Gizella bajor hercegkisasszony kezét. E házassági terv nemcsak magának IV. Henrik bajor hercegnek, de III. Ottó német császárnak is kedvére való volt és igy mindketten örömmel egyeztek bele e házassági frigybe. Az esküvő 996 év körül, vagy Gandersheim- ban, vagy Scheyern ben ment végbe, ahonnan István herceg ifjú hitvesét Esztergomba hozta, ahol is ál ■ landóan udvart tartottak. Abban az időkben a bajor fejedelmi ház tagjai közül többen szentelték az egész életöket az egyház és vallásnak. így Gizella fiútestvére pap volt, a nővére apáca lett és igy mindegyik biztosan remélte, hogy Gizella a keresztény hitnek a magyarok között való terjesztésében magának hervadhatlan érdemeket fog szerezni. Ebben nem is csalódtak, mert Gizella mint királyné bár a politikai tevékenysége és befolyása a történelemben még nincs véglegesen tisztázva, társadalmi téren igen sok jót és áldásos tevékenységet fejtett ki. Nagy bajor udvari kísérettel költözött be az uj hazájába, akik állandóan a környezetében éltek és úgy a keresztény vallás terjesztésében, valamint a német kultúra meghonosításában nagy arányú tevékenységet Ejtettek ki. A bajorok közül a nemesek az udvartartásban főszerepet vittek, a polgárok pedig ipari foglalkozásokat gyakorolván, a városi élet kialakulásához az első alapokat vetették meg. A királyné a férje által alapított egyházak és kolostorok szükségleteinek ellátásáról gondoskodott, az udvar hölgyeivel együtt varrta, hímezte az egyházi köntösöket, oltárdiszitéseket az egyes templomok számára, de legkivált a veszprémi és székesfehérvári katedralisokat látta el fejedelmi bőkezűséggel, mindennel. Hogy ez istenes munkájában a magyar nőknek a bajorok mellett milyen nagy szerepük és részük volt, azt mindeddig még nem tudjuk, de az kétségtelen tény, hogy a Gizella királyné hímző iskolájából kikerült gyönyörű egyházi munkák mintája, hímzése, színezése és egész elrendezése megfelelt az akkori angol származású hasonló hímzések • nek, melyek mint már említettük, akkor az egész Európában kiválóságuknál fogva minta gyanánt szolgáltak. — A magyar hímző iskolában azonban Gizella királyné egy eredeti különleges öltést is alkalmazott és honosított meg, amely mint »magyar öltés« (Pointe de Hongrie) név alatt volt a széles világon ismert, becsült és csodált. — Az eddig ismeretes igen kevés történeti adat szerint, Gizella ki rályné Esztergomon kivül Székesfehérvárott és Veszprémben lakott legtöbbet és igy az ő hímző iskolája is e városok falai között virágozhatott leginkább, bár sajnos, erre vonatkozólag bővebb ismereteink nincsenek. Az kétségtelen, hogy a Szent István király alapította kolostorok és zárdákban a különben is nagyobb részt külföldi származású, legkivált görög és német apácák himzési munkákkal nagyban foglalkoztak, de arról nincsenek adataink, hogy e kézi munka a nemesség és jobbágyság körében milyen nagy mértékben volt elterjedve. Egyes a XI ik századból származó Árpádházi okiratok és szabadalom levelekben találunk ugyan sejtető nyomokat, de ebből az akkori valóságos viszonyokra bizonyossággal alig következtethetünk. Szent István törvényei szerint az összes szolgáló népek három főcsoportba voltak beosztva: 1. földművelés-és nyerstermeléssel foglalkozók, 2. az iparosok és 3 a személyes szolgálatot végzők A második csoportba tartozók közül az Árpádházi oklevelekben a következők vannak megnevezve: a) lenvászon készítők (linifices) b) gyapjú szövők (lanifices) c) szűcsök (pellifices) d) fonó szövők (textores). A bakonybéli apátságnak egy 1086. évből kelt jószág és jövedelem összeíró lajstromában meg van említve, hogy a