Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-20 / 25. szám
(2) 25. szám. 1909. Junius 20 vájjon az aratás céljából szabadságolt katonák tényleg végeztek-e aratást vagy egyéb mezei munkát. A csapatparancsnokságok erre vonatkozólag a községi elöljáróságtól külön értesítést is kérhetnek. A szabadságolt legénység a vasúton a szabadságolási igazolvány esetleg a kezei között levő vagy beszerzendő munkázigazolvány felmutatása mellett az előirt menetkedvezményt élvezi. Az általános három heti aratási szabadságot csak a gyalogságnál, vadász és vonatcsapatoknál, a nehéz tarackosztályoknál, valamint a hegyi és vártüzérségnél szolgáló legénység kaphatja meg. A szabadságolás azonban csak abban a mértékben történhetik, amennyire azt az említett fegyvernemeknél az őr- és különleges szolgálat, a lovak ápolása, a mühelyüzem, az esetleg szükséges karhatalmi osztályok készenlétben- tartása, a katonai különítmények felállítása megengedi. Az általános aratási szabadságolás idején kívül az említett fegyvernemeknél egyesek különleges és méltánylást érdemlő okokból csak rövidebb tartamú szabadságot kaphatnak. A lovassághoz a tábori tüzérséghez (a nehéz tarackosztályokat kivéve) a műszaki és egészség- ügyi csapatokhoz, testületekhez és intézetekhez beosztott legénység általánosságban aratásra nem szabadságolható. Egyeseknek azonban, amennyiben ezt a kiképzésfolytonosság és a szolgálati ügymenet fenntartása lehetővé teszi, a szükséghez képest három hétig terjedő aratási szabadság engedélyezhető. Az őszi fegyverszünet alatt való szabadságolások az összes csapatoknál és intézeteknél, a nyári szabadságoláshoz hasonlóan, abban a mértékben engedélyezhetek, amint ezt a szolgálati viszonyok megengedik. Ezt a rendeletemet, mely az aratási szabadságolás általános elvei tekintetében nyújt fel - világositést, aznnnali közhirrététel illetőleg mindegyik község lakosságának megfelelő kioktatása végett közlöm. Mindegyik község népe dobszó utján figyelmeztetendő, hogy a tényleg szolgáló katonák az aratás idejére, három hétre leendő szabadságol- tatásukat személyes kihallgatáson (rapporton) kérhetik, mely kérelmezés teljesen díjtalan. A községi elöljáróságokat pedig utasítani rendelem, hogy az aratási szabadságolás ügyében a csapatparancsnokságok részéről hozzájuk intézett megkereséseket azonnal intézzék és a hozzájuk forduló feleket a fentiek értelmében oktassák ki, illetőleg figyelmeztessék, hogy az aratási szabadságolást az illető katona személyesen a kihallgatáson (rapporton) maga kérje. A szabadságolt katonákat pedig a községi elöljáróságok a legszigorúbban ellenőrizzék, vájjon azok tényleg aratnak-e, illetőleg végzik-e azt a munkát, amelynek teljesithetése czéljából szabadságot nyertek. Midőn annak a teljesen jogosult várakozásomnak adok kifejezést, hogy a törvényhatóság ezen rendeletemet, — mely úgy a mezőgazdaság, mint a földmivelő- és munkásosztály életbevágó érdekeinek kielégítését czélozza«, — a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel hajtja végre, utasítom a törvényhatóságot, hogy az aratási szabadságolás tekintetében észlelt különleges tapasztalatairól, melyek a szóban forgó kedvezmény szabályozására és állandósítására befolyással lehetnek, hozzám annak idején okvetlenül tegyen jelentést. A miniszter helyett: Bolgár s. k. államtitkár. _______NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE __ Fe lsőbányái levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A múlt év nyarán bátor voltam becses figyelmét és ügybuzgalmát felhívni városkánk egy és más mizériájára, amit t. Szerkesztő ur kegyes volt velős megjegyzéseivel támogatni. A hírlapi cikknek volt is annyi eredménye, hogy az illető intéző — csakugyan kijelölt egy — a »Bányahegy«-re vezető, jobb utat s az útban levő élő fákat megjegyezték, látható festékkel. Klozetteket azonban sehol sem állítottak, ami nem mutat előhaladásra. Most röviden bátorkodom ismét a következőkre reá mutatni: 1. Nagyon sajnos, hogy a szebb kirándulási pontokon felállított asztalok, padok el lettek pusztítva, igy a kiránduló társaság kénytelen a földre, fűre telepedni, ami, főleg idősebbekre nézve igen kényelmetlen, sőt káros egészségi szempontból; nem lehetne-e uj ülőhelyeket létesítve — azokat pl. az erdöörnek felelősségére bízni — s az esetleges pusztítást velük meg- térittetni ? 2. Az u. n. Népkert legszebb pontján állott asztalt, padokat a bérlő, a hatóság beleegyezésével egyszerűen eltávolította, a közönség nagy hátrányára: holott a 10 év előtt itt nyaralt hölgyek épen azon a köröndön kézi-munkáltak, uzsonnáltak, előszeretettel élvezvén onnan a szép kilátást; talán vissza lehetne helyeztetni a bérlővel a padokat, asztalt — a közönség örömére: hiszen a »Petöfi-liget« közhely s nem haszonkertészet. 3. A vasúthoz vezető gyalog-ut mentén voltak akácfák ültetve, igaz: de barbár kezek kitördelték a már hajtani indult fácskákat s a járó-kellő utasok nélkülözik az üdítő árnyékot a hosszú vonalon ; szerény nézetem szerint: újból be kellene ama sort ültetni, esetleg más féle fákkal s védő karókkal ellátni; remélhetőleg belátták azóta ama vandal tettesek, mily kárt tettek önmaguknak is. 4. Volt kis városunknak egy olcsó, célszerű fürdője, az u. n. Zuhany, sokak által kedvelt hely: az idők vasfoga megrongálta s a hatóság kijavítás helyett — ami talán 200 koronából kitelt volna — leromboltatta, támaszkodva a városi uszoda létezésére; ámde a lakosság egy nagy része emezt nem kedveli s a Zuhanyt sajnosán nélkülözi. Ezeket a hatósági intézményeket vagyok bátor az illetékes körök jóakaratába ajánlani. Azonban kénytelen vagyok felszólalni egy más 37 tár, a melyek szintén a közönség rendelkezésére állanak. Az 1908-ik évben a new-yorki nyilvános könyvtárakat 199,826 ember látogatta, a kik 941,155 könyvet vettek igénybe s 5.902,144 Ízben kaptak könyvet kölcsön olvasni. A nyilvános könyvtárak 1.619,489 könyvet tartalmaznak. A new-yorki vásárcsarnokokban a múlt év folyamán 32,815 ember szerzett megélhetést magának, a kik 15,233 standéit bírtak, a mi 3.000,000 dollárnyi befektetésnek felel meg. A vásárcsarnokok közül egyedül a Fulton Market naponként 500,000 font halat ad el. A kocsikkal járó mintegy 5000 házaló átlag 25,000 dollár értékű forgalmat csinál naponta az utcákon és a Manhattanban fekvő Williamsburg hid környékén. New-Yorknak 7 symphonikus zenekara van. A legkiválóbb közülök a filharmonikusoké. — Vannak egyéb magánzenekarok is. Van még 90 színházi zenekar, a melyek kizárólag és csakis színházi előadások alatt játszanak. New-Yorkban 4800 hivatásos zenész lakik, a kiknek szolgálata több mint 2.000,000 dollárba kerül. New-Yorknak 7 múzeuma és 27 magángyűjteménye van. A legnagyobb közöttük a Metropolitan szépművészeti muzeum s a világ 860 leghíresebb képét tartalmazza. A szóban forgó és a brooklyni muzeum sok millió értékű gyűjteményt tartalmaznak A Metropolitan és a Lenox muzeum tartalmazzák a legritkább és legértékesebb gyűjteményeket. New York 11 egyetemének 19.508 hallgatója van és azokban 1396 tanár tanít. Az egyetem könyvtárai 889,700 kötet könyvből állanak s átlag 45 könyv jut minden hallgatóra. A város a múlt évben 31 milliót költött a nyilvános iskolák fentartá- sára, a melyeket átlag 591,529 en látogattak naponirányban is: A múlt vasárnap a nagybánya-felsöbányai vonalon a III. oszt. »női szakaszába be engedett a kalauz egy részeg cigányt is, aki a szegény utas leányokat ocsmány beszédekkel botránkoztatta, a nélkül, hogy a kalauz megszólította volna. Visszafelé ismét a »női szakaszába, megint egy felsőbányái részeg fuvarost ültetett be a kalauz s mikor a leányok ennek trágár kiabálásai miatt zúgolódtak, a részeg, botrányos embert ki nem utasította, sőt meg sem dorgálta. A női szakasz, azt hiszem, éppen arra való, hogy ilyen jeleneteknek eleje vétessék. Szigorúbb rendet kérünk tehát a vasúton is. Igaz tisztelettel: Felsőbányái. Heti krónika. A hét legkiemelkedőbb eseménye mindenesetre Boromisza püspök látogatása városunkban. A felső- bányai-utcában szokatlanul érdekes és finom Ízlésű diadalkapu állott a hídnál. Lázas munkával dolgoztak rajta s dacára az esős időnek, egy nap alatt megteremtették mégis, cserkoszorukkal és nemzeti zászlókkal diszitve, hatalmas méretekben. Az utcák lobogódiszt öltöttek, a harangok zúgtak, a nép nagy rajokban hullámzott s nem hiányzott záradékul a szokásos diszebéd sem, melyen városunk előkelőségei vettek részt. Szóval a régi Nagybánya vendégszeretete mit sem változott, dacára annak, hogy ujul és változik itt minden s ha igy haladunk, pár év múlva már nem lehet ráismerni a kis Zazarmenti városra. Egy nagy metropolis fog állani a helyén. Újabban szép (budapesti) szokás az is, hogy az ablakokban és erkélyeken virágdíszeket alkalmaznak nálunk, sőt az elegáns és mindig választékos ízlésű Ganz-gyár még a villámos lámpák kosarait is eleven muskátlikkal cicomázza ki. Mily édes ez a kis költészet ebben a nagyon is reális világban! Mennyivel finomabb érzésre mutat a virágok kedvelése, mint pl. a forró vérü spanyolok bizarr gondolata, akik éppen ma bikaviadalt rendeznek a legutóbb szerencsétlenül járt bikaviadorok javára! Ez is csak tőlük telik ki. De csupa költészetből bizony meg nem él az ember, azért megtartottuk mi is a héten az urnapi országos vásárt. Tűrhetően ment, de az embereknek mindig az kellene, a mi nincs. így pl. a gyümölcsöt már most keresik, mikor csak mutatvány példányokra van kilátás mindenből. Bezzeg tavaly, mikor' volt gyümölcs garmadával, még a németnek sem kellett. Csoda, hogy délibábtojásra nem akarnak kötni üzletet. Roszul megy a világ sorja, kénytelen lesz a nagybányai polgár is követni a jó kolozsváriakat, ahol többek között ilyen cégér olvasható : — A kolozsvári csizmadia társulat bor és bőr kereskedése. Ha az egyik nem hoz semmit a konyhára, majd eltart a másik. A vásárban egyébiránt nagyon megbotránkoz- tam a szerencsejátékokon. Valami tányér alakú lemezeket dobált a felséges nép, hogy nyerjen egy-két korona ára dísztárgyat. Sok pénzt kidobtak és semmit se nyertek. A szegény ember keresménye igy úszott ef a kockán s mindez — fájdalom — magasabb engedélylyel történik. Talán ez a bódé volt legnépszerűbb a vásárban s a legtöbb pénzt vitte el Bányáról, holott a mesterek, mint