szolgáló népek évenkint 10 rőfszövetet tartoztak az apátság ruhatárába beszolgáltatni. A szent-mártoni apátságnak egyik 1152-ben kiadott levelében előfordul, hogy egy szabados évenként Szent Mihály napján a többek között 12 rőf szőnyeget-volt köteles az egyháznak elkészíteni és alkalmasint ennek fejében a juhait az apátság földjén szabadon legeltethette. E kevés és szűkszavú adatok is azt sejtetik velünk, hogy a fonás, szövés, varrás és hímzés már Szent István korát megelőzőleg is a lakosság körében bevett foglalkozás volt s az Gizella királyné tevékenysége folytán még jobban meghonosult és mélyebb gyökeret vert. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Heti krónika. A szerdai közgyűlés ritkítja párját. Mikor kap a város ajándékot s mikor kapott egyszerre hármat? A leghosszabb szakállu és leghajlottabb öregek sem emlékeznek ilyesmire. Kapott egy szép teret, mely a vonaton érkező idegent kellemesen fogja meglepni s amely csupán egy kis művészi érzékkel és egy csepp jóakarattal legszebb pontja lehet városunknak. Kapott a kincstártól ingyen vizet a vízvezetékhez, ez is lekötelező és igen értékes ajándék. És kapott a »Nagybányádtól egy húsz koronás aranyat, szerénynek látszó sallárium, de azért több száz korona minusz helyett, egy arany plusz is kedves volna mindenkinek. Éppen nem csodálkozunk tehát rajta, ha a polgármester örömében szabadságot kért. A többi 34 tárgyról megtalálja a nyájas olvasó a részletes tudósítást lapunk más helyén, csupán azt örökítem még itt meg, hogy lesznek már hirdető oszlopok is nálunk, ez is egy haladó város jellegéhez tartozik. Egyikben closett, a másikban árubódé lesz, csak aztán össze ne cseréljék valahogyan őket. A telefon vitorlák merészen emelkednek a házak tetején, két darab százcsigolyás állványt föltettek a nagyszálló legmagasabb pontjaira is. Reklámnak ez is jó. Csak azt nem értjük, hogy miért Írták rá az épülő vendéglőre, hogy Idegeneknek tilos a bemenet! Hiszen, ha egy idegen se tenné be oda lábát, akkor ugyan nem is épülne az a szálló soha, mert eddigelé mind idegenek, akik építik, akik tehát ki- s bejárnak azokon az ajtókon. Talán sokkal megfelelőbb lett volna az ellenkezőjét kiírni, t. i. azt, hogy Helybelieknek tilos a bemenet! Sebaj, a mansard fedél rajta van már, a szarufák belécezve, büszkén merednek az égnek, csak a színpad, a kávéház, meg a nagyterem húzódik meg szerényen, ezekhez majd nagyitó-üveget kell használni, hogy észrevegyük őket. Őszre megígérték, hogy fedél alatt lesz. Szerdán megkezdődött az ősz, az Ígéret tehát nem maradt puszta Ígéret. Egy kis jó időre azért még mindig szükség volna nemcsak az építkezéshez, de a szőlőnek is, olyan nehezen érik, mint Kapnikon a dinnye. A Meteor szép időt jövendöl, a postán is jósolnak, csakhogy ott a könnyebb végét fogják a dolognak. Tegnap benéztem oda, hadd lássam, mi vár reánk. A falra ez volt kiakasztva, ezt olvastam : Szept. 21. Hűvös csapadékkal Hja, három nappal visszafelé jövendölni nem vicc. így én is tudok, gondoltam magamban és ezt meg is nehezményeli a krónikás. Személyi hírek. Zarándi Knöpfler Gyula m. kir. banyatanácsos Budapestről e ho 23-ikán városunkba érkezett. — Dr. Szmik Gyula nagyági m. kir. bányakerületi főorvos e hó 23-án Nagybányán látogatást tett. A szatmári ev. egyház holnap, szept. 