mondják, semmit sem árultak. Lehet, ihogy épp azért nem árultak, mert italra és kockára kell a tallér s arra mindig ként az elemi és 27.576-an a közép iskolákban. A 490 elemi és 14 középiskolában 1243 és 12,766 nő tanított. A 125 millió dollár értéket képviselő kikötőkkel beépített vízpart hossza csak magában New York városa mentén 350 mérföld. Naponta átlag 31 óceán- gőzös köt ki a new yorki kikötőkben és ugyanannyi hagyja el naponta a kikötőt. Az elmúlt 1908 ik évben 1256 millió dollár értékű árucikk érkezett ezeken a hajókon. Az egész ország behozatalának 60 százalékát a newyorki kikötő bonyolítja le, az ott kollektált vámok értéke 36 millió dollárra rúgott. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy tiz esztendő alatt a külkereskedelem 75 százalékkal emelkedett. New Yorkban 27,000 automobil van bejelentve közhasználati célokra, a melyeknek értéke 66 000,000 dollárra rúg. A múlt évben 1200 idegen készitmé- nyü automobilt hoztak New Yorkba, amig a többieket Amerikában készítették. A városnak 75 motoros gépe van, amelyek 195,000 dollárt képviselnek. New York az egész Egyesült Államokban használt automobilok Ve'ával rendelkezik. A new yorki földalati vasutak 1904-ben 21 mérföld hosszúságú területet futottak be, az elmúlt négy esztendőben már 37 mérföldre egészítették ki ezt a távolságot. A város eddig alagutakra és földalatti vasutakra 54 millió dollárt, a Pennsylvaniai vasút a most épülő pályaudvarral együtt 500 millió dollárt költött. New York világváros lakosságának háromnegyed része tenement házakban, appartment és kisebb villaszerű házakban lakik. Az ezen lakásokért fizetett házbér havonta 15 millió, évente 780 millió dollárt tesz ki. Jóformán ki sem lehet számítani, hogy hány billió dollár az ezen házakba befektetett összeg. New-Yorknak 425,000 telefonja van. Átlag minden tizedik embere jut egy telefon. A beszélgetések száma naponként átlag 1,250,000 et tesz ki Az úgynevezett Hudson Terminnal épületben magában 3000 telefon van. A New-York városában lévő telefon drótok hossza a világot negyvenszer tudná körülhálózni. New-York városának két legnagyobb áruháza 24 ezer elárusítónak, kocsisnak, ügynöknek, hivatalnoknak ad kenyeret. A város tiz legnagyobb áruházában összesen 100,000 ember talál alkalmazást. A négy legnagyobb áruház tisztán építkezésekre 10 millió dollárt költött: a legnagyobb áruház építési költségei 4 millió dollárt tettek ki. New-York vendéglőiben egy milliónál több ember naponta és átlag 800.000 dollárt költ étkezésre. Mindenhez értő statisztikusok kiszámították, “hogy a legelőkelőbb new-yorki vendéglőkben 4000 ember esténként 40,000 dollárral könnyebbíti meg zsebeit. Ezeknek szórakoztatására a new-yorki éttermek tulajdonosai 1 000,000 dollárt költenek évenként zenére. 30,000 tejszövetkezet szállítja azt az 1.500,00 kvart tejet, a melyet New York naponkint elfogyaszt. Az átutazók kényelmére 1589 szálloda épült New-York városában. Ebbe a számba nincsenek bele értve azok a szalonok, a melyekben szobát is lehet bérelni. Ezeknek a száma 9219. A három legnagyobb szállodának az adókivetés alapjául bejelentett értéke a következő: Waldorf Astoria 12.160,000, a New- Plaza 7 000,000 és Astor Hotel 5 000,000 dollár. Ennek a három szállodának értéke tehát több, mint az ösz- szes londoni szállodák feléé. Anew-yorki nyilvános könyvtáraknak 28 fiókjuk van a városban: ezen kívül van még más külön álló