26-án d. e. 11 órakor közgyűlést tart, melyen a lelkészt fogják megválasztani, valószinüleg Duszik Lajos jelenlegi fiatal helyettes lelkész személyeben. A választó közgyűlésen az egyházmegyét Bortnyik György esperes és Révész János dékán fogják képviselni, akik ma Szatmárra utaztak. A kaszinó hetvenötéves emlékünnepélyére vonatkozólag vettük a következő meghivöt: Meghívó. A nagybányai Casino-egyesület Széchenyi István, a legnagyobb magyar útmutatása szerint való megalakulásának és fennállásának hetvenötödik évében, 1909. október 9-én, este 8 órakor, saját termeiben Széchenyi- lakomát rendez, melyre címzettet hazafias tisztelettel meghívja a casino-egyesület. Az ünepi est programmja: 1. Varadi Stoll Bela ünnepi beszéde. 2. Moldován László igazgató visszatekintése a Casino 75 éves múltjára. 3. A megjelent társ-egyesületek képviselőinek felszólalása. Tudnivalók: 1. Az estélyen egy teríték ára 4 korona. 2. Társegyesületeknek kiküldött képviselői a Casino vendégei, kiknek elszállásolásáról is — idejekorán bejelentett kívánságra — készséggel gondoskodik a rendezőség. 3. Bejelentések Moldován László igazgató címére küldendők október 5-ig. Gizella királyné himzö iskolája. E cim alatt Szmik Antal mérnök 69 oldalra terjedő értékes történeti tanulmányt irt és adott ki. A csinos füzetben ismerteti a hímzést Európában a középkor derekán, majd rátér Gizella magyar királyné himzö-iskolájára, leírja a magyar koronázási palástot, XVIII. János pápa miseruháját, ismerteti a magyar öltést s nehány igen érdekes történeti adattal fejezi be a kis müvet, mely irodalmunkban páratlan a maga nemében, annyival inkább, mert olyan jeles szakértő tollából került ki, amilyen Szmik Antal a kézimunka terén. Mai számunkban ismertetésül nagyobb részletet hozunk a tanulmányból, mely Batthyány Lajosné grófné Andrássy Ilonának van ajánlva s a szerző saját tulajdona és saját kiadása. Ára ? Kossuth-szobor Szinérváralján. Szinérváralja község Kossuth Lajos szobrának leleplezési ünnepélyét október 3-ik napján tartja meg. Az ünnepség előkészületei már nagyban folynak. A kormány, a főrendiház és képviselőház, ezek elnökeinek, az országos és 39. szám. (3) megyei függetlenségi pártoknak s a szomszédos városoknak meghívása már megtörtént. A szomszédos községeket falragaszok ulján hívják meg, emellett a rendező-bizottság még külön meghívókat is küld szét. Az ünnepély sorrendje nagyon változatosnak ígérkezik. Már október 2-án este kezdetét veszi az ünnepség, amikor a község közönsége kivilágítással és fáklyás-zenével hódol Kossuth nagy szellemének. Október 3-án a vendégek fogadásával kezdődik az ünnepély; majd a képviselőtestület tart ünnepi ülést, amelyet a református templomban istentisztelet követ. Délelőtt 11 órakor lesz a leleplezés Ennek érdekességét növeli, hogy egy előkelő politikusunk tartja az ünnepi beszédei, mig dr. Papp Zoltán or- szággyülési képviselő saját szerzeményű ódáját szavalja el. Délben 1 órakor a vendégek tiszteletére közebéd lesz, este pedig zártkörű tánczestély zárja be az ünnepségek sorozatát. Téves egyes lapoknak a terminus tekintetében a napokban közölt értesítése, mert a leleplezés napja véglegesen október 3-ika. (dr sz.) Gyászhir. Teleki Géza v. b. t. tanácsosnak nővére, Teleki Gizella a napokban elhunyt Nagysom- kuton 71 éves korában. Temetése szept. 21-én volt a község, a vidék, a rokonság és ismerősök igen nagy részvété mellett A család gyászlapja ez: R. sz. b. széki gróf Teleki Géza és gróf Teleki Sándor mint testvérei, gróf Teleki Elemér és gróf Teleki Ferenc mint unokaöcscsei úgy a maguk, mint családjaik nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretett legjobb testvérük, illetve nagynénjük római szént birodalmi széki gróf Teleki Gizella áldásos és testvéri szereiéiben gazdag élet után 71-ik évében, folyó hó 18-án, rövid szenvedés után, váratlanul történt gyászos elhunyták A boldogultnak hült tetemei f hó 21 én d. e. 10 órakor fognak Nagysomkuton, a családi sírboltban a róm. kalh. egyház szertartása szerint nyugalomra helyeztetni. Nagysomkut, 1909. szeptember hó 19 én. Imádkozzatok érette! Vármegyei közgyűlés lesz október hó 7-én, amelynek első tárgya az 1910. évi költségvetés megállapítása s ezzel kapcsolatban a következő vármegyei póladók kivetése: 1. 3/4°/0 közművelődési célokra. 2. lV4"/ö vm tisztviselői nyugdij-alapra. 3. 1'/*% a h. é. vasutakra eddig adott segélyek fedezésére felvett kölcsön törlesztésére. 4. l'/V’/o a különböző célokra felvett 700000 korona kölcsön törlesztésére. A nagybányai ref. egyházmegye őszi közgyűlése f. hó 21-én volt Bikszádon, Helmeczy József főgondnok és Széli György főesperes elnöklete mellett. Többnyire folyó ügyek kerültek napirendre. A személyiek közül csupán kettőről emlékezünk meg, u. m. Magos Ferenc egyházmegyei főjegyző leköszönéséről, aki a gyűlés egyhangú kérelmére továbbra is megmaradt állásában és Kiss Sándor misztótfalusi lelkészről, aki ellen hívei méltatlan támadást intéz tek, az egyházmegye azonban szigorúan megintette őket, hogy derék lelkészükkel egyetértve munkáljanak az egyház építésén. A világi tanácsbirák ebédre hívták meg az összes képviselőket, Tóth Móric ta- nácsbiró pedig 180 liter bort adományozott a gyűlés alkalmára. A vendégek többnyire a kedd délutáni vonattal hazautazlak. Özv. Makray Károlynó, kinek válságos állapotáról múlt számunkban híradással voltunk, égési sebeibe vasárnap belehalt szerettei nagy fájdalmára. A sok szenvedésen keresztül ment matróna hűlt tetemét hétfőn d. u. temették a város részvételének általános megnyilatkozása mellett. A család gyászlapja igy hangzik: »Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadullak téged.« (Zsolt. 50., 15) A. B. F. R. A Alulírottak a kiterjedt rokonság nevében is mély fajdalommal, de Isten változhatallan akaratán megnyugodva tudatják, hogy a szeretett édes anya, nagyanya, testvér és anyós: özv. Makray Károlyné Hajnácsy Kövy Zsuzsánna élete 77-ik, özvegysége 27-ik évében rövid ideig tartó, kínos szenvedés után, f. hó 19-én délelőtt 10 órakor jobblétre szenderült. Kedves halottunkat a ref. egyház szertartása szerint f. hó 20-án hétfőn délután 5 órakor kisérjük utolsó útjára a Kismalom-ulczai 12. sz gyászos házból. Béke poraira, áldás emlékezetén! Nagybánya, 1909. szeptember 19. Almer Károlyné Makray Ilona leánya, Almer Károly veje, dr. Almer Sándor, Almer László, Almer Károly, Almer Anna, Almer Mariska, Almer Ida unokái, Hajnácsi Kövy Sámuel, özv. HolTbauer Ig- náczné szül. Hajnácsi Kövy Mária testvérei. — A család mindazoknak, akik e haláleset alkalmából iránta részvéttel voltak, köszönetéi fejezi ki. Dr. Dezső Kálmán debreczeni kir. táblabirót súlyos csapás crte, 14 éves fia, Dezső Sándor a múlt héten Debreczenben, tüdővészben meghalt. Múlt szerdán temették Udvariban, általános nagy részvét mellett. A sándorfalusi gk. templom fólszentelése alkalmából adakozók nevei közül véletlenül kimaradt Bu- tyika Onucz kurátor, laczfalusi lakos neve, ki az egyház javára szintén 1 drb 10 koronás aranyat adott. Az adakozónak ezúton is köszönetét mond az egyház s egyúttal nyugtázza a szives adományt. Az egyházgondnokság. JÖVŐ pénteken uj évnegyedbe lépünk, kérjük ez alkalomból az előfizetések szives megküldését. Uj iskola. A kultuszminiszter a fiketepataki állami iskolát engedélyezte, ha Nagybánya városa hajlandó megfelelő épületet emelni. Mivel a város maga kérelmezte igy a dolgot, semmi kétség benne, hogy az iskolát már jövőre megépíti és pedig a terv szerint olyanformán, hogy feketepataki, tehát nagybányai